Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-25 / 4. szám

Thursday, Jan. 25, 1968 BETHLEHEMI HÍRADÓ 3. OLDAL Baranya megye, földrajza, története az Arpád<kori Magyarországban BUDAPEST — Öt, egyen­ként 900 oldalas kötetben je­lenteti meg az Akadémiai Ki­adó az Árpád-kori Magyaror­­ság történeti földrajzát. A mii első kötete nemrégiben látott napvilágot és lapjain megele­venedik az Árpád-kori Ma­gyarország ismeretlen, érde­kes világa. ízelítőül kövessük nyomon egy megyének, pél­dául Baranya vármegyének történetét. Régóta köztudomás, hogy a választási kampányok sok pénzbe kerülnek és már hosz­­szu idő óta vita tárgya volt, hogy vájjon, és milyen mér­tékben meghazudtolása a de­mokrácia elveinek ez a drága­ság. Ha kispénzű ember nem pályázhat eredményesen nép­­képviseleti, közhivatali állás­ra, hol az állampolgári egyen­lőség? . . . A politikai kampányok fi­nanszírozásának kérdése egy­re súlyosabb probléma napja­inkban, amikor a technika vív­mányait a jelöltek igyekeznek a maguk javára értékesíteni. A Kennedy-Nixon párbeszéd óta a televízió a választási kampányok elmaradhatatlan íésze lett. Ez a szavazó közön­ség szempontjából hasznos fejlemény, de hasznossága mögött egy ártalom rejlik: a TV méregdrága. Aki nem bír­ja pénzzel, alulmarad. A jelöl­teknek tehát van egy kvalifi­kációjuk, amelyet az alkot­mány nem ismer: vagy gaz­dagok vagy gazdag barátaik vannak. És, ha a kampány­pénzek javarészét gazdagok adják össze, nyomban felme­rül a kérdés: mivel fogja megfizetni adósságát a nép jövő képviselője az állam­ban, a kongresszusban, a Fe­hér Házban? Csupa komoly kérdés, amelyekre mindeddig nem kapott feleletet a nemzet. Különböző megoldási for­mulák születtek és haltak meg. Theodore Roosevelt el­nök javasolta elsőnek, hogy az országos kormány finan­szírozza a választási kampá­nyokat. Ebből a javaslatból éppen úgy nem lett semmi, mint a kampánykiadások nyil­vános elszámolásának kötele­zővé tételéből, amely köteles­ség alól mindig könnyű volt kibújni. A legújabb reform­­terv most van a szenátus előtt. Erről legyen elég annyit mon­dani, hogy három elvből in­dul ki. de ezeknek ismerteté­se felesleges időrablás len­ne, mert — senkisem hiszi, sem a szenátusban, sem azon Baranya vármegye a Dráva folyó alsó völgyszakaszának vidékét foglalta magában, az Alma folyó vonalától a Drává­nak a Dunába való torkolatá­ig. Ez a római korban Alsó- Pannóniához tartozó kultur­­vidék a népvándorlás és az avar birodalom bukása után a keleti frank birodalom du­nántúli szláv hercegségének része lett. A honfoglaló ma­gyarok a római Sopianae he­lcivül, hogy belátható időn be­lül sikerülni fog a választási kampányokat a Pénztől füg­getleníteni. A pénznek nem mindig volt döntő befolyása arra a kér­désre, hogy egy állam vagy kerület népének ki lehet ava­tott szószólója: a pénzes em­ber vagy a pénztelen. Abra­ham Lincoln 1846-ban 200 dollárt költött (barátaitól ku­­nyerált dollárokat) kong­resszusi képviselői kampá­­pányára és ezt az adósságát a barátainak 75 cent hijján visszafizette megválasztása után, nyilván azzal a meg­gondolással, hogy mint tör­vényhozó ne legyen senkinek adósa. 1960-ban John F. Ken­nedy pártja 11 millió dollárt költött az elnökválasztási kampányra, amin felül hogy mit költött a jelölt és család­ja, azt senkisem tartotta szá­mon. 1964-ben az összes kam­pányköltségek már 50 millió dollárra rúgtak. Egyedül Nel­son Rockefeller már az elő­választásra 5 miiló dollárt költött (hiába). Hogy Robert Kennedy szenátori széke mennyibe került, senkisem tudja, a “benfentesek” becs­lései 1 és 20 millió dollár közt váltakoznak. Nem lehet kereken kijelen­teni, hogy aki több pénzt költ az nyer. Nyerni lehet népszerű rü egyéniség vagy népszerű eszme révén is. Georgiában a fehérszupremacista Mad­dox úgyszólván ingyen kapta meg a kormányzói állást, mert tudta, hogy mi tetszik a szavazópolgárság fehér több­ségének. És Goldwater több mint 19 millió dolláros kam­pány alapja kárbaveszett, mert elvei és szólamai még republikánus körökben is sü­ket fülekre találtak. Ligonieri tűz LIGONIER, Pa. — Egy család házban ismeretlen ok miatt tűz ütött ki, a négytagú család mindegyik tagja ha­lálra égett. Ivén még az ó-keresztény kor­ból maradt egyházi épülete­kbe találtak, a megye nagyré­szén pedig pannonszláv lakos­ságot, — amiről a szláv erede­tű helynevek tanúskodnak. A honfoglaló magyarság meg­szállta a Zselic és Dráva kö­zötti vidéket és a Dráva jobb­parti szegélyét. A megye megszállásának körülményei homályosak. Anonymus és a krónikák nem beszélnek róla. Újabb kutatá­sok szerint valószínű, hogy a Pécs város mellett levő Árpád­falu a honfoglaló vezér egyik állandóbb jellegű szálláshelye Amerikai tengernagy görög kitüntetése ATHÉN — A görög katona­kormányzat elsőizben adott kitüntetést egy amerikainak mióta Constantine király de­cember 14-én Rómába mene­kült. A görög miniszterelnök Papadopoulos, Charles Grif­fin amerikai tengernagynak, a NATO erők nyugalomba vo­nuló déleurópai parancsnoká­nak az I. György Királyi Rend Legfőbb Parancsnoka kitüntetést adomány ózta, mely Görögország legmaga­sabb kitüntetése. Ezzel a lé­péssel Papadopoulos minisz­terelnök újra megerősítette Görögország szövetségét a NATO-val és kijelentette: — Hitünk a szövetségben hatá­rozott, fogadja errenézve biz­tosítékunkat. Brazília devaluált SAO PAULO — A brazí­liai kormány hirtelen lépése, hogy 18.5 százalékkal leszál­lítsa alappénzegységének a cruzeiro-nak az értékét, úgy­hogy 1 dollár most már nem 2.70, hanem 3.20 cruzeiro-t ér — bár előrelátható volt, de nem március előtt, vagy még később. A brazíliai kormány nem­csak az utolsó pillanatig kö­vetkeztésen tagadta a leér­tékelést, hanem okát is meg­adta, hogy miért nincs szük­ség most a devaluálásra. Mindenesetre a hirtelen és váratlan leértékelés jelentő­sen megrendítette a bizalmat, a világ üzleti köreiben, Bra­zília iránt. Rekord búzatermés LONDON — A Nemzetközi Búza Tanács közli, hogy az idei búza világtermés 273 mil­lió tonnával már csak alig valamivel kevesebb, mint volt az 1966 évi világrekord. A sta­tisztika felöleli az egész vi­lágot, a kommunista Kina ki­vételével. Kitűnő termésük volt a múlt évben az oroszok­nak is. Infláció a politikai versenypályán volt. Baranya megye már a 10. század folyamán az Árpá­dok uralmi területéhez tarto­zott. A megye területén korai adatokból 18 régi vár, föld­vár emléke mutatható ki. A megye területének nagy­része királyi birtok volt és eb­ből jelentékeny hányad került királyi alapítású egyházak ke­zére. Különféle szolgáltatá­sokra kötelezett királyi népek közül ismeretes ebből a kor­ból: liszttel, illetve kenyérrel adózó udvarnokok, tárnokok, méhészek; madarászok; pecé­­rek; csőszök; ijjgyártók; ko­vácsok. Kevésbé ismeretes a társadalom középső, katonás­kodó rétege. A “miles” a kirá­lyi területen, mint kisbirtokos serviens, az egyházi birtokon mint egyházi jobbágy, a vár­birtokon pedig mint várjobb­ágy jelenik meg. A magánbir­tok dolgozó társadalmának zö­mét a szolga (servus) és a sza­bados (libertinus) réteg alkot­ta. A szolgák mellett halászo­kat és szántókat említenek meg a krónikák. A megye gazdasági életéről a zelső adatok a 13.-14. szá­zadból származnak. A Duna és Dráva vizjárta holtágak­kal tarkított síkságán kezdet­től fogva a halászat a lakos­ság egyik főfoglalkozása. A Dráván túli erdők vidékén fő­ként vadászattal (nyestezés­­sel) foglalkoztak. A lejtős sík­ságon istállós, mig a Dráva síkságán, a vizjárta rétségek szigetein félrideg álattartás divot. A leggyakoribb háziál­latok: az igavonó ökör, a te­hén, a ló és a disznó. A hegyek déli lejtőjén szőlőt és gyü­mölcsöt termesztettek. Vízi­malommal már 1181-ben ta­lálkozni Szeles határában: bá­nyát említenek a dokumentu­mok Sarlóson kőfejtőt Doboka és Jenő községek határában. A megye Árpád-kori terüle­tét 6,200 négyzetkilométerre tehetjük és több mint 500 fa­lujában körülbelül 60- 65,000 lélek lakott. A kereskedelem központjai a vásároshelyek voltak. A városokat és vásár­helyeket főútvonalak kötöt­ték össze. A megye főútvona­la Fehérvárról Baranyaváron át Nándorfehérvár felé ha­ladt. Az ut neve “hadut” volt. így festett Baranya várme­gye az Árpádkori Magyaror­szágon. Ike a bombázásokról WASHINGTON — A “Ci­tizens Committee for Peace for Freedom” nevű szervezet, amelynek egyik vezetője Ei­senhower, volt elnök, úgy véli: a bombázások nem ered­ményeznek vietnami győzel­met. A szervezet azonban nem jelöli meg a győzelem­hez vezető utat. Egymillió dollárt kér a fia életéért DETROIT — Egy Mrs. Viola Temple nevű néger nő egymillió dollár-kártéritésre perel négy városi rendőrt, három állami rendőrt, két nemzeti gárdistát és egy ma­gán-őrt. Mrs. Temple a bírósághoz benyújtott kártérítési kerese­tében előadta a következő­ket: Amikor annakidején, az el­múlt nyár folyamán, a det­roiti négerzendülés idején, a helyi és az állami rendőrök, valamint a nemzeti gárdisták razziát végeztek az Algiers motelben, az ő, Fred nevű, 18 éves fiát, agyonlőtték a razzia alkalmával. Fred Templen kívül ez al­kalommal a razziát végzők még két másik fiatal négert is agyonlőttek. Mrs. Temple azt állítja kár­térítési keresetében, hogy 18 esztendős fia Fred, azért nem kapott egyenlő és megfelelő védelmet a törvény emberei­től, mert — néger volt. Amennyiben a bíróság helyt ad Mrs. Temple kere­setének, akkor is erősen kér­déses, hogy miképpen tudja az alperesektől behajtani a követelt egymillió dollárt. Spanyol turistaforgalom MADRID— Spanyolország­ban 1967-ben 17,858,555 kül­földi turista látogatott, 3.5 százalékkal több, mint az 1966-os esztendőben. Christiane Lillio lett 1968-as Miss France, Grenobleben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom