Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-20 / 42. szám
Thursday, October 20, 1966 Októberi ünnepségek New Yorkban New Yorkiban a magyarság kitesz magáért. Az októberi ünnepségeket rendező Emlékbizottság olyan tetszetős, tartalmában felemelő, minőségé ben a legnagyszerűbb műsorsorozatot ad, elsősorban a velünk érző amerikai barátaink számára, mely fémjelzi a magyar szabadságharc 10. évfordulójának magasztosságát. A Long Island-i amerikai és magyar társadalmat a Hun tingtonban október 14-én rendezett ünnepi vacsora és az azt követő műsor mozgatja meg. Dr. Fábián Béla és dr. Zsédely Miklós voltak a szó LATROBE, Pa. — Érdekes politikai, történelmi és tudó mányos kísérlet volt október első napjaiban az itteni St. Vincent College-ban. Az in tézet diákbizottsága vitaesté két rendezett a kommunista mozgalomról, a kommunista világpropagandáról és a marxi elméletről s meghívott elő adások tartására és felvetett kérdésekre való hozzászólásra oly személyeket, akiknek sok tekintetben összeegyfezhetet len nézeteik ismertek. így pél dául meghívták és meghall gatták az amerikai kommunista párt egyik vezérét, Her bért Apthekert. A magyaron szági kommunista mozgalom alapos ismerője, Király Béla tábornok, a szabadságban, idején a budapesti helyőrség parancsnoka több vitaestei tartott előadást. Király tábornok egyik elő adásának tárgya ez volt: Mi lyen az élet a kommunisták kormányzása alatt álló Magyarországon ? Vita folyt ar ról a kérdésről, hogy a mar xizmus eszméi miképpen egyeztethetők össze az ame rikai demokrácia rendszeré vei, ha egyáltalán összeegyeztethetők? Ehhez a kérdésbe; többek közt Aptheker és Ki rály szóltak hozzá. Egy ame rikai ex-kommunista, Phillip Abbot Luce előadta, hogy mi ért lépett ki a kommunista pártból. Az elhangzott előadásodról az utolsó estén a college tanárai és diákjai személyes nézeteiket ismertették. Érdemes néhány szóval be mutatni az olvasónak a vif, résztvevőit. Király Béla tábornokot jól ismerik az amerikai magya rok, tudják, hogy harcos antikommuinsta volt, bebörtönözték és csak a Sztálin ha', úté niokai, Nagy Lajos énekművész és a Hungária tánccsoport a szereplői ennek az estének. A Carnegie International Center (345 East 46 Street) kiállítási csarnoka ad helyet a menekült magyar festőművészek és szobrászok müveinek. A kiállítást ünnepélyes formában nyitja meg John S. Palmer, New York város hivatalos fogadóbizottságának elnöke. A kiállítás október 22- én nyílik meg és október 28-án zárul. Szombation, vasárnap és hétfőn du. 1—5 között, kedden, szerdán, csütörtökön és-IGEN ÉS NEM! után bekövetkezett ‘enyhülés’ idején, 1956 ban bocsátották szabadon. Annak az évnek vérén már Amerikában volt, itt a Magyar Szabadságharcos Szövetség ügyvezető elnöke volt. Ebben az évben a newyorki Columbia Egyetemen ioktorrá avatták, jelenleg a Brooklyn Oollege-ban történelmet ad elő. Herbert Aptheker az ame•ikai kommunista párt lapjainak szerkesztője, 1939 óta tagja a pártnak. Philip Abbot Luce három ívvel ezelőtt több társával Kúrába utazott a külügyminisztérium tilalmával dacolva, ő bocsátotta ki a felhívást, hogy \ fiatalok tagadják meg a katonai szolgálatot Vietnamban. V múlt évben hátat fordított íz amerikai kommunista párt)iak. Azóta cikkei jelennek meg nagy polgári folyóiratokban, mint Reader’s Digest, Saturday Evening Post, stb. Jó tett jutalma NORFOLK, Virgina. - E-gy évvel ezelőtt történt Berlin ben. Cliff Grand megszólított íz utcán egy levélhordót: Merre van a legközelebbi kórráz? A legközelebbi kórház is messze volt, oda az amerikai jsak autóbusszal mehetett volna, ha lett volna nála német márka. De nem volt. “Tessék, '.tt egy márka”, mondta a pos ás, és az amerikai, aki nem jól érezte magát, elmehetett a kórházba. Hazaérkezése után meghívta a berlini levél hordót, hogy legyen vendége, rmig itt jól érzi magát. A múlt héten Wolfgang Moehl berlini levélhordó régi álma megvalósult, Amerikába jöhetett. Nem a new yorki Szabadságszobor, hanem az ugyancsak Francois Bartholdi által alkotott szobor, melyet amerikaiak ajándékoztak Párisnak. A szobrot elviszik, mig a Grenelle hidat Párisban kijavították. BETHLEHEMI HÍRADÓ 7. OLDAL pénteken 5—8 óra között tekinthető meg díjmentesen. A forradalom pontos évfordulóján, október 23-án, a Szt. István templomban Msgr. Varga Béla pápai prelátus ce lebrál ünnepi szentmisét és mondja a szentbeszédet, dél előtt 10 órakor. A 82. utcai református templomiban dé; előtt 11 órakor ünnepi istentiszteletet tart Ft. Nagy Lajos református püspök. Istentisztelet után ebédre jönnek össze a magyarok a református Egyházközség dísztermében. Október 23 án este 8.30-kor a világhírű Carnegie Hallban a világ legnagyobb októberi ünnepségének lehetnek tanúi a résztveVők és a szereplők. Ft. Szlezák Imre imája, majd az amerikai és magyar Him nusz vezeti be az ünnepséget, melynek prológj át ifj. Maiéter Pál, a forradalom kivégzett hőslel'kü katonai vezetőjének fia mondja el. Czinkota Mihály szaval forradalmi verseket. Utica, N. Y. város 90 tagú szimfonikus zenekara Rozsnyai Zoltán vezénylete alatt Beethoven: Egmon nyi tá-nyát játssza, majd a nagy zenekar kiséri Vásáry Ta mást, a világhírű magyar zongoraművészt, aki Bartók 3. zongoraversenyét játssza. Báchkai H. Béla szabadság harcos felolvassa a magyarság kiáltványát az évforduló val kapcsolatban. Go-golák Pé ter, a New York Giants sztárja mutatja be Cooper T. Holt ot, az amerikai veteránok volt főparancsnokát és jelenlegi ügyvezetőjét, aki az ünnepi beszédet mondja. Uj magyar balettkar mutatkozik be a Carnegie Hall színpadán a Ko dály Zoltán zenéjére irt “Matyó lakodalmas” cimü tánc költeménnyel, melynek koreo graplhiáját Zsedényi Károly a budapesti Operaház volt balettmestere és első táncosa szerezte. A Rákóczi-indulóval, majd Nt. Csordás Gábor imájává: zárul az ünnepség azon a napon, melyen Nelson A. Rockefeller kormányzó New York illám területén “Magyar Szabadságharcos Nap”-nak proklámáit. Az ünnepségre belépődíj nincsen, számozott ülőhelyek a newyorki magyar egyházak nál és egyleteknél korlátozott számban rendelkezésre álla nak minden igaz magyar számára. A PLETYKAFÉSZEKBŰL Ibn Saud, Arábia ex-királya a száműzetés édes kalácsát eszi Athénben. Körülötte sü rög-forog 35 feleség és 130 minden rendű és rangú ke gyenc. Ragaszkodik a kész pénzforgalomhoz, a hotel számlát minden este naple mentekor kiegyenlíti. A nap számla 1400 dollár. Van an nak, aki olajdollárjait el nen issza. ❖ * % Hölgyeim és uraim: Itt £ téli (floridai) legeslegujabt divat. Hölgyek viselik, urak fizetik. * ❖ ❖ Hedy Laiharr. . . Igen, ké rém, már megint betipegett a pletykarovatba. Eredetileg 9,6 millió dollár kártérítésre perelte önéletrajzának kiadó ját, a MacFadden—Bartel) Oorp. newyorki céget, mert az ő akarata ellenére kiadta £ Leo Guild által irt “önéletrajzot'’, amely tele van botrányos, perverz jelenetekkel (amelyeket Mr. Guild a vele felvett' hangszalagok nyomán Irt). Miután a losangeles: bi ró elutasította, kérését, hegy tiltsa le a könyv megjelenését, Hedy most felemelte a kérésé-Ősze András szoborművel díszítik a Szent István plébánia-kápolnát NEW YORK. — Október második felében, 18-án vágj’ egy közeli másik napon, Maguire érsek fogja felavatni a Szent István Egyház (414 East 82, First és York A ve. Icözt) újonnan ' díszített plébániakápolnáját. A kápolna szobormüvei Ősze András művészetét dicsérik. Egyházi és v’ilági személyiségek vélemáaye szerint ez a kápolna, mostani díszében, legmodernebb, egészen rendkívüli művészi al kodás, amelynek nemcsak New Yorkban, de az egész ország >an nincsen párja. ősze András szobrászmü vész neve ismert és becsüli három világrészben, szobormüvei díszítenek templomo kát amerikai városokban, Dél Amerikában, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon. A vallási tárgyú szobormüvek alkotá sán kívül Ősze tervezte a ká polnta berendezését, a szószé két, az imapadiokat, az oltárt, a lámpákat és gyertyatartókat, amelyek mind diófából készültek. Ősze András szoboralkotásai közül négy Budapesten nyilvános tereken és parkokon van felálitiva. ősze 1945-ben hagyta el Magyarországot, első tengerentúli állomásainak agyike Sao Paulo volt, Brazilra nagy ipari városa, amelyben az ország legnagyobb magyar kolóniája van; ott szob rászatot és mozaik-készitést tanított a Nticleo de Art Cultural főiskolában, 1952-től 1958-ig. Később Buffalo, N. Y.-ban a Fra Angelico Art Schoolban, azután New York ban tanitott művészetet. 1963- ban egy amerikai alapítvány ösztöndijával Peru délameri kai országban végzett művészi tanári munkát. Rómában szökőkutat tervezett, 38 szobra van magyarországi, brazil, perui, argentínai, francia olasz, román múzeumokban A newyo-ii'i Bartók Béla Alapítvány őszének megbizást adott egy Bartók-szobor kátét 17 millió dollárra. Azonkívül 5 millió dollárra perli a •lay Co.-t, amelynek üzletéből megfizetettén áruikkal tipegett d; ezt a keresetét arra a ogi nézetére alapítja, hogy így üzletből szabadon távoz nat bárki, anélkül, hogy a magával vitt portékákért fize .ett volna. így hát most mái Í2 millió dollárja van Hedyíek, ha kereseteinek minden szava arannyá válik. “Nálam első a szerelem, má sodik a házasság”, mondta Irigitte Bardot, és a harrnaiikrcl, a válásról, ezúttal miég íem nyilatkozott. Pedig válás léikül lehet szerelem, de nem ehet házasság. Sukarno, Indonézia elnöke zokog A. Yani tábornok sírja előtt, akit másik öt tábornokkal együtt a kommunisták megöltek és feldaraboltak. , A SHAKEREK VÉGNAPJAI CANTERBURY, New Hampshire. — A Shaker vallási szekta itteni sirikertjében csak egy sirkő áll. Felírása: ‘SHAKERS”. Mind Shakerekv ikiknek földi maradványai ebben a temetőben porladnak, nyugvókéiyeiljit nem Jelzik faikeresztek. Amerikában ma még 19 idős nő él a 'Shakerek közül. Volt idő, amikor 6000 volt a Shakerek száma; amikor az utolsó 19 elmegy, a múlt emléke lesz a Shaker szekta. Nevük megmarad a történelem évkönyveiben és Amerika egyik leggazdagabb városa nevében. Shaker Heights, Cleveland külvárosa, a Buckeye magyar negyed tőszomszédságában megőrzi nevüket minden időkre. A Shaker szekta tanításait 1774-ben hozta el Angliából Ann Lee, egy Írástudatlan gyári murJkásnő, Manchestej városából. A szekta hívői egy tökéletesebb társadalomról ál modoztak, amelyben az embe rek, férfiak és nők, lemonda nak a földi hiúságokról, a sze relémről és a házasságról, és békés, boldog, zavartalan egyetértésben élnek, amíg meg nem halnak. És ma hoz zátéhetjük: amíg ki nem hal nak. Mert kihalásra van ítél ve egy közösség, amely nem szaporodik. A Shaker szekta nem egyet len közösség volt, amely tö V-Up+ps társadalom megterem téséről álmodott; az amerikai függetlenségi háború utál gombamódra elszaporodtak itt hasonló utópikus mozgalmak Ezek sorjában elenyésztek csak a Shaker szekta élt még sokáig, 19 közösségben, Maine államtól Kentuckyig. Volt idő amikor 6000 volt a számuk. P Hivatalosan közölték Margrethe dán hercegnő eljegyzését gróf Henri de Monpezat-al. szitésére, amely New York egyik parkjában lesz felállít va. * * * A Szent István plébániakápolna a megnyitás napján nyitva fog állni mindenki számára, A felavatás után nőket nem bocsátanak be és általában csak külön engedéllyel lehet a kápolnába belépni. Hallotta már...? . . . hogy eddig körülbelül 100 könyv jelent meg a világ minden részében John F. Kennedy elnök lététéről és haláláról. . . . hogy a legmélyebb ameri kai belföldi öböl a Chesapeák Bay. . . . hogy a hawaii ábécében csak 12 betű van. . . . hogy az amerikai városok közül Washingtonban van a legtöbb pszichiáter. . . . hogy a Pentagon 1943. A lóveisenytéren megszólalt a lelkiismeret NEW YORK. — Nathan Lieberman, a Cohen & Sons nagykereskedelmi vállalat hitelosztályának vezetője három éven át csekkeket zsebrevágott és azokat átadta bátyjának, Josephnek, Joseph beváltotta a csekkeket és a pénzt becsének adta. És Nathan, a lóversenyterek szorgalmas látogatója, folyton vesztett, három év alatt annyit vesztett, amenynyit lopott — több mint 81,000 dollárt — és amikor elúszott a lopott pénznek utolsó maradéka, megszólalt a lelkiisme rete és azt súgta a fülébe, hogy legjobb lesz, ha elmegy Hóban ügyészhez és meggj'ónja bűnét. így is tett és másnap igy tett a bátyja. A törvény úgy szól, hogy a Lieberman fivérek kaphatnak 10 évi börtönt. január 15-én készült el. A hu talmas épület építési költsége 83 millió dollár volt. . . . hogy Amerikában 1,8 mii lió tehervonat van. Ezek tel jesitőfcépessége 107 millió ton ia. . . . hogy Moszkva csak 1911 óta fővárosa Oroszországnak Azelőtt a főváros Szentpéter vár-Petrográd-Leningrád volt . .. hogy az 1960. évi népszám lálás adatai szerint a legna gyobb bevándorló csoport a olasz volt, 1,256,999 beván dorló. Utánuk következnek: Németország, Kanada, Ang lia, Lengyelország, Oroszor izág, Mexico ... New York államban 2,289,310 volt a be vándoroltak száma, Califor niában 2,343,686. jhaker népesség idővel, egyre rohamosabban lemorzsolódott, különösen a fiatalabbak kimentek a közös gazdaságokból és műhelyekből a városokra. Ma már csak két Shaker telep van, egyik Canterbury, N. H.-ben, amely 1794-ben alaíult meg, másik Sabbathday Lake, Maine államban, amelynek alapítási éve 1792. Ma 12 nő él, dolgozik ai farmon és műhelyben a Sabbathday te'epen, amelynek 14 épülete és 1800 domboldali akerje van; lét nő van a Canterbury közösségben. Férfi nincsen már a Shakerek közt, az utolsó, Del-mer Wilson, 1961-ben halt meg. A Shaker nők legidősebbje 90 éves, a legfiatalabb 30 éves. Régi jobb idejükben a Shakereknek iskoláik is voltak, hires, kitűnő iskolák. Gyűléseiket, vitáikat, táncmulatságaikat és istentiszteleteiket hangosság, vidámság uralta. Elmélkedéseiket éneklés és ánc követte, a tánc reszketősbe ringatózásba lendült, inícn a nevük: ringatózók. A jhaker elnevezés “rajtuk száradt”. Csak kevesen tudják, rogy igazi nevük: Krisztus Második Földrejövetelében Hívők Egyesült Társasága. Ez rz elnevezés az alapitó Ann Lee hitéről tanúskodik, hogy ‘Krisztus bennünk van”. Műhelyeikben szorgos kézimunka folyt, bútort, kis disz.árgyakat, háztartási eszkozöcet, rokkákat készítettek, termékeikből siók ma muzeumok)an látható. Mi lesz, ha sorra elhalnak r Shakerek? Mi lesz Canterbury és Sabbathday Lake sort a? Nem tudjuk. De tudjuk, ' rogy mi lett a Hancock, Víass.-i Shaker telep sorsa. Vmikor ez a telep teljesen elnéptelenedett, a szomszédos Berkshire környék lakói megvásárolták a Shaker házakat ■s azokat múzeummá alakiták át. Az első Slhaker tele)et, amelyet Ann Lee 1787- >cn Mount Lebanon, N. Y.lan alapított, a kormány müml éknek nyilvánított a. Canterburyben Sister Marguerite tagadja, hogy a Sha:er mozgalom végnapjai kö/etkeznek. Azt mondja: “Az emberek nem is sejtik, hogy milyen nagy ma az Isten hatalma. A népek mindig Istenek fogják szentelni életüket i.s a Slhaker mozgalom szelleme tovább fog élni más formában.” A 24 éves Mrs. Sandra Cwikielnik, aki hetes ikreket hozott a világra, akik valamennyien meghaltak, a férjével, Bostonban.
