Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-18 / 3. szám

♦-OLDAL R ETIII.KIÍRNI Iliit Vili. Thursday, Jmaify II. HM BETHLEHEMI HÍRADÓ EETHLEHEM HUNGARIAN NEWS stolen isWuUMi* — FNjblirfut) e**er* Tfc«md» ASSCClÁígU HUNGARIAN* l'ltCÄ WC 111 SOMERSET ST- HEW BRUNSWICK. K. J. 0»*11 LÁSZLÓ L DIENES Uttar — Sn-tifoiii * Pllbbcatlcei CXhce — SjitkrottMi M klxSlhlvatal: IMI BROADWAY, BEIMLKllíít PA. ltot» » TetvCna: UK-TSIS Olflrr »»mi - JOSEPH MAHOSSV tlg»vez«có SKrkCMIti; ' B.« (or T**r — Brsflieiee lie éei MAI J __________ Slnste_Cef» 10c ..In In lie . «ode. Mint Inti, hintet.w .« n»< hir«(. looereiuy. •noun ! u <Miuu> dij la ■ >«011 enni kUKn.de _____________Sr-.ri. cl." in in ill it b-thklnr.. ______________ KISKIRÁLYOK ALKONYA NEW DELHI - India 1*1- iigyminutsilie hOnferraciéra I iiivta össze ax indiai ex-feje­­dvlmek kseipstiti blmlUüiiit * kőz-iítc Telük, h«)' a kor­­r.urr elhatározta egye* előjo­gaiknak rmykarlili-.it » Az Pilisi klctrjed»* * *J or­­« stag ban as altitól gyarmati 1 iiViktnin 279 klvetiU-nnt-yobb * jxitiint.it oralkointt. fejűdet­­. iix-k, akik iák hivatalai wvr- rmhirJlr).'-'- nizám. atb. volt. > r.rli'oic1“ kiskirályok, akik ■ krimi «gyesek a vili? leggaz­’ óagubti imbsrui köoú turtcn­t tok fai ax eXkelő e«uóp«i tir­­; »»águkban raiilaytatták gsa­­; dngsúgukut. A gyarmati kor- J sxinyxatKsk jó »alyúlutot ; tettek, mnt ellátták a helyi r kormiayxatnt is kócágaagau- túli. hímek fajiixin örökös ; ellátási«, pcnxlóra vöt igé­nyük; műi »löjo«oik agyike -volt or. hogy úját fcjedeámi fíobogójuhat VrngKlhatti'is pa­in UJ uk fel a közi-pXetca or­main. Amikor 1917-bvn Imlia falualiailiill ax angol gyar­mati uralom akii fe> íuritiíkm .ország lett. a fejedelmek leí­ratták ícalléraguhat ói enaak ellenébe« India alkotmányá­éi! felvették rém előjogaik­nak lom,tartást. Mrat.a leje­­deimi konferencián. Banda ,áriam ILartoniányl maliansd­­x»l]a hivalkodott arra. hogy » ; fejedelmi előjogokat ax alkot­mány por ont Alja. Ellel nem­ben a bulugymiivisrtar rámu­tatott ax »lök változására. El-Költözik ... ? J.TJ). EXPRESS Költődet«. raktároz-is, C‘r«n«£wlis, lidiás. I Kihordási ws>lgiUat Hívja: 257-4227 vagy 254 111$ Ingyen árajánlat' I »ultak iá fciik. amikor állom­­«(Karok teljes iidcerenteraé-1 rét t Temek, vétiéfrk miatt j , «ok a kormány kijlijn enge-1 'élyéve! vádolhxtűk: ilyen ki­­] ételrrfes nem egyeztethető J liixe u J «lírán eyyentőraiKKOk •mely ssrkalatos alaptétele az j raliai ili-ossskráriának De. Ut­­e htot* a bc'lgy mlubater. a j oimány a fujedräni előjogok ! '-építését fokozatna a. klmé-l vlaeun fogja végrehajtani. Nem mindegyik kiskirály razong, i'rvuek nikiJj (ani­on élnek. A penziók. nme- j yuket inait caóhkentsiui fog­­iák. holmi évi 319 dollár fes i lő,(Kai dollár léd vállakox- i mk. Vacsoia a Woodbridgei Polgári Körben A Wcodbe-ldRe-l Amerika ‘ M íjjjr Polpiri Kór nnki*» évi dlixT'iau Jju Január 27- ín, iionfeikfl este kn a kde iáját hclylsegibees. M Der | leading Ave. Wnodbrídgv , Vai-acra után tánoxiulataag 'mz. amelyhez a zenét a hi­­:** Karaván zenekar fo«K izöcaHitrt Jegyek a vaiso­­rári cuikii elővételben kap utfk. izemelyer/xént Í3.V* •rt. Jegwk kupliulők és r: erváciák csinálhatok u kő­­retkeié tele(<r»rámuk lúvá­­ával: Eduard Kuxma. Kíl- 127. Mis. Margaret Fidel. 04-10)1. vagy a Kiubhelyl- KerzTvacIókat oaU onuar 24-ig fogad el a rcn­­iaówá Érdem« elir.rnni a wood vridgel magyarok évi nagy nvoorájara mert )ó tun: víg­on kellemei eatt* tölthetünk -I Ott n nugá a finom vacsora ia)é magyar aoa » meg lelendő . . . Anglia társállamai mozgolódnak, vagy Commonwealth, vagy Európai Közös Piac I Angol nyelv-tanfolyamok 1 15 halst esti kartusok Keséiknek. kiobtenkouk í.. eíózckoáéottakaaSe XYKt-VTAN-TAR8.\LOA8-Ol.VASAS_______ EOCAUtAZAS - KIEJTRS -NYKLVG YAKOIU-AT rilrilkf.v isriuir Its-lií Ivbvuir 10 iZ Tinictyjinik kral»tií Itlfuír 4 További fcHUáfMiláeéct »«Tik tokiiuoÚKi: lel .»mi no miu> The irnlon U«oft »">“'• YM dl Cerimnl tAt/lM N«W YORK UNIVISSIIY Y <taht«|. 4|»J» kenk Hr»Y York, X Y UOOl MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT «9*»im»l JirMET ét ROMAN tyvIMI baoftyil»»­ajne «ion Imlihnt. n«y lérmíljm WviUlM «flfXfik4l «kniny gjm. PMMm ortiwri vallója lapuik KÖZPONTI IRODÁJA ti* sdxkrkf.t smrrr rtw anuNswicK. n j. TELEJWI. TI 4 t>W LÁSZLÓI. DIENES N. 1. IIA.KM1 KOZjrCYló—NOT ARY PUBLIC OP N J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK. SZÓTÁRAK. STB nagy vi­­iRMléltlwit kápKal 'ik irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT LONDON Anglia. - Ang­ik közismert fltrtje ai Kunk ui Kíuíh Piaival kelletlen sillaaUsokut eredményét i Tommonwcalth tagjai trtux őt a biit aiigctek feli. Enne» 'I oka nyilvánvaló: insné sabitúbtu válik u Koitii P.M­­Angiit szamara. annál ke­ns bé csábítóvá válik Ang.l­­unura Commonwealth P.rtf brrtmy tltkul holta» 1 a mindenkori angol mi Urterelnök. e< esetben Ha­old Wilacm miiüszzcrcliwk scszédel a londoni polgár­­nesler. a laud Mayor" ren lei ovi bankettjén December végen, ebben a onUw bsu/édben Wiláoes ml liaaterelnök kidcen borította usgy egy hit pontos, brit tech tológlal terv :n dolgoznak, mjly "kixzauaditja ux euró­pai ipart az EgyeiUlt Álla­muk karmaiból". Nem nőtt itonbon egy síót sem a Com­­-nr.nweal'.b-ről Azonkívül pa •áttoljuk, hagy megán at an­;ol ct-mmnnweaUh mimxíte* <n ItlvUl a kormányban Vnglia »-czetöl alig "lehelnek" •gy xaól a CuuiaAce» wealth ÓL A Commonwealth Society -gyik srtjlóelóodiijre lamdon tan. ezt a kővetkezőképpen oYtnulázU Manapaág -gvcnesean divattá válik, a Cömatonu-cal'h teljes figyel­­men kívül hagyása Sir Alexander Uowne: VuHtr.lia high cnminisoiarse­­y? (nagykövetei Londonban okkal nyíltabbon fejezte ki njgat: Ami a legkirívóbb 'úgy Itediniun HvrwW.lt* • hitel ubbwn. ami a Cutn nonwealth-ben egy nagyira­­iám tóbbfaju programmá zálhatott volna Majd így nlylaltd: — Bárki u laxtduibiß ált a legutóbbi két év alatt, kel­•égtelimül megállapíthatta úgy a legmagasabb angol ■■ezetöi címéi ben él 3 [uzlu­­ment mindkét házának tagjai között egy vágy foemg > ta •x. mini! hamarabb bejutni Európák». A CoenoMsuvulth országok vezetői nem akarjak elidvge-­­eitcssi Anglia, az anyaország ízen Jogit hogy pályázzék r '{őrös Piacba való belépés« HU merik a «zlUuégút annak tegy Angimnak (zó kiégi' van Jgy nagy v* virágu'j piacra, wgy fcliervdltsc smtitó hu­tai gazdaságúi. Azonban ezekben az orsza­­tokbon átlói tartanak. hogy ibbelí törekvésében. hogy be­üssön az Európai Knziu Píuc- Anglia "le fogja taposni .1 C«nmnnwealth érdekeit " A azcntimsmulis kapcsota­­okon kívül. a* igazi félelem ■A hugy a commonwealth ke- Yskedelam mely a világ másod, k legnogyobb k«rn»­­kedelmi uimbját képezi, mely kisebb, mint az Burópat Ké­tes Plan», d» nagyobb az izéról. a Karibi t«i*crról és ment Aden bői. lényegesen fel vizezte Anglia vüágpuzició­lat. Mindez közelről «inti Ausztrália. New Zealand. Ma­laysia. Singapore Commas wealth országokat a» kiurbb mértekben Indiák A -I» Eu­rópában én ki Ax*iából" áts jót stratégia a Common­wealth országuk kn-mében nemcsak ízt Jelenti, hogy rstíkkentl Angles ówzetarto­­ziáát a ComxiKeiweallb-el. ha­nem azt Is. hanem képtelen .vsa zaját világ feladatait tel­jesíteni. Amint azt egy ázsui com­monwealth «nczág hlH oom­­mlssiuncre kijelentette: — Anglia behúzza karmait és icladja szerepet, mint vtlág­­ulalom. Egvc-jlt Államokénál — ve subybé Jul. ha nwgfcWé xztcexügí a z a b á lysatukat rém épittoőc be Angi ta bclé­­i-e -a a Kírri'u Püetu. Eb un Scglrkább a kit legré rtbb uiBBMitnidlli tax \usztraltt C* New Zealand zan érdekelte méri arcát gaz­­iasuga fort« a legnagyobb •ssélyben. Eltekintve az angol-aunt­­jlial kereskedelemnek oko­­át kárukmi — bu Anglia .elép a Kizos Piacba — Sir \b xander 'Downert még én­­lább -Agautja. hogy a bélé­séiül Anglia egy prcemnrn. ha n»m Yvmtö — lúgjává . ál:iék egy bár laza európai rervercCnák — Hogyan tudna ezt i«.re sgTeztctni Anglia azzal, hogy s központja maradjon a Com monwíwlItmeJi — twazi fel a kérdést nt ausztráliai poli­­ükuv ; A Ccnsmonw'caltli vezetői -rontván gyanítani kezdik logy az angol kurauiny rétre e nem arról van izó. hogy sogy-vagy azaz, vagy a Ki> o* Fiié. vagy a Ccmmcn ,-nsJtX Vaáájábsn a londoni icniiiny azt htai. hogy c .'ommonwsalth hasznot fog tűzni abból, hu Anglia belép i Kooo* Piacba, mely egy rí­­ágzóbh giudiKigi sfiiveí.ég Míg azuiibun az angol kar­­nany. azenkivul a konzerva­­iv öi liberális pártok ugy­­•zótvan el vannak Jelezve \nglia bdc|H*sVvrl az Euró iái Kóros PUcbo. a Ccoimcei ACillh tagjai nincsenek, fi. kritikák olyan mnsuire mi”» vek. hegy egjes Comnuei wealth vezetők kijelentettek hogy eddig a Commonweslth­­'1 Angim világhatklom volt. Európával, való házassága tolytán arontun inzuláritta. válik. , W. II. MomoJcews, az Ina­­ilute of CommunueulUi Stu­­jlc--. Igazgatója Londonban mxtja ezt a nézetet io kije len tette: Azt a lényt, bog) ir.gol nép cvupán migetlakó. i Commonwealth tartotta tá­rol. moly világra .zúlö szer­vezet <s k*Uem_ hogy az Eu -ópol K<«ös Piac a kó vet ke­lő 5a> év statt a "világ ab­­oXavu' válhatnék, atm a iommonwrulth isddig mindig ■ I» volt. Il.necö. hogy Angim térek I vúw « Kórosa Piacot illclöei I tem váltott vő na ki akkori j sUrnkr/ézl a Cicnmonweolth eíszéról. ha ez egyidejiili-g >eir j-irl volna Anglia vesz -zzvonulásával a teeszletrói Szszeztöl toletr*.' Eg> Anx’.iotun tx elÖ»Ö év végén k vido! I "fehér könyv" mijulunletté, a teljes kivonu­lási a Srngzptiisvban éa Ma­­áysóiban lesró Un-»szpcntok­­•v'sl az lóTU-es évek kózepén Kombinálva ezt az angol ki­vonulásom! a Fóidkózl tenger­­róL az Atlsnll Óceán déli ré~ TESTVÉRI HIDEGHÁBORÚ AZ OROSZ-KÍNAI HATÁRON ALMA. ATA. Kazahsztán — A kinai Iccén m un Is­ták $00,000 ncgyzeunőrfnldnyt területét követéinek vissza az orosz kommunistáktól 6» mert fegyverrel ne mtudják vissza szerezni az egykori kínai területe­ket. amelyeket a cári Oroszország elrabolt tólük, hi­degháborús játékot rendeznek, a határ mentén. Ez a jétéfc a komédia s a tragédia kombinációja. Egy jele­net az 1234-ik felvonásból: Négy kínai tiszt jeepbe Ql. megrohanják a keskeny tahidat, amely a határ a két ellenséges testvérbiroda­­lom közt. A híd túlsó végén az oroez katonák kéz-n-kéz­­ben falat alkotnak, úgy várják a támadást, amely, tudják, nem fog bekövetkezni. A kínai jocp érinti az orosz határőrük térdeit, az oroszok nem hátrálnak, igy hát a kínaiaknak kell meghátrálniok. Kisvártatva me­gint rohan a J<ep a hidra, ezúttal olajjal bemázolt sár­­védővel. Megint az orosz "afl'-ba ütköznek, esik annyi történik, hogy az orotz hutárvédők térdnadrágját be­­mocikoltúk. Ezzel a kínaiak "missziója“ sikeresen lezá­rult. hazamehettek. Sikerült az 1234-ik provokáció. Ebben a hadmúvetlelben még volt egy kópetnyi humor, de ezt nem lehet elmondani az 1235-ik kihí­vásról, vagy támadásról, vagy agresszióról, akárminek le nevezzük. Jén a kinai porancanok, egyik katenúja meg akarja neki mutatni, hogy van mersze. odaáll a hidra és rakop az egyik orcez határőr csizmájára. Az­tán visszavonul és a tábornok megveregeti a vállát Az oroszok nem hagyják magukat veres ha tar há­borúba sodorni amelyből ha győznek is. semmi hasz­nuk sem lenne. Ami ott a határon történik, az alig több. mint propaganda. a\z oroszok 5000 ilyen provokációi számoltak, a kínaiak í-ppenannyl orosz provokációt panaszolnak. Egy roeszul elsült vicc jó szolgálatot ten­ne egyik felnek is, másiknak Is, de a puskák nem sül­nek cl. Kamaszok heccelik egymást? Nem. Chcn Yi ki­nai külügyminiszter azt állítja, hogy az oroszok 13 hadosztályt Európából a kínai határra vezényeltek. A kínaiaknak több katonájuk van, 160 hadosztály az egész frunt mögött De ha emberanyagban fölényesek, tűz­erőben magasan felettük állnak az oroszok. Ezért ma­rad hideg ez a háború. Az oroszuk kínai-német koalícióról beszélnek, amely ellenük irányul. A kínaiak azzal vádolják «?. crowokat hogy Amerikával szövetkezve támadásra ké­szülnek ellenük. Ostoba propaganda, amelynek azon­ban történelmi magva van: a kínaiak nem tudják elfe­lejteni. hogy ami ma Vladivostok. Habarovszk és Kam­csatka. az kinai íökl volt Heringelvonulás, afrikai polgárháború válságos helyzetbe hozta Izlandot IV ZlHvrar. E tShunoay lá*m> elisouPa «/ ujómikluk P»ls Ah». Co ( tu>. htcsor. sVÖsztt •jlvZIUItMa.1 ciwmcsM a sün­iévé kojliirbtn A msvet,. a volt c-t.YiIu.A ez M «S«. Mile Kos attak kulin Mrs Virulná WM- wt«. laki rétjén« »it ax nWi ké­pvn ■ mezhstt aeruraManl A hosszú élet 104-ik és 107-ik titka BOSTON - Atraham Gnidhurt. lói »viw. konyhntl- Uó rak nevezi a hosszú éleb tit­kát. Rúctptju: Minden hajnal­­ban 4-kor felkelni éa egy bor- Isan elkvvMd tnjásít enni. MIISOLKTOWN, Ohio -j Theeophllua May 107-ik rab-j kt.'MiapJie elárulM bcassié' életének titkát: Minden este) lefekvés előtt egy uncia whis­ky. vi«fó Kitől Jól alszik. 1 KEYKJAV1K - Et a 200.- 000 Ukosu x*!ixut-ór»!áK óban súlyos gazdasási válságban vurmklik. mint noha a Sd-as évek nagy deprcwcriöja óta. Fnin-x két fű oka a hcdngtk elvonulása a «ziget kówltíy­­bűl »» a (ubsárhátKvii. amely az uyoanaa fóxgrtlumié ktt afrikul államok legnis.vxbb­­jában és leggardkgatdijábun. N’igíriáUtn dviit- A közeli íss a távoli baj együtt az iakixdi haVtxportnak tjíj harmadra való csCkkcnésit vcota maga után is. ez &a*y baj volt. mert lzUrd nevének fő tuvfc­­teli ferráoa a hitcxport. Any­­uyl baj iszakadt ri*k »Ky­­xauree. mint míg soha. mocuJ- ta Eljárni Ben«likl*a*m mi­­duttfdaSk. A herlngek ehwuiMsi — mi mit h<? A tarmúuct u«zé­­!y* tavaly télen ésxakVeh'li irányba hajtotta ax ésiakl­­tengrr felelt viharrá welekvt, e» ragyiuliiilcggé változtatta az egyébként mérsékelt bö­­nvéraégli'tii vliut Illand te Non úgia kist Kx nem tet­etett a herlaarakituk. Szokásuk wrvint tavussxal megindultak Norvégia kówleijeébíl nyugat fűlt de a tengervíz hidegsé­ge miatt irányt változtattak öt a meleg golf áramlatot kö­vetve éeaakkxkti irányt vit­tük. egészen a Sprtjbenr.ík-.r asztak. Ax ixLxalí haklszok hátságba voltak esve. «ok mér­földre kellett kóvutnlők, ul­­ilüznlők u hertrgrajokat »• reak a »jdoittnál kuscscbb ke­ringet tadtak fogni. Perse« a spétxbergsal hideg sem volt a heringeknek kml­­vükre való. nemsokára elkezd­jek újra nyugati irányban tí­hasj pírt jaj felé vonulni, de ekkor ej baj érte az izlandi hattxeowxt: ax Ksxaki-tengcr megvadult, a hullámok oly magzata csaptak, hogy a he­­rtisghalászhajók ah* tudtak luldngulni. Krnlatény: fdc annyi bering, mint a múlt év­ben, kaLuatrúfálós veszteség. Nem tudjuk, hegyin szül izlandi nyelvűn ax örök és nemzetközi Igazság, hogy a >xsj rum jár «gyűlöl; ax izl.nl­­ílak tudják. No«, hát tctéxbi a tnjt, a fsukéi/ bmrurfogást. a habáruk csökkenece a világ­­piaocet. fi« mintán mk tetejé­be NlgérJtun a keleti régió meg a nyugati régió törzsei hajiukuptak. a keleti régió el­szakad Nigéria ilUasazf-vct­­súgrbll, a polgárháború toko­zott fugyvrrkixösre kőnysze­­rltettc a régiókat, vásárollak n»d«rii f«-/j ivretet öltsön Amerikától, drágán a towvjrt­­tól 4» . . . ... is nem m»rsdt elég pénz a régtől shUkh hal­­íinpsirlia la'andbúl. Ez nagy haj volt. mert Nigéria »ölig ix ixlxndi hxlkonzervck is fa­­ryasrtott halak egyik fű »i­­úríója volt. A gazdasági válság, ame­lyet a hkleg tengervíz ii a forró afrikai pedgárhátovu •AuzotL ax izlandi kormányt lad-.kális térvénj-hucáara Véauwzsvitette. A Bcnedlkts­­son kormáéi* próbálkozott ax árak ú» bérek rögzítésivel ax Izlandi korona lecrb'kelfewvel (az exportlehetőségek növe­lésére). egyik sikerült, má­­sik nem sikerült, é« most ax ixlandktkRtk rwm rrurail más hátra, mint bízni a jobb jótő­bsm

Next

/
Oldalképek
Tartalom