Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-11 / 2. szám

Vagyonokba kerül saját meghűlésünk

WASHINGTON — A US Public Health közhite a közelmúltban uz. alábbi kit hilt, amely annul Is érdekesebb mart hia/Kii épptn tél van öt amellett is. Amerika és Ant 1» jöréawn juUnlag gyrojfr

ln fluenza-jorvany vooul vé- ClB

Im*, a US Public Health Service, nem mindennapi í-rdakewégű kis lüre

Az Eeyerilt Államokban

az úgynevezett "közönsége* meghűlés" nem is olyan "kiíznnségex" iw «gysxerQ dolog mint amilyennek azt lilnnől

Minden télen legalább húszmillió amerikai f»^ar be légink meg az ugjmeverrtl •löabruegcs meghiil«-*b«n."

Minden -sz'.undóbon az Egy elült Államok polgárai vamm dollárt áldoznak arra. hogy kigyógyuljanak eaeghdlésúkbol, holott Általamé orvosi vélemény az. hogv a “közönsége« meghülásre" nincs orvotaág öt az "majd magától elmúlik". Ingfeljobb ágyba lehet feküdni vele egy kis Időre.

Ugyannak. minden cszti-nilúben ,nz úgynevezett "kozonrég« ms-gbüK-»- 3 billai dollar ve*zteté*»l okot az Kgyncüll Államoknak, műnkubérban és lermelé.ben. őst- j

Ne szemeteljünk büntető tickettel!

MUSKEGON, Mich. Az alábbi történetnek alighanem meg van a maga külön urkiílcai tanulsága mindazok számira, okik kozlekedwi kihágást követnek el, mlrjdatok szamara, akik szemetelnek az utcán és mindazok »aduidra, akik indulatosak és alkalomadtán elvusztih önuralmukat.

íme. a tanulságos történet:

Egy rendőr az utcán bünteti ticketett ad^t a » esztendős Charles P Portnak, ugyani» Mr. Port szabálytalanul. tilos Jelzésnél ment 4' az úttesten

Por*, w a rendőr között ázóváltás keletkezett. amelynek során Chirks P. Port *gy indulati« mozdulattal széttépte a büntető tkketet és. a darabokat az utcára szórta.- Itt van az átkozott t irkát! — kiáltotta Port Ingerülten.

— Very well - szólt a rendőr megbüntetjük az utr-in való szemetelésért

A közlekedési kihágáséi Mr Purt 5 dollár peoxblraúgot kapott volna, az utcán való sz«metelé»ért 23 dollár pénzbírságra ítélték

Mit várnak az uj évtől a világ nemzetei?

WASHINGTON - Mind*iiiltt aündeeki kérdezi. senki»cm tudja megrmcdani. bogy nut fog fcóíaí ut uj esztendő 1« mir mnguk a ktr&ituk b. érdekesük. ixzoriiit. bogy »er. nSi Jönnek. A U. S. New» elírd politikai in gazdasági io lyótrnt világzwrt* figyeld munkatársai Urnen. onnan, mindenhonnan » köVítlcMÍ-k»t fataatätUk:

SAIGON. A harc kiéle*»dÍM> várható. A kOmmuatiUk igyekeznek ax xmenkxiaknxk minél több viaxUiúgít okozni, ho»' a nép hangulata minél «nildjNMtii a viotaaari háború ellen forduljon. A kommuniaták e»ük02nek orra hogy a franciák elleni háborut nőm otthon, hanta Páriától» ztyerték mer.

Másfelől kővé« r*míny Tan arra. hogy a vietnami háborút ebben ax ívb» dííntö gyöíe- I emmet lehet beírj»; si. At amerikai harkrőuak 525.000 fór» növelése «em veezthot ax ellenség oly nagyfokú gyengülésé**. hogy ax nmerikni katonnsag kivonulása Vietnamból öihotőTé lenne. Nagy a veszély, hogy a vietnami hit» i-u it fog terjedni Lauer*. Camladiátu it Sziámba.

TOKIÓ. Nem Kínára. hamm inkább Japánra kell felfigyelni eWwn at évben. Mikörben » kínai knmmunwták belső harcban emésztik, psxxrolj&k a nemzeti energiát, Japán katonailag crósbbödlk. enuibb. mint bármely mia

NEM-POLGÁROK JELENTKEZÉSE

Az uj ssztemlö Januárja az a hónap, amelyben minden amerikai lakó», aki nem amerikai állampolgár, lakáscímét a Bevándorlási és Hceosétási Hivatalnak bejelenteni köteles. azon n kártyán, amnly minden postahivatalban kapható Be kell jelenteni a timet, akár válteaett, akár nem váltatott rtten az érben. Látogatókra, turistákra la vonatkozik ez a bejelentési kótcletrttség. Aki januárbon nz országon kívül tartózkodik viMUaUiötc után 10 napon

belül kMelra * bejelentést

eszközölni, de ekkor mír az Allen Addwsa Report kártyák

a postahivatalokban nem kaphatók. azokért a Bevándorlás.: Hivatalba kall menni.

Személyesen kell n kitöltött kártyát a paatahivitalha vitt«znvlnní (netr. «»had porta utján küldeni!) de nki beteg vagy más okból nőm mehet a |g*rt*bivatalta. ahelyett nw* Is beviheti » kitöltött kárt.vít

A bejelentési kotdeurttafv elmtilaa*lá»a szigorú bkntetóst vonhat nag» után.

A múlt ívbon 3.6CO.OO nempolgár jelentkezett, tóidén S.rtíSzMO bejelentést vár a Elvándorlás Hivatal.-znm./Ai neműt. Nagy-on érti a Japán export Dél-Koraiba, Farmosául. a KHB© äuget ehre, Indonéziába >> mía ájaUi orangokba

Katonai «eropontbü: Japán «UWiHa.ii Amerika véddmebea butik, de már mo*t <*gyr*' SX&y.weibb a köreteién hogy a kinai atomtombét jaján atombunbávftl kell lemlegwlter.i.

HONG KONG. A kínai bd-.l harc le ing c»en*»»i»lni. Kiz-i újra megindul a gaxdjfági fejlődés utján. d<' f* Igyrirvésc atomtotnlmlaok oSveMeo. hogy nyomáét tudj«« gyakorolni a szomszéd állnmokr*. Kin» fű uxpeeija továbbra la etek lesznek: joopogani», ax ugywvwett faloabirüitó kibu/uk támogatása. De a vletnnmi háborúban való btóipé»!• valősxinütWn. Amerikával atomháborúba kmtófei níem mer.

LONDON. A font sterling Seért.'-kílfec után a nagy kérdői: Wilron Tnini«tarcloJk a következő válasxtáron gjntnlemre fi*-« törsdadnl, vagy inkább ftz angol pint él gaxduMg tríiiitMra. akár vá- Uaztisd verőiig árán is? A mávlk nagy kítdii: Miután De Gaulle ujra meghiu<itotta Anglia fölvételét ti Európai Ktüia Plncba. merni fog Anglia fordulni ? Talán amerikai Ja kariad» I gzzdarági közösxég Ie»gt » m.goldla?

PARIK. De Gaulle folytatni fogja ajriticíőját. meg akar Ja győanl ax európai nemieteket ía kormányokat, hogy Amerika ax ó dii »xámu cllesizégilk A dollár ellen tovább beküldik, igyekezik ax eunipai axaboil országok kormányait rávenni arra, hogy ne védjék a dollárt. Igyekszik az európaiakat meggyőzni arról, hogy a», amerikai nagyvállalatok őket kmákmányolják.

BONN. A háború éta legsúlyosabb gnidaiági Monyholi* után rak a gaxdaiágl kilátó-ok jók- Politikai vonaton kudarcokkal fenyeget a Jört. A német egység helvTválliliaáról rak álmodnak Nyugat- Németországban éa a fémciákkal vaJ6 együttműködés xsákntcáta veretett. Amerika felé rokocazcuvvcl néz a német nép. mert e*ik innen vár

Védelmet a szovjet ellen. A w etnamí háborút itt is kritixiljtk. de nem tévesztik nem «4M, hogy Amerika ÍWt-Vlotiramnak védelmet Ígért és ígéretéi í».'tart ja. i

OTTAWA. A ttáxávei ;ubiieum után a airalik századot bevrxctó év uj prettémálit wt fel l^tebec Urtnmány

| kiválóiéi a kaudal éllnmkö-' vsI'W.iiiiitleaMk1 I tetudk. de ax angokfroncU eV , leniét a Jövében fokoxédn!

| fog, a franciák tébö curednényt fognak «k-»ikarnl a | edzpontl kormánytól.

I MEXICO CITY. Utin-Ame•ik» gaxdxxígnag »» politiiallag rrCe-ídött n múlt évben '■< további javulást igér ae uj •v. Súlyosabb konfliktusokat iiem várnak, de a Caatro-timogatta gerillák még sok zavart b-gnak camálni Miiben ax ívben több közép- és dél-amerikai eirszágfadn. Míxieó jó .'vet vár a gazdasági felien- Hűié« és ax Olim;óa eó-zelni fogja ax ország nemretkhil tekintélyét.

NEW DELHI, India gazda'ági vüsigtu sodródott, a tér=Mlé.fe-jU»xté»i terv megbu'jott. nz Ketsünveoal ax ót év előtti alá slilyedt. a lakoaaág állag« évi jövedelme ól drámák m«irfeliv.i pénz. A nép «légedetlen. hibotng. Calnrt!a a Viharsarok. A txmgálial ilUml választásokon o Kin*» borát knmmusi»ták egyiltt zttiaiioztak a Übertlíi elemekkel, liféurakiulUk a rundín •égbe nz uniókba. Izgatnak, srtrájkukat rencWInek el. mire <S«n módon zavart csinálnak. Mrs. Gandhi, a min»zter»lnók wszágos törvénnyel tgychaxlk fékéinI a kommunista bxjeainálbit. a kommunistákat ki' dobták a ruuilőrségtoé. lO.Ofb Izgatni börtönbe vetettek. Mao arcképét letud látni a váron utcáin. "Vérit forradalmat" émlúgitnak.

Mennyibe kerül Mr. American autója?

WASHINGTON - Ax Aiiierir-un Automobil Amocjts:« (AAA) és a kormány lénzgaxdálkodását elUnórzó General Sendees Adminiatratioa IGSA) az onoágo* Országúti Hivatal köurcmókóilésével eiámltámkat végeztek tanxk megállapítására, hogy az "átlag-amérkainak* intaynyilie keriil nz autó és nz nutózár. Arra » SMgloi* írodményre Jutottak, hogy nem akirmeVvik amerikai tud földiái erre a kérdésre, n legtöbbnek fugáim» kíik» urrit. hagy mit költ. mit kell köHznie »Z aulájára. Vett egy automobilt 2230 dollárért és azt hiszi, hogy ar az »utó 22X0 dollárba került. Téved. Megfeledkezett a ••mtíUkesekrH:" a riUzletfizetés kamatköltióreirií. a bktonitásrtl. iBwlynt jé ha már ax első napon klvy«z. alb., alb.

Nérzénk az autó-probléma mélyébe. írd okít idótíités les;. A bevauitóbf« említett Intézmények és hatceigok együttes jeíeiiliuill <d a követkézé summáz»»• ■! fejezik be: Az átlagos automobilst* 1« év zlatt körülbelül 11.0» dollárt költ arra a példakínt említett 2230 dolláros autóra. A főbb kiwláook: gazolin. 2230 dollár - cwdálatM véletlen: - éppi-n annyi, mint o vételál. lkztosúlá». 1415 dnllár. Karbantarták roparálálék, 17(13 dollár. Parkolás és

WASHINGTONI LEVÉL

írja: SPECTATOR

Frwman fóldmüveléiUgyl miaiixtcr felhívást Intéxett az amerikai farmurdklioz: Haaxt akarják, hogy az uj évbem

Bankájuk több jövodilmct

hozzon, dolgozzanak kevesebbet, Toiyéatsofk kevdxobb-rarlút In sertést, muskáljarak meg kevesebb erzánlófól- Alt, iwíkkcntsék a búza és kukorica terieíotéat. Ha megfogadják ezt a tanácsot, x farmtermékek árui evneh kedni fogrixk.

Wirt* munkaügyi miniszter kijelentette: Ha * k«*grt-sstua aorn szavazza meg n jövedelmi adó eeuelívsél, nem marsul ms.» hátra, mint a bérek és az árak «Genárzúsí. ri'SSitscM.

• • •

Betty Furnevss, Johnom tinők háztartá»i •* bevásárlási

tanácsadója, aki nemrég míg art wm tudta, logyan kell egy s-spermarkeUan beváaárolni, a Fehér Házba rakó belépése óta sokat tanult és ma már eVlwliat tál UrdanI még szakembereknek is. Például a nn[»:-l<bíiii a tVidhlngtosi Hilton Hotelbe« ráolvaaU az Amerikai Piarkutsitók Sxövetfégírc. l»5gy hanoeileeéz okából elhallgatják a nép előtt, hogy gyártmányaik meddig

élnék — hogy mennyi >ielg lesz használható állapcdbau a mosógép, a kznyénirltó. a teüvizií. atb. Fctóllt in «gyík jejcVuUtó éa feltette a kérdést: Nem gondilja-M Mis* Fisrm». hogy annak kikísérletezése. hogy így villanyos vagy gáz készülék hány év ni lesz jó. megdrágítaná a térmetéli költségeket? Amirí talpra*!»'« választ knjKdt:

Ar arak egészen (Mutual« tudják, hogy melyik alhatréezxeek muimyi a kopási. íltusználásl rátája. Betty art a jó tanációt adta a piackutatók utján a gyárosoknak, hogy igyokixxeesek maguk remiit teremteni a portékájukon, je» Üljék meg misden iwrtékánál írnok várható élettárt amit. A kormány wm szerv-tne a keiébe venni az elleniéi est, n kormánynak mais gondjai ia vannak.

Választási kampány folyik Vietnamban és a környező orseágoklon. Valt«ágg»l ellepik a veszélye* térségeket képr«fö'sk éa szenátorok, akikcok jövel november oorodtató knldjén a aravazókój/mség rió kel! állmok. Vietnamban (árt? lfa igen, ez csal jót tehet a választási kampányra feiaorakutó politikuaoknak. Veszélyes helj-zctbc kerültek? Ritka *»rt mxgessrtt a* Í1U- noísl Junior szetátorral, akit azonban oai «írt birtozan nem fognak megválasztani az Egyesült Államok elnökének.

Ártatlan játék. »* nem oszt. ne nem szoroz. Mégis sokan kifogásolják a* örökös vlatnaml vakáelózásokat. Több okbü. Az egyik, a fő ok az. hogy ami Informácliira ott szert tanítók, az ingyen kap ható WnshlngtcabuL Ingyen — etem van n hanirxuly. ITetnionban nem Ingyenes a vakációzó». Meg kell fizatzá anrak ax élét. persze nzt a jámbor adófizetők adják össze Aprils 15-én. A VIP (Very Important Peraces) fogadós ezer meg ezer kewl mcagat meg. Repülés, kíséret, cewzolgílat. automobilok. beUkopiereic. re-I pülógépek. uniformisok, bnkantrok. ívdekvaibb helyeken ii’-e vannak ott érdektelen I dzamigi'Vk é* riufölilék 1*71 fotcstrafus-äi, és kórházi ágyakról *»m azahxil megfe'orlkoxnl.

Vannak .akik •«! a cirkuszt úzükságonrfc tartják. Mert emeli a morált ott mi soil Is bfehaza l*. Mert mind a VIP- ek eeodálatnekéispen arxxl az UzoaMttel Jönnek haza. hogy a háború »zilkBÓgewégércö KS-ötcódtek míg éi hogy a Kitöri — ha talán <iak katonailag — jól áll *i sikert, gyözeimet ígér. Még a maa'achusrttli repobliklam nígcr *zonátor Is. aki a ~galamb»»k" társaságát»» röpült ki Vietnamba. mint Johnson vietnami (olltikáj ánuk helyeslője jött vieaza. Mindét megV'ri kswenes adógnrasalckat . . .

A k»'tiu értékű öeosz-zzMriknt Jószomszésll visxonyt az «ddisrin»! i» «rötaljombbcn kJ- hangsulyozxa ax a terv. hogy ar. Alaezka-menti Amebltko szigeten. 800 mérfökbvyire az orwx iurttiií. földalatti alombomba robbantál! ki»érli«v kot fognak végrsíujtanl . . .

FELTÁMADT

SZIGET

SYDNEY. Ausztrália - A Yoega-silgetcsoporttól rótakknVIn' uj vagy íUUllycdtnek lutt sziget emelkedő« ki a tengőiből, égy vtx alatti vulkánkitörés után. A szagot** Peder Ronmtt kapitány, a Tonga-sxlgetek ktoótt kózi»kitií egyik góxbaj J parancsnoka vette észre, és a víz aUUi kitörést is ö énleíte. A több mint két kilométer hinzu, és isokiem t(*0 méUr «*41«. «1-gítet eredetileg lSfzí-íwn írták 1» oUtfSr. de azután hiwzstu évekig *«aki sem látta.

parkoUai tikrdek. turnpike vámok. 1188 dollár.

A 10 évi szlmitáad azért vették lápul, mert ennyi .** automobil átlag*« életkora. A közlekedésügyi minisztérium srámitá» szériát egy :inu<) dolláros autó ax eh» évben 830 dollárt vei;« irt.'kób^. n mkeallk évben ax értékvesztés további 004 dó-iír. lEvI lí.őós) mérföld hajtást vettek x számítás alapjául.)

Mi joéib vétsd; a* uj vagy,a hassal« autó? .Ax uj auló jrW* vétót, ha a két évi* autó 30.000 mérföldet mutal. Ex « hivatal«« rséxot. Privát b«»lúaek ettől elléraek, csak három év v-agy OO.COO mórföld után -Havaznak" »» uj autó előnyére a hasoúlttal semban.

Városa válogatja. Drágább az autózta New Yorkban. Bostonban. Leu Ang>'l«±»<n. San Frara-broban. mint például Irdlanzpolisbiin vagy Atlantában.

Mennyibe kerül egy mócföld? Enibsíí. autója válogatja. Akinek Cadillac tipuezi autója van míg ax nmerikni általános bőség korupette- is a "gazdag" Jolzóvol Illetett "executive* — mnjdiwn 20 rvntet fixot mérfbidenk. Azért Ily rokat. mert maga. titán gazoltat liaxznúl is so kát hajt vám«» exprewc -r. •zi gutákon. * ktwéprmlyu lecdjortJ kncai Osfcagofcsin ét stgynémcly más helyen csak 8 centet fogvaxit merfílils'nkint, Caeiz Sam az automcbi- Ibcmusbnn valósággal Olcsó Járni» warepút játxzik. Zs’kl — x korminyhivntalnokoknak — miz»lá»>;x 6 cez.lt»! kerti a aiérföU. Ennek egywreru » magyarázata: a koinuiuy alesőbban vásárol nagy téteVklam autókat adók <a biztosítások nem terhelik, otcedbban kapja a gazolint is ax cía^.t.

Mindnyájunk torsában osztozik írt autómiibilisla. a ilrágnU* éppen agy fojtogatja, ír, Int a xyakscjáriit Az. autó hajtás évről évre drágul. A hevróbté meronrió» automoióUit» évi stzámllja 1000 dollárnál is többet teilet ki. évi aoo diiilr átlagos tnlnlm'zmruk mondható.

AAA nem egészen úgy vtleseilik. mint az országúti hivatal f* n GSA. Véleménye

szőriül az. amtrikai ..utomohillsta átlsg ÍO.OKI mérföldet hajt óvsmtí »V mórCokbnkinti gaxcim számlája erük 12 rer.t. AAA mégi* »gy molaiskóllkus eaJékextetorel zárja besodnudójál: At aobWái

nagy és egyre nagyobb kőitsígoi miatt ax átlagc« autrnnublllsta. amikor a rész>tflzetiwkksé k.sccsn ran. Hiktzor arm ébrei hogy at autója már krran fii»-«» ős — uj autóra van szüksége.

Filipino próbálkozás

MANILA. Füliip Szigetük.

Filipino dlpkcnr.ák megpróbálnak énnlkrxést» lépni Kstak-Vieinamnuil és rábírni s hanoii kormányt arra, hogy kezdjen béke tárgyalásokat Amerikával

KUMXAALXAŰOM KdKNL

TtLl 8AJSATOK* IOn»<>sSvu nipil! '»Mkl Xüiay»» mlltóel M»k»n. h» deZ^n>X»l >*r»». «•■-* •nr -AVOH LADY-. Ollh.»<tl.,i, I,..»..: naünuimr: MJrtroit yjiv g«lh Awfceyla- KI Z ZUI. V»w Bruxswlckon: Kt t-IJSI. Ai kuwn a»IKMe<n *cmr*\ta OZ-CSIC itten.

Anwrtkai rmnm-k»lof»ik briik4p«Cf«n f*|^rroAVk*t ojülrtinik abui. • á*9M*nj*X t*mb». rmlH- BHUftilfttid. éflWVWtiuml kat«u«»ttf í«»íi»Ű.-V«m ___________1 __________