Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-21 / 29. szám
Thursday, July 21, 1966 EETHL1HEMI HÍRADÓ VWW’ 7. OLDAiL ^ r Három éiszakán keresztül okoztak zavargásokat néger gangek Chicagóban. A rendőrség készenlétben. Amerika technológiai gyarmatává válik Európa FABIAN BELA SIKERES EURÓPAI KÖRÚTJA WASHINGTON D. C. — Az AMSz küldöttségét Jonhson elnök képvisetetiétoen Walter J. Stoessel, az európai ügyeik államtitkára fogadta. A kihallgatást Dr. Béky Zoltán készítette elő Williams szenátorral. A küldöttség tagjai: Fiók Aladár bíró, AMSz országos elnöke, Béky Zoltán az igazgatósáig elnöke, Kecskeméthy Józisef igazgató, Füry Lajos országos titkár, Dr. Szász Zoltán külügyi titkár. A küldöttséget Tihanyi László titkár mutatta be az elnököt képiviselő Walter J. Stoessel államtitkárnak. Fiók Aladár átnyújtotta az AMSz memorandumát és nagyszerűen felépített beszédében külön is kiemelte a beadvány pontjai közül: Az orosz csapatok kivonását Magyarországról. A szabad választást. NEW YORK. — A Democratic National Committee All Americans Councilja közzétette Lyndon B. Johnson elnök proíkilamációját a “Raibnemzetek Hetével” kapcsolatban. Az elnök nyilatkozata a következőképpen szól: A kongresszus közös döntése 1950. julius 17-én felhatalmazza és felkéri az Egyesült Államok elnökét, hogy intézzen nyilatkozatot Amerika népéhez, julius harmadik hetét minden évben “Riabnemzetek Hetének ’ nyilvánítva, mindaddig, mig a világ valamennyi rabnemzete szabadságot és függetlenséget ér el. A szabadság és igazság eltulajdoínithatatlan joga minden népnek és ezeket az alapvető jogokat jelenleg megtagadják számos népnek az egész világon. Az Egyesült Államok nemzetté alakulása óta szilárdan alkalmazkodott a nemzeti függetlenség és emberi szabadság elveihez és miután szigorúan őrködik ezen elvek felett, az Egyesült Államok alapvető politikája és megdönthetetlen célja marad, hogy ezeket az elveket fenntartsa és megvalósulásukat elősegítse a világ összes népeinél. Ezért én, Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke a hetet, mely julius 17- én kezdődik, 196'6-ban, a ‘Rabnemzetek Hetének’ nyilvánítom. Felkérem az Egyesült Államok népét, hogy ezt a hetet ünnepelje meg megf elelő szertartásokkal és aktivitásokkal és kiérem, hogy szentelje gondolatait az összes népek szabadságával és függetlenségével kapcsolatos törekvéseinek. Ennek tanúságára aláírom Az általános emberi jogok biztosítását. Az abortusz törvény azonnali megszüntetését. N yoma tokosán hangsúlyoz - ta, hogy az AMSz teljes egészében támogatja Johnson elnök vietnámi politikáját. Kérte a több, mint hatszázezer magyart képviselő AMSz nevében, hogy aiz elnök és a kormány a magyar sorskiérdéssel foglalkozzon. A memorandumot Dr. Székely Imre aleímick a külügyi bizottság elnöke és Dr. Szász Zoltán külügyi titkár 'készítette elő. Stoessel államtitkár sokáig beszélgetett a küldöttség tag jaival és megígérte, hogy a legrövidebb időn belül személyesen terjeszti elő Johnson elnöknek a memorandum szövegét és a magyar sorskérdéseket. ezt az okiratot és az Egyesült Államok hivatalos pecsétjével látom el Washingtonban 1966. julius 8-án, az Egyesült Ál’amck függetlenségének 191- ',k esztendejében. BUDAPEST. — Vértesiszőllős a Budapesttől egy órányi '.utómra fekvő falu régészeti átkait lassacskán feltárja a tudomány. A kis dunántúli település hárem esztendővel ezelőtt került a nemzetközi tudományos élet érdeklődésének középpontjába . Dr. Vértes László, a Magyar Nemzeti Muzeum tudományos főmiunkia társa a vértesszőllőisi mésztu fahányábain ekkor talált rá a? azóta híressé vált, 4i50,00C éves ősi emberi településre. A lelet “Európa legöregebb emberiének” úgynevezett primer dokumentumát szolgáltatta, a kutatóik ugyanis együttesen találták meg az egykori embernek és szerszámainak, továbbá az akkori állat vi lúgnak marad ván yait. A majdnem fél mi dió éves tömegsír előbb az állatvilágról vallott. Dr. Jánossy Dénesinek, a Budapesti Természettudományi Muzeum tudományos főmunkatársiának vizsgálatai szerint a kürtő száznál több nagyobb és apróbb állat, köztük mintegy 20- 25 medve, 5—6 oroszlán. 8—10 farkas, 1—2 bölény és szarvas maradványait őrizte meg a késői utókornak. Most ped'iig a vértesszőllősi :imiberi csontmiairadványok tudományos feldolgozása is befejeződött. Dr. Thema Andor antropológus arra a megállapításra jutott, hogy a település egykori lakói aiz úgynevezett előemberek kategóriájába tartoznak. Ez a típus fél-WASHINGTON. — Bármennyire hihetetlenül hangúk is, közeledünk ahhoz a ponthoz, hölgy Európa — technológiailag — az elmaradt földrészeik sorába lép Amierikával összehasonlítva. Hogy egészen pontosak legyünk: n'em egész Európa, csak szabad Európa. A szovjet ugyanis sokkal nagyobb lépésekkel halad előre a modern technológia terén, mint a gazdag nyugati államok. A technológiai szakadék, amely lassanként az Atlantióceánnál is komolyabb választóvonalat képez az öreg és az uj kontinens között, különösen két területen szembeötlő. Az egyik a hagyományos '.pari, technológia területe. Miközben az angol, német, belga és francia ipari produktumok legnagyobb részi; ezen r hagyományos területen megközelíti, sőt itt-ott felül is múlja az amerikait, egyre fenyegetőbben . jelentkeznek az elaprózottság veszélyei. Amerika mint egységes egész lép .'el Európával szemben, az európai államok viszont a magúik isckkal kisebb méreteivel és kiülön-külön nemzeti érdekeikkel kezdenek versenyen kívül kerülni. Ezen a hagyományos területen tehát nem annyira a technológiai többutón helyezkedik el a miág inkább állatnak, mintsem embernek tekinthető “emberfélék”.-és a neandervölgyi ősember között. A vizsgádat szerint a vértesszőllősi előembernek primitiv és redőzetlen, de viszonylag nagy űrméretű ígyvelej e lehetett. Feltevések szerint Vértesszőllős őslakója Afrikából származott erre i vidékre. Az első amerikai ür-bébi HOUSTON, Texas. — James McDevitt repülő ezredest, aki 1965-ben a Gemini 4 űrhajó vezető pilótája volt, felesége újszülöttel ajándékozta meg. Ez azért érdekes, mert ez az első amerikai bébi, aki egy orbitoló apától származik. De az első ür-báibit az orosz ürrepülőnő, Tyereskova szülte, igy az oroszok ebben is megelőztek bennünket egy orbittal. Úgy látszik tehát, hogy az ür rettegett “besugárzása” nem olyan veszélyes, mint hitték. Még minidig az a fontos, amit itt a Földön csinálunk. ( * * * \ ÚJSZÜLÖTT - 75 DEKA A világ talán legkisebb és legsovanyabib csecsemőjének született egy öthónapos gyerek a svédországi Lönlköpingben. A bébi súlya születésekor 75 dekagramm volt, majd az orvos közlése szerint egy hét után 57 dekára fogyott le. lettudás hajtja előre Amerika ipari fölényét Európával szemben, hanem az öreg kontinens darabokra való széttagoltsága és egymás közti megegyezésiének, tudásuk, tőkéjük és technológiájuk egybefoigásámaik hiánya. Lehet jó - mondjuk — az angol acél, le drágább az előállítása. Lehet jó — mondjuk — a német optikai gyártmány, de berendezései kezdenek elavulni és ezért drágábban produkál. És igy tovább. Ezen egy módon ’ehetne segíteni éspedig, ha az európai államok — messze a Közös Piac amugyis megfeneklett célkitűzésein túl — egyesíteni tudnák termelő erejűiket. Ha nagy európai trösztök alakulhatnának ki egyik vagy másik ipari ágazatban, közös gyártási é3 értékesítési programmal, ez a hátrány behozható volna Amerikáivá] izemben. De ennek hiányoznak a politikai feltételei, meri ninden állam, a miaga keretei között akar maradni. A másik terület, ahol Ameri ka technológiai fölénye majdnem behozhatiatlanná vált, nem a hagyományos, eddig gyártott ipari produktumot li j öveiben Amerika ipari tetárok, amilyen az ür gazdasági kihasználása, a nagyteljesitményü gyors légiközlekedés eszközeinek megteremtése és a computer-család tagjai. Ne legyintsünk erre azzal a fölényes mosollyal, ami ezeket az uj technológiai területeket még időelőttinek, vagy lényegtelennek tekinti. Az előbb felsorolt három terület önmagában olyan végtelenül nagy fölényt jelent a ikoze!i jövőben Amerikai ipari terjeszkedése szempont j álból, hogy valósággal kihúzza a jövőt Európa ipar: boldogulása alól. Az ür gazdasági hasznosításának egyik óriási fontosságú lépéséhez az európaiak még csak lendületet sem vettek, Amerika azonban már túljutott a gyakorlati megválóéitáson. Ez az ür-mübolygók által közvetittett hírszolgálati hálózat, aminek i TV- és rádióadások csak a kisebb jelentőségű — bár szintén igen fontos — részét képezik. Sokkal fontosabb azonban ennél a hirközvetités, amit Amerika ma már a Comsat hálózattal olyan tökéletesen megvalósított, hogy ugyanaz a hir, amit New Yorkban most hallunk, ugyanabban a pillanatban hallható a világ milden államában is. Ennek a jelentőségét akkor értjük meg csak teljesen, ha tudjuk, fogy a hírek eddig kábeleik, vagy bonyolult nádió-összeköttetéseken keresztül juthattak egyik pontról a másik távoli pontra. A telefon-esszékö ttet ésiefcr e őrá - kát kellett várni, néha napokat is, ami az ihleti és politikai világban súlyos hátrányt jelentett. Ma már úgyszólván csak tárcsázni kell Londont, vagy , Tokiót'. Ebben , csak a Szovjet fejlődött meglehetősen nagyot és de Gaulle látogatása alkalmával nagyjelentőségű segítséget biztosított Franciaországnak is azzal, hogy vállalta francia hírközlő -zatellita fellövését, amihez Franciaországnak nincs meg az eszköze. A másik ilyen, óriási jelentőségű terület a modern, szine hatalmas óoeánjáró hajóikhoz hasonlítható befogadó képességű, igen gyors repülőgépek gyártása. Ebben a franciák és brittek megpróbálkozak kooperációt létesíteni a Concorde nevű hangontuli gyorsaságú óriás repülőgép dőállitásával, de ez még miniig csak terv, sőt a brittek i nagy költségek miatt valóizinüleg kilépnek még az első gyakorlati lépések előtt. Amerika később fogott hozzá ehhez a típushoz, de máris a megvalósulás előtt áll a technológiai beütemezóse, úgyhogy az évtized végére már 'esz ilyen hatalmas ikapacitáíu két- esetleg háromszor hangsebességen túli repülőgépnük. De a ma forgalomban lévő modern modelleket is Amerikai szállítja Európának. A legtöbb nagy európai légi vállalat Boeing vagy Dakota gépekkel repül. A megrendelések pedig olyan hatalmas iramban érkeznek be, hogy egyedül a repülőgépiparunk 4—5 billió dolláros exportot lesz képes megvalósítani a következő években. Hangontuli ebességü óriás,gépekben pedig 20—30 billióra becsülik a 'következő évtizedek exportját. Ez a modern légi közlekedés ma már nélkülözhetetlen a kontinenseik közti érintkezésben és ebben a vitális technológiában Európa végzetesen lemaradt tőlünk. Egyedül a Szovjet halad itt előre, bár, természetesen, mind tőkebefektetés, mind a gyártási tudás és tapasztalat hiánya miatt sokkal messzebb jár mögöttünk, de mindenesetre a Nyugat előtt jár. A harmadik technológiai felület a computereké, ahol Eu répa teljesen lemaradt Amerikával szemben. Megint kérem, ne ki csíny élj ük le a computerek szerepét. Eddig hajlandóik voltunk valamiféle tudományos játékszernek tekinteni, vagy valami csodálatos technikai különcségnek, aminek döntő szerepéről azonban nem i,s álmodtunk. Már pedig a közeli éveik ipari fejlődését és minden tudományos haladását nagyrészt a computernek fogjuk köszönhetni. Vagy mondjuk igy; computer nélkül olyan lenne a modern ipar, mint a 19. század ipara lett volna gőzgép nélkül. A computer ugyan nem energiát ".zolgaltat, hanem a gyártási folyamatnak olyan leegyszerűsítését és meggyorsitáisát biztosítja, hogy az a terme- J NEW YORK. — Megírtuk, hogy dr. Fábián Béla volt magyar képviselő és a Politikai foglyok Szövetségéinek elnöke feleségével európai körutca indult, hogy az ottani közvéleményt mozgósítsa a még Szibériában tartott magyar hadifoglyok és iszabadsághar'os leányok és fiuk érdekében. A túra első állomásáról, i stockholmi fogadtatásról már beszámoltunk. Most dr. Fábián a következőkben megírja dániai sajtókonferenciájának a részleteit. Kopenhága, julius hó....... 1923-ban voltam először Kopeinhágábam. Az Interparlamentáris Unió itt ülésezett s én nemcsak a magyar parlamentnek voltam legfiatalabb képviselője, egyszersmind az interparlamentáris Unió magyar csoportjának is legfiatalabb tagja voltam. Volt némi írói és újságírói múltam s igy a mi csoportunk nagyszerű elnöke gróf Apponyi Albert engem bízott meg azzal, hogy a dán sajtóval az érintkezést megkeressem. Azt gondoltam, hogy könynyü helyzetem lesz. Apponyi, % mi csoportunk vezetője fej jel magaslott ki a konferencia összes résztvevői között. Úgy szellemileg, mint fizikailag — az igazunk is magáért beszólt. Trianon igazságtalanságát nem lelhetett tagadni. Az utódállamok képviselői védekezésben voltaik, igazságunk tudatában mi magyarok voltunk a támadók. Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország. Ez volt a jelszó, melyet hasúiról magunkkal hoztunk. Egy becsületes dunai rendezés, az összes dunai államok közös érdeke. Békesség legyen, amely ne kényszerbékén alapuljon. Igazunk volt és mégis megbuktunk propagandánkkal, dacára Apponyinak és az igazságnak. Hogyan ? Az első este fogadás volt a királynál a gyönyörű királyi palotában. Az est szenzációja volt tiz kalotaszegi viseletbe öltözött román fáta, állítólag némán képviselők leányai. Gyönyörűek voltak, mulatságosak voltak, remekül táncoltak. Másnap reggel az egész sajtóban ők voltak az első oldal, mi rólunk, a magyar küldöttségről, Trianonról egy kutya se ugatott. Leégtünk. Ekkor tanultam meg: Nem Iési költségeiket szinte a gőzgép fellépésiénél is nagyobb arányban csökkenti. Márpedig Európa computer piacát 80 százalékban amerikai cégek (ebből a 70 százalékot egyedül az IBM) uralja. Az egyetlen Anglián kívül ko moly computer-gyártás nincs Európáiban, azaz ahol van, az amerikai vállalatoké. A Szovjet itt is igyekszik, de a com putergyártás méreteiben még messzebb maradt el Amerikától, mint az előbbiekben említett két technológiai területen. Ha hozzávesszük éhhez, az atomenergia ipari hasznositását( 'hajók, elektromos telepek, stb. szolgálatában), amiben Amerika szintén toronymagasan áll Európa, fölött, vagy a tengervíz sótalanitását, ami az emberiség ivószükségle tének biztosi tásában kib. tiz éven belül élet-halál kérdést fog jelenteim és sok más egyéb, általunk alig ismert, vagy elhanyagolt technológiai újítást, bizony nem túlzás az, ha azt mondjuk, hogy Európa a modern élet, a közeljövő technológiájában, rövidesen teljesen Amerika gyarmatává válik és esetleg arra kerül a sor, hogy Amerika egy ujaibb MarshaH-segiélyt, ezúttal egy technológiai Marshall-tenvet dolgozzon tki Európa jövőjének újbóli felépítéséire. elég, ha az embernek igaza van. Az igazságot oly módon kell feltálalni, hogy a sajtó annak közlésétől ne tudjon eile magukat a magyar anyák zárkózni. A sajtótól nem jóindulatot kell kiérni, anyagot kell neki adni. A sajtókonferenciát a Mercur Szálló nagy fogadótermében tartjuk. Időpont két óra. Jóval a kitűzött időpont előtt a fogadóterem zsúfolásig megtelt újságíróikkal, rádió és televízió emberekkel. Jelen van az egész dán sajtó, az amerikai ügynökségek közül az Associated Press. Feleségem a vendéglátó, minden érkezőnek átad egy általános ismertetést a magyar ügyről, mindenkihez van egy kedves szava. Megkezdődik a pergőtűz. Kérdés: Mik a tervek a tizedik évfordulóra ? Fábián: Mi nem szimpátiát kérünk a világtól. Szimpátiát eleget kaptunk. Mi a szabad világtól azt kérjük, lépjen közbe a magyar politikai foglyok érdekében. A szovjet vezetők az interveniáló államférfiaknak azt válaszolják, hogy a szovjet táborban nincsenek politikai fog'yok. Akárhogy nevezik őket, foglyok, magyar foglyok vannak börtönökben Magyarországon és Szibériában. Szabadlábra kell helyezni őket. Ez elsősorban humanitárius kérdés. Tiz év elég volt. Mediig akarják fogva tartani őket. Hőseinket, akik az egész világ szabadságáért harcoltak? Kérdés: Mit tehetünk mi a magyarokért ? Fábián: Adjanak nekünk teljes nyilvánosságot. Kérdés: Mit tehetünk mi októberben ? Fábián: Október mindenütt le gy en egy nagy ja j k i áltás , szolidaritás a magyar néppel, az októberi gyerekekkel, kik mlég mindig börtönökben vannak. Edna (a feleségem): Szabad nekem is néhány szót mondanom. 7000 magyar leányt deportáltak Szibériába. 14—18 évesek voltak. Most 24—28 évesek. Én nagyanya vagyok. Arra kérem a skandináv anyákat, gondolják behelyzetébe, kiknek lányai, fiai tiz év óta vannak Szibériában. A sajtókonferencia után a ián rádióban és a televízióban beszéltem. A már említett európai szétdaraboltiság mellett ennek a 'elmaradásnak legfőbb oka az, hogy az európai államok nem fektetnek be elegendő összeget a kutatásiba. Amerika egyedül többet áldoz erre a célra, mint Nyugat-Európa együttvéve és a Szovjet is hatalmas karéjt kanyarit ki sokkal kisebb nemzeti jövedelmiéből, mint a nyugati szabad országok. Másik ok a tudóshiány, amit részben az európai szakképzés és kutatóintézmények kisebb állami segítése, részbeni az idéz elő, hogy ;az, európai tudós Amerikáiba jön, ahol sokszorosan többet kereshet. E tekintetben a legnagyobb áldozat Anglia, ahonnan évenként mintegy kétezer tudós, kutató lés nagykészü 1 tségü mérnök távozik az Egyesült Államokba. Nem mintha az európaiak nem tudnák megfizetni a tudósaikat, hiszen általában igen gazdagok, hanem mert erre nem fektettek eddig súlyt. Az amerikai technológiai hegemónia tehát egyre kirívóbbá válik Európa fölött, ami végső fokon nem kedvező magára Amerikára nézve sem, mert elmaradt ipari partnerekkel nem tud egészséges együttműködést kiépíteni. Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban. Balról jobbra: Dr. Tihanyi László külügyi titkár, Rév. Kecskeméthy József igazgató, Walter J. Stoessel az európai ügyek államtitkára, Fiók Aladár bíró, az AMSz elnöke, Ft. Dr. Béky Zoltán püspök, az igazgatóság elnöke, Dr. Szász Zoltán, AMSz külügyi titkára, Füry Lajos, AMSz országos titkára. 10HNS0N ELNÖK NYILATKOZATA A “RABNEMZETEK HETÉRŐL” ŐSEMBER A DUNÁNTÚLON Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztiriumban
