Bethlehemi Hiradó, 1967. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-09 / 6. szám

Th* Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 20c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $.8.00 A YEAR SINGLE COPY /Or Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. Second Class Postage .n isen..enem. .-a. VOL. 45. ÉVFOLYAM No. 6. SZÁM BETHLEHEM. PA. Thursday, February 9, 1967 1966 furcsaságai csokorba kötve BUDAPEST. - Az elmúlt év furcsaságaiból itt egy kis csokorra való. Nem világren­gető dolgok, de ezek nélkül az apró érdekességek nélkül szin­te el sem képzelhető az élet. A házasság intézménye nem­hogy kimernie a divatból, de népszerűsége egyre növekszik. Lényegesen több házasságot kötöttek 1966-ban, mint az elő­ző évben és több esetben az anyakönywezetők nem tud­tak hova lenni a csodálkozás-! tói. Két esetben 60 éves volt a vőlegény és 18 évesek az arák. Még jobban meglepő­dött áz az anyakönyvvezető akihez 60 éves nő állított be. hogy 20 éves vőlegényével örök frigyre lépjen. Hymen rózsaláncát negyedszer vették magukra a nők közül 77-en, a férfiak közül pedig 170-en. Nap mint nap számolunk be balesetekről az emberek gon­datlansága és figyelmetlensé) ge szinte határt nem ismerő. Az “év balesete” B. 1. 35 éves férfival történt, aki a Külső- Jászberényi utón erősen illu­­minált állapotban botorkált hazafelé. Megbotlott, elhasalt — két villamossín között. A sürü ködben a villamosvezető az utolsó percben vette ész­re, hogy egy sötét test fek­szik a sínek között és csak ak­kor tudott megállni, amikor már áthaladt fölötte. A men­tők előbb érteik ki, mint a tűz­oltók és a mentőorvos egy per­cet sem akarván késlekedni, bemászott a kocsi alá. Az ér­deklődők lélegzetfojtva figyel­ték, amint az orvos visszafelé kúszott és maga után vonszol­ta az “áldozatot”, aki hosszá­ban feküdt a két magasított sin között és a haja szála sem görbült meg. Még mindig az alkohol hatása alatt, szemre­hányást tett, miért nem hagy­ták aludni. A horgászok és halászok — tisztelet a kivételnek — sze­retnek nagyokat mondani. A? azonban nem halász-kacsa, ha­nem való igaz, hogy a békési halászok a Marosból 114 ki­lós harcsát emeltek partra; hosszas viaskodás után. A harcsaóriásnak szerhmellátha­­tólag nem tetszett, hogy kint volt a vízből. Sokszor emlegetett kurió­zum a hatláhu borjú. Nos, ez most valósággá vált, mert Szenczi Imre Vas megyei ház­táji gazdaságában Csehimind­­szenten hatlábu boci látott napvilágot. Vadászok között előfordu' olyan, aki trófeáját nagyitó üvegen át látja. Az azonban nem nagyítás, hogy a Tata­bányai Erdőgazdaság terüle­tén 280 kilós vaddisznó került puskavégre, 22 centimétere.1- agyaraikkal. De az a hatalmas szarvasbika sem kutya, ame lyet a Mecsekben terítettek le. A nemes vad 110 centimé­ter magas és 13,5 kilós agan­csán 18 hegyes ág volt. Három éve honosították meg az országban a növény­evő halakat. A hinárpusztitók olyannyira megkedvelték a ha­zai vizeket, hogy az egyiket 14 kilós súllyal tették partra a halászok. 1966-ban valamelyest emel­kedett a születések száma. Kö­zülük több említésre méltó. Pécsett három ükerfiu örven-i deztette meg, egyenként két kilós súllyal a mamát. Buda­pesten a Schöpf—Merei kora­szülött kórházban a “legkisebb magyar” címet egy 65 dekás újszülött vívta ki 1966-ban; reméljük, annál nagyobb és egészségesebb lesz majd az idén! Szentiványi György (Budapest) Magyar kultúra a nagyvilágban BUDAPEST. — A Corvina Kiadó propagandaosztályán az uj esztendő terveiről elmon­dották, hogy 1967-ben 250 fé­le Corvina-kiadvány kerül az olvasókhoz. A többi között megjelenik a Magyar Tanul­mányok cimmel indított folyó­irat második száma angol, né­met, francia és orosz nyelven. Három nyelven ad tájékozta­tást Magyarországról a külke­reskedelmi évkönyv. A növekvő idegenforgalom segítésére a Corvina elsősor­ban a magyarországi tájakat, városokat, műemlékeket és a Balaton-vidéket (több nyelvű magyarázó szöveggel) bemu­tató nagy alakú fotóalbumok megj el entetését szorgalmaz­za. Autóstájékoztató, magyar­­országi útikönyv és zsebkala­uz, budapesti “idegenvezető” kibocsátásával segítik a tu­ristákat. Színes albumban mu­tatják be a Tihany-félszigetet. Győrt, Székesfehérvárt és Miskolcot. Bővülnek a művészeti és mű­emléki sorozatok. Egy-egy kö­tetet adnak ki a népikerámia­­készitésről, a népzenei kultú­ráról, továbbá Visegrád mű­emlékeiről, a tihanyi apátság­ról, Pannonihalmáról, Szent­endréről, Esztergomról. A Szépművészeti Muzeum vilóg-KIADó 3 szobás lakás New Brunswickon, fűtéssel havi 70 dollárért. Tel,: 545-6367. (Este 6 után hívni). hirü műkincsei közül a Régi Képtárról Garas Klára főigaz­gató állított össze albumot. Eljut a nagyvilágba a Képes Krónika ’hasonmás kiadása, a Magyarországi Corvinák 2. kötete és a Biblia Pauperum is. A Hungarian Library soro zat 1967-ben megjelenő köte­tei: Illyés Gyula Puszták né­pe, Sarkadi Imre A gyáva, Gárdonyi Géza Egri csillagok Krúdy Gyula A vörös posta­kocsi, Kosztolányi Dezső Esti Kornél cimü müve, valamint Madách drámai költeménye Mikszáthtól a Szent Pétéi esernyője és a Különös házas­ság. 20. századi novellákból 24-et fog csokorba a Stein* grüben Verlaggal közösen ké­szítendő kötet. A jeles költő és műfordító, Guillevic szer­kesztésében francia nyelvű költészeti antológia lát nap­világot, Az én magyar költő­im cimmel. Ady Endre lírája angol nyelvű válogatásban, Jó­zsef Attila poézise pedig spa­nyol nyelven jut el a versbará tokhoz. Nem kell az angol nyelv WASHINGTON — Az ame­rikai Peace Corps önkéntesei a jövőben nem fognak angol nyelvet tanítani a franciául beszélő afrikai országokban, mert a bennszülöttek nem akarnak angolul tanulni. A chicagói postás térdig érő hóban gázol a házakhoz a postával. Mit hoz a házba a holnap? WASHINGTON. — Az ame­rikai ház halad a korral, hol­nap sokminden más lesz a ház­ban. Ezren és ezren vannak az országban találékony embe­rek, akik addig törik a fejü­ket valami újdonság megte­remtésén, amíg ez sikerül s az újdonság megszokott lát­vány lesz az amerikai ottho­nokban. A televízióval mindenféle bajok vannak (a reperálás méregdrága . . .) — az sem jó, hogy a gyerekek órákhosz- 3zat ülnek a TV előtt és gyö­nyörködnek a Western filmek­ben és rontják a szemüket. A holnap televíziója a falon fog csüngeni, gyerekkéz-magassá­­gon felül. Ezek a magasságos televíziók persze színesek lesz­nek, mert maholnap már a szí­nes TV valósággal társadalmi, vagy legalábbis társasági kö­vetelmény lesz. Persze a ma­gasság nem abszolút aka­dály; nemcsak gombnyomás­sal, mint ma, hanem kézle­gyintéssel is be lehet majd kapcsolni a 2-es vagy 13-as chaneilt . . . ❖ ❖ ❖ Nagy jövőt jósol a minisz­térium a Tinyvisionnak. Ez uj szó és hasznos újítás lesz. Je­lent “apró” TV-t, hordozha­tót, amelyet a család magá-i val vihet kirándulásra, utai zásra, akárcsak a már nagyon-* is meghonosodott (és olykor az autóbuszon bosszantóan hangos) transistor rádió, más nevén zsebrádió. A közeljövő­ben már kapható élsz 50 dol­lárért Tinyvision. Angliában már van egy kísérleti Tiny 4x21/2 incs, 10 uncia, 15 incs hosszú lehajlitható antenná­val, ára 143 dollár. Nemsokára bevezetik ezt a miniatűr tele­víziót Amerikában is. ❖ & ❖ Kirándulásra magával vihet a család mást is: miniatűr re­­frigeratort, amelyet az autc battériájához lehet bekap­csolni. * * * A család költségvetését, a háztartás kiadásait és bevé­teleit egy házi computer fog-i ja nyilvántartani, ugyanúgy a bankszámlát (ha van). Az eszes gép jelezni fogja, hogy ez vagy az az élelemkészlet fogytán van. A holnap mosó-száritó gépe még tökéletesebb lesz, mint ? mai tökéletes mosó-szárítók. A dupla masina kimossa a fe­hérneműt, kiönti a vizet, szá­mit ja a ruhát és amikor úgy találja, hogy a ruha már tel­jesen száraz, akkor automati­kusan kikapcsolklik. Az uj edényrmsogató éppen annyi ideig fog működni és éppen annyi erőt fog kifejteni amennyi szükséges: többet, ha több edényt tesíünk bele, ke­vesebbet, ha Msebb munka vár a gépre. A gáz-tüzhely begyújtásá­ban már nagy haladást jelen­tett az óhazábd megszokott szikrával vagy gyufával való begyújtás helyett az örökégő pilot flame. Most olyasmi ké­szül, hogy pilot lángra nem lesz szükség: felnyitjuk az égőt és az égni fog. * * * Miss Katherine Smythe, e földművelésügyi minisztérium fogyasztó és élelmi szer-taka­rékossági osztályának vezető­je, azt jósolja, hogy a holnap vagy a holnapután háztartá­sában egy valósággal forra­dalmi elektronikus berende­zés lesz, amelynek köszönhet­jük majd azt, hogy 'kisebb fő­ző és sütő edényeket kell majd használni, ezek mivel kiseb­bek, könnyebbek is lesznek ás ami legfontosabb: csaknem feleslegessé fognak tenni min­den reparálást. A jövő garan­ciák már nem egy, hanem há­rom évre fognak szólni. A plasztik anyagoknak na­gyobb szerepük lesz nemcsak a bútorzatban, hanem a ház­tartási készülékekben is. A plasztik fogja pótolni a fái is, és olcsóbb lesz, mint a fa 5ji * :*s Forradalom előszelei fújnak a férfidivat mezején. Időben évszázadkora kell visszamen­ni, térben csak Skóciáig kell tekinteni s megjelenik lelki szemeink előtt a szoknyás fér­fi. Igen, mondta Mr. John Weitz newyorki ruhatervező a napokban tartott sajtókon­ferencián : Angliában már szóbeszéd tárgya ez komoly ipari körökben. Egy angol ru­hagyár, amely férfi-szoknyát tervez, érdeklődött, hogy mi­lyen kilátásai lennének ennek Amerikában, és Mr. Weitz ne­vetve mondta a konferencián, hogy ő nem hisz ebben. De mindenesetre közölte az angol ruhaipari vállalatok üzenetét, amely szerint a szoknya a hol­nap jobb, egészségesebb férfi divatja lesz. Olga, a hires newyorki női fehérnemű ter­vező bejelentette, hogy egy éven belül meg fogja lepni a divatpiacot férfiak részére ké­szült fűzővel. (A puderos, par­fümös román tiszteknek ez nem újság . . .) A gyapjút és vásznat idővel fel fogja váltani a papir. A ruhaszakmában megj ósolják, hogy egy-két éven belül a fér­fiak papírból készült inget és alsónadrágot fognak venni pénzbedobásos automatákból hotelekben, repülőtereken, ga­zolin állomásokon. Lehet majd előfizetni papír fehérneműre ugyanúgy, mint újságra & magazinra. Például, mondta Mr. Weitz, egy heti készlet fehér és szines ing $1,75. A sajtókonferencián Mr. Ju­lian Tomchin divattervező fel­hívta a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni prak­tikus és divatos közt. A papir­­ru'ha és fehérnemű csak prak • ti'feus lesz, de sohasem lesi elegáns. Végül egy szót a női divat­ról. A szakma egyhangú véle­ménye, hogy a női nadrág di­vat hosszú életű lesz. Nőies­­férfi viselet és férfias női vi­selet . . . ezt senkise vegye túl komolyan. DRAGA VAROS NEW YORK. — A városi adóhivatal becslése szerint New York real estate adót fi zető ingatlanjainak adó-érté­ke uj rekord magasságba szö­kött, csaknem 30 billió dollárt ért el. De az ingatlanok va­lódi értéke ennél sokkal több és hozzá kell számítani a sok ingatlant, amelyek valamilyen okból ingatlan adó alól men­tesítve vannak. Az értékemel­kedés a múlt évi becsléssel összehasonlítva 5,5 százalékos. Hozzájárult az emelkedés­hez az, hogy a múlt évben 3589 uj épület épült a város­ban, egy és egynegyed billió dollár értékben. A legtöbbre becsült épület (303 millió dollár) az Astoria városrészben levő Edison vil-A betegek is láthatták WATERBURY, Conn. — A “National Hospital Week” al­kalmával a városi kórházban körülvezették a betegeket a2 épületen és a kórház min­degyik részét megmutatták nekik. ÖREG FŐNEMES HALÁLA LONDON — Anglia legöre­gebb arisztokratája, Lord Penrhyn, 101 esztendős korá­ban, szivszélhüdés következ­tében, meghalt. Miért halnak meg betegek, akiknek ideje még nem érkezett el? WASHINGTON. — Ez a ré­mitő kérdés foglalkoztatja a zenátus egyik vizsgálcbizott­­ágát, Philip Hart mich igán: iemokrata szenátor elnökié e alatt. A bizottság, amel z egészségvédelem egyé lyugtalanitó kérdéseivel má. corábban foglalkozott, mos" egyes orvosi la borátóriumoi ban észlelt visszásságot, visz­­zaáléseket vizsgál. Oly su­­yos problémák merültek fel íogy a bizottság elhatározta ívilvános kihallgatások vég­zését. Amikor erre kerül sor, •.okmindent meg fogunk tud­ni, de már az is, ami bizonyít­va a bizottság előtt van,,elké­pesztő, riasztó. Betegek su yos bántalmakat szenvednek* életüket is vesztik egyes la­boratóriumok hibájából. Oly vizsgáló laboratóriu­mokról van szó, amelyek pos­tacsomagban szövet- és bacil­­luspróbákat kapnak orvosok­tól és azután közük az orvo­sokkal, hogy mit észleltek* például milyen bacilhist ta­láltak, milyen kóros elválto­zást mutat a beküldött daga­dtból vett próba-darab. A szenátusi bizottság előtt i'ekszenek a következő meg­állapítások : Az egyik állam közegészség­­ügyi hivatala kísérleti szöve­teket küldött szét 20 labo­ratóriumba. A szövetekben tí­fusz baktériumok voltak, főbb laboratórium azt jelen­tette, hogy a szövetek egész­ségesek, vagyis: a laborató­riumok nem ismerték fel a ve­szedelmes baktériumokat. — Töb orvos bizonyos szövete­det küldött laboratóriumok címére, megvizsgálásra. Hogy hogy nem, ezek a Iküldemé nyék az egyik repülőállomá­son elkallódták, a laboratóriu­mok tehát ezeket nem kapták meg. Egy állami hivatal ügyes detektivmunkát végzett, ami kor a repülőtéren megtalálták azokat az ott fennakadt kül ieményeket. Ezután az orvo­sok — az állami hivatal biz­tatására — reklamáló levele­ket küldtek a laboratóriumok­ba : mi kóros elváltozást, vagy miféle bacilhist találtak azok­­ban a minta'küldeményekben? A laboratóriumok beleestek a csapdába, jelentették észlele­teiket olyasmikről, amikel nem is láttak! A vizsgáló bizottság előtt .annak már ilyen esetek: Egy laboratóriumba bekül­­lőtt egy orvos egy mell-daga­natból vett szövetdarabot mik­roszkopikus vizsgálatra. A la­boratórium azt jelentette hogy a daganat rákos. Erre a lő mellét kivágták. Egy ké­sőbbi más laboratóriumban végzett mikroszkopikus szö­vetvizsgálat kétségkívül meg­­íllapitotta, hogy a daganat jóindulatú volt. De ekkor már késő volt, a nő melle már ki /olt vágva. Egy anya vártípusát egy laboratórium Rh pozitívnek állapította meg. Később kide­rült, hohgy az Rh vártípus negativ volt. A laboratórium hibás megállapításának követ­kezménye volt, hogy az újszü­lött ikrák meghaltak, holott az anya vártípusának helyes megállapítása lehetővé tette volna életbentartásukat, ké­sőbbi gyógyulásukat. Egy 26 éves újságíró phle­­bitis'ben (visszér-gyulladás ban) szenvedett. Egy labora­tóriumi vizsgálat téves meg­állapítása folytán a páciens meghalt, holott a betegség ryó vyitható, enyhíthető lett * na. Egy kisfiút az iskolában „negharapott egy kísérleti pat­­:ány a tanítási időben. A la­boratóriumi vizsgálat szerint a patkány veszett volt. A fiút be kellett oltani veszettség el­leni szérummal, 12 oltást ka­pott', nagyon fájdalmas volt ez, és — az országos egészség­­ügyi hivatal későbbi vizsgá­lata kiderítette, hogy a pat­kány egészséges volt, a 12 fáj­dalmas Védőoltásra nem lett volna szükség. Orvosokról is szó esik a sze­nátusi vizsgálat során. Sok or­vos “előfizet” laboratóriumi vizsgálatra, némelyik 50, más 100 dollárt fizet a laboratóri­umnak havonta. Az orvos az­tán páciensének a szokásos próba-dijakat számítja fel, 5—15 dollárt. így az orvos 5, vagy 15 dollárt kap olyan pró­bákért, amelyek neki, mivel havonta egy átlagösszeget fi­zet a laboratóriumnak, sok esetben egy dollárba, vagy még kevesebbe kerülnek. Újabb vita lángolt fel XII. Pius körül VATIKÁN VÁROS — A Vatikán előzetesen megkapta Richard Katz, amerikai iró uj könyvét, amelynek címe: Death in Rome. Mr. Katz könyve január 30-án jelent meg ad Egyesült Államok­ban. Az amerikai iró ismét fel­veti XII. Pius pápa felelős­ségének kérdését a második világháborúban elkövetett ná­ci gyilkosságokkal kapcsolat­ban. Richard Katz azt állítja könyvében, hogy XII. Pius pápa pontosan 19 órával a tör­téntek előtt, már tudott ar­ról, hogy a nácik 335 olasz polgárt le akarnak mészárol­ni az ardeatinei barlangok­ban, azonban nem tett sem­mit a kiszemelt áldozatok éle­tének megmentése érdeké­ben. — Nehez e 11 e kintenünk attól a végkövetkeztetéstől, hogy XII. Pius nem akarta megmenteni a barlangokban lévő, kiszemelt áldozatokat — irja könyvében a szerző. Monsignor Fausto Vallainc, a Vatikán sajtóosztályának vezetője, alaptalannak és tör­ténelmileg hütelennek mon­dotta Richard Katz könyvét. NEW YORK — Richard Katz megjegyzése: Könyvem állításai leta­gadhatatlan ténykre vannak alapozva. A HALÁLBÜNTETÉS ELLEN LA PAZ, Bolivia. — A Re­uter, angol hírszolgálati iroda itteni levelezője jelenti: Boli­via uj alkotmánya, amely most lépett életbe, eltörölte az országban a halálbüntetést. OTTHONA KÖRNYÉKÉN DŐL­­GOZHAT, Kereshet extra dollá­rokat a tavaszi öltözetére AVON KOMETIKAI CIKKEK árusításá­val. Otthonában történő megbe­szélés végett telefonáljon: New Brunswick környékén KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Al­lentown - Bethlehem környékén hívja: 432-0916,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom