Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-18 / 51. szám
BETHLEHEM! HÍRADÓ 11. oldal 3 Thursday, Dec. 18. 1%9 ROKONAINK NYOMÁBAN A SUMIROKRÖL A sumir témájú emigrációs könyvkiadás csúcsteljesítményeként egy uj magyar könyv kiadó vállalkozás egyszerre két szép kötettel lepte meg az olvasni, tudnivágyó közönséget. A GILGAMESH Kiadó könyvei ezek, az újonnan megindított STUDIO SUMIROHUNGARICA sorozat első önálló kötetei. Nem az emigráció szegényes Hamupipőke köntösébe öltöztetve és nem az annyira megszokott ‘ahogy lehet’ módon jelentek meg, hanem jóizéssel párosult modern formában, úgyhogy minden könyvespolcnak büszkeségei lehetnek. A folytatódó sorozat szerkesztője Dr. Érdv Miklós. De a csucsteljesitmény nemcsak a külalakban hanem a tartalomban is megnyilvánul. A két kötet, Galgóczy János: “A sumir kérdés” és Dr. Somogyi Ede: “Szumirok és Magyarok” eimeket viseli, és a ma már halott szerzők ritka és résziben ismeretlen tanulmányait gyűjti össze, egyik meglepetésből a másikba ejtve az olvasót. S az mindegy hogy az olvasó melyik táborhoz tartozik a pro-sumirhoz vagy az anti-sumirhoz, mert a két könyv rádöbbent minden elfogulatlan és tájékozódást kereső magyart arra, hogy amit eddig a sumirról tudott az bizony kevés, aki pedig tagadta a sumir-magvar rokonitás fennállásának még a lehetőségét is az egy százévesnél idősebb magyar kultúrtörténeti eredményt mellőz jogtalanul. Galgóczy könyve magáért A statisztika szerint a legtöbb ember szívbetegségben hal meg. A második helyen a rákbetegség szerepel. A 3. helyen nemrég még a fertőző betegségek álltak. Ezt a helyet azonban csakhamar elfoglalták a közlekedési balesetek, amelyek óriási méreteket öltöttek. Jelenleg a világ utjain több mint 200 millió gépjármű közlekedik és számuk évente mintegy 20 millióval gyarapodik. Ennélfogva a közúti közlekedés biztonsága nagy társadalmi és egészségügyi problémává válik. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évente több mint százezer ember hal meg az utakon. Csupán az Egyesült Államokban az utóbbi években többen vesztették • életüket közlekedési balesete k következtében, beszél. Az első világháború alatt a Tud. Akadémiához benyújtott három könyve a mostoha körülmények miatt kiadatlan maradt, tanulmányai pedig életében soha nem jelentek meg könyvalakban. Nem csoda, hogy manapság jó ha a nevét ismerték. Pedig Galgóczy mellőzése és elfelejtése nagy veszteség és igazságtalanság, mert rendkívüli tehetség volt. Ő volt az első magyar, aki az ékirás minden csinjával-binjával tisztában volt és munkái kiváló magyar és külföldi szaklapokban jelentek meg. Ezeken a lapokon folytatott szellemi párviadalt olyan nagyságokkal, mint a new yorki Columbia egyetem sumirologia professzora J. D. Prince, mely vitát a könyv eredeti angol szövegével közli. Halévy két cikkében is vitázott vele. Közli a kötet Munkácsi Bernát bírálatát is Galgóczy egyik munkájáról és ebben a finnugorizmus akkori legnagyobb tekintélye, bár sokban eltér tőle, mégis sok eredményét elfogadja és szaktudását elismeri. Mgdöbbentő az a játszi könnyedség, amelylyel Galgóczy megoldja az idegenek számára oly érthetetlen, a sumir és magyar nyelvekben különlegesen egyformán meglévő tárgyas igeragozás. Négyszer szavas szótára — amelyet a kötet egészében közöl — még ma is nagy szellemi teljesítménynek számit, pedig korban jóval emegelőzi a vatikáni Institutum Biblicum tanárának A. mint ahány amerikai katona esett el annak idején a második világháború frontjain. Amint ez a részletes elemzésből kiderült, a balesetek legnagyobb részét, csaknem 80 százalékát a vezetők testti és lelki állapota okozza. Ezután következnek a műszaki és az időjárással kapcsolatos, valamint egyéb okok. A balesetek 30 százalékát, sőt Amerikában az utóbbi időben 55 százalékát, az ittasság okozza. A baleseti okok között szerepelnek a gépjárművezetők szervezetének többékevésbbé rejtett zavarai: az érelmeszesedés, az epilepszia, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, stb., melyek azért veszélyesek, mert hirtelen rosszullétet okozhatnak és a vezető azonnal elveszti uralmát a gépjármű felett. ' Deimelnak a szógyüteményét. A közel 300 oldalas tanulmánysorozat minden egyes tétele meglepetés, kellemes meglepetés azoknak, akik csak az igazságot és a tényeket keresik a nagy vitákat kiváltó sumir-magyar rokonitás ügyében. A második kötet szerzője Dr. Somogyi Ede, szintén zseniális ember, négy világnyelv nyelvtanának szer k.e sztője Emellett újságíró, s szerkesztésében jelent meg az első Magyar Lexikon a maga impozáns 16 kötetével. A most újra kiadott könyvének cime: “Szuimirok és Magyarok”. Ez a tartalmas könyv az első terjedelmes sumir-magyar nyelvtani összehasonlítás, bőséges szószedet kíséretében. Könyvének történeti részében felvázolja a sumirologia és az ásatások legfontosabb mozzanatait és kifejti benne egy sumir katedra felállításának szükségességét a pesti egyetemen. Okfejtése logikus és megalapozott, hiszen ebben az időben az egyetemnek már volt egyiptológiai, izlamológiai és seimitológiai tanszéke. Csak a külföldi tudósok véleményére támaszkodik megokolásában, kik közül számosnak az a véleménye, hogy a sumir és a magyar rokon nyelvek. A Studia Sumiro-Hungarica készülő harmadik kötete Dr. Érdy gondozásában szintén sok meglepetést igér. Feldolgozza az elmúlt 120 év összes hazai és külföldi szerzőjétől megjelent sumir-magyar-uralaltáj i rokonsággal foglalkozó tanul mányokat. Szerzőik között szerepelnek orientalista egyetemi tanárok, püspökök, theológusok, a Tudományos Akadémia több tagja és egy világhírűvé vált magyar régésznő, Torma Zsófia sumir-magvar vonatkozású Írásai. 1969-ben múlt éppen 100 éve, hogy a történész Ribárv Ferenctől elhangzott az első sumir-magyar-turáni rokonságra kitérő előadás a M. T. Akadémián, és hogy a francia Oppert megállapította .hogy a nem rég felfedezett turáni népet sumir-nak kell helyesen nevezni. A két első kötetet olvasóink már megrendelhetik, Galgóczyit US $7.80, Somogyit $6.90-cs áron, “Gilgamesül Publishing Company”, 430 W. 34 Street 12-D( New York, N. Y. 10001 cimen. E könyvek igazi örömet fognak okozni mindazoknak ,akik a magyar nép és nyelv őstörténetén ezirányban dolgoznak és fáradoznak. A HARMADIK HELY Évezredes titkok tudósa BUDAPEST — Néhány évvel ezelőtt már világszerte nagy elismerést keltett egy magyar professzor munkája —az Afganisztánban, Szunkh- Kottalban talált görögbetüs szentélyfeliratok megfejtése. Európa sok tudósa “vallatta” a szentélyfeliratokat hoszuhosszu éveken át, hiába. Ami nekik nem sikerült, azzal megbirkózott dr. Harmatta János, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem indo-európai tanszékének vezetője. A professzor munkássága nyomán uj nyelv született: másodszor kapott életet, vált érthetővé a halottaiból feltálangját — mint a falra karcolták — az Istenek székhelyévé avatták”, s elnevezték: “Szado gabo”-nak vagyis Száz. barlangnak. Dr. Harmatta János azt javasolta a szovjet régészeknek, hogy a földrengés-veszély miatt vigyék védett helyre a szentély feliratait. Tanácsára most lefürészelik, s a közeljövőben egy leningrádi múzeumban helyezik el a jelekkel borított faiakat. A magyar professzor egyébként nemrég érkezett meg: Párisból, ahol bakiikat nyelven irt szasszanida bullákat fejtett meg, — több mint kilencvenet, tiz nap alatt. masztott baktriai nyelv. A hetedik az eddig ismert középiráni nyelvek közül. A buddhista barlangszentélyben szovjet régészek bukkantak a görögbetüs feliratokra. Ők kérték fel Harmatta professzort, hogy foglalkozzék a szasszanida birodalom életéről tudósitó titokkal. Vállalta. A baktriai nyelv megfejtéséhez hat nyelv — az előző hat közép-iráni — birtokában látott hozzá. A magyar tudós lényegében egy rövid felirat alapján fejtette még a reg--élfeledett nyelv titkát. A szasszanida birodalom az időszámításunk utáni harmadik században jött létre. A megfejtés alapjául szolgáló felirat is Szasszanida-hóditók saját vallásuknak megfelelően alakították át a buddhista szentélyt. “Az Ördög bar-Megmentik a Fejér megyei kastélyokat SZÉKESFEHÉRVÁR. — Elhanyagolt,omladozó állapotban van Fejér megyében a régi főúri kastélyok, nemesi kúriák zöme. A műemlék jellegű épületek üresek, esetleg raktárnak használják őket. Karbantartásukra, tatarozásukra nem fordítanak gondot. A Fejér megyei tanács yb. eihatámt-a,—hoir. meg" menti ezeket a méltatlanul* elhanyagolt építészeti értékeket. Elsőként a seregélyest grófi kastély helyreállítására dolgoztak ki tervet. Az 1821- ben épült klasszicista stilus!» műemléképületben idegszanatóriumot rendeznek be. A seregélyesit a többi kastély helyreállítása követi. Amikor veszélyes a penicillin LONDON — A penicillinnel és más antibiotikumokkal kezelt vágóállatok húsa hat ember halálát okozta a közelmúltban Kelet-Angliában. Angol farmerek rendszeresen adnak penicillint borjúnak, csirkének és más vágóállatoknak, hogy meggyorsítsák növekedésüket. Egy orvosi vizsgálat azonban kimutatta, hogy ezeknek az antibiotikumoknak a hatása következtében olyan vírusok fejlődnek ki az állatok szervezetében, amelyek az immunitást bizonyos betegségekkel szemben végülis megszüntethetik, s a levágott állatok húsával ezek a vírusok átkerülnek az ember szervezetébe. Az orvosi vizsgálat fedte fel a hat halálos esetet is. A brit kormányhatóságok most azt tervezik, hogy megtiltják a farmereknek, hogy az állatok eledelébe penicillint és más antibiotikumot keverjenek. X Rendezik a Gyöngyös patakot KŐSZEG — Rendezik az ország egyik leggyorsabb folyású patakját, a Gyöngyöst. Az Alpokban eredő és Vast megye északi részét átszelő vízfolyás Kőszeg és Gencsapáti közötti 11 kilométere* szakaszának szabályozására. 24 millió forintot költenek. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET
