Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)

1970-07-02 / 27. szám

Thursday, July 2. 197« BETHLEHEM HIRADG IS. ) E6Y LELKÉSZ FELJEGYZÉSEI: v ÁRVÍZI napló Az 1970. esztendő május 14-ének éjszakája em­lékezetes “csütörtök éje” marad a Számos-menti gyülekezeteknek. Délután kettő órakor kislányom még lucernát hozott a Szamos árterületéről kisli­báinak, s hat órakor már a töltésekkel színeit a víz. A GÁTAKON A bűnbánati istentiszteletre hét órakor kon­­dult meg a hívogató harang. A gátakon találta a zegész gyülekezetei. Gumicsizmában rohantam be a templomba és néhány testvéremmel a har­­minckettedik zsoltár szavával imádkoztunk: “Bár a nagy vizek áradénak, nem juthatnak el azok őhozzá. Te vagy oltalmam, Te mentesz meg ve­szedelemtől, végy körül engem a szabadulás örö­mével!” (6—'7. vers.) A templomból a gátakra rohantunk. Gépek dü­börgése, emberek kiáltása, a tajtékzó viz moraj­lása töltötte be a csendes májusi éjszakát. —- Ide a földdel! — hangzottak a tanács és a tsz-vezetők irányitó szavai. EMLÉKEZZÜNK : . HAMVAS ANDRÁS Dr. Hamvas András nyugalmazott kalocsai érsek hosszú betegsége után 80 éves korában elhunyt. Hamvas érsek személyében igazi humanista pa­pot és humanista férfit, jó hazafit és nagy mű­veltségű embert búcsúztat nemcsak a katolikus egyház és hívőinek közössége, hanem az egész magyar nép. 1890 február 27-én született az esz­tergomi Piszke községben, ahol édesapja kövács­­méster volt. Tanulmányait a bécsi Pazmaneum­­ban végezte, itt szerezte meg hittudományi dok­torátusát. 1913-ben káplán, majd hamarosan hit­tanár lett Budapesten, 1923 után pedig teológiai tanár Esztergomban. 1940-től 1944-ig budapesti általános érseki helynök. 1944-től 1964-ig Csanádi püspök, 1964-dől, 1968-ban történt nyugalomba­­vonulásáig, kalocsai érsek és a magyar püspöki kar elnöke. Sok éven keresztül hittankönyvek írásával is foglalkozott. őr. Hamvas András a második világháború vérzivataros ideje alatt mindent elkövetett, hogy az üldözöttek segítségére legyén. A h világháborn után jelentős- szerepet vállalt az állam és az egy­ház kapcsolatainak rendezésében; nagy érdeme­ket szerzett az állam és az egyház között 1950- ben megkötött és a2 állam és az apostoli szent szék között 1964-ben létrejött megállapodás érde­kében. Tevékeny, hathatós vezetője volt az Or­szágos Béketartács katolikus bizottságának és az Opus Pacisnak, amely diszelnökké választotta. Ama egyházfőt közé tartozott, akik felismerték, hogy az uj társadalmat építő országokban általá­nos érdek az állam és az egyház viszonyának ren­dezése. Ilyen értelemben tevékenykedett a II. Vatikáni Zsinat időszaka alatt is. * -* * Dr. Hamvas Andrást egyházi gyászpompával temették el Kalocsán. A gyász-szertartást dr. Ijjas József kalocsai érsekkel együtt dr. Breza­­nóczy Pál egri érsek, dr. Cserháti József pécsi püspök, dr. Bánk József váci püspök és dr. Wink­ler József szombathelyi segédpüspök celebrálta. Az egyházi szertartáson résztvettek a magyar katolikus püspöki kar tagja, több főpap, pap, valamint dr. Bartha Tibor tiszántúli református püspök, a református zsinat lelkéázi elnöke. A temetésen a magyar kormány részéről jelen volt dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, valamint Miklós Imre, az Állami Egy­házügyi Hivatal első elnökhelyettese. Dr. Hamvas András koporsóját az egyházi és világi személyi­ségek, valamint a hívőik jelenlétében helyezték el a-kalocsai Fő Székesegyház kriptájában. A homokzsákok emelkedtek. Már háromszoro­san lapultak egymásra. A nyulgátakon gyermekek és asszonyok tapostak, hogy keményebb legyen. A viz egyre emelkedett. A leszúrt gallyak pilla­natok alatt vízbe kerültek. A küzdelem fokozó­dott. Több helyen szivárgást észleltek. Betömték. Senki sem mozdult a gátakról. S egyszer, úgy hajnali három körül, csendes suttogás, majd örömkiáltás hangzott végig a gátakon. A fáradt arcok felvidultak s örömmel adták tovább az ad­dig már megnémult ajkak a megváltást jelentő szót: — Apadás! Apadás! Hála Istennek, apadás. Reggelre egy méterrel ment lejjebb a viz. A péntek reggeli bűnbánati áhítaton ismét a zsol­tár szavával fejeztük ki hálánkat: “Te vagy oltal­mam, Te mentesz meg a veszedelemtől.” E'kkor még nem tudtuk, hogy a mi megszabadulásunk ára a többi falvak pusztulása, melyeket a hajna­li három órakor kiszakadt gátakon kiömlő ára­dat hátba támadott. A MENEKÜLÉS Pénteken délutánra a kiáradt viz körülzárta a mi falunkat is. A miskolci katonai alakulatok te­herkocsijai felsorakoztak elszállitásunkra. Laká­sunk mozgatható ingóságait, az anyakönyveket, a kegyszereket a padlásra fel vittem, s gyorsan összepakolt kis csomaggal és családommal az első kocsira felszálltam. A vezetőfülkében kaptam ha­­lyet kisfiámmal. Mutattam az utat a vezető ka­tonának. Fehérgyarmaton még át tudtunk menni, de a kisari utón utunkat állta a viz. A nábrádi gátszakadás táplálta. Már méteres magassághoz közeledve ömlött át az utón. A fiatal sofőr megállította a kocsit. A sötétben is jól láthattam, hogy remeg a keze. A reflektorok fénye táncolt a vizen. Hároméves kisfiam felsírt az ölemben. Egymásra néztünk. A kocsioszlopot kisérö hadnagy mereven nézett előre. S meghúz­ta vállát, szelíden, de határozottan odaszólt a sofőrnek, Miklósnak — sose felejtem el a nevét —, hogy indítson. Miklós előredőlt, minden ideg­szálát megfeszítve, harmincórás folyamatos ve­zetés után, s elindította a kocsit. A kocsi belse­jében néma csend volt. A viz zúgása hangzott, ahogy megtört a kocsi oldalán. A gyermekek fé­lénken bújtak anyjukhoz. Én csendesen imádkoz­tam, Isten segítségét kérve. A telefonoszlopokat számoltam. S az ötödiknél száraz utat értünk. Át­jutottunk. A sötétben egymásra néztünk. S há­laadással érintettem meg Miklós fáradtságtól re­megő kezét. A MEGÉRKEZÉS Sűrűn hullott a májusi eső, amikor a barabási tanácsháza előtt megálltunk. A középületekben felkészülten vártak. A bűnbánati esti harang ak­kor neműit el. Leparkoltunk. A kulturházban a gyermekek megnyugodtak és én elindultam a templomba. A záró imádságra értem be. A lelki­pásztor érettünk, menekültekért imádkozott. Majd felkérte a gyülekezetei, hogy a községbe mene­kült szamossályi és hermánszegi lakosokat fogad­ják be otthonaikba. Osszák meg velük ágyaikat. Segítsenek a község vezetőinek a kitelepített csa­ládok elhelyezésében. És milyen öröm volt lát­ni, hogy éjjelre csaknem minden család kedves, testvéri szivek otthonában hajthatta álomra fe­jét. (Szamossályi) Szabó Béla Mosolyogjunk DIAGNÓZIS Az igazgató nem érzi jól magát, orvoshoz megy kivizsgálásra. Alapos vizsgálat után ezt mondja az orvos: —- Uram, bármit állítsanak is beosztottjai, ön­nek van szive. I MAGIAK NÉPSZOKÁSOK I ÉS HIEDELMEK 5* jullias (havában O*#0*0«0»0®Q»0*0*0*0*0*0«CX*0»0 f *j*je0*0*0$0#0*0*0«0#0#000«0* K3#G»O#O»O»Q»O#O*<3#O*O*0Oe*Q*'í-^*0*0#0®0#0#0«ű#0#0#0#0«000* 13. Margit — a mérges. Mégpedig azért mér­ges, mert rendszerint vihart hoz, annak ellené­re, hogy ez a nap a szabadban fürdés hivatalos kezdete. 25. Jákab napján kezd érni, tarkulni a szőlő. A szőlőőrzés szokása Sárközhöz kapcsolódik. Erede­tét a törökök Mohács utáni hadjáratával kapcsol­ják össze. A monda szerint a törökök vasárnap szállták meg a falut, amikor mindenki a templom­ban volt. A törökök lesben állva várták a lányo­kat a templom előtt, de csakhamar csúfosan fel­sültek. A lányok — megtudva, hogy itt a török, — a templomban ruhát cseréltek az öregasszo­nyokkal és hétrét görnyedve csoszogtak ki a templomból. Mire a török észbekapott, a lányok már a szőlőhegyen rejtőzködtek. Éjszakánként a legények hordták fel nekik az elemózsiát. A mon­da mellett a szőlőőrzés valószínűbb oka a madár­­ijesztés. Ezért visszhangzott a sárközi szőlőhegy a hangos kerepléstől nappal és a lányok és legé­nyek nótázásától éjszaka. , 26. Anna napján országszerte bált rendeznek. A leghíresebb a hagyományos balatonfüredi An­­na-bál. ÉRDEKES APRÓSÁGOK ‘i A jövő konyhája nem szögletes, hanem kerek alakú. A konyha középpontjában egy oszlop kö­rül forgatható szekrénykoszorust helyeztek el, amelyben elektromos takaréktüzhely, munkaasz­tal, mosogató gép, hűtőszekrény található. * * * A londoni repülőtéren nemrégen bemutatták a light water kitűnő tűzoltó hatását. A light wa­ter a könnyű viz — a kőolajtermékeken vékony hártyát képez, amely elzárva a levegőtől, meg­gátolja az égést. ÉVFORDULÓK t (JULIUS 6-TÓL 13-IG) 6- án született Baross Gábor, a magyar vasutügy reformere: Ezen a napon készítette el Louia Pasteur francia kémikus és bakteriológus a ve­szettség elleni oltóanyagot; halt meg Húsz Já­nos csehországi vallásreformátor, Guy de Mau­passant francia iró és William Faulkner Nöbeí­­dijas regényíró. 7- én Xántus János természettudós California dé­li részének felkutatására indult; született Mad*­­gyesi László festőművész; halt meg R. B. She­ridan angol költő és drámairó, valamint Mórup TAamás angol humanista, az utópista szocia­lizmus megalapítója. 8- án született Ferdinand Zeppelin német tábor­nok; Käthe Kollwitz német grafikusnő; Jean Lafontaine francia költő és meseiró; halt meg I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Percy B. Shelley angol költő. 9- én született Császár Ferenc költő és műfordító; Móra Ferenc iró Kiskunfélegyházán; esett el Szondy György kapitány Drégely várának hőa védője. 11- én született Csery Péter iró, műfordító; halt meg Pesten Reviczky Gyula költő, Bóka Károly hires cigányprímás és George Gershwin zene­szerző. 12- én született Stefan George, a modern német költészet egyik jelentős alakja; halt meg id. Gaál Mózes iró és szerkesztő, Desiderius Eras­mus németalföldi humanista tudós.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom