Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-04 / 1. szám

«. OLDAL 'KIHLKIIRMt HÍRADÓ Thuraday. January 4. UI8 BETHLEHEMI HÍRADÓ BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS éez>-tefik- "■ '.‘VfTI etöló-Mká* — Put* »ht* *%Vav Ts,»«-«... I ASSOCIATED HUN0AIUÄN,PRES& INC 31# SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. MSI LÁSZLÓ J. DIENES fcditt* — 3*rT4c«*no PiMiftfnn Off so* — 8nrlc»rlMi| «7 ki»rV>hi«»4a! INI imnADWAY. BmU.EHFM PA. Iö)l5 7«kfus (Wto - JOSEPH MAKOSSY «— wrVqtrt | 8utHf7l of B.H p*r y««r — ui érj SI.3! Slnft* CapT Jt< — C97N uin iw» tt« M mVfi tMirK. IfiH. hÍRÍHrt w rmi hírlap kiuMiriqy, %aurc.n M «-Wär^r^c d.j |« a Voll o'-nr* kfiVfrfló* rt»*» r>w |.i 11 |t nA*|,tehpa. Poi Jobb szolgálatot ígér a posta WASHINGTON — O'Brien [xistuűgyi minisz'.n a |x»Ui szolgálat ujabh javításáról számol be. air.ii nagyban előnwzdit a szállítási módok modoi-nteál:-*». elxősorbnn az ekó osztályú levél szállítás repülőgép-, ken. A vasúti szállítás sohasem lehet egészen kielégítik de az utóbbi években már csak azért sem volt kielé­gít*. mert megesappant a postai küldeményeket vivr vonatok száma. A legutóbbi 15 évben minden 10. le | veteket szállító imtnély vonat közül 7 beszüntette jé ; ratalt. liMü-ban még kórülboiül 10,mii) vonat -«állí­tott postai küldeményeket, máig n a szám 700-ra z<u-1 gerodott. Az ok közismert: a vonatok helyébe (étitek az autók, autóbuszok és repülőgépek. Kültíntttcn az ujal-olvaoS közönség panMzolja u kézbesítés hiányosságait és késedelmeit. A rmm*zU-r kilátásba helyezi a helyzet javulását, miután az uj tór- i vény megengedi m mási.dik osztályú posta 'újságok. ni.igaziiKik' légi szál liláját. Az amerikai postaminiszter — a mai éppen úgy., m nt minden elődje — amikor a posta szolgálatáról szól I kihangsúlyozza ennek óiiáti méreteit. Az amerikai |>»-1 ta ma évente több mint 80.000 millió küldeményt to | vábbit. többet, mint az égé« többi világ együttvéve Ilyen óriási munkamennyiségnél hibák, késedelmek elkerülhetetlenek. Mégis, mondja O’Brien miniszter, az amerikai posta ma jobb, mint volt valaha. Az orszá­gé s ellenőrzési szolgálat számun tartja a helyzetet min­denhol. a legtávolabbi, elszigetelt helyeken I». és n vizsgálódások eredménye az, hogy az amerikai nép nagy többsége kielégítő posta szolgálatot kap, sőt. mi több. o froMa szolgálatával meg van elégedve. Ezt r szolgálatot folyton javítják. Például Öt éviéi «­­előtt csak hat államban volt lehetséges az állam«ibelüli postát másnap kikézbesiteni. ma 35 államban van meg­szervezve ilyen gyorsszolgálat. Ami a tengerentúli for­galmat illeti: egy évvel ezelőtt őt napig tartott egy le­vél kikézbesítése odaát, ma két nap alatt ér a levél az óceán másik oldalára A ZIP Code bevezetése is so­kat segített, meggyorsítja a postai szolgálatot. MODERNIZÁLÓDIK A SÍELÉS: LÁTHATÁRON A “SIRENDÖR” Wivíer d AU1 IU-..V« .» hwhtn Iwoto* Ar«U*»o* Veszélyes-e a színes televízió? MÜNCHEN — Nem sokkal a «tincs TV'megindu­la előtt nyugtalanító hírek érkeztek az Egyesült Al­mokból. amelyek szerint a színes telnvlzlá röntgen­­sugarai vetzélyeztetik a nézők egéKwégót Emlékezhetünk a fekctc-icbér tclrv.né megindu­­ásakor lezajlott hasonló vitákra. Tény. hojy a rend kívül magas feszültséggel üzemelő képcső révén a ve­vőkészülékben röntgensugarak keletkeznek, valamint bogy a fekete-fehér készülékek képcsövét»* 16,000— 13.0W voltos íewültsn’-géve; szemben a sues képcső 15.000 volttal üzemel Az erre vonatkozó technikai előírások alapján a n'ntgensugarzásnak a készülék külső félUWtén sehol em szabad meghaladnia a 0.5 mK/h 'mllllrtotgen-óra' Jrtéket A müncheni Sugárzásvédelmi Intézet megvizs­gált tnbb különböző gyártmányú készüléket és amint az intf-zet vezetőjétől, dr. Wathsmann professzortól megtudtuk, a mért értékek valamennyi készüléknél iné­­!yrn alatta vuilak az előirt (első halárnak. A ké/du*re, heyy vajon ez á cüokÄly sugárzási in­tenzitás veszélyes-e az ember egészségére, a profesz­­szór csak annyit mceidott. hogy "a dohányzás sókkal veszélyesebb" Ösfíehasunlitisképp asenban utalt azokra a régi. dé részben még ma I» haszr-alathan le­vő karórákra, amelyek világító számlapján 250 mR/h sugárzási Intenzitást mértek. Ez tehát 500-szce akkora l rontgcnsuRarzs.it jelent, mint amekkora a színes vevő­készülékek maximálisan megengedett sugárzási dózisa. Mindennek ellenére még ma sem tudjuk ponto­­| ‘an. mekkora az a mntgcnsugárzási mennyáég. mely ■ránk vagy az utánunk kővetkező nemzedékre veezélyt . |elent. Az embert szervezet sugárzás-elk-nállására néz­ve nincs abszolút mérték. A földből és a vi|ágürbiil ere­dő sugárzások mérése alapján k.'zámitnUák, hogy egy •mber életének 30 éve alatt 3—4 R értékű rcotgensu­­_ gárzást kap. Wachsmann proíeszszoc- azonban nyomaté­kosan utalt arro. hngv ez cs.upán átlagérték. Attól füg­gően ugyanis, hogy hol lakunk, milyen magasságban a tengrrszmt fölött, milyen »«aetétclll talajon, fa. (vagy kőházban stb. a természetes sugárzás mértéke GÉNT. Svájc. - Volt c már e»l rá. Iiugy sítalpai rendőr tikalat nyújtott a> agy apurtulóoak gyors, vagy geráiattan slelrámf Eridig er­re nem volt példa, de a koréi j«ívűben Monyén megvalósul­hat. Nemzetközi ügyvédek egt csoportja találkozott rém re geo Svac «• paradicsomában St. Morltz-han begy agy sí bUnteló törvénykönyvet fek­tessen lel. sxabnlyoxva a ma­gatartási a Keleti» alkalmai hegyoldalakon rá a »vajéi kor irány, melynek amugyls xM fejtörést okozod a gyocs Ölemben emelkedő si-hale» tek szama, kész arra. hoc ezt a törekvést telje« mér tökben taircgnssa Ez a sMudu. az «rerágdtl /.batyukra van alapom •yhogy a sisrabnlyok.it ó deleteket megszeg ők •okára olyan büntet黫­­ignak kapni, mint az ciA dőltnél gyorsabb si­­'»Un előzés. mások ’•re való leklntei lehetnek a vi­­- velők ».len rájci sportó­vá n síken , olyasfajta ■Upon, mint o szállodák ha- i .idetoktive. Most hlvataiusar, ingjak alkalmam! a sirend- IIséget ui egész alpesi terű­den. Mos alpesi országok •lénk figyelemmel kisérik > -rajéi pedál s csaknem bizo­nyos. hogs- követni fogják sj beválik A legnagyobb probléma az. x-gy ha baleset történik, mln­­lenki igyeksr-ik valaki, vagy valami másra tóiul a hiba-. •Ölig árért, meri a legtöbb •álbrr. bnlswt bi/Ucütas fo­sig fenn. S erreeézve ren. -olt egységes eljárás, mer' •kvsterUen nem volt trévéoy melynek alapján a hibát mag felelőm klmendhallák s-olna A svájciak azonban ben. ngnak ermsázva uj térvásavl axt/ii, mert kiderült, hogy r mijei büntető tbrvínykunyv »n van két alig ismert, vazs -ddlg figyelembe nem set' •s nem alkalma »ott paragra •US. melyek kimondjak, hngs I figyelmetlenség, vagy gon IstlaRxág által okozott testi «értések síelés közben bűn 'etendófc és a másik. hog<­­íven esetben a bünns kártf­­-it«»»-l tartozik. Csukhogy o 'bui*-«ége-." hivatali« kir regnek, a '»rendőrnek" kel! rendkívül változó, mind az Időben, mind a térben. Wachrmann professzor rámutatott n-iá* arra is, hogy a televíziós készülékekből eredő röntgensugarak -okkal lágyabbnk. mint a természetes sugáczásból ere­dők. amelyeknek az ember állandóin ki van téve. A televíziós sugarak csupán u felületet érintik^ inis a tei­­mészetesek átjárják n c-ffé« szervezetet Miután a szí­nes televízió mindössze kb egy százalékkal növeli ar embert érő mesterséges röntgensugárzást, joggal nevez­hetjük abszolút veszclvtelennck Knuj|kl)ik a iilnmióf. miTiíll kW »Mrdá a HUdra kuiJU IfAMMCIITCC KAVE- KAKAÓ. TEA. SZÖVET. VÁSZON. VHlYIIYItlf I Lu GYAPJUFONAL. CIPÓ. AUTOMOBIL. KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI é< IPARCIKKEK m^rendelholők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA lartrálrá «14 «■,•«»* r«..«r. A n«b»U»ááiai TOZEX cm<M«ek »Ijmaa kulunkomak a nanu 1KXA runMcktOI MINDENFELE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK röUGYNÓXMC AMEBtKA TMOLCTCnr U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. 245 EAST 80th STREET. NEW YORK 21. N. Y. - Telofont LE 5^545 »HACK MIKLÓS Múmia B.iér«l a 1M A«», iái De Gaulle québeci függetlensége és az uj nagy uránium leletek PARIS Francia«« ág —I \m a *<nl*tie. hogy Chari» V Crullr fmrtrr rlook, ms­ec* tőct in Mr oly hívvel Innilrat Kriuilfl (roKld Ur-1 oinanyanuk. Qocbcc-nck pi» j lltlkai es gt.rdasagi onállós»­­pr mellett. a leggy-akrabba: capható válni: mivel Kan» j ip franciául brirrlo rvinibai janiig uranium leletek'e pukkantak A ténv ii hogy megfelelő uranium utánpótlás élclfoe­­uuipi *0 francia nuklulra •nő kiepllésére es fenntorta­ön, « peidíg sr alapja át Gaulle stratégiájának Irti semrégen egy katonai ÓMr­­roslalájábon Charles Aliién» tábornok francia vezérkar. főnök. Jelenleg Fr-unciaarzeág ura- Hiúmmal való ellátási se oerr bériemtől*, se neco elegendő i< az ország nukleáris felsír relesl programja mrwsce áll *, bofejs-zsV.ÖI. IV Gaulle, francia »Ire» | 1901-bun megkísérelte, bog? kanadai uránium». vasáról-1 fan A terv nem került kivi­telre. a franciak nem akar-j .ak teljeiiVziii Kanada telte ! tékát, hogy ar urániumot ki zárókig békés célokra host-1 Háljak fel Cs hogy ext a ka­nadaiak ellenőrizhetik, Abban « időben áltaUbor-1 ar* hitték hogy a nagy urá­nium leletek Ontario e* Sas­katchewan t a r tományukbar vannak. Az Associated Presss aronbon Jelentette, hogy »» elmúl: 12 hónapban nagy ura­nium fekvéwegekej talállak Quebrv-ben. I :ia s;akézt<5k tudni véli! hagy I0TÓ kőéül, Nigériába hm» tonna knrUIi uroniui I ostsnyíségi-l fognak kítermaí I. els! g me taraiját Mintegy 43 slomhombak hordatart alkal­­mo^k Egy máauiík ámízat. 25 bombázó, hadmgen brenba ZZáUitio. lah-.-tőséggel. építés Egy harmadik atcas-fegy­­ver sorozat tervezete, nukle­are« arával hajtott' tengér­­liattj-uók hidrcgcn tombák- U1 vagy rakétákkal, a ter-Franei-pi tette ország eddig meg r.uklpárl» arajpliak TOKAJI ASZÚ T)* dm« dói* 0* ItrvilÁOil It# Tr4.y-«,i* «»unt oi ■*»*-•••0 HOFFMAN Import & Dist Co. 772 Communions* Av* Jer—v City. N. J. Találón: HEndaroon 4-7400 MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT mr»>nt*r. MIMIT *4 ROMAX np-WD otinu«, B4K4ijitf|­­njoA MM««ra férd itta It. vary lami^n hlv4tai*»« «ra*«ik4i cfcrraro gyors pte-to* wAku*ni • vftIUljai lapuik KÖZPONTI IRODÁJA nt SOMCIUX.T srnrrr jctw nnuKswicx. *. j. mrron. tn t rw LÁSZLÓ L DIENFS N J, ÁLLAMI KoZJEQTZÖ—KOTAAY PUBLIC or K. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK. SZÓTÁRAK. STB nagy W l*«tél;h»n kaphatók irodánkban Úgyszintén: bár milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT A felfed««*, a MísIomIoi kérőidben tették. 323 mér rúldnyíre északra Meotreó! lói. Erév júliusiban de Gaul-1 le MnntrAUi látogatása alks!-1 mával erős Indítékot adott a j québeci franciáknak, omlko' «gy beszedő végén art kiáltot­ta: Éljen a subád Quebec Mos*, nemrégen, rovembe: 27-én tartott sajlókonícrrn ; «iáján do Gaulle nem Is l»p- j lerte. hová akar kilyukadni Elmondotta aKn bogy U ál-' tála l-imogatott függetlenségi irányzat "vlssravonhatatlanui | oda fog veretni, hogy Quebec fiiggrtlenül fogja irányítani; ügyel:." Egy független Quebsrí áronban bevezetheti a magái »J«t suhályzatail és törvé­nyéit arról l*. hogyan és ki nek arunibúk az urániumot ás Quebccre né ive nem vol­na érvényess azután Kanada ót emberből álló “etnrneoer gu lgargató»Mg"-as>alt dünte SK. rranna források aterln r.-unoimirsrugnak évente 151» tor.rsa urániumra van srU-k aege Ebből mintegy 1(0* tor­na az ország kei tartalékaiból jiin. A maradékból ti» teó­riát kz afrikai Gabon vide 1 kéről fedezik. ICO tonnát ja- i dig Madagaskar*»!, melyek előzőleg francia gyarmatok I voltok. Az uranium utánpótlás fe­dezetére Franciaország nem régen egyezmény*, irt alá NI j gervsva! egy ugyannak volt francia gyarmzttal. mely Jo-j ged ad Franc i a országnak, j hogy az ott feltalálandó urá­niummal rendelkezhet Fran-j Dr- Meinet Oeulun (Isiit és lé- A.tóor KenZxrg r-iifSVozé» és «0«UllU*ítL'»k At 'tlit p*Uta*i»- fcrru^it”. tU tgy v«ut uCynik ojy p^ktrat)» iiy irat Ih-sn) » mlv innjilj* rr.ncUn cnitmrr ÁUtíuxJtiu>>jL Felfed ti SUllfUV tyn U41tk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom