Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-22 / 21. szám

Thursday, May 22, 1969 RETHLEHEMT HÍRADÓ 5. oldat; RÓMA, Olaszország1 — Este fontosán 7 órakor a Milánói Ipari Kiállításon, a Fiat au­tógyár pavilonjában felrob­bant egy bomba. A filmbe­mutató terem, ahol egy fil­met játszottak a Fiat kocsik szereléséről, ronccsá vált, 19 személy megsebesült. Másfél órával később a milánói fő­­pályaudvar pénzváltó termé­ben újabb két dinaniitöomba robbant. Mindez április 25-én tör­tént. Néhány nappal azelőtt Veronában, a Palazzo deli’ Agricoltura (földmi vei és ügyi palota) előtt történt robba­nás, Palermoban egy rendőr­állomás előtt, Messinában a “Gazetta del Sud" nevű új­ság szerkesztősége előtt, Ga­­:anzaroban egy gyalogsági .aktanya előtt és Vi'oo Valen­tinban egy templom előtt. Az év kezdete óta Olaszor­szág rendőrségei több mint LOO bombamerényletet re­gisztráltak, ami annyit je­lent, hogy egy napra átlag egy bomibarotbanás esett, legtöbbje kormány-“berendezé­sek és intézmények ellen. A római belügyminiszté­rium politikai főnöke kijelen­tette: — A legveszélyesebb és legjobban megszervezett emberekkel van dolgunk. — Hogy kik ezek az emberek személy szerint, nem tudja és senki sem tudja. Egy azonban biztos: a baloldali és jobboldali szélsőségesek együttesen radikalizálják a politikai ellentéteket Olaszor­szágban: vörös és fekete gár­disták, anarkisták, fasiszták ás maoisták. Ezeknek az elemeknek erős­sége, a kormány gyengeségé­ben rejlik. Az elmúlt év ta­vaszán derült ki: éppenugy mint Berlinben s azután Pá­­irsban a tüntető diákok Ró­mában, Milanóban, Turinban, és Palermoban is, bebizonyí­tották, hogy szervezett együttműködéssel gátat tud­nak szabni az államhatalom­nak. Mialatt azonban Berlinben és Párisban megnyugodtak a •kedélyek az elmúlt nyáron, ebben az évben a szervezett terror magasabb színvonalon jelent meg Olaszországban és robbanni kezdtek az első bombák. Az angol folyóirat, a “New Sattesman” Olasz­ország belső feszültségeit összehasonlította a spanyol állapotokkal, az 1936-os pol­gárháború előtt. — Meg vagyunk győződve rólt — irta a milánói hetiuj­­ság, a “Gente", — hogy az olasz állam voltaképpen már nem létezik. Az elmúlt 20 évben bár keresztény-demokrata kor­mányok vezetése alatt, Olasz­ország a világ egyik vezető ipari állammá küzdötte fel magát, azonban az idejétmúlt állami apparátus a társadal­mi változással nem tartott lépést. A népjóléti állam olaszai mintöbb összeütközés­be kerültek egy idejétmúlt rendszer szerkezetével. Mint egy népjóléti állam­ban szokásos, az erősen fel­duzzadt bürokrácia fékezi a régen esedékes reformokat. Csak egy példa szerint, mi­előtt egy uj iskolát felépít­hetnének és megnyithatná­nak, az errevonatkozó iratok­nak 3166 tisztviselői kézen kell keresztül menniük. A római parlament két na­pon keresztül tartott speciá­lis üléseket, hogyan lehetne a növekvő anarkizmust meg­fékezni. Erre az is okot adott, hogy római igazságügymi­nisztérium előtt egy bomba­­robbanás alkalmával röpira­­tokat találtak, a következő szöveggel: — Égessétek el a birák talárjait, csináljatok csatatereket a bírósági tér? mekből, pusztítsátok el . á börtonökat. Olaszország miniszterelnö­ke, Mariano Rumor, kijelen­tette a képviselőknek: — Ezt a feladatot, az anarkiz­­müs kiirtását az ország érde­keinek megfelelően, kemény elhatározással fogjuk végre­hajtani. Azután azonban kibújt a szeg a zsákból: Riccardo Lombardi képviselő, a szocia­­’ isták baloldali szárnyának vezére kijelentette kollégái­nak: —- Radikális változásra van szükség, együtt kell mű­ködni a kommunistákkal. Az anyaoroszlán uj fiával, a Lincoln Park állatkertben, Chicagóban. Terrence J. Cooke, New York érseke bíboros lett Rómában. NIXON ELNÖK ELFOGADTA GORTON MINISZTERELNÖK MEGHÍVÁSÁT WASHINGTON — A Fe­hér Ház sajtófőnöke, Rónak! Ziegler jelentette, hogy Ni­xon elnök elfogadott egy meghívást Ausztrália minisz­terelnökétől, John G. Gorton­­tól, hogy mihelyt ideje en­gedi meglátogassa Ausztrá­liát. Nixon elnök és az ausz­tráliai miniszterelnök csak­nem két órán tanácskozott Mr. Gorton megérkezése titán, utánna az elnök vacso­rára hivta meg a miniszter­­elnököt a Fehér Házban. A konferencián resztvettek William P. Rogers amerikai külügyminiszter és a Nation­al Security Council egyik ve­zetője és az elnök tanácsadó­ja Henry A. Kissinger és ta­nácskozás felölelte Vietna­mot, Délkelet-Ázsiát s a pári­si béketárgyalásokat — mon­dotta Ziegler sajtótitkár. Elmondotta a sajtótitkár, hogy Nixon elnök szerencse­­kivánatait fejezte ki Garte a miniszterelnöknek, Ausztrá - .ia döntéséért, hogy- továbbra is csapatokat fog tartani Singapore-ban és Malaysiá­ban, azon országok kormá­nyainak kívánságára. A tár­gyalásokat a következő na­pokon folytatják. Az elnök azonkívül -fogad­ta a perui kormány kiküldöt­teit tárgyalásokra az ameri­kai-perui olajbirtokok vitájá­nak ügyében és korában ta­lálkozott republikánus kon­gresszusi vezetőkkel. MOSZKVA: MAO EZREKET MEGÖLT ÉS MILLIÓKAT FOG MÉG ELPUSZTÍTANI HONG KONG — A moszk­vai rádió heves támadást in­tézett a kommunista kinai vezető, Mao Tze-rung ellen, azzal vádolva, hogy az embe­rek tízezreit mészároltatta le és hogy még milliók fognak elpusztulni, ha Maonak sike­rül megszilárdítani hatalmát. A támadást a moszkvai rádióban kínai nyelven in­tézték Mao ellen és Hong Kongban felfogták. — Mao útja a hatalom megszerzésében, igazi kom­munisták ezreinek friss véré­vel van öntözve, lemészárol­­tatta régi kommunista fegy­vertársait és csak városok­ban tízezrekre menő hazafiak 'érét locsoltatta az utcákon— mondotta a rádió-adás. Továbbá elmondták éppen Moszkvából, hogy az 1966- ban elkezdődött “kulturális forradalom” indította meg a gyilkolást, majd igy folytat­ta: — Nincs kétség afféléi, hogy még milliók fognak el­pusztulni, ha Mao Tze-tun? megkísérli, hogy meeszilár­­iitsa politikai hatalmát. Politikai megfigyelők kis­sé meg voltak lepetve, a moszkvai támadás hevessé­gén, mely néhány nappal azután következett be. hogy a Szovjetunió “baráti tanács­kozást” javasolt, az Ussuri folyó mentén keletkezett szovjet-kinai vitában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom