Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)

1970-07-02 / 27. szám

.BETHLEHEM HÍRADÓ I* mi Ij -I , r - - ■ I, I r -Thursday, July 2t 1970 PESTI RIPORT 1 Á KÜLVÁROSI ORVOSRÓL Nemrég a Városházán, meg­állapították, hogy a külső ne­gyedekben jóval több beteg jut egy-egy intézeti szakor­vosba, mint a város belsejé­ben. Más szóval: a külvárosi orvos kevesebbet foglalkoz­hat a betegekkel, nagyobb itt a zsúfoltság. A helyzet javí­tása az egyik legfontosabb feladat, de ehhez sok kiváló orvos is kell. A múltban a legtermésze­tesebb volt, hogy az orvos ál­talában a belső negyedekben lakott, a legfelkapottabb dok­tor pedig a város legelőkelőbb részén. Számított a hely, ahol rendelt, különben is: a jómó­dú beteg a Belvárosban élt. A külvárosi orvos többnyi­re éppen olyan szegény volt, mint betege. A 25 év sok eredménye kö­zül az egyik legfontosabb: megszervezték a munkáskerü­letek egészségügyi hálózatát. De más változás is történt. -Je­lentősen nőtt az itt lakók jö­vedelme — s ha vannak is még olykor különbségek, ál­talában nem tér el a belváro­si és külvárosi orvos kerese­te. És a “kifutási” lehetőség? Távol a klinikáktól, távol a i Városházától, ki vesz,i észre | a jó munkát, a kiváló telje­sítményt ? A gyógyító munka sajátsá­ga, hogy az orvos a minden­napi gyakorlat közben is gaz­dagíthatja a tudományt, a soksok tapasztalat általáno­sítása révén. De hogyan lesz ez mind közkincs? A tudományos cikkek meg­jelentetése korlátozott lehe­tőség. A helyi orvoskörök ha­tása se túl nagy. Ezért fontos - kezdeménye-, zés az orvo3napok megrende­zése. Egy-egy kerület orvos­­társadalma a közvélemény elé lép. s beszámol munkájáról. A Margit-kórház, ha a be­tegszobák számát tekintjük, nem a legnagyobb kórház. Mégis sok elismerést szerzett már, s hírnevét most is öreg­bítette. Több intézeti és kör­zeti orvos beszámolója is meg­érdemelt, nagy érdeklődést keltett — jelezve, hogy a pá­lya nyitva áll. A tudományos mérleg elké­szítése az orvos, a tudós fela­data. De az már kétségtelen: fontos uj fórum nyílt, hatá­sa messze terjed, megéri, hogy bővítsék. TÄNC ÉS ECSET JMaiaugoió Gyula, a váláglhiiü táncművész festőművészként mutatkozik be Harangozó Gyulát, a buda­pesti Operaház kiváló tánc­művészét és koreográfusát vi­lágszerte ismerik. Számos or­szágban vendégszerepeit már — május elején tért visszt Bolognából, ahol Bartók Béla hires táncjátékában, A csodá­latos mandarin-ban lépett fel. A balett szakértői úgy köny­velik el, mint a világ egyik iegj óbb -karaktertáncosát. Mint koreográfus, nemcsak európai színpadokon aratott sikert, hanem éppen A csodá­latos mandarin-t az ő koreog­ráfiájával mutatták be Dél- Amerika több színpadán. A népszerű táncművész most uj oldaláról mutatkozik be: a budapesti Opera Klub­ban kiállítás nyílik — festmé­nyeiből.. Eddig csak barátai tudtak arról, hogy a kiváló művész szabad óráiban feste­­get. Legtöbb képe tájkép, csendélet, sok a szépséges balatoni tájakat örökíti meg. Harangozó Gyula igy val­lott kirándulásáról a festé­szet területére: — Pillanatig sem gondolok arra, hogy ezután a kiállítá­som után úgy szerepeljek, mint festőművész . . . Azért j festek, mert nagyon szeretem j a festészetet, s úgy érzem, ha magam is gyakorolom, akkor ' jobban megismerem és jobban j tudom élvezni az igazi művé­szetet . . . Cuca-Co3a-Ü2«m Nagykanizsán NAGYKANIZSA — A Ma­gyar Likőripari Vállalat nagy­­kanizsai telepén a Zala me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat Coca-Cola-üzem építését kezdte meg. Az üzem a jövő év elejére készül el, s 1971- ben már Nagykanizsáról lát­ják el a Balaton szórakozóhe­lyeit a kedvelt üdítő itallal. Magyai jénai NAGYKANIZSA — A Nagykanizsai Üveggyárban készítik a világ sok országá­ban keresett, hőálló laborató­riumi felszereléseket. Ugyan­csak itt gyártják a jénai üvegtáblákat is. A gyárat most 90 millió forintos költ­séggel rekonstruálják. Uj munkacsarnokot építenek, ahol hőpaiackot gyártanak majd. Öli AZ AI RIPORT BÉKÉS MEGYE NÉPE ÖSSZEFOGOTT. Ma már a Körösök vidékén! a vizszint általános csökkené­séről adhatunk számot. Ez azonban nem nyugtathatja meg azokat, akik ma is a gá­takon küzdenek és nem ke­csegtetheti a mielőbbi vissza­térés reményével azokat, akik lakóhelyük elhagyására kény­szerültek. Békés megye lakossága vál­tozatlan a szervezett össze­fogás, az áradat elleni küzde­lem, a megfeszített védeke­zés napjait éli. Az. utakon gépjármüvek százai robognak védelmi anyagokkal, a forgalmat ka­tonák, rendőrök, munkásőrök irányítják, a megyében szesz­­tilalom van, a Körösök part­jaihoz tapadt nagyközségek lakóinak feje felől máig sémi tűnt el a veszély. Szép a fény az éjszakában. Most mégis a veszélyt jelzik a Körösök partján végtelenbe nyúló lámpafüzérek, a nagy fényerejü reflektorok. A. Gyularemete — Sarkad közötti vasúti hid közelében a Fekete-Körös bal partján, ott, ahol a védett területen hétvégi házak utcasorai nőt­tek ki néhány év alatt a föld­ből, keddre virradó éjszaka különösen nagy volt a veszély. A viz felőli oldalon pátriale­mezekkel védték a megrepe­dezett, átázott töltést, a vé­dett oldalon századnyi kato­naság és 400, Tótkomlósról érkezett véderő épített ho­mokzsákokból erősítő töltést. Még most i3 C3ak vizi utón szállíthatják a homokzsáko­kat, mert a gáton jármüvek már nem közlekedhetnek; a 6—7 méternyi magas töltést 100 méternyi szakaszon fe­nyegeti sulyo3 veszély, 600 ember és gépek ereje kedden csökkentette a veszélyt, s az esti órákban már bizakodtak is a védők. A viz lassan apad. Békés alatt két helyen is építik a homokzsáktorlaszo­kat a gátak körméhez, a lá­baknál szivárgó erecskék szinte meg3zámlálhatatlanok. Baranyó Géza védelmi vezető szerint ezek még nem veszé­lyesek, mert a vizük tiszta. Óvatossága viszont megala-Épi.1 a Volga Szállá BUDAPEST — Uj szállo­da alapozását kezdték meg a Dózsa György ut és a Váci ut kereszteződésénél. A Hotel Volga — melyet Finta József tervezett — a program sze­rint a jövő év júniusára ké­szül el. A 770 ágyas szálló egy acélszerkezeten nyugvó kétszintes épületrészből s egy mellette magasba törő 10—11 emeletes toronyépületből áll majd. Az előbbiben 300 sze­mélyes éttermet, 120 szemé­lyes eszpresszót, bárt rendez­nek be, mig a vasbeton lába­kon álló magas épületben 328 két és háromszemélyes szoba lesz. Az épület házgyári pane­lekből készül. ÖNKISZOLGÁLÓ HUSB0LT BUDAPEST — A vásárlók igényeinek jobb megismerésé­re húsipari, bemutató üzlet nyílik hamarosan a Rákóczi ut 21 számú házban, mintegy háromszáz négyzetméternyi területen. Az uj boltban ön­kiszolgáló rendszerrel árusí­tanak majd tőkehúst, külön­féle húskészítményeket és ba­romfit, s valpszinüleg a hely­­benfogyasztáshoz péksüte­ményt, üdítő italt és savanyú­ságot. A bolt pincéjét grill­­bárszerüen rendezik be. Mécs László az áivizMiusultakéit NYÍREGYHÁZA ■— Junius 7-én, Jézus Szive vasárnapján a nyíregyházi nagytemplom­ban este fél hatkor orgona­hangversenyt rendeztek, me­lyen Mécs László, a neves katolikus költő régi és uj ver­seiből adott elő a templomot zsúfolásig megtöltő híveknek. Kopecziky Alajos orgonamü­­vész, a Zeneművészeti Főis­kola tanára Liszt müveket játszott. A plébánia az est bevételét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. DRAVA-ATLASZ BUDAPEST — Atlasz ké­szül a Dráváról, amelynek eddig nem volt térképe. Az idén megjelenő atlasz a dunai torkolattól őrtilosig ábrázol­ja helyszinrajzzal hossz- és keresztszelvényében a Drá­vát, feltünteti a szeszélyes határfolyó tulajdonságait. — Magyar—jugoszláv együtt­működés alapján a hatvanas évek elejétől dolgoznák már a Dráva mindkét oldalán a meder rendezésén. TERJESSZE LAPUNKAT pozott: sok ezernyi kis ház áll közvetlenül a gátak lábánál. Éjszaka kutyák százai üvöltenek a kiürített faluban, a láncon hagyott házőrző ebek éhesek, szomjasak. Ked­den már rájuk is kiterjedhe­tett az ember gondoskodása. Vasárnap , óta másfél métert apadt a Sebest-Körös Ladány alatt. Ez biztató, de ma még mindig tengernyi a viz. Dévaványát éppúgy fenye­gette az ár, mint Ladányt vagy — mert- 3—4 méternél mélyebben fekszik — talán még jobban. 13 ezer embfer lakott itt. Most 1200 férfi tart a nagyközségben rendet. Férfiak községe — igy neve­zik. Fehér inget senki sem hord. Szürkét, barnát, feke­tét öltöttek magukra. Hiába, mosásra nincs idő. Körgátat építenek. Jószágokat etetnék. A közrendet és vagyont vi­gyázzák, de férfiak főzik az ebédet, a feketekávét is, be­csületboltból árulják a ciga­rettát. Békéscsaba 7000 sarkadi­­nak adott szállást. Ellátásuk, mint a többi sok ezer kiteie­­pitetté, zökkenőmentes és ki­elégítő. Az otthonra vágynak, ami természetes. A találékony csabaiak azért mindent elkö­vetnek, hogy otthonossá te­gyék a kényszervendégesike­­dést. A sarkadi és a csabai, pártszervezeték szervezetten közvetítik a hiraket a kitele­pítettek és otthonmaradottak: között, megszervezték az ál­landó, folyamatos tájékozta­tást a pillanatnyi helyzetről is. Az ifjúsági szervezetek gondoskodtak a vendég fia­talok és gyerekek állandó fog­lalkoztatásáról és szórakozta­tásáról. Mindenki tenni akar vala­mit. A kitelepítettek iá. Ked­den 100 sarkadi asszony állt munkába a békéscsabai hűtő­­házban. Azok száma még is­meretlen, akik más üzemek­ben és szövetkezetekben táp­lálták munkát. Természete­sen minden vendég teljes fi­zetést kap a végzett munkád­ért. — Ma is csak azt mondhat­­juk — mondta Klaukó Má­tyás, a Békés megyei tanács elnöke, hogy a veszély még nem mult el a Viharsarok la­kóinak feje felől. Az áradat csökkenésével, a szép idővel és nagy-nagy erőfeszítése­inkkel egyenes arányban re­ménykedünk és bizakodunk, de mindenki tudja, hogy a remény még nem biztonság. S ez teljesen igaz! Tóth Pál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom