Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-01 / 48. szám
7. OLDAL r Thursday, Dec. 1, 1966 BETHLEHEMI HÍRADÓ LÁTOGASSA MEG REPÜLJÖN-- - AIRLINES LEGMODERNEBB JET GÉPEIVEL Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: A második számú csoport Az első számú csoport A hármas számú csoport DONÓ ANDRÁS JACK P. RUSSELL elnöke az Öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarországi csoportos utazás vezetője. Cleveland város commissionerje. a WDQK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyolcadszor vezet évenként Magyarországra induló csoportot. Cítp of Clebelaitb aki Cleveland hatalmas városának 24 éve tanácsosa, az Amerikaszerte hires “Night In Budapest” estek rendezője, 8 éve vezeti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street, Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az Kárpátaljára indítandó csoportos | | Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell ] Augusztus 3 Donó 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a utazásairól. (Kérjük kereszttel megjelölni azt a túrát, amely önt elsősorban érdekli) Város, állam A világ első és legnagyobb kultúrája négy évezreddel ezelőtt Sumiriában CLEVELAND, Ohio. — A Western Reserve University “Slavic and East European Languages” osztálya vendégelőadói sorában pénteken, november 18-án az Egyetem Baker Buildingjében Dr. Bobula Ida, a Ricker College szociológiai fakultásának feje, a neves. sumirológus tartott előadást, “The Sumerian- Hungarian Linguistic Relationship” címen. Dr. Bobula Ida, a budapesti egyetemen nyert doktorátust, Magyar Nyelv és Irodalomból. Az Egyesült Államokba jőve, doktorátus utáni kutatásokat végzett “antropológiai nyelvészetben” a University of Colorado-n, számos könyvet irt és értekezései megjelentek a “The Women’s Press”-ben, a “The Atlantic Monthlyban” a “Coronetben”, az “Independent Education”ban és számos más folyóiratban. Előadásán, pénteken számosán jelentek meg a magyar közönségen kivül az egye' tem hallgatói és hallgatták élvezettel az előadást. Munkatársunknak alkalma volt másnap intervju-beszélgetést folytani Dr. Bobula Idával a Sherton Cleveland Hotelben s részletesen meghallgatni a tárgykört, mellyel Bobula Ida előszeretettel foglalkozik és amelyben a legalaposabb ismeretekre tett szert. — A világ legnagyobb kultúrája, a sumir-kultura Krisztus előtt a 4-ik évezredben kezdődött Mezopotámiában, a Tigris és Eufrát folyók között, ott tehát, ahol a Bibliai 'Paradicsomot sejtik. — A sumir kultúra Krisztus előtt a 3-ik évezredben állott virágzása magaslatán, a 2-ik évezredben hanyatlani kezdett, majd elszóródott a világon. Az emberiség ebben a nagy kultúrájában először volt bőség. Az embereknek nem kellett — mint sokszor — életüket kockáztatni a betevő falatért, erős és hatalmas vadállatokkal való harcban. A ,sumirok művelték a földet, tartottak háziállatott, ők találták fel az öntözést. — Fővárosuk Uruk (Örök), vagy Ur volt, a sumir kultu. ra központja és fő vallási központja. Philadelphia múzeumában régi sumir leletek vannak Krisztus előtt 2800-ból , számos szobor, köztük egy fiatal leányarc, a szemek helyébe a kék “lapis lazuli” téve, ami arra mutat, hogy voltak köztük kékszerü típusok. Más múzeumokban láthatók szobrok, feketés-barnás férfi, arcokkal, tehát a sumirok több típust képviseltek, éppenugy mint az ősmagyarok. Ez utóbbiak a Metropolitan Muse-umban„ New Yorkban áthatok. A sumir-magyar kapcsolatokkal, főleg nyelvi kapcsolatokkal, már 100 évvel ezelőtt foglalkozni kezdtek. Az első Jules Oppert német profeszszor volt, aki később Franciaországban lett egyetemi tanár és foglalkozott a sumir, ural-altáji, scytha és utráni nyelvekkel és azok összehasonításával. De ő hasonlította ezeket először össze a magyar, török és finn nyelvekkel is. Oppert tanitványa prof. Francois Lenormant már mélyebben tekintett a dolgokba és jobban kidolgozta az összehasonlításokat. Ezekhez a kutatókhoz tartozott Halévy párisi egyetemi tanár is, aki azonban ellene volt a sumir elméletnek és tagadta az összefüggéseket. Időközben az angolok nem vettek részt a vitában, nem foglaltak állást, hanem dolgoztak, csak ástak Mezopotámiában. És az angol ásatásoknak meg lett az eredménye, melyek bizonyítékai lettek a sumir kultúra valódiságának. Óriási értékű évezredes kincseket ástak ki, királysírokat, ékszereket, aranyedényeket, az ásatások vezetőjével Sir Leonard Woolley-vei az élükön. A kincsek katalogizálása után a leletek 1923- 24-ben kerültek nyilvánosság ra. (Mindez megtalálható Dr. Bobula Ida “Sumerian Affiliation” cimü könyvében, melyet 1951-ben adott ki Washingtonban.) Magyarországon Varga Zsigmond, a keleti nyelvek professzora a debreceni egyetemen, foglalkozott a sumirmagyar kapcsolatokkal. Már előzőleg, 1920-ben a Magyar Tudományos Akadémia elé terjesztette munkáját, melyben bizonyította a sumir nyelvnek az ural-altáji nyelvekkel való hasonlóságát. A Tudományos Akadémia, — bár díjjal jutalmazta a könyvet — a tételt visszautasította, azzal megokolással, hogy bár az összehasonlítás nyelv tanilag fennáll, nem volt elég a szótári anyag a bizonyítás ra. A sumirokkal való nyelv összehasonlítás után, az antropológiai, vagyis embertani összehasonlítás is következett. Az angol ásatások a sumir ki rálysirokban táblákat találtak, melyben a. sumir harcosok lakomáznak, majd háborúba indulnak párducbőr köpenyben, harci szekerekkel. Ez utóbbiak érdemelték ki az angol tudósok legnagyobb csodálkozását. A sumirobat megelőző népek nem ismer-Nashville, Tenn. a motorosok között meglepetést keltett, amint hirtelen mindenfelé bikákat pillantottak meg. Minthogy 30 egy teherautóról szabadult él és jó időbe tartott, mig összeterelték őket. ték s kereket, nyilvánvanló tehát, hogy a sumirok fedezték fel. A sírokból manikür készletek és festési készletek is kerültek elő. Bizonyos, hogy az asszonyok festették magukat. Kedvenc festékeik voltak, a piros, zöld, fekete és fehér.. Ékszereik gyönyörűek és ízlésesek voltak. A kék “lapis lazulit” szívesen párosították a narancsszínű karneollal. A románok 1963-ban ásatásokat folytattak Erdélyben a Maros völgyében s itt értékes sumir emlékekre találtak: ékjeles táblákra, Ez bi zonyitotta, hogy a sumir, gyarmatosító nép volt. Erre úgy került a sor, sogy a legkedveltebb ipar, a sumiroknál a fémipar volt. Miután azonban a fém csak igen korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre, utazó csoportokat szerveztek meg, melyek elmentek más, messze országokba, fémet keresni és nem felejtendő el, hogy a magyar Dunamedence, főleg pedig Erdély abban a korban sok arannyal rendelkezett. Az a tudományos vita, hogy az írást az egyiptomiak, vagy a sumirok találták e ki, a sumirok javára dőlt el és alapja van annak feltevésére, hogy a görög művészet és római jog a sumir művészetre és sumir jogra megy vissza. Megállapították azt is. hogy a sumir, éppenugy mint később a magyar, “exogam” nép volt, mely szeretett házasodás utján más néppel keveredni. És mintahogy az évezredes szobormüvek kimutatták, hogyi a sumir nép nem volt egységés típus, a antropológia kimutatta, hogy a magyar honfoglalók sem képviseltek egységes típust. Az intervju véget ért. Ami egy cikkben erről a hatalmas tárgyról kivonatosan felölelhető, azt megtárgyaltuk Dr. Bobula Idával. Azután régi emlékeknek szenteltünk néhány percet. Nem most találkoztam először Bobula Idával. Nagybátyám, a magyar kincstár északkeleti és tátrai erdőgazdaságának igazgatója volt és 1914-ben és 1915-ben náluk töltöttem a nyarat Lipótujváron. Bobula Ida itt született, úgy édesapja, mint nagyapja építészmérnök volt és Liptóujváron volt kastélyszerü villájuk egy hegyoldalban. Bobula Ida akkor egészen kislány volt s magam kisfiú. Ki gondolta volna akkor, hogy évtizedekkel később az a megtiszteltetés ér, hogy mint jeles professzornőt, megintervjuolom az Egyesült Államokban. Hunt Béla Póruljárt a csempész BUDAPEST. — Valentin Stindl 35 éves osztrák bélyegkereskedő, bécsi lakost a Központi Kerületi Bíróság a devizagazdálkodást sértő bűntett és garázdaság miatt két évi szabadságvesztésre Ítélte. Stindl, aki 1963 óta gyakran járt Magyarországon, egy 17 éves budapesti lány segítségével nagy mennyiségű, értékes bélyeget csempészett Ausztriába, ahol azokat felárral értékesítette. Sindl engedély nélkül különböző forintösszegeket is hozott az országba, amelyekért a lány bevásárolt számára. Stindlék ezen kivül házassági kérelmet nyújtottak be az egyik kerületi tanácshoz, majd, amikor az engedély kiadása kissé késett, a gépkocsijuk ablakára erősített magyar és német nyelven írott, sértő hangú plakátokon sürgették házasságuk engedélyezését. Járókelők értesitették a rendőrséget, s ekkor derült fény Stindlék devizabüncselekményeire is. A világ a pestis nagyobbarányu kitörésének néz elébe MANILA, Filippi Szigetek. — A szörnyű ragály, a “fekete halál”, amint a pestist nevezik, egykor a középkorban kipusztitotta Európa lakosságának negyedrészét. Most ismét kezdi felütni a fejét. Dallasban az elmúlt héten katonai orvosok jelentették, hogy kezeltek és sikeresen kigyógyitottak egy katonát, aki Vietnamban pestis-fertőzést kapott. Ez volt az első eset 42 év óta, hogy egy ilyen eset előfordult az Egyesült Államokban. Tizenhat orsiág illetékes tudósai ötnapos szemináriumot tartottak a Világ Egészségügyi Szerveseiének manilai főhadiszállásán és kénytelenek voltak igen komoly statisztikákkal szanbenézni. Egyetlen évben, az elmúlt évben 11 ország jelentette a Délkelet Ázsia-Csendes Óceán-i térből, hogy a pestises megbetegedések megduplázódtak. 1965-ben 1326 pestis megbetegedés történt, 120 halállal. Ennek az évnek az első 10 hónapjában, a megbetegedések száma 3293-ra ugrott fel és a halálozások száma 211 volt. A háború és a feketepiacon árult csoda-orvosságok megnehezítik a betegség idejében való felismerését. Lopott orvosságok, kelleténél kisebb mennyiségben használva, elkendőzik a betegség szimptómáit és a lappangó betegséget olyanná teszik, hogy az ellenáll később a rendes anti-biotikus orvosságoknak. Vietnamban, a lakosság örökös helyváltoztatásával és képzett egészségügyi személyzet hiányában, lehetetlenné vált az ellenőrzés és bizonyos, hogy sokhelyütt egyszerűen elpusztulnak a pestises betegek, akiket azután csendesen, minden jelentés nélkül elhan tolnak. Az Egyesült Államokban egy Galiforniától Oklahomáig terjedő övezetben fordul elő 1-2 pestises eset egy évben és itt prairie kutyák, hiénák, patkányok és egyébb állatok a pestissel fertőzött bolhák hordozói. — A világ a betegség nagyobbszabásu kitörésének néz elébe — mondották a Világ Egészségügyi Szervezetének vezetői. —- Ennek főokai a gyors városiasodás az egyes országokban és kérdés felületes kezelése. HALLOTTA... . . . hogy a U. S. kormánynak 770 millió aker földje van s ezeknek értéke^ 94,000 millió dollár. . . . hogy a Gemini Űrrepülők ruhája 30,000 dollárba került. (És még egy második nadrágot sem adtak ezért a pénzért.) . . . hogy Amerikában jelenleg 54 millió macska és kutya, 20 millió házi madár és 650 millió törpehal van. . . . hogy Angliában a felsőház az ország legfelsőbb bírósága. . . . hogy >a fiuk és lányok közös iskoláztatását a kvékerek kezdték meg. . . . hogy a gardénia virágot Alexander Garden skót természettudósról nevezték el. . . . hogy 1814-ig a kongreszszus tagjai 6 dollár napidijat kaptak. . . . hogy az éttermet “restaurant” néven 1765 óta nevezzük. Akkor nyílt meg Párisban az első restaurant. . . . hogy Kanada lakosságának 80 százaléka Amerikától nem meszebb, mint 200 mérföldnyire él. . . . hogy az Országos Pulyka Szövetség elnökének közlése szerint ma már tenyésztenek pulykákat, amelyeknek súlya eléri a 75 fontót, mig az 1964. évi nagy pulykaverseny győztesének súlya csak 61 font 4 uncia volt. . . . hogy a villám hőmérséklete 45,000 fok (Fahrenheit), vagy még ennél is több. . . . hogy évente átlag 400 embert ér villámcsapás Amerikában. . . . hogy Amerikában 300 /.latorvosnő van. . . . hogy Amerikában egy sírkő átlagos ára 500 dollár. \jiar« I n
