Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-25 / 52. szám
10. oldal BETHLI MI HÍRADÓ Thursday, Dec.-.25," 1969 mm M* Tizenkilenc tagját a parti őrségnek, megmentették egy Hawaii-i szigetről miután 24 órát töltöttek egy háztetőn, amikor a tenger vize végigseperte a szigetet. EGY IÁTÉK-KERESKEDES, AHOL VISONGÓ GYEREKEK ES CSENDES FELNŐTTEK JÁTSZANAK Meghalt a 88 éves Voroshilov, Sztálin hive a vérengzésekben A kérdéses játék-kereskedés az elmúlt októberben nyílott meg New Yorkban és sikere óriási. A silcer ebben az esetben azonban elsősorban látogatottságot jelent, csak másodsorban jelent üzleti forgalmat és bevételt. A helyzet ugyanis az ,'hogy ezt a játék-kereskedést sokkal többen látogatják, mint amennyien valóban játékot is vásárolnak. Az üzletet a “Creative Playthings” nevű játékgyár nyitotta meg. A játékgyár egyik alelnöke kijelentette az újságírók előtt: — Alapelvünk az, hogy a játéküzletben a látogatóknak, a gyerekeknek és a hozzájuk tartozó felnőtteknek, nemcsak vásárolniuk, hanem játszaniuk is kell. Miképpen tudja meg egy gyerek, hogy melyik játékot akarja ,ha előzőleg nem próbálhatja ki a különféle játékokat? Miképpen vásároljon egy szülő játékot a gyerekek számára, ha csak — néznie szabad? '— Üzletünkben tehát mindenki szabadon játszhat a játékokkal, vásárlási kötelezettség nélkül. Az eltörött, elromlott játékokért nem számítunk fel semmit. A játéküzlet sikere valóban óriási: az üzlet állandóan zsúfolva van. A hangzavar állandó és nagyjából- egészéből, a következő tényezőkből tevődik össze: Gyerekvisitás, villanyvaswtak zaja, elektromos gitárok hangja, nevető játékhiénák velőtrázó kacagása. Hozzávetőlegesen ezek a legfőbb hang-tényezők. Kathleen Ha ught, az üzlet rendkívül csinos, 26 éves managere, a következőket mondotta az újságíróknak: — A siker valóban óriási, ez azonban csak a látogatottságra vonatkozik, korántsem vonatkozik azonban az eladásra. A legtöbb látogató csupán játszik, viszont a játék után — semmit sem vásárol. Tekintettel arra, hogy nemcsak eladóink vannak, hanem a gyerekekre szakképzett gyerekpedagógusök és óvónők felügyelnek, számos szülő úgy tekinti ezt az üzletet, mint valamiféle ingyenes gyermekőrzőt. — Nagyon sok anya — és egyre többen vannak ilyenek — idehozza gyerekét, itt hagyja játszani, ő maga nyugodtan elmegy bevásárolni és amikor bevásárlási körútját befejezte, visszajön a gyerekért és mindketten nyugodtan hazamennek. Az anya kényelmesen végezte a bevásárlást, a gyerek nyügösködése nélkül, a gyerek nagyszerűen elszórakozott néhány órán keresztül . . . anya és gyermeke tehát egyaránt meg van elégedve, mi pedig, az üzlet alkalmazottai, önmagamat is beleértve, állandóan idegcsillapitó pilulákon élünk, mert a zaj, a visongás és a hangzavar, szinte elviselhetetlen. — Valamelyik nap egy elegánsan öltözött nő megjelent, három gyermekével. Mindhárom gyerek pizsamába volt öltöztetve, akárcsak otthon lennének. Az anya itt hagyta a pizsamás gyerekeket, akik 4-5 óra hosszat szépen el játszogattak, majd az anya viszszatért a bevásárlásból, gyerekeit beültette az autóba és nyugodtan haza hajtott. Mondanom sem kell, ez az egész dolog egyetlen fillérjébe sem került, mivel semmit sem vásárolt. Miért is vásárolt volna bármilyen játékot is? Semmi értelme: gyerekei minden nap ide jöhetnek és akár egész napon keresztül eljátszogathatnak bármelyik játékkal, teljesen ingyen. — Tévedés volna azt hinnünk, hogy' játékkereskedésünk kizárólagosan a gyerekek körében népszerű. Minden nap nagyon sok felnőtt vendégünk van. Olyan felnőttek, akik nem gyerekkel, hanem egyedül jönnek be, olyan felnőttek, akik semmit sem vásárolnak, szemmelláthatólag nincs is szándékukban a vásárlás . . . olyan felnőttek, akik kizárólagosan játszani térnek ide be. — Ezek között, a magányosan eljátszogató felnőttek között, számos jólöltözött ember van, nagyobb részük férfi és külsejük után Ítélve, nem kétséges, hogy játszogató felnőtt látogatóink között számos üzletember, ügyvéd, orvos, stb. akad. — Ezeket a felnőtteket azonban — őszintén szólva — mi, alkalmazottak, még mindig jobban kedveljük, mint a gyerekeket és azt hiszem, ez érthető is. Ezek a felnőttek nem visonganak, hanem csendesen, szinte önmagukba mélyedve játszanak, nem zavarnak senkit . . . olykor átszellemülten mosolyognak, arcukon szokatlan béke és nyugalom honol . . . egyáltalában nem» csodálkoznék, ha az egyik, villanyvasuttal játszogató, állandó vendégünkről, egy jól öltözött, középkorú úrról, egyszer kiderülne, hogy a Wall Street valamelyik ismert, vezető pénzembere . . . MOSZKVA, Szovjetunió - A 88 éves Klementi Voroshilov, a bolsevista forradalom utolsó élő, úgynevezett hőse és a Szovjetunió volt elnöke, szerdán meghalt — jelentette a szovjet Tass iroda. Voroshilov utolsó éveit teljes magányban, megalázottan töltötte és nevét nem jelentették hivatalos funkciók alkalmával az 1968-as “Forradalmi Nap” ünnepségei óta. Az összes férfiak közül,-a kommunista hatalmi hálózatban Sztálin uralma idején ö volt az egyedüli, aki Sztálin barátjának nevezhette magát. Sztálin minden szovjet dicsőséggel felruházta, magas állásokba emelte és fedezte hibáit. Miután Sztálin meghalt borús napok következtek az akkor 70 éves Voroshilovra. Összeállt régi sztálinisták egy csoportjával, hogy* megbuktassák Nikita Kruscsevet, ez azonban lecsapott a “pártellenes csoportra”, melynek vezetői voltak V. M. Molotov, Georgi Malenkov és Lázár Kaganovich 1957-ben. Amikor Kruscsev a 22-ik pártkongresszuson 1961-ben elmondta a puccs részleteit, Voroshilovot “ostoba cinkosnak” nevezte. Voroshilov ugyanis levelet irt neki, melyben alázatosan bevallotta nyilvánosan részvételét a puccsban. Ugyanebben az évben a bolsevista forradalom évfordulójának novemberi ünneplése alkalmával Voroshilov megaláztatását nyilvánosan is gyakorolták. Amint Voroshilov fel akart menni az emelvényre a bolsevista vezetők közé Lenin sírja fölött, egy egyenruhás őr megállította és a tiltakozó Voroshilovot elvezették. Később törölték nevét minden nyilvános helyen és Voroshilovgrad városának róla elnevezett nevét visszaváltoztatták Lugansk-ra. Mégis későbben is meghívták a Kreml hivatalos foga» dúsaira, helyét azonban ezeken a partikon az alantasabb tisztviselők között jelölték ki. Visszanyerte azonban helyét a legfelsőbb szovjetben (szovjet parlament) 1962-ben és a Lenin rendet adományozták neki 80-ik születésnapján. Voroshilovot Sztálin 1934- ben kinevezte a hadsereg legfőbb parancsnokának és ez segített Sztálinnak az 1930- as évek vérengző “tisztogatásában”, melynek ezrek estek áldozatul. 1940-ben Voroshilov csődött mondott a finnek elleni háborúban, mire felmentették állásából. Mégis Sztálin az északnyugati haderők parancsnokává nevezte ki. A háború alatt, miután képtelen volt Leningrádot felmenteni, ismét elküldték. Sztálin ismét alája nyúlt és megtette az Öttagú “védelmi bizottság” tagjává, 1946-ban pedig helyettes miniszterelnöknek nevezte ki. Sztálin halála után felfelé bukott és egy ideig a Szovjet elnöke volt. Hatalma tetőfokán Voroshilov kedvenc tagj* volt magas párttagok összejöveteleinek és arról volt nevezetes, hogy a nagy ivászatok alkalmával sohasem dőlt ki. A második világháború után Margyarország fővárosának, Budapestnek katonai parancsnoka volt. Néhai Joseph P. Kennedy 1938-ban két fiával. Bal: Joseph P. Kennedy Jr., aki elesett a háborúban és a néhai elnök John F. Kennedy. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET
