Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-26 / 9. szám

2. oldEu BETHJ.EHEM1 HÍRADÓ Thursday, Feb. 26, 1971 AKIK KIÉGTEK ÉS AKIK UNATKOZNAK. NEW YORK — Nagy fel-RÁKÓCZI APRÓDIA A magyar egyházak, egye­sületek, kulturális intézmé­­-nyék és magyar sajtónk égi­sze alatt a Passic és környé­­' ki hatalmas létszámú szerep­lőgárdából alakult Nemze­­ti Szinpad 1970 március 1-én, vasárnap délután 4 órai kez­dettel Passaicon, a Szt, Ist­ván Egyház dísztermében új­ból előadja Kertész László “Rákóczi Apródja” c. hatal­mas történelmi müvét, ame­­‘ Jyet most egy éve óriási siker-1 rel mutattak be első ízben. Minden magyar hatalmas ' találkozója lesz ez a nap itt New Jerseyben s egyben: ön­zetlen és egyetemes emberibb összefogás, mely nem azt ke­resi, ami elválaszt, hanem azt, ami összehoz magyart a ma­gyarral ! Aki egy felejthetet­len élményt akar szerezni, az ott lesz ezen az előadáson! Az előadás tiszta jövedelme a ma­gyar iskola és magyar kul­turális célok támogatását # szolgálja! Érdekfeszitő, gyönyörű je­lenetek , tárogató-kísérettel ... szárnyaló ősi kuruc dalok, re­­j. gős igazmondó, káprázatos, i pompás díszletek, korabeli .. kosztümök, . . . felejthetet­len. nagyszerű élmény ez az előadás! ■j. Jegyek elővételben kapha­tták Passaicon és környékén . a szokott helyeken, valamint Czabafy Jenő Magyar Köny, vespoltjában: 42 Monroe St. t Passaic, N. J. Tel. 471-1847. ) V- . Argentin gond BUENOS AIRES — Beatles-• frizuráé, bajuszos, szakállas labdarugók nem játszhatnak ■ az argentin nemzeti váloga­tottban — közölte Martion ; Oneto Gaona szövetségi kapi­tány. Gaoiia egyébként már ■ tárgyalt Juan Carlos Ongania államelnökkel az argentin fut­ball gondjairól. Uj csillag LONDON — Uj csillágot fedeztek fel a Skorpió csillag­kép közelében az angol csilla­­gászck, rakétára szerelt te­leszkóppal. A csillag hőmér­­. „g'éklete 150 millió fok. A tu­­t éósok által regisztrált égites­­» •tök- között az uj csillagnak \ van a legmagasabb hőmérsék­­. te te.. ' Félvér nőkkel kereskedtek... •;RIjü DE JANEIRO - Em­­. borkereskedők hálózatát gön­gyölítették fel Brazíliában. A hálózat azzal foglalatoskodott, hogy .csinos fél vér nőket csem­pészett nyugatnémet bordély házak számára. tűnést keltett a közelmúltban dr. Robert Butler, az ismert pszichiáter és gerontologista. “Az emberi korosodás” című nagysikerű könyv írójának egy orvos-konferencián tar­tott előadása, amelyben But. ler az emberi élet-ciklusok szükségszerű átalakításáról beszélt. Beszédének cime: “Akik kiégtek és akik unat koznak ...” Az előadás szöve­­jgét a Washington Monthly is lenyomtatta és Butler gondo latai és javaslatai tovább­gyűrűznek Amerika tudomá­nyos és politikai köreiben. Butler uj elmélete abból in­dul ki, hogy a modern ameri­kai ember élete kora-gyer« mekéveitől kezdve ugyanúgy programozva van, akár egy computer. Először jönnek az iskolázás évei, amelyek bele­nyúlnak a kései serdülőkorba, igen gyakran a huszas évek közepéig, végéig tartanak. Ezután a 40 évig tartó munka periódusa következik, amelyet végül a nyugalcmbavonulás és pihenés korszaka vált fel. Ez­­a rögzített életpálya nem csak az egyént, de az egész társadalmat megmerevíti. Butler rámutat arra, hogy a nyugalomba vonult emberek vagy túlságosan kimerültek ahhoz, hogy élvezzék a sem­mittevés örömeit, vagy pedig éppen ellenkezőleg, még nem érzik magukat nyugdíjra érettnek és tovább akarnak dolgozni. De mégha szívesen is töltenék nyugdíjas éveiket pihenéssel és szórakozással, a mögöttük álló negyveneszten dős megfeszített munka kévéi lehetőséget adott nekik arra., hogy felkészüljenek az ilyes­fajta életre. Munkára vannak “programozva”. Az élet korai periódusában pedig az a helyzet, hogy a ser­dülőt igen gyakran kényszeri­­tik a felsőbb oktatás rendjébe, mielőtt arra szellemileg megé. rett volna. Talán dolgozni szeretne, talán szeretné kipró­­j hálni ügyességét, képességeit | különféle munkakörökben. Ta­­! Ián álmodozni szeretne, figyel • jmeZtet Butler, utazni, vagy j egyszerűen csak élvezni egy kicsit az életet, mielőtt elkö­telezi magát egy valószínűiét! végérvényes döntés mellett. Áz életnek e két ciklusa: a kezdetén és a végén — követ­kezményeivel a középkorúra nehezedik. A középkorúak azok, akik felelősséggel tar­toznak a fiatalok iskolázásá­ért és az öregek nyugdijba­­vonulásáért. ők azok, akikre a legsúlyosabb felelősség és a legmagasabb költség hárul Akadnak, akik menekülni pró­báinak : inni kezdenek, vagy a szó szoros értelmében eltűn­nek. De a nagy többség hely táji, folytatja életét a munka,­­a házasság és a kialakított, megmerevedett keretek kö zött. Sokan vannak köztük olya­nok, mondotta Butler, akik szeretnének változtatni éle­tük stílusán, akikben érdek lődés gytrf valami más foglal­kozás iránt, vagy csak egy­szerűen szeretnének szellemi­leg nyújtózni egyet, mielőtt tovább folytatják. De a leg­többnek nincs anyagi lehető­sége arra, hogy hosszú sza badságra menjen, utazzon, ta­nuljon, továbbképezze magát Vagy ha anyagilag megen­gedhetné magának, akkor fél attól, hogy elhagyja helyét, mert távollétében mások ke­rekednek fölébe. Mindezen tu) pedig a mai, konfoimista tár­sadalom bizarrnak találja és rossz szemmel nézi, ha közép­korú ember elfordul a karrier­től, amelyre “programozták’' és valami máshoz kezd. Ilymódon tehát, állítja But­ler doktor, igen sok amerikai számára a negyven munkában töltött esztendő egyúttal negy­ven unalmas, fárasztó és ru­tinszerűen ismétlődő negyven évet is jelent, viszontagságai hasonlóak Chaplin “Modern Idők” című filmje munkásá­nak kálváriájához. Szellemét nem stimulálja semmi, elméje ellustul, jobb esetben mások gondolatait kérődzi, rosszabb esetben azt dolgozza fel újra meg újra, amit a múltban ta­nult. Az amerikaiak egy másik kategóriája viszont, folytatja Butler, különösképpen azok. akik a különböző hivatások művelői, vagy vezető-pozíció­ban dolgoznak, éppen ellenke­zőleg — szüntelen nyomás alatt élnek. Ha az előző cso­porthoz tartozók elalszanak a munkahelyükön, úgy ez utób­biak egyáltalában nem tudnak aludni, még a hálószobájuk­ban sem. Azok kiszáradnak, ezek kiégnek. A középkorúak, sarkukban a fiatalokkal, fél nek a dinamikus vetélytárstól. Ezek olykor kihátrálnak a tüzvonalból és olyasfajta ad­ministrativ munkakörbe lép­nek át, amelyben leplezni tud­ják kiágettségüket, növekvő bizonytalanságukat, vagy at­tól való félelmüket. Igen gyak­ran hasonló sorsra jutnak al­kotó tudósok és alkotó, hatá­rozathozó politikai, kereske­delmi, vagy ipari személyisé­gek is. Túl azon a problémán, ame­lyet a kötelező nyugdijbavo­­uulás kora jelent, ott a másik, nemhivatalos, de ugyanolyan érvényű vállalati politika is, amelynek értelmében, negy­venes, ötvenes éveikben lévő emberek alkalmazásától már vonakodnak. Senki sem akar alkalmazni olyasvalakit, aki előző állásában vagy megkö­vesedett, vagy pedig kiégett Butler abban összegezi meg­állapításait, hogy mindezen az eddigi koncepcióknak csak alapvető megváltoztatásával lehet segíteni. Meg kell sza­badulnunk attól a kényszertől, hogy az életet három elkülö­nült periódusra osztva lássuk: az első a tanulásé,, a második a munkáé, a harmadik a nyug­díjé. Mindháromnak párhu­zamosan, egymásra hatva és egymást kiegészítve kell vé gigvonulnia az emberi életen. A fiatalnak legyen módjában ismerkedni az élettal, munkát vállalni, utazni, vagy tovább­tanulni, a 35—40 esztendős nek módot kell adni arra. hogyha úgy látja jónak, ér­deklődésének megfelelően vá­­loztasson pályát, foglalkozást, vagy átmenetileg kipihenje magát, a 70-éves ember pedig, ha előző életciklusai szabadab­bak, összefüggőbbek voltak, akkor erőt és ambíciót érez magában arra, hogy tovább dolgozzék, uj tudást sajátít­son el, vagy egyszerűen csak élvezze az életet. Butler rámutat, hogy mind­ehhez kormányprogr a m c k. magán- és állami alapítvá­nyok, a munkanélküli biztosí­tás rendszerének támogatása és. megértése szükséges. Do­hát nem minden egyén érde­ke-e, hogy olyan társadalom fejlődjék ki, amelynek minden tagja élete végéig fejlődnék szellemileg, ahelyett hogy egy­­részük megkövesednék az unalomtól, másrészük pedig» kiégne a szüntelen erőfeszi­­téstől? Elkerülhetetlen ugyan­is, hogy az ilyen computer­­szerüen programozott társa­dalomból előbb-utóbb a meg­­kövesedettek és a kiégettek társadalma váljék... Pszichedelikus CANBERRA, Ausztrália - A “United Bible Societies c Australia” a közelmúltba kiadott egy “korszerű” Bit liát, amelynek fedele a híj piek által kedvelt pszichéd« likus abrakkal van diszitv» Az ábrák vörös, sárga és kék szintiek. A Társaság megjegj zi: a pszichedelikus Bibli célja, hogy á fiatalokra hatás gyakoroljon. (A dolog külö: érdekessége: Annak ellenért hogy Ausztráliában adtaik k a pszichedelikus Biblia Ame rikaban készült. — Szerk.) Leányrablás az apácakollégiumból MANILA — Fegyveresei törtek be a manilai Mary knoll kollégiumba, egy apácái által vezetett, elsősorban kül földiek számára fenntartót! intézetbe. A fegyveresek - ketten voltak — az egyik háló­terembe tartottak, és kiránci gálták az ágyából a 20 éve: amerikai Deborah Stewen sont, akinek szülei az Egye­sült Államokban élnek. A lány menekülni próbált mire lövöldözve üldözni kezd­ték, sarokba szorították és magukkal hurcolták. A jele net a bennlakók szemeláttárí történt. Az ügy háttere később de­­rült ki: Deborah szakított ud­varlójával. aki egyébként égj, tartományi kormányzó elké nveztetett gyermeke. A fii barátjával együtt, a lányrab­lást találta az egyetlen lehet­séges megoldásnak. A rend­őrség hajszát indított kézre­­kerítésükre. “Én még mindig azt mondom, hogy azért mert a fényképemet a; irodai asztalodon tartod, azért NEM kell a titkárnőd fényképét it tartanod ...!*' TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom