Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-19 / 25. szám

8 OLDAT. BETTILEHEMT TTTRADÓ Thursday, June 19, 1969 Argentin zendülők Cordobában, hason feküsznek és a rendőrség őrzi őket. HOGYAN TUNT EL 95 FÉRFIÖLTÖNY EGY ÁRUHÁZ FOGASAIRÓL CHICAGO — Az áruháza­idat néhány hétig izgalomban tartotta egy eset, amikor nyily^nossagra jutott, hogy az egyik legnagyobb férfiru­ha áruházban 95 férfiöltöny egyszerűen eltűnt az áruházi fogasokról. A rejtélyes eset május kö­zepén kezdődött, mikor az öl­­töriyök eltűnését felfedezték és megállapították, hogy a 3cár 14,000 dollár. Betörésnek, vagy rablásnak nyoma sem volt és kisétálni sem lehet egyszerűen 95 öltönnyel. A rendőrség detektivjei munkához fogtak és kikérde­zések alkalmával megállapí­tották, hogy a kérdéses na­pon egy ablaktisztító férfit láttak az áruházban, a tisz­tító cég egyenruhájában, egy olyan napon, amikor az áru­házban nem szoktak ablakot tisztítani. További nyomozás alapján megállapították, hogy a kér­déses ablaktisztító a 24 éves Felton Boutte volt, aki az Apex Window Washing Co. alkalmazottja. A következő lépés Boutte letartóztatása volt, aki “felháborodottan” tiltakozott s lopás ellen és helykén nyomban felajánlot­ta, hogy a “hazugság gép” vizsgálatának veti alá magát. Miután egyenesen követel­te ezt, alávetették és a gép megállapította, hogy “bűnös”. Boutte azután mindent be­vallott. A 95 öltönyt két nagy fehérnemű zsákba gyömöszöl­te, melyeket az ablaktisztítók használnak törlőkendőik szá­mára — igy az nem volt fel­tűnő — a két zsákot pedig a második emeletről egy lenn várakozó barátjának dobta le. Ez a társ már nem kívánt “gépi” eljárást,, annélkül is mindent bevallott. A ruhák­ért 3000 dollárt kaptak egy orgazdától, amit megfeleztek. Az orgazdát is elcsípték s most valamennyien tárgyalá­sukra várnak junius 17-én. “az egészség és hosszú élet szigete”, ECUADORBAN, AHOL NEM ISMERIK A SZÍVBAJT QUITO, Ecuador. — Az or­szág déli részének völgyében, Vilcabamba-ban 90 éves fér­fiak szántják a földet, nehéz munkával, primitiv ekével, mert a szívbaj a világ ezen táján ismeretlen és az embe­rek nem ritka esetben 130 évig élnek, többnyire teljes erejük birtokában. Vilcabamba-t maguk az ecuadoriak ugv ismerik itt Délamerikában, “mint az egészség és hosszú élet szi­getét” egy 4S00 láb tenger­szint feletti magas völgyben fekszik, Lója tartományban. Mintegy 10,000 ember foly­tat itt csendes és nyugalmas vidéki életet, kis farmokon, ahol a rossz utak távoltart­­ják az autóforgalmat. Tudó­sok meglátogatták tanulmány céljából ezt a vidéket, mi­után statisztikák mutatták, hogy szokatlanul magas azok­nak a száma, akik 100-130 évig élnek. Kilenc nemzetközileg is­mert orvos éppen megérkezett az ország fővárosába, Quito­­ba, miután hosszú időn ke­resztül vizsgalakat tartottak a völgyben. Ezek jelentették, hogy a szivbántalmak egysze­rűen ismeretlenek Vilcabam­­baban és környékén. Az orvos-bizottság egy je­lentésében elmondta, hogy 628 személyt kérdeztek ki és vizsgáltak meg a legrészlete­sebben s ezek között sokan voltak a 120—130 év közöttiek És nemcsak a szívbajt nem ismerik, hanem más betegség is alig támadja őket. Dr. Miguel Salvador, az or­vos-küldöttség vezetője el­mondta, hogy “bárki is, bár­honnan a világ minden tájé­káról szivbántalommal ide. jön, állapota lényegesen meg­javulna.” A szokatlan jó egész ség okául az orvosok a nyu­godt életet, a mérsékelt, de egészséges táplálkozást és a kitűnő kiimát adták meg. Az orvoscsoport tagjai ma­gukkal hoztak a dél-ecuado­ri völgyből vizpróbákat a fo­­lyókiból, továbbá talaj é$ földimintákat, valamint főze­lékféléket és más élelmisze­reket, laboratóriumi analízis céljából. Viharok igen ritkán a völgy erdeiben és lapos szántóföld­jein, melyeket a Vicabamha és Chamba folyók határolnak. A völgy Mimája száraz, a hő­mérséklet állandó és 68 fok körül van. Férfiak 80—90 éves koruk­ban általánosan láthatók, amint a fiatalok mellett ne­héz földmunkát végeznek. Vi­­cabamba “szent völgyet” je­lent a Shuara Indiánok nyel­vén, akik már kihaltak és né­hány évszázaddal ezelőtt él­­tak a völgyben. A Viacabamba völgy 20 mérföldnyire délkeletre esik Lója tartomány fővárosától. Lója City-től. A völgyet a külvilággal csak egy egysze­rű, kövezetlen ut köti össze. Mivel a környék minden hijjával van, idegenek ritkán tévednek ide. A kevés közül az egyik, Alberto Kramer, egy amerikai 1955-ben jött ide, egy kis farmiházat vásá­rolt magának és itt él. Elmondotta Kramer, hogy mikor ideérkezett, súlyos szívbajban szenvedett. Ez az elmúlt évek alatt teljesen el. tűnt.—Nem tudom, hogy mi teszi ezt, de azt hiszem vala­mi gyógyító van a levegőben — mondotta az amerikai Kra­mer. KELLATANAR MATEMATIKÁBAN LONDON, Anglia — Ang­liának több matematikai diákra van szükség az egye­temeken, de főleg tanárok­ra ebben a szakban, akik ta­­niják. A Department of Educa­tion and Science, valamint az Institute of Mathematics sürgős beterjesztéseket eszkö­zölték a kormánynál, azzal a kisérő magyarázattal, ha ezt a hiányt gyorsan nem orvo­solják, ez a technológiai ha­ladást igen károsan fogja be­folyásolni. Amint a beadvány meg­jegyzi: — Mind kevesebb jó matematika tanár, mint ke­vesebb diákot ösztönhöz ár­ra, hogy ezt a szakmát tan'ul­­iák ki a főiskolákon. EGYETEMEK MEGADÓZTATÁSA WASHINGTON — Ameri­kai adógyüjtők kopogtatni kezdenek amerikai collegek s egyetemnek kapuin. Hagyomá­nyosan a magasabb tanulmá­nyok csarnokai adómentes in­­„tézméuyek voltak és most mindinkább más eddig adó­mentes intézmények sorába kerülnek, melyeknél most adóért , kezdenek kopogtatni. New. Haven, Conn. Leg­újabban felkérte a Yale egye­temet, hogy fizessen a város­nak évi 3 millió dollár adót, eltelt háromévi adó fejében, egyetemi birtokokért. Pittsiburgban az egyetemek azon intézmények között van­nak, melyek megadóztatha­tok, azon bevételek miatt, melyeket ß köztől kapnak. Számos egyetem a b Íróságok­hoz fordult hasonló ügyekben s első döntés bizonyára elvi Jelentőségű lesz a jövőre néz­ve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom