Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)

1970-07-16 / 29. szám

12. oldal ________ : ; BETHLEHEM HÍRADÓ CSILLAGÁSZATI JEGYZETEK: Rejtélyes fények a Marson Német és orosz csillagá­szok érdekes tanulmányokat publikáltak a Mars titokza­tos fényjelenségeiről. A fel­tevések szerint a 'bolygó fel­színén látott fényesedéseket vulkáni tevékenység, vagy sa­játos légköri jelenség okoz­sja. ' • - . VILÁGOSABB A HÓMEZŐKNÉL Harminchárom évvel ezelőtt, 1937 jupius 4-én, Sizuo Maye­­da japán csillagász egy 20 centiméter átmérőjű lencsés távc^pvel vizsgálta a Marsot. Nem kis meglepetésére a Sit­­hc*ni#s Lacus elnevezésű marijai képződmény közelé­ben r-sárgásfehér fény villant fel, amelyet öt percig látott. A . jelenség fényesebb volt, mint ennek a 6860 kilométer átmérőjű bolygónak a hires —n a Földről megfigyelhető — sarki hómezeje. Nemrég Holger Heuseier bérltét csillagász több mint egy tucat marsbeli felvillanás, úgynevezett fler elemzésével foglalkozott. Ezek közül a leg­­rövkfebib fényjelenség 5 má­­sod percig,' a leghosszabb' 40 percig tartott. Heuseler állít­ja, hogy ezeket a fénykitö­réseket vulkanikus tevékeny­ség okozhatta. Szerinte a vul­kánkitörés a Marson is gya­kori, nemcsak a Földön. Ezzel kapcsolatban utalunk a Mars 1965-ben rakétákkal felfede­zett több ezer kráterére, ame­lyek jó része feltehetően vul­kanikus eredetű. Sőt a halott­nak vélt Holdon 1958 óta igen sok vulkánkitörés-gyanus je­lenséget figyeltek meg angol, szovjet, amerikai és magyar csillagászok. A marsbeli fel­villanások tehát elvileg lehet­nek vulkáni eredetűek. NEM FÖLDI TIPUSU JELENSÉGEK A kozmoszban, idegen égi­testeken, nem földi körülmé­nyek között a józan ész gyak­ran cserbenhagy bennünket. Sőt, a földi tapasztalatok más tipusu égitestekre vetítése egyszerűen zsákutcába vezet, gátolja a tudomány fejlődé­sét, akadályozza a haladást. V. D. Davidov moszkvai csillagász is ezt vallja. Elmé­letének alapja, hogy a Mars légkörének kémiai összetétele, fizikai, állapota más, mint a Földé, következésképpen ott más, nem földi tipusu jelen­ségek is lezajlanak. Szerinte a jégkristályokban gazdag, egyébként ritka Mars-légkör­ben gyakran megcsillannak a Nap sugarai, s ezt a jelensé­get az 56 millió kilométernél mindig nagyobb távolságból, mint hosszabb-rövidebb ideig tartó felvillanást észlejük. A jégkristályokon megtörő fény úgynevezett melléknapokat hoz létre, s ezek többnyire ak­kor keletkeznek, ha az igazi Nap függőlegesen áll egy-egy marsbeli terület felett. Bár a vulkánkitörés sem elképzelhe­tetlen “odaát”, Davidov iga­zát egy fontos körülmény, úgy tűnik, igazolja: eddig minden felvillanást a Mars nappali égboltján láttak, so­ha nem éjszaka. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jelenségek valószínűleg nem a Mars felszínén zajlottak le, CSAK SEJTIK . . . Valójában csak sejti, de nem ismeri imég a tudomány, mi rejtőzik a fény kitörések mögött. A jelenség minden­esetre figyelmeztető jel: eze­ket a józan ésszel ma még nem mérlegelhető problémá­kat a tudomány csak az űr­hajózás és a csillagászat együttműködése révén oldható ja meg. Sőt, az emberiség el­ső Mars-expediciója sem hoz­hatja meg a kívánt sikert, mert más a jelenség “alul­ról”, tehát a felszínről néz­ve, s megint más benyomást keilt, ha “felülről” — a Föld­ről — figyeljük. Annyit min­denesetre 1 e s z ö g e zhetünk, hogy a Mars nem kevésbé ti­tokzatos, mint a naprendszer sokszor megirt megrajzolt második bolygója, a felhőkön­tösbe burkolódzó Venus. Gauser Károly átlátszó ítmzeum MADRID. — Átlátszó múze­umot építenek a jelen művé­szeti alkotásai számára Mad­ridban. Az épület fala plasz­tikból és üvegből lesz. Ez az első olyan tipusu épület a vi­lágon, ahol hatalmas méretek­ben alkalmaznak üveget és plasztikot. Hirdessen lapunkban! Felfegyverzett brit járőrök hajtanak az északirországi Belfast utcáin ,ahol a katolikus-és protes­táns lakók között újból kitörtek a csatározások. A képen látható kiégett autóbusz is ennek az ered­ménye. Thursday, July 16, 1970 “Szóljon a főnöknek, hogy a barátságos jövedelmi, adó megbízott szeretné őt látni. . . .” \ • HASZNOS TUDNIVALÓK: . . ,r IDŐS EMBEREK EGÉSZSÉGES ÉLELMEZÉSE Idős, emberek helyes élel­mezése sok feladatot oldhat meg egvidőben: megvédi az egészséget, csökkenti az öreg­korral járó elváltozásokat, vagy késlelteti ezek bekövet­kezését, és minden étkezéssel apró örömöt, megelégedettsé­get, jó közérzetet biztosit. Az egészséges táplálkozás' fontos részé a tej, az atud tej, a joghurt, a tejfel, a túró. Ér­tékes fehérje, ásványi anyag, vitamin tartalmuk hasznos, az élelmezést változtássá teszik, jóízűek, olcsók, könnyen emészthetők. Reggelihez és uzsonnához bármelyik kiváló. Különösen hasznosak a zöldfőzelékből készült ételek, sok értékes vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak, rost­tartalmúk elősegíti a jó emésztést, jóllakottság érzést keltik, változatosan készíthe­tők el. Egészséges a nyers minden évszakban. Télen, ta­vasszal a nyers, reszelt sárga­répa, nyers vagy főtt cékla, vegyes zöldség, káposzta, sa­vanyú káposzta, feketeretek: nyáron, ősszel bővül a válasz­ték paradicsommal, zöldpap­rikával, paradicsompapriká­val, uborkával. Gyakorlatilag m i n d e gy, hogy az élelmezésben milyen állat húsa szerepel — lehet sertés, marha, baromfi, hal vagy belsőség —, lényeges in­kább az, hogy sovány szinhus legyen, mert ez több értékes fehérjét tartalmaz. A húsétel elkészítésétől is függ az emészthetősége. Puhára főtt vagy párolt marhahús, főtt husgombóe, vagdalt szelet idős emberek számára is megfelelő, jó étel. Sertéshús­ból a sovány busdarabokból készített ételek egészségesek, a hal, a baromfi, a belsőség felhasználása gazdaságos. Idős emberek ragaszkodnak szokásaikhoz, kedvelt ételeik* hez, kialakult étkezési rend-r j ükhöz. Ha csak egy mód van: rá, ezeket tiszteletben kell tartani, inkább az ételek kéT. szüljenek könnyebben emészt­hető formában, kevesebb zsir-r. ral, vagy zsir helyett olajjal,, kuktafazékban puhábbra, pá-, rolva, kevesebb fűszerrel, a pirított helyett főzött hagy­mával, fokhagymával, vagy az étkezések időpontja alkal­­mazdokjék jobban az idős emberek életmódjához. Napi többszöri, legalább négy étke­zés (reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora) jobban kíméli a szer­vezetet, az étel értékes táp­anyagtartalma tökéleteseb­ben hasznosul. Reggel az éj­szakai pihenés után lehet a legbőségesebb az étkezés, dél­ben viszonylag már kevesebb, és a legkönnyebben feldol­gozható az utolsó, az esti ét­kezés legyen. Az öregedő szervezet keve­sebb kalóriát igényel, mint a fiatal, ezért zsírból, szalonná­ból, olajból, vajból, zsíros, ételekből csak akkor fogyasz­­szon -r- és keveset — az idős ember, ha nagyon kedveli; ép­pen igy a főtt tészta ,liszt, sütemény, cukrásztészták,, da­ra, rizs, kenyér evését is he­lyes mérsékelni, köretnek hasznosabb a burgonya, édes­ség helyett jobb a gyümölcs vagy gyümölcsös tészta. Az étkezés kellemes, nyu­godt környezetben, tiszta le­vegőjű helyiségben, kényel­mes helyzetben történjen. Idős emberek gyakran étvágy­talanok, az étkezés jó körül­ményeinek biztosítása legyőzi az étvágytalanságot, a jóízű, kedvelt falatok örömet sze­reznek — és jó hangulatát, jó közérzetét biztosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom