Bethlehemi Hiradó, 1968. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-04 / 27. szám

10. OLDAL ßETHLLllLMI HlKAüO Thursday, July 4, 1968 Az 5 éves Maria Palazzo bámulattal nézi apját, aki tűzoltó és kitüntetést kapott New York helyettes polgármessterétól, Timothy Costellotól. ILLÁM ES ORSZÁG VITÁJÁBAN, A KÖZÉPEN ÁLLHAT KANADA WASHINGTON — Lehet­ségesbe, hogy a kis Maine ál­lam, olaj állam lesz? Sokan eat mondják, hogy lehetséges. Több mint 300 évvel ezelőtt Maine egy angol korona enge­délyt kapott a Maine száraz­föld körüli tengeralatti terü­letek kiadnázására. Olaj szak­értők azt hiszik, hogy ezek ol aj at tartalmaznak. Az amerikai belügyminisz­térium Washingtonban azzal érvel, hogy a tengeralatti te­rület a “Submerged Land Act” törvény értelmében a szövetségi kormányé, mely törvény a kormánynak jogot ad a vizaiatti ásványi előfor­dulásokra, a parttól számitott három mérföldes határon kí­vül. Maine azonban azt állítja, rogy az angol charter még mindig érvényes. így a bel­ügyminisztériumon a sor, hogy ügyét a U. S. legfelsőbb oirósága elé vigye. Közben a kanadai kormány s igyekszik a “zavarosban ha­­ászni’. Kutatási jogokat adott ygy olajcsoportnak a terüle­­en s újabb érveket támaszt­ást Maine állam és a bel ügy­­mirdsztórium körüli vitában. CSÁBOS SZOVJET DIPLOMÁCIA MALAYSIA! TÁMASZPONTOKÉRT KUALA LUMPUR, Malay­sia. — Jól értesült források szerint a Szovjetunió megfe­lelő tengeri támaszpont után néz Délkelet Ázsiában. Ez a vadászat összeesik Moszkva többszörös törekvésével, hogy minél nagyobb befolyást nyerjen Délkelet Ázsia terü­letén. A legkívánatosabb helyek tengeri támaszpont létesitésé­­re a Szovjet számára Malay­sia és Singapore volnának. Moszkva elárasztotta Malay­siát kereskedelmi ajánlatok­kal és rövidesen elő fog álda­ni a javaslattal, hogy tenge­ri támaszpontot állít fel ott. Malaysia erősen kommu­nista-ellenes, aggódik azon­­>an védelme jövőjéért, mivel inglia lecsökkenti helyőrsé­git és tengeri erejét Szuez­ül keletre. A Szovjet bízik benne, I hogy ígérgető és hízelgő liplomáciával el tud nyerni :gy tengeri bázist, garanciát adva, hogy gondoskoddik ró­­a, hogy kommunizmus soha­sem fogja fenyegetni Malay­siát, melyet azután néhány év múlva nem fog betartani. SZOVIET SZIRÉNHANGOK, A “NAGY EURÓPAI EGYESÜLÉSRŐL”, HOLLAND POLITIKAI LAPBAN HÁGA, Hollandia. — Euró­pai köntösben mutatkozott be ezúttal, a szovjet kommu­nista pártja lapjának, a ‘Pravdának” külföldi ügyek­kel foglalkozó szerkesztője Yuri Zhukov, aki éppen Hol­­andiábsn tölti szabadságát. Zhukov intervjut adott a íolland politikai hetilapnak, a “Haagse Post”-nak és abban elmondotta, mi jár a bolsevis­táknak a fejében, ha Európá­ra jönnek, annak akár keleti, akár nyugati felébe. Amit azonban elmondott, abból nyilvánvalóvá vált, rogy az oroszok újból igye­keznek körüludvarolni Nyu­gat Európát, azzal az egye­düli céllal, hogy ott az ame­rikai befolyást megszüntes­sék és a magukéval helyette­­sitsék be. Simulékony intervjujában, a 60 éves Zhukov elmondotta, rogy az európaiaknak “nem teli félni attól, amit a fran­cia újságíró, Jean-Jacques Servan-Schreiber olyan bort1 látóan bejósolt”, hogy az Egyesült Államok üzleti vi­­ága egykor és talán rövide­sen uralni fogja az európai kontinens közgazdaságát. —Nem — mondotta Zhu­kov — ha az összes európaiak, önök és mi mind összefogunk, nemsokára uraik lehetünk a saját házunkban. — Azután — elképzelése szerint — hu­morosára fogva a dolgot kije­­'entette: — Az amerikaiak, kiknek az > különös szokásuk van, hogy agyonlövik vezetőiket, fogja­nak össze saját szomszédaik­kal, a kanadiakkal és mexi­kóiakkal és azokkal működ­jenek együtt. Azután a NATO-ra tért át és kijelentette, hogy az “egész szükségtelen dolog”, majd iszintéskedve elmondta, hogy ugyanez áll a Varsói Paktum­­:a is. — Fel kell oszlatnunk a két katonai tömböt és ki kell dol­goznunk az európai összefo­gás rendszerét és együttmű­ködését gazdasági] \g, tudo­­mányilag, kultúrában, sőt po­litikailag is.” Kezdetnek Zhukov támo­gatja a belgák egy tervezetét, melynek neve “Páneurópai Orientációs Konfereneia.” Ezen az összes európai orszá­gok parlamenti képviselői vennének részt és elmonda­nák terveiket az együttmű­ködésről. — Egy Egyesült Európa, a világ vezető hatalmává vál­nék — mondotta Zhukov, de nyomban nagy nyomatékkai hozzátette, hogy ebbe a “csa­ládba” a Szovjetuniót okvet­­enül bele kell foglalni.-— Még mielőtt az Egyesült Államok egyáltalában meg­született volna — mondta Zhukov — holland kereske­dők már javában kereskedtek íz oroszokkal Szent Péber­­várett és Nagy Péter orosz :ár Hollandiába jött, hogy ke­reskedelmet tanuljon.—'(Így). Charles de Gaulle látnoki pillantása ugyancsak egy eu­­'ópai kontinenst lát, külön­választva az Egyesült Álla­moktól, az Atlanti Óceántól az Uraiig. Zhukov. látnoki révületei nem állnak meg az Uralnál. — Az oroszok európaiak, akár melyik részén az Uralnak lak­nak is — mondotta. Mégis a Szovjetunió de Gaullet “szövetségesnek” tart­ja, annyira, hogy éppen a francia elnök nemrégen, a “párisi forradalommal” kap­csolatos kommunista ellenes kifakadásai, sem tudták Zhu­­kovot megzavarni. — Ezek csak olyan válasz­tási beszédek — mondta Zhu­kov, aki egyébként a párisi diákok szólamaitól becsmér­­lőleg nyilatkozott és kijelen­tette, hogy Daniiéi Cohn- Bendit, radikális diákvezér egy “bolha”, míg Herbert Marcuse, a californiai egye­temről, egy “elefánt.” Végül elmondta Zhukov, hogy az Európával való együttműködés legszebb for­mája a francia Renault és olasz Fiat autóüzemek létesí­tése a Szovjetunióban, de hogy az mit adna cserébe, ar­ról egyelőre nem esett szó. Zhukov intervjuját taglal­ja az európai sajtó, némi két­kedéssel s az általános véle­mény az, hogy most az Egye­sült Államok háborús elfog­laltsága miatt látták elérke­zettnek a közeledés pillana­tát Európa felé, mintahogy két évvel ezelőtt ajánlottak fel európai biztonsági konfe­renciát, a NATO feloszlatása ellenében. A 3000 kézikönyv egy része, hogy hogyan kell vezetni és karbantartani, a világ legnagyobb repü­lőgépét, az Air Force C-5A-t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom