Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-08 / 49. szám

Thursday. Dec. 8, 1966 <^" " ........... - ^.IIMIL. I BETHLEHEM1 HÍRADÓ 7. OLDAL Erre a kis szigetre szorultak a pulykák százai a kiáradt Po folyó deltájában, Olaszországban. 250 év előtt halt meg Bethlen Miklós, Erdély nagy államférfia és írója 1716. október 27-én halt meg Becsben, 12 évi fogság után, a felségárulás vádja alól felmentve, de a hazájába való visszatéréstől eltiltva Bethler Miklós, az önálló Erdély utol­só nagy államférfia, az önál lóságát 1690-ben elvesztett ország első kancellárja. A török kiűzésével az or szág nyugati felére már ki terjeszkedett Habsuburg ab szolutizmus türelmetlenül vár­ta a pillanatot, hogy a sok gondot okozó erdélyi fejede iemségre rátehesse a kezét Bethlen a Habsburgoknál való meghódolás előkészítő közé tartozott. De 1704-re, az­után, hogy sokszorosan meg­tapasztalta a habsburgi ab­szolutista rendszer kímélet lensógét, visszatért a nemze­ti abszolutizmus erdélyi gon dolatához. Ezt ‘Noé galambja’ című röpiratában foga! mázt? meg: Erdély önállósága esze­rint bár már német, de pro­testáns fejedelem uraim: alatt lenne visszaállítandó. A terv egyetlen eredménye Beth len börtönbe juttatása volt. Ha Bethlen Miklós csak po­litikus lett volna: kudarcö fulladó tevékenysége emlékét részvéttel őriznénk. De iró i: volt. Az önállóság korszaká­ban Erdély nemcsak a ma­gyar politikai, hanem az iro­dalmi fejlődésben is saj a fő­szerepet töltött be és az iro­dalom műfajai közül az em lékirat, az önéletírás terüle tén hozta létre a legjelentő sebb alkotásokat. írói és történeti értékéivé’ kiemelkedik közülük Bethler “önéletírása”. A politikus iró pályája sok­ban az erdélyi főnemesi élet utak szokásos menetét követi Erdély vezető családjainál egyikéből származik s növek vő fontosságú tisztségeket vi­sel. De nem érzi jól magát Apafi Erdélyében: az ekkoi már intrikákkal telt légkörbe nehezen tud beilleszkedni. Kortársaitól néhány jelentős sajátosság választja el. Az egyik a kolozsvári kereskedő nagyapától örökölt érzék a gazdasági kérdések iránt; sa­ját vagyoni gyarapodása mel­lett Erdély gazdasági helyze­tének fellendítésén is gondol kozák. Á másik sajátos vonás rendkívüli műveltsége. Nyi­tott szemű nyugat-európai di­ák és utazó, nagy nyelvtudás­sal, a kör tudományos és fi­lozófiai áramlatainak ismere­tével. Az építészet sem ideger terület számára: tervei alap ián épült fel bethlenszentmik ősi kastélya, a magyar kése reneszánsz kastélyok egyik legszebbike. Tevékeny életében a börtör nyújt lehetőséget, hogy á; “Önéletírás” megszülethessen A nagy mü terjedelme filozó­fiai-vallásos bevezetésében az iró a becsületről, a hírnévről az örökkévalóságról elméiké dik, a puritán protestáns teo ’ógiából kiindulva, de már i felvilágosodást előkészítő ra­cionalista Descartes francia fi lozófus tanításainak ismeretét is elárulva; Majd aprólékos részletességgel mutatja be ön­magát : beszámol fizikai adott­ságairól, hajlamairól, hibáiról indulatairól, egészségéről, be tegségéről, Ízléséről. Ezt kü vetik a fiatal Bethlen életének nagy élményei: utazásai, Zri íyi halála (melyet mint szem tanú ir le) s az ő személyéber a politikai és emberi eszmény kép megfogalmazása: “Igen tudós, vitéz, nagy tanácsú nemzetéhez buzgó, vallásába: nem babonás képmutató s ül döző, mindent igen megbecsü lő, nemes, adakozó, józan éle­tű, az olyanokat és az igazmon­dókat szerető, részegest, ha­­'.ugot, félénket gyűlölő, nagj is szép termetű, lelkű és áb­­ázatu, in summa: akkor ma­gyar virtuosus és hires em­ber hozzá hasonló nem volt sőt az én vikony itiletem sze­­ént Bethlen Gábortól fogva máig sem, ha olyan országot és szerencsét nem birt is, sőt talán ezután sem lészen.” Az “Önáletirás” a régi ma­gyar nyelv legmagasabb csu­­j rsáról szólal meg, a Biblián nevelkedett erőteljes ódonság­­gal, szenvedélytől fütött, ára­dó barokk körmondatokban ömlik, hasonlatok, párbeszé­dek, népies elemek gazdagít­ják. Az irói szépség a legzavar­­talanabbul az ‘Önéletirás’-hoz csatlakozó ima formájában írott “Imádságoskönyv”-ben nyilvánul meg. Bethlen mély­­ehatóan elemzi a nemzet nagy sorskérdéseit, kíméletlenül tárja fel azokat az erkölcsi és politikai bűnöket, melyek hazája sorsát — megítélése szerint — a katasztrófához ve­zették. Nemzeti és vallási problémák, társadalombirálal és önbirálat összefonódása a szövegeket mély átéléssel szenvedéllyel tölti meg: “K: tudná kimondani s előszámlál­ni magunknak, a nagyobbak nak a közönséges jóra és : lép oltalmazására való nagy tunya vigyázatlanságunkat: sőt mások nyomorúságával való gonosz élésünket és ku­­fárságunkat; a hegyen, völ­gyön, mezőkön, erdőkön, min­den majorkodásainkban éjjel­­nappal éhen-szomjan, minder bér és jutalom nélkül, sőt kö­szönet nélkül epedő, fáradó sok száz és ezer dolgost; és minden egyéb nyomorgatá­­sinknak és gazdagulásinknak csudálatos ezer mesterséges formáit és gondjait, amelyek­kel megevők ezt a népet, mint a kenyeret, és megemésztőd teljességgel, mert aki mükö­­zöttünk legjobb, olyan, mint i tövis, és aki legágazabb olyan, mint a tövis vagy csip­kebokor.” így nem is csodál­ható, hogy “ez az elalélt nép vigasztalás helyett mindenüti csak erőszakot, nyomoritást és 'setétséget láta; elkénsze­­redék, keseredék, kétségbe­­esék, megátkozá a királyt s az Istent, s fegyverbe rohana egymást felkóborlá; menny’ Vérnek mezejét és menny’ halmot csinála a maga véré bői és testéből . . .” S e nyo­morúság közepette Érdél} “csak mint az esztelen, egy ügyü, bolond galamb, úgy ma rád a napnyugoti kétfejű nag} sas birodalmában.” E tragikus akkordokkal zá­rult az öreg Bethlen irói mun kássága, nemsokára egész éle­te. A nemzeti függetlenséf biztosítása szempontjából re ménytelen történeti helyzet s egy politikai illúzió áldozata­ként halt meg. ELNÉMULT LUCIA QUEENS, N. Y. — A Mes­sina Opera Co., helyi kis ope­raház, a Lucia di Lammer­­moor előadását hirdette, kö­rülbelül 400-an vettek belépő­jegyet, de az előadást nem le­hetett megtartani, mert az unió nem elégedett meg a tiz tagú kórussal, 18 kórista fel vételét követelte. Minthogy a kis opera financiális nehézsé­gekkel küzd, Joseph Messina az igazgató arra kérte a jegy­gyei bírókat, hogy jegyeik árát tekintsék adománynak az operaház számára, de aki visszakéri a pénzét, az termé­szetesen visszakapja. Muhammad H. El-Tarra, Jordán U.N. nagykövete (bal) beszél Arthur Goldberg amerikai Ü.N. nagykövettel, a Jordán-Izrael közötti határincidensről. Frankenstein, a szörnyeteg, 150 éves Johnson elnök rövid konferenciát tart sajtótitkárával, Bili Mo­­yersel, Johnson City, Tex.-ban. A PLETYKAFÉSZEKBŐL LONDON. — Ki ne ismerné számos rémfilm hősét, az élet e keltett borzalmat. Franken­stein szörnyét? A Franken­­stein-ötlet már 150 éves é: 2gy nőnek — Mary Shelley­­nek, az egyik legnagyobb an­gol lírikus feleségének köszön­hető. Mary Shelley 19 éves volt én két gyermek anyja, amikoi “Frankenstein” címmel meg­írta az első modern rémtörté­netet. A regény 1816 nyarán keletkezett, amikor Mary Shelley férjével, testvéréve! és Lord Byronnal a Genfi-tc mellett nyaralt. Nagyon esős nyár volt, igy a társaság nagy­részt otthon tartózkodott és olvasással próbálta agyonütni íz időt. Mary előszeretettel ol­vasott rémtörténeteket. Egyik este Lord Byron azt ajánlotta, hogy mindegyikük próbáljon egy-egy rémtörté­netet írni. Byron, Shelley é: még egy barátjuk hamarosar nekifogtak, csak Marynak nem jutott semmi az eszébe. Éjjel-nappal törte a fejét, mig izután egyik éjszaka szörnyű álmot látott, egy idétlen ször­nyeteg jelent meg előtte . . . Most aztán már nekifogott a munkának. A regény hőse egy intelli gens vegyésztan hallgató, Vic­tor Frankenstein. A fiatalem­ber előkelő genfi családból származik. Időnként furcsa öt­letei támadnak. Egyizben holttestekből mesterséges em­bert állít elő, akit végül is NEVESSÜNK Szörnyű szomszédaim van­nak. Elviselhetetlen emberek, Tegnap egész éjjel kopogtak a hálószobám falán. — Nem hagytak aludni? — Nem is akartam aludni De nem hagytak szaxofonoz ni. ❖ * * * — Minek vegyek autót, ami­kor minden barátomnak van — Igazad van, én ugyaneb bői az okból nem megyek férj­hez. ❖ * * Marco Praga olasz dráma ró és kritikus levelet kapott egyszer egy fiatal színműíró tói, akinek darabjáról kedve­zőtlen kritikát rt. A levél igy szólt: “Tisztelt Prara ur! Elolvas­tam darabomrd irt kedvezőt­len kritikáját ís azon nyom ban húsz lírát küldtem a ró mai gyengeelrmjüek intézeté nek”. Marco Praga ezt válaszolt: a levélre: “Tisztelt Úrim! Csak he lyeselni tudom íemes cseleke­detét. Ez az elő alkalom, mi­kor egy haszcitalan színda­rabból haszon származik : szenvedő embeiség javára.” A megrendül anyagi hely­zetben levő kí'eskedö felke­resi dúsgazdag gyáros barát­iát, akit még toha nem vett igénybe. Körüjnényesen elő­adja neki, hogy tízezer dollár kölcsönre volia szüksége, életre kelt. Természetesen aránytalan és visszataszító Frankenstein a legszívesebben elpusztítaná, de a szörny az erdőbe menekül. Annak elle­nére, hogy jó akar lenni, csú­nyasága miatt félnek tőle a: emberek és üldözik. Még a: \ gyermek sem ragaszkodik hozzá, akit igyekszik barátjá­nak megnyerni. Odáig j útnak, hogy a szörny megfojtja a gyermeket, mert kiderül, hogy Frankenstein, az ő alkotója i gyermek rokona. Frankenstein kérésére £ szörny hajlandónak mutatko zik arra, hogy kivándorolj or n délamerikai őserdőbe, hogy­ha “feleséget” kap. Franken stein beleegyezik és nekifog £ munkának, de idejében ma­gára eszmél és megakadályoz­za a szörnyek szaporodását A szörnyet ez mérhetetlenül felbőszíti s azzal áll bosszút Frankensteinen, hogy meg­gyilkolja fiatal menyasszo­nyát. Frankensteinnek ezután máj csak egy életcélja van: el akarja pusztítani az általa életre hivott szörnyeteget. Ül­dözi, de végül is a Délisarkon szerencsétlenül jár és meghal Ez “kielégíti” a szörnyet is aki ezek után öngyilkos lesz 1818-ban jelent meg a “Fran kenstein” és rövidesen “best­seller” lett, mert az akkori időkben egészen újszerűén ha­tott. Mary megérte még első regényének dramatizálását is mert különben nagyon nehéz helyzetbe kerül. A gyáros ba rát meghallgatja a kérést, majd benyúl a zsebébe, kive­szi a csekkfüzetét, kiállít égj csekket és átadja. A esek öt­ezer dollárra szól. — Nézd öregem. Azért adok csak ötezret, mert ilyen mó dón mindkettőnket csak a fele veszteség éri. ❖ * * Az ezredparancsnok hire.­­sakkozó volt és rangra való tekintet nélkül mindenkil megvert ebben a nemes já-' bákban. Esténként bent ült a tiszti étkezőben, de bárki be jöhetett hozzá sakkozni. Egy napon egy újonc is bemerész­kedett, mondta, hogy tud sak­kozni, az ezredparancsnok le ültette magával szemben é? elkezdtek játszani. Az újonc könnyedén megverte a pa­rancsnokot, majd ismét ját­szottak, akkor is győzött és harmadszor is. Másnap a tiszti étkező aj­taján ez a tábla függött: — Csak tisztek részére. PHILADELPHIA ELECTRIC A Philadelphia Electric Com­pany osztalékot fizet minden preferred részvény után, a ja­nuár 9-i tulajdon alapján február 1-én. Az osztalékok összege: a 4,68 százalékos szé­rián 1.17, a 4.4 százalékos szé­rián 1.10, a 4.3 százalékos szé­rián 1.07 Vs» a <3.8 százalékos szérián 95 cent. Johnson gazdag, Robert Kennedy gazdagabb, Ethe' (Bobby felesége) még gazda gabb. ❖ ❖ * Már közel van a téli szezon Miami Beach-en. A Sun Strip (Collins Avenue) egyik ho teljében kétágyas szoba eg} éjszakára 58 dollár. . . * % * Winstcn Churchill Vietnam ban van. Haditudósító. Mini Winston Churchill haditudó sitó volt a búr háborúban Winston a Winston unokája.. * * * Abban a pillanatban, ami­kor Mia Farrow, a szép film színésznő, Frank Sinatránal kimondta a boldogító igent, felugrott az árfolyama. A gá­zsija 100,000 dollárnál kezdő­dik. % * * Emlékeznek Rudolf Ivano vies Abel orosz ezredes ese­tére, akit New Yorkban kém kedés miatt 30 évi börtönre ítéltek, azután a U-2 pilot: Francis Gary Powersért kicse­rélték? Abel most Hanoibar van, Észak-Vietnam fővárosá­ban, személyes vendége He Chi Minh elnöknek. * ❖ ❖ A Beverly Hills Hotel virág­üzletében a virágárusitó girlt az ájulás kerülgette, amikor Micheliné asszony, Alan Jay Lerner elvált felesége virágot rendelt Alan Jay Lerner és menyecskéje részére, esküvő­jük alkalmára. Mit jelentett 'z a virágajándék? Talán ezt: “Ne jöjj vissza, minden meg van bocsátva ...” ❖ * * Afdera olasz grófnő, Henry Fonda ex-felesége, nagyon jól érezte magát a római fogház­ban, amelybe azért ültették be, mert Londonból marihuá­nát próbált Olaszországba becsempészni. A római bíró­ság mindössze nyolc hónapi börtönt durrantott rá, de a büntetés végrehajtását felfüg­gesztette azzal a feltétellel, hogy Afdera legalább három évig jól fog viselkedni. Afde­­rát azonnyomban szabadlábra helyezték és ő azonnyomban magával vitte római palotá­jába az egyik foglárt, akivel a fogházban összebarátkozott. A fogházőr háziszolga lesz Af­­d éránál. A VESZEDELMES KOR James A. Farley, aki fiata­labb korában fontos politikai szerepet töltött be az Egye­sült Államokban és 1933-tól 1940-ig postaügyi miniszter volt, nincs megelégedve mos­tani pozíciójával, amit igy je­löl meg: “nagyrebecsült nyu­galmazott politikus.” Legutóbb ezt mondta egy újságírónak: — Egy ember életében há­rom korszakot különböztethe­tünk meg: a gyermekkort, a férfikort és azt a korszakot, amikor az emberek azt mond­ják neki; “Jaj, de jól néz ki! A Chandler amerikai romboló ágyazza a parti őserdőben levő Viet Cong állásokat. Bemutatták a 40,000 dolláros jet motorral meghajtott autót, az 5-ik évi Rod and Custom Auto Shown, New Yorkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom