Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-13 / 7. szám

8. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, Feb. 13, 1969 Rothadó bárkák és úszkáló hajórészek, veszélyeztetik a hajózást Bayonne, N. J.-ban, a New York Bay első részén. SVÉDORSZÁGBAN SOKAN GÖRBE SZEMMEL NÉZIK AZ AMERIKAI KATONASZÖKEVÉNYEKET STOCKHOLM, Svédország — Svédországba menekült amerikai katona szökevé­nyek, Bili Jones-el az élükön egy 200 akeres farmot szerez­tek Kelet Svédországban, Sandviken város közelében. Ami ezt a birtokvásárt szokatlanná teszi az, hogy tulajdonosai valamennyien az “American Deserters Com­­mittee”-ba (ADC) tartoznak i és egytől egyik amerikai ka­tonaszökevények. Hogy mennyi a vietnami szolgálat elől menekült fiatal amerikaiak száma, vitatott kérdés. Mr. Jones és társai szerint a szám Svédország­ban 250 körül van. Az ameri­kai nagykövetség Stockholm-Mr. és Mrs. L. R. Grumböis, akik­nek életét szivoperációkkal men­tették meg 1967-ben 21 évi ter­méketlen házasság után. gyerme­ket kaptak, Long View-ben. Wash.-ban. ban azt állítja, hogy sokkal kevesebb. Egy svéd kormány-, tisztviselő elmondta, hogy a svéd idegeneket ellenőrző bi­zottság, emberiességi okokból 150 fiatal amerikaiak adott menedéket. Általában a Svédországba dezertált amerikaiak száma hullámzik. Újak jönnek, több­nyire a Nyugat Németország­ban állomázó 7-ik hadsereg csapattesteitől, mások jelent­keznek az amerikai nagykö­vetségnél, feladják magukat, a követség hazaküldi őket. ahol haditörvényszék elé kell állniok. Egyesek teljesen be­olvadóban vannak a svéd tár­sadalomba, többen börtönök­ben ülnek, akiket kábítószer vádakkal Ítéltek el. Az egész operáció veleje az ADC, melyet 1968 február­jában alapított Bili Jones és néhány szökevény társa. Az ADC azt állítja, hogy felada­­a kétirányú: emberiességi és politikai. Pénz, munka és a hovátartozandó s á g kérdése az, mely az újonnan érkező katonaszökevény első prob­lémái közé tartozik. Az ADC kapcsolatot keres az újonnan jöttél és regisz­trálja svéd munkanélküli se­gélyre. Ez általában heti 20 dollár s addig kapják, mig munkát nem találnak. Az ADC továbbá nyelvtanfolya­mokat szervez és a múlt hé­ten jelentős sikert ért el a svéd unióknál, melyek bele­egyeztek, hogy az amerikai szökevényeket ingyen kikép­zik bizonyos iparokban. Most azután ott van a farm. ....yolc szökevény állandóan a farmon él, mely Jones sze­rint alkalmas arra, hogy a szökevény kipihenje magát, azonkívül legalább is biztos támpontot jelent az elején az újonnan érkezőnek. Azon­kívül a farm később élelmi­szert is fog termelni ,ami az érkezettek javára szolgál. Ami a ADC politikai fel­adatát illeti, Jones, aki St. Louisba való és egyetemet járt, kissé vonakodik ezt ha­tározottan körülírni. A poli­tikai rendszer azonban, mely társai szerint legközelebb áll Jones “ideáljaihoz” Mao Tze­­tunk Kínája és Fidel Castro Kubája. Jones az ADC-t, az amerikai “Students for a De­mocratic Society” (SDS) egy ágazatának nevezi, bár a szö­kevények legtöbbjének nincs egyetemi tanultsága. Jones azonosítja magát a “fekete hatalom” mozgalom-J. L. McCandless. a Princeton University football csapatának főedzője. mal, “melynek győzelme után” haza akar jönni, addig azonban Svédországban köz­pontot akar kifejleszteni “amerikai társadalmi protes­­tálók” számára. Ez utóbbi tekintetben azon­ban a svéd hatóságok külön­véleményen vannak. Számos svéd ugyanis kissé kényel­metlenül érzi magát, hogy a svéd társadalmat el akarják árasztani olyan fiatalembe­rekkel, aki nem illenek be a svédek amerikaiakról alkotott képébe s ennek számos eset­ben kifejezést is adnak. Jones azt követeli, hogy ne csak emberiességi menedék­jogokat adjanak svédek, ha­nem politikai jogokat is, amit a svéd hatóságok határozot­tan elutasítottak, sőt jelenleg arról folyik a vita, ha egy szökevényt bűnözésen fog­nak, deportálják e? Közben Mr. Jones, nem dolgozik, azt állítja, hogy nem fogad el segélyt, hanem idejét az ADC “építésének szenteli”. Azt állítja, hogy otthonról kap pénzt, van azonban egy vélemény, mely szerint kommunista források pénzelik. Mindenesetre közeli kapcsolatokat tart fenn Le Phuong-al, aki Stockholmban a Viet Cong információs iro­dájának igazgatója. lerjem lapunkat' GENF, Svájc — A svájciak, akik Európa legjobb üzletem­beri közé tartoznak, uj, fej­lődőben levő ipart fedeztek fel, melyet “gipszgyár” felál­lításának neveznek. Hogy ez valaki számára le­hetségesség váljék, ahhoz or­vosnak kell lennie egy síelő helyen. Mivel, ha elkezdődik a hóesés, rendszerint elkez­dődik a tapasztalatlan síelők esése is. A helyi si-őrjárat a balesetes síelőt az orvos ren­delőjébe viszi és a “gipsz­gyár” újabb fogyasztót ka­pott. Miután a sielő, akit baleset ért, nincs abban a helyzetben, hogy alkudozzék egy előkelő sihelyen, mint Davos, Zer­matt, vagy St. Moritz, az or­vosok 230-700 dollárt számí­tanak fel egy-egy törött láb. vagy kar gipszbe helyezésé­ért. Egy-egy nagyobb baleset után a síelőnek esetleg még néhány napig kórházban kell maradnia, naponta az orvosi költségen kívül, még napi 25 dollár kórházi költségre is számíthat, igy egy jobb si­helyen körülbelül 950 dollár Pénzeső a viharban NEWBIGGIN-By-The Sea, Anglia. — Üvöltött a szél, hullott az eső, mintha veder­ből öntötték volna, de a falu­siak nem mozdultak egy ház környékéről, ahonnan csak úgy hullott az 5 fontos bank­jegy, ami 12 dollárnak fele] meg. Miután a falu lakói 371 fontot (1448 dollárt) beszol­gáltattak a rendőrségen, z nyomozás kiderítette, hogy z pénz egy gumiszalaggal át­kötve - hevert elrejtve eg) ereszcsatorna alatt, Dennií Common háza tetején. A gu­miszalag nyilvánvalóan elrot hadt és az erős szél kifújt; a bankókat a rejtekhelyről. Common, aki csak 18 hó napja költözött be a házba elmondcta, hogy fogaim; sem volt róla, hogy a tet< alatt ennyi pénz volt elrejtve Művészi rajz a férfiről, akit Lo Angelesben keresnek öt holdup gyilkosság miatt. egy törött láb árfolyama. Zermatt-iban az egyik tálé lékony orvosnak saját szállc dája van, s ha egyik vendég síelés közben eltöri a lába nem csak az orvosi költsége számítja fel, hanem feleme. a szoba árát is a kórház nap költségének megfelelően, h beteg a hotelszobájában fék szik. Számos amerikai mos gyakran repül Svájcba sieln össziköltséges áron. de ami rendszerint nem számitana be előre, a lehető különkiadá sokba, az egy-egy lábtöré: pedig ez nemcsak atlétikaila ronthatja el a téli vakációi hanem pénzügyileg is. így most svájci biztosit társaságok rövid időtartam biztosításokkal állanak a ver dégek rendelkezésére, melye közül a legnépszerűbb, a ké hétre való törési biztosítás 480 dollárig, ami 12 dollárb kerül. Egy másik biztositá három hétre, 2400 dollárt fi zet halálos balesetért, 72Q dőli lárt törésért és 132 dollár podgyász, vagy silécek elvesz téséért s ennek ára 72 do Haj ARANY REJTEZIK A SÍELŐ HELYEK "GIPSZGYÁRÁBAN'

Next

/
Oldalképek
Tartalom