Bethlehemi Hiradó, 1967. október-december (45. évfolyam, 41-52. szám)

1967-10-19 / 42. szám

6. OLDAL ^ BETHLEHEM HÍRADÓ r ^ MILYEN ALLASBA MEHET A BEVÁNDORLÓ? WASHINGTON — Az uj bevándorlási törvény, amely 1985 december 1.-én lépett ér­vényre, megadja a bevándor­lási jogot annak a külföldi­nek, akinek itteni munkájára szükség van és itt olyan mun­kát végző személyekben hiány van. A bevándorlást kérő részére ezt az igazolást a munkaügyi miniszter adja ki. A törvény életbelépése óta sok külföldi kapott ilyen iga­zolás (labor certification) alapján • beutazási és itt-tar­­tózkodási engedélyt. Csak most, majdnem két évvel utóbb történt meg, hogy egy ilyen engedély alapján bebo­­csátott idegennek deportálá­sát rendelte el a Bevándorlási Bizottság. Az éset, mint első eset, tanulságos. Egy jamaicai nő esete ez. Egy massachusettsi háziasz­­szony kijelentette, hogy haj­landó felvenni a jamaicai nőt háztartási alkalmazottként, napi nyloc órára, heti 45 dol­lár bérrel. Erre a jamaicai nő 1966 júniusában labor certi­­ficationt kapott és ennek az évnek decemberében Miami­ban amerikai földre lépett. Miamiból egyenesen Massa­­chusettsbe ment és bemutat­kozott az asszonynak, aki fel­vételét kilátásba helyezte. J)e nem kis meglepetésére, a házvezetői állás akkor már el volt foglalva és a massachu­settsi asszony ajánlott a ja­maicai nőnek hasonló állást ugyanannyi fizetéssel egy ba­rátnőjénél. Másnap azonban a jamaicai nő az újságban ta­lált egy “Munkát kaphat’’ hir­detést és kapott is munkát, mint gépvarrónő, egy bostoni 'műhelyben, heti 70 dollár fi­Ezért rendelte el a Beván­dorlási Hivatal a jamaicai nő deportálását. Mert nem olyan állást foglalt el, amilyenre bevándorlásra jogosító mun­kaengedélyt kapott. Gépvar­rónői állásra nem volt mun­kaengedélye. A Bevándorlási Hivatal megengedte neki, hogy önként távozzék az or­szágból, ez meg is történt. Ennek az első bevándorlási elvi döntésnek fontossága mindenki előtt világos, aki óhazai rokonát vágy barátját WASHINGTON - Az ame­rikai posta hires megbízható­ságáról, nem vész el semmi, sem levél, sem csomag — ki­véve ha a feladók maguk gon­doskodnak arról, hogy a kül­deményük ne érje el a címzet­tet. Főleg azzal érik el ezt, hogy a küldeményt helytele­nül, olvashatatlanul adják fel, de azzal is, hogy a csomago­kat nem kötik be erősen és azok tartalma a szállításinál széthull. A kézbesithetctlen levelek a “holt levelek” rak­tárába kerülnek, a visszama­radt csomagok tartalmát fél­év után vagy később árveré­sen eladják. Évente átlag egy­millió csomagot kénytelen a posta eladni az árverésen leg­többet — keveset — Ígérőnek. Árveréseket tartanak 15 nagyobb városban az ország mindén részében. A termek, ahol az árveréseket tartják, bargain basementre és játék­­kaszinóra emlékeztetnek. Az hasonló alapon, labor certifi­cation alapján akarja kiho­zatni. Fontos, de nem világos. Nem mondta ki a Bevándor­lási Hivatal, hogy kifogás alá esik-e és deportálásra vezet­het az, ha a bevándorló beuta­zása után elfoglalja ugyan azt az állást, amelyre a labor certification szól, de azután, hosszabb-rövidebb idő elmúl­tával, állást változtat, jobb ál­lást foglal el. A döntést sem­miesetre sem lehet úgy értel­mezni, hogy az ilyképpen be­­bocsátott bevándorló örökösen olyan állásban maradjon, amelyre munkaengedélye szól. Ilyen gyakorlat ellentétben lenne az amerikai szabadság szellemével, az állásváltozta­“árut” nem darabonkint ad­ják el, hanem pakkokban és a licitáló közönség többnyi­re csak azt látja, ami felül van, lent zsákbamacska van. A pakkok összeállításánál ügyelnek arra, hogy az áruk békésen megférjenek egymás mellett. Például szexuális té­májú könyveket nem kever­nek el vallási könyvekkel. Sokan jól járnak ebben a bargain basementben, néme­lyek csúnyán póruljárnak. Mint péludául az az indianai farmer, aki egy chicagói ár­verésen két tucat balkézre va­ló keztyüt vett potom áron . . . Mint minden szükségleti cikknek, a postai bargainek­­nek árai is emelkednek. Az átlagos pakk ára öt évvel ez­előtt 13 dollár volt, most 17- 18 dollár. A sokmilliós defi­cittel küzködő posta valamics­két keres ezeken az árverése­ken. A múlt évben 667,949 dollár volt a bevétel, a tiszta jövedelem. A célt nem érő csomag min­dig fejfájást okozott a posta­­hivatalok vezetőinek. Benja­min Franklin volt az első fő­postamester, postaügyi mi­niszter, aki ilyen csomagok elárverezését rendelte el. Hogy ez melyik évben volt, nem tudjuk. Hivatalos fel­jegyzések vannak egy 1859- ben tartott árverésről. Az el­ső két tárgy a katalóguson egy fekete prémeskabát és egy nadrágtartó volt. Törvé­nyi felhatalmazást árverések­re 1872-ben kapott a Post­master General. TERJESSZE LAPUNKAT zetéssel. A Medicare orvosi biztosításra ; mácius 31-iti lehet feliratkozni WASHINGTON — A Social Security hivatal köz­­,li, hogy a Medicare B (orvosi) biztosítás határidejét 'hieghosszabbitották. Az eddigi határidő október 1—de­cember 31 volt, az uj határnap jövő március 31-ike. Ennek a biztosításnak havi dija 3 dollár és ennyi •marad március végéig, de azután emelni fogják, való­színűleg 4 dollárra. Az uj dijat január előtt ki fogják "hirdetni. Az uj feliraktkozási határidő azoknak a 65 éven ■felülieknek szól, akik az eredeti jelentkezési időben el­­.mulasztották az 1966 májusában végződött határidőt .és most mégis részesülni óhajtanak ebben az orvosi biztosításban, valamint azoknak, akik a régi határ­idő óta érték el 65-ik születésnapjukat. Utóbbiak már •három hónappal 65-ik születésnapjuk előtt és négy hó­nappal azután jelentkezhetnek erre a Medicare A kór­házi biztosítással kapcsolatos önkéntes biztosításra. tás jogával. ZSÁKBAMACSKA - OLCSÓ A POSTAHIVATALOK ÁRVERÉSEIN Ha akarom — törvény ha nem akarom — nem törvény Embere válogatja. Van törvény, mely elismeri a sztrájkjogot és van olyan, amely közalkalmazottak­nak a sztrkcjkot tiltja. Az ilyen tiltó törvényt ki szere­ti, vagy legalábbis tiszteletben tartja, ki nem szereti és daccal felel a tilalomra. Ez is törvény: a dzsungel (U. S. A.) uj törvénye. A régebbi jó időkben — amelyek sokak számára rossz idők voltak — a sztrájkot tiltó bírói végzések (injunctions) tisztelete parancsoló volt: akik vétettek ellene, azokat “a bíróság megsértése” címén fogházzal, pénzbírsággal büntették. Századunk elején bírósági tiltó parancsok özöne zudult sztrájkot elrendelő uniók­ra és ezek legtöbbje kapitulált, a nagyobb vállalatok nagyobb örömére. Most a kormány és az államok alig avatkoznak be sztrájkokba melyek a pirvát ipra, üz­leti világ ellen irányulnak, de bírói tiltó parancsokkal igyekeznek meggátolni a köz ártalmával fenyegető stzrájkokat: rendőrök, tűzoltók, tanítók, közlekedési alkalmazottak sztrájkjait. És ezen a ponton érvényesül a dzsungel törvénye: ha nem szeretem a közérdeket sértő sztrájk tilalmát, fütyülök rá! A dzsungel illemtana ilyen komisz szót nem is­mer. A szemérmetesebb közalkalmazottak csak any­­nyit tesznek, hogy tömegesen beteget jelentenek, vagy tömegesen beadják lemondásukat, vagy a posztjukon maradnak, de nem végzik el feladataikat. És mi tör­ténik, ha úgy sztrájkolnak, hogy nem sztrájkolnak? Al­kudozás következik, a “náthások és a többiek fize­tésemelést kapnak és — minden jó, ha jó a vége. És mi történik, ha a sztrájkra nem lehet más ne­vet találni?. Például a. newyorki nagy subway-autó­­busz sztrájk esetén. Ez a sztrájk állami törvény által tlitva volt, a törvénysértést nem lehetett elkenni. Az állami törvényhozó testület talált megoldást: speciá­lis törvényt hozott, amely csak erre a rendkívül káros sztrájkra vonatkozott: úgy szólt, hogy az ebben a sztrájkban résztvettek a sztrájktilalem megsértésé­ért nem büntethetők. Hasonló erővel bir a privát szektorban bírói tiltó parancs ellenére tovább folytatott sztrájkokban az a szokásos kollektiv szerződési klau­zula, hogy a törvénysértés következményeit elenge­dik. így hát érvényesült a fő sztrájk-törvény: hogy minden sztrájk győzelemmel végződik. Egynémely ki­vétel ncsak megerősíti a szabályt. A Taft-Hartley törvény felhatalmazta a zelnököt hogy a közjólétet veszélyeztető sztrájk ellen bírói til­tó parancsot kérhet, amely 80 napra tűzszünetet rendel el. Ez a törvény 20 éve van érvényben és eddig csak 28 esetben került alkalmazásra. A közalkalmazottak sztrájk-tilalma régibb és annak megsértése az uj idők “vívmánya.” A múlt évben 142 esetben sztrájkoltak közalkalmazottak. A sztrájkot tiltó bírói végzések sorsa a legtöbb eset­ben az, hogy az uniók fellebbeznek a másodfokú, har­madfokú, legfelsőbb instanciához és eközben a tiltó rendelet lassú halállal kimúlik. A munkajog tudósai megoldást keresnek a tart­hatatlan állapotra, amelynek lényegét a szeretem-nem­­szeretem elv juttatja kifejezésre. A szakértő jogászok többségének nézete ez: Vagy tegyék közalkalmazottak stzrájkjait legálissá, mint a privát alkalmazottak sztrájkjogát, vagy hozzanak szigorú országos és állami törvényeket, amelyek nem engednek meg kibúvót. Előbb-utóbb rendet kell teremteni a dzsungelben an­nak az elvnek megerősítésére, hogy a közérdek a ma­gánérdeknél előbbrevaló. TAVASSZAL MEGNYÍLIK A FORD SZÍNHÁZ. AMELYBEN LINCOLN ELNÖKÖT LELŐTTEK WASHINGTON — A Ford’s Theatert, amelyben 1865 áp­rilis 14.-én egy fanatikus szí­nész gyilkos merényletet kö­vetett el Abraham Lincoln el­nök ellen, régi formájában {restaurálták és a régi-uj szin­­íház a jövő év elejétől kezdve ismét színjátékok színhelye lesz. A színházépületet a kor­mány évtizedeken át észak­ién katonai dokumentum­­raktárának használta. 1893- ban három emelet összeom­lott s a romok maguk alá te­mettek 22 embert. 1932-ben Lincoln Museumot létesítet­tek a Ford színház falai közt. A restaurálás, amely most befejezéshez közeledik, 2.7 millió dollárba kerül. A premier az uj Ford szín­házban január 30-ra van ter­vezve. Dráma, zene és tánc program lesz az első előadá­son, amelyet Lincoln szemé­lyiségének jegyében rendez­nek. Sztrájkba lépnek a tűzoltók — ha a tűzjelző szirénát áthelyezik LINDENWOOD, N. J. — Valami uj a jerseyi Nap alatt. Olyan sztrájkkal fenyegetőznek ott a városi tűz­oltók, amilyen még sohasem volt. Nem pénzért, nem holmi fringe benefitekért akarnak sztrájkolni, hanem azért, mert — állítólag — gyenge a hallásuk. Arról van szó, hogy egy tűzjelző szirénát mostani helyéről elhelyezzenek 500 lábbal odébb, ez ellen tiltakoznak sztrájkfenyegetéssel. A kívánság, hogy a szirénát el­helyezzék, a Roselli családtól indult ki. A három és fél éves Thomas gyereknek ugyanis dime-nagyságu lyuk van a szivében, a sebészek nem mernek a sérült szívhez hozzányúlni, a philadelphiai gyermekkórház orvosai azt mondják, hogy a gyerek a lyukkal a szivé­ben még élhetne körülbelül 12 évig, ha — azt a hangos szirénát áthelyezik valahová. Ugyanis, mondják az or­vosok, a kisfiú szivgörcsöt kap, valahányszor megszólal a sziréna. És ez a sziréna megszólal minden este próba­képpen és esetenkint, amikor tűz van a közelben. A tűz­oltók vonakodnak a szirénát áthelyezni, mert ha 500 lábbal odébb lenne, nem hallanák jól a tüz-alarmokat. Akár alapos ez az aggodalom, akár nem, minden­esetre egyszerűen meg lehetne oldani a konfliktust az­zal, hogy a Roselli család elköltözne a mostani házából. Igen ám, de ennek súlyos akadálya van. Ezt a házat Nicholas Roselli truck mechanikus egy, szüleitől örö­költ telken építtette nemrég 12,000 dollár költséggel és nagy az adósság rajta. A házépítést Roselli április-Thursáay, October 19, 1967 Ray Milland filmszínész és felesége Londonban ünnepelték házas­ságuk 36-ik évfordulóját. ban rendelte meg és akkor — kisfiának beteg szivére hivatkozva — arra kérte a tűzoltóság parancsnokát, William Robcrtsont, hogy helyezze el onnan a sziré­nát. Robertson ezt megígérte, de — ez csak szóbeli megállapodás volt és most Robertson, tűzoltóinak nyo­mása alatt, visszavonta szóbeli ígéretét. Mármost, mit lehet tenni, hogy a fiúcska még 12 évig élhessen? David Ernst, a polgármester, úgy nyilat­kozott, hogy ha a szirénát nem helyezik át hamarosan, ő a bírósághoz fordul és kérni fogja bírói parancs kibo­csátását. És mi történik, ha közben, bírói végzés kibo­csátása előtt, tűz üt ki a városban? A polgármester ily esetben önkéntes tűzoltókat fog munkába állítani és munkájukért fizetést fog adni a város szükség-alapjá­ból. Még nincs kizárva, hogy ez a “súlyos konfliktus” békés utón megoldható lesz. A polgármester megbeszé­lésre, alkudozásra hívta meg a városi tanácsba a tűzol­tók szószólóit. Ha nem sikerül megegyezésre jutni, a következő — és utolsó — szót a bíróság fogja kimon.­­dani KÉT AGGLEGÉNNYEL KEVESEBB MILANO — Montaldeo piemonti falu világhírét az egyik olasz képes hetilap négyoldalas riportja ala­pozta meg. A feltűnést keltő cikknek (amelyet több külföldi lap is átvett) ez volt a cime: “130 montaldeói agglegény felhívása a világ lányaihoz.” Miről van szó tulajdonképpen? Az 560 lakost szám­láló községet biológiai és társadalmi csapások érték. Először is: nemzedékek egész sora óta alig születik itt leánygyermek. Másrészt: az a kevés lány, aki mégis világra jön, amint felcseperedik, szalad a városba dol­gozni — részben, mert a gyári munka könnyebb a pa­rasztinál, részben, mert idegesíti őket a mohón vára­kozó házasulandók serege. A község igy lassanként el­­nőietlenedett és jelenleg 130 férfiember várja hiába párját, olyanok, akiket nemcsak a megszokás, de kis földjük, házuk is a faluhoz köt. lletőleg csak vártak. Mert a helyzet az újsághírek nyomában gyökeresen megváltozott. Itáliában és szerte a világon sok hajadon olvasta el a 130 montaldeói agglegény felhívását, a világ lányai­hoz. És a legtöbben úgy érezték, e felhívás egyenésen nekik szól. így Montaldeóba a levelek özöne árad. A 130 agglegény legfőbb szórakozása eddig a biliárd volt — most naponta órák telnek el a levelek olvasásával, feldolgozásával és megválaszolásával. Sajnos, bár a munka sok, kevés a haszon. A “világ lányainak” ugyanis meglehetősen hamis elképzeléseik vannak Mon­­taldeóról. Miss Kathy Bostonból például ezt írja: “Húsz éves vagyok, kék a szemem, a hajam barna. Nem beszé­lek olaszul, csak angolul.” Ahhoz máris eleget mon­dott, hogy tervének képtelensége kiderüljön. Egész Montaldeóban egyetlen ember, a tanító beszél ango­lul. Miss Carol Honoluluból honrzan ecseteli saját szépségét, majd kéri, hogy fedezzék a repülőköltséget. Miből? Miss Evelyn Chicagóból Jayne Mansfield fotóját küldte el és ezt irta hozzá: “Tetszik? Mert én ilyen va­gyok. Csak még szebb.” Egyébként a levéláradatnak mutatkozott haszna is. Nemsokára két esküvőt is tartanak. Montaldeoban nem 130 agglegény lesz, hanem csak 128. Haritoitól 36 mérföldre északra a hidat lebombázták amerikai re­ped lók s mellette a vasúti hidat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom