Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-27 / 9. szám
Thursday, Feb. 27. 1969 SETH LFHERfT HITtAPO 5. OLDAL Aknakereső amerikai katona, a Mekong-deltában, Délvietnamban. MEGÖLTE GYERMEKEIT ES MAGÄT, "MERT NAGYON SZERETTE ŐKET BORDEAUX, Franciaország — Gyermekeihez való ragaszkodása, családirtásba kergetett egy francia építkezési munkást, aki rendőri ostrom alatt fogságban tartotta két gyermekét 15 napon keresztül, majd beváltotta fenyegetését és megölte gyerekeit és saját magát, amikor a rendőrség a körülkerített ház végső ostromára indult. Három lövés hangzott ki, a fagyos fák közötti farmházból, amint a három páncélos renőrautó rohamra indult, hogy elfogja André Fcurquetet. A házban a rendőrök könnygáz felhőben holtan találták a 38 éves Fourquetet. magaokozta fej lövéssel, gyermekeit az ágyukban lőtte le. Fia a 11 éves Francis kórházba szállitása közben halt meg 13 éves lánya, Aline a kórházban. Az ostrom tulajdonképpen 4 emberéletbe került. Az egyik rendőrt Fourquet golyója ölte meg még az ostrom elején. A rendőrség eljárása széleskörű bírálatot váltott ki, a belügymini s z t e r, Raymond Marcellin jelentést kért arról, ki rendelte el a rendőri támadást. Fourquet eltorlaszolta magát a házban három gyermekével, február 2-án, miután a bíróság elrendelte, hogy adja ki a gyerekeket, tőle elhidegült feleségének. A 14 éves lányának, Chantalnak azonban sikerült elmenekülnie a házból, mór az első napon. Fourquet megengedte egy bordeauxi újság riporterének hogy bejöjjön a házba és intervjut csináljon vele, az ostrom alatt. Keserűen panaszkodott, hogy a gyerekeket az asszonynak ítélték, aki szerinte “házasságtörő” volt. — Azt akarom, hogy a feleségem idejöjjön, akkor megölöm őt, kiadom a gyerekeket és megadom magam — mondotta.- . v ' ' • - • .+> 1 v. A Cambridge-i egyetem tudósai, Dr. Patrick Steptoe és Dr. Robert Edwards bejelentették Londonban, hogy kémcsőben sikerült megtermékenyiteniök egy női magot ELISMERÉS AZ AFL-CIO CSUCSSZERVEZETI ÜLÉSÉN NIXON ELNÖKNEK ÉS KORMÁNYÁNAK BAL HARBOUR, Fia. — Egy hónappal miután Richard M. Nixon elfoglalta az Egyesült Államok elnöki székét, az AFL-CIO egyöntetűen az elismerés szavát adta neki: az uj adminisztráció nem formálódik konzervatívnak és unió ellenesnek, mintahogy az lehetett volna — mondotta George Meany, a 130 unió elnöke. — Észszerű kapcsolatot látok az uj kormánnyal való viszonyban, célszerűen jó viszonyt — mondotta George Meany, az AFL-CIO végrehajtó tanácsának itteni télközépi ülésén. Mr. Meany, aki utoljára november végén találkozott Nixon elnökkel, március első napja körül egy tanácskozást tervez vele, több kérdés megbeszélés é r e, “kölcsönös érdekekben”. Mint utalt rá, ezek között lesz, hogy a minimális órabért 1.60 dollárról 2 dollárra emeljék és magasabb juttatásokat adjanak a munkanélküli kompenzációs programokban. A végrehajtó tanács 10 napos ülésre gyűlt össze, megtárgyalta különböző uniók részéről befutott véleményejelentéseket az uj kongreszszusról — ezek nem is olyan rosszak, ha a Fehér Ház némi vezetést nyújt a számára, mondotta Meany — és az AFL-CIO civil rights programj ait. Meanyá elnök elmondotta a riportereknek, hogy az uniók aggodalmai — néhány kampány — kijelentés alapján — Nixon elnökkel szemben, nem nyilvánultak igazoltnak — “legalább is mostanáig.” — De — mint az unió-csoport elnöke mondotta— az élnek még nem árulta el beállítottságát egy sereg kérdés* ben, beleértve a külpolitikát is. — Meany elnök elismerésben részesítette George P. Shultz munkaügyi miniszterré való kinevezését és a többi munkaügyi kinevezéseket s. Dicsérte a lelépett munkaügyi minisztert W. Willard Wirtz-et, “aki kitűnő munkát teljesített, bár fennállott közöttünk némi ellentét”. Kijelentette, hogy a remények szerint éppen olyan jól “ki fognak jönni” Shultz miniszterrel is. Felemlített azonban egy ellentétet az uj adminisztrációval — amit mint mondotta súlyos vitára vezethet — s ez az, hogy a honvédelmi minisztérium szerződéseket adott három nagyobb textil vállalatnak, melyek szóbelileg kötelezték magukat, hogy “határozott lépéseket tesznek azirányban, hogy megszüntetik a megkülönböztetést a munkások félfogadásában és alkalmazásában”. Az AFL-CIO és beletartozó textil-uniók különösen kifogásolták a J. P. Stevens and Co. texilcégnek adott szerződést. mivel ez a vállalat már régóta vitatta az uniók és a munkások jogait. Az AfÜ-CIO végrehajtó bizottsága azután bejelentette, bogy 100,000 dollárral járult hozzá az American Federation of Teachers helyi uniójának büntetéspénzéhez, melyet 220 000 dollárra Ítéltek a new yorki tanár-sztrájkból kifolyólag. Elmondták, hogy már megindították az akciót, hogy az AFL-CIO uniói összeadják a maradék 120,000 dollárt is. Ezzel — mint mondották — szolidaritásukat akarják kimutatni a megbüntetett unió Iránt, mely “szembenáll az egyoldalú^ és méltánytalan törvényeMÍel'’. Spiro T. Agnew alelnök 20 éves lánya titkárnői állást kapott John Fisher irodájában Washingtonban, aki a republikánus kongreszszusi vezetők tanácsadója. MEGKEZDTÉK FLORIDÁBAN JACK MURPHY GYILKOSSÁGI PERÉT FORT LAUDERDALE, Fia. — Miközben a bíróságon, egy gyilkossági perben az esküdtszéket állították össze, az egyik, vádlott, Jack Murphy (Muf tíhe Surf) a “szerelem filozófiáját” olvasta egy könyvből, a másik pedig, Jack Griffith, hangosan nevetgélt és hahotázott. M.urphy-t, egy karate-tanárt és Griffith-et —- mindtetten 31 évesek — azzal vádolják, hogy megölték Terry Frank, egy tőzsdebizományos cég 23 éves titkárnőjét, — a lány Cincinnatiba való — akinek holttestét a floridai Whisky Creek-ben találták meg, 1967 december 8-án. Terry kolléganőjének, a Natick, Mass.-be való 21 éves Annelie Mohn-nak a holttestét ugyancsak ott találták meg. A két megvádolt férfi közül Murphy elmebajra hivatkozott, Griffith pedig kijelentette, hogy ártatlan és a gyilkosság időpontjára alibije van. Mindketten elmondták, bizonyosak benne, hogy az esküdtszék felmenti őket. Az állami és szövetségi vádak szerint, a lányok 1967 novemberében Los Angelesben 488.732 dollárt loptak egy tőzsdebizományos cégtől és a pénz elosztása körüli vitában ölték meg őket Murphy és Griffith. Miközben a bíróságon a behívott, leendő jury-tagokat kérdezték ki, Murphy, Kahlil Gibran filozófus “Thoughts and Meditations” című papirkötésü könyvét olvasta, melyben az iró elmondja, hogy kiábrándult, mert olyan világban kell élnie, melyben sok a gonoszság. Gibran azonkívül azt irja könyvében, hogy “ápolni kell a szerelmet és békét és ezzel megértést hozni ebbe a világba”. Griffith ugyanakkor viccelődött az ügyvédeivel, hangosan nevetett a saját viccein, és egy jelenlevő asszonyt a “barátnőjének” nevezetű A tárgyalás megkezdődik mihelyt az esküdtszéki tagok kiválogatása megtörtént.
