Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 3. szám

Thursday, Jan. 15. 1970 BETHLEHEMT HÍRADÓ 5. oldal I Joe Theismann 1 Notre Dame fessssr v..- mxmm Andy Huff Notre Dame Bob Olson Notre Dame Steve Worster Texas BALTIMORE, Md. - Arne- j rikai rendőr-hatóságok riad­tan észlelik az elszomorító tényt; mind több és több bi­zalmi állásban dolgozó nő téved meg és nyúl hozzá a gondjaira bízott pénzhez. A baltimorei “U.S. Fidelity and Guaranty”-vállalat, amely bi­zalmas-jellegű statisz t i k a i adatok feltárásán dolgozik, megállapította, hogy napja­inkban négyszer annyi női al­kalmazott sikkaszt, mint busz esztendővel ezelőtt. És a sta­tisztikai adatok feldolgozása természetesen csak azokat az eseteket veheti számításba, amelyek a bűnös személy le­leplezésével végződtek, de nem kalkulálhat azokkal az ezrekkel, amelyek a mai, mind bonyolultabb könyvelési-tech­nika és a sikkasztok ügyessé­gének következtében talán ■sohsem derülnek ki. A férfi­­sikkasztók száma még mindig ötször annyi, mint az enyves­­kezű nőké, de bonyolulttá teszi a dolgot az, hogy a nők rej­télyesebb okoknál fogva, oly­kor majdnem érthetetlen in­dokok következtében sikkasz­tanak és éppen ezért ritkáb­ban terelődik reájuk a gyanú, aminek eredménye az, hogy tovább dézsmálhatják a kasz­­szát. A baltimorei intézet kü­lönböző eseteket vett elemzés alá és azokból próbált általá­nos következtetésre jutni. Az esetek mindegyike azonban oly meglepő fordulatokkal van teli, oly logikátlan, hogy vé­gül csakis azt bizonyítja: a nők mint annyi minden más­ban, ebben is kiszámíthatat­lanok. Itt van például Mrs. Helynn R. Lewis, a feltűnően csinos, •megnyerő és rokonszenves ka­liforniai nő, aki 1966-ban ki­­. tűnő állást kapott a newyorki Munkaerőgazdálkodási Hiva­talban. 12.-500 dollár kezdőfi­zetéssel indult uj állásában, de gyorsan emelkedett és egy éven belül a Hivatal pénzügyi igazgatója lett, évi 19.000 dol­láros- fizetéssel. Az, hogy Mrs. Lewis az életrajzába olyan iskolai végzettséget és hivatalbeli beosztásokat tün­tetett fel, amelyekkel valójá­ban nem - rendelkezett, még önmagában véve érthető és logikus volna. Karrierre tö­rekedett. De az, hogy miu­tán a vállalatnál gyorsan emelkedett beosztásban és fi­zetésben, tehát célját elérte, néhány hónapon belül miért sikkasztott el több, mint 24- c-zer dollárt, már nehezebben magyarázható meg. Igaz, aranyszínű Porsche autót vá­sárolt magának, de ezt az autót a fizetéséből,, tehát tör­vényesen is megvásárolhatta volna. Hasonlóan érthetetlen Lydia Butler története. Ez a hölgy az alabamai Decatur városban egy magánklinika gazdasági igazgatója volt. Esztendőkbe tölt, mig a jó doktorok rájöttek arra, hogy csak azokhoz a honoráriu­mokhoz jutnak hozzá, amelye­ket a páciensek csekkel fizet­nek — minden készpénzfizetés eltűnt Lydia Butler retiküljé­­ben. A hiányokat aztán külön­böző könyvelési trükkökkel eltüntette. Három évig tartott Lydia Butler csenő-sorozata, mire az orvosok rájöttek mes­terkedéseire, már visszahoz­­hatatlanul megrövid i t e 11 ey őket 181.757 dollárral. A vir­giniai Norfóikban Minnie. Mangum a város legjótéko­nyabb, legsegitőkészebb asz­­szonyának .számított: csak­ugyan mindenkin segített, aki bájával, panaszával hozzáfor­dult, magánszemély, egyházi intézmény, bajba jutott sze­mély, . számíthatott Minnie Mangum aranyszivére. Jó ál­lasa volt a Commonwealth Building And Loan Associa­tion nevű vállalatnál. Huszon­két esztendeig sikkasztott a vállalattól, összesen három­millió dollárt tulajdonított el, mint a főpénztáros helyette­se. Amikor mindez kiderült, nem csak az ő üzelmeinek lett vége, bukásával magávalrán­­totta a Loan Association-t is. Mrs. Beatrice Hollingsworth szerényebb volt: ő “csak” 25- ezer dollárt sikkasztott az épitési vállalattól, ahol állása volt, hogy — fizethesse leánya sziniiskólai költségeit. Burni­­ce Geiger harmincnyolc esz, tendőn keresztül dézsmálta az íowa államban lévő Sheldon­­város National Bankjának fő­pénztárát. S mindezt annak ellenére (vagy talán éppen azért) mert a bánk az apjáé volt. Amikor manőverezése egy napon lehetetlenné vált (depózitok és letét-visszavo­nások csiki-csuki játékával csinálják az ilyesmit) Burnice kétmillió dolláros sikkasztás­sal vádoltan került biróság elé. Az esetek sorolása olda­lakat töltene be. Csaknem mindegyik megegyezik ab­ban : nem anyagi kényszer, nem lóverseny, betegség a családban, szerencsétlen sze­relem sodorta lopásba ezeket a nőket, mint általában azo­kat a férfiakat, akik idegen pénzhez nyúlnak. A férfiak sikkasztásának csaknem min­den esetben érthető és világos magyarázata van . .. nők sik­kasztásainak okai homályo­sak és megfejthetetlenek. ők nem azt áhitják, amit meg­szerezhetnek a lopott pénzzel — maga a pénz vonzza őket mágnes módjára. S minthogy mind több és több nő kerül bizalmi pozícióba s minthogy a kornputerizált könyvelés hi­hetetlen visszaélésekre ad le­hetőséget — a komputert Atlantic City egyik büszkesége, a világhirü Steel Pier egy egy­millió dollár kárt okozó tűz martaléka lett. George A. Hamid, Jr., a mólón levő szórakoztatási központ tulajdonosa kijelentette, hogy a nyári szezonra ujraépitteti a mólót, amely majd túl tesz minden eddigin. Az alaszkai indiánok kártérítést követelnek SAN FRANCISCO - Az alaszkai indiánok bepereltek nyolc nagy olajtársaságot. A biróság előtt 1 milliárd dollár kártérítést követelnek. Az in­diánok azt panaszolják, hogy az olajtársaságok a furásök­ugyanis félrevezető módon is lehet programozni s akkor a:« tán ember legyen a talpán, aki többszárzezer adat között ki­hámozza azt, amelyből a fél­revezetés kiindul — sajnos, számolni kell azzal, hogy a nők ebben is teljes egyenjo­gúságra törekszenek a fér­fiakkal. Ugyanannyit akarnak sikkasztani. kai és kutatómunkálatokkal tönkretették a rezervátumok legelőit, holott egyetlen jö­vedelemforrásuk az állatte­nyésztés. A San Franciseó-i szövet­ségi bíróságnál Lime Hills­­térségének indián törzse tett följelentést “a hasonló hely­zetben lévő összes többi tör­zsek nevében, valamint az Anchorage körül lakó eszki­mók és alauták nevében”. A panaszban elmondják, hogy az olajtársaságok — a “Standard Oil of California”, a “Union Oil of Califchiia” az “Atlantic Richfield”, a Mobil Oil” és a “Maraton Oil” — “megsértették a bennszülöt­tek tulajdonában ősidők óta levő területet, ott olajfúró- és földgáz-kiaknázó berendezé­seket létesítettek”. ,U Spey Cotton rer Tex v i r* * Bob b McKay Texas Ez a Dallas, Texasban levő hatalmas aréna a színhelye a football szezon kimagasló kollégiumi meccsének, melynek résztvevői Texas 1 és Notre Dame egyetem. Ez utóbbi másodszor érte el a I először az elmúlt 45 év óta. A texasi csapat győzött. döntőt — Amerikai korkép \ Veszedelmesed 1 a Él sikkasztok száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom