Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-17 / 46. szám

8. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, Nov. 17, 1966 Erdóeges miatt kilakoltatták a Veterans Hospitalt Sylmar környékéről. Ferihegyi villáminterjú az örökifjú Arthur Rubinsteinnel BUDAPEST. — Harmincöt évvel ezelőtt járt utoljára Bu­dapesten Arthur Rubinstein. A Filharmónia Társaság kon-; certjére jött, de csak késve, s néhány perccel a főpróba előtt érkezett. Az izgatott Dohná­­nyit, a hangverseny dirigen­sét megnyugtatta: “Én tudom a magam szó­lamát, ha maga is tudja a müvet, nem lesz semmi baj.” Akkor, 1931-ben nevezetes bemutató hangzott el a kon­certen: Bartóknak “A fából faragott királyfiból’-’ készített szvitje. Rubinstein Brahms B-dur zongoraversenyének magán­szólamát játszotta. Három és fél évtized után most ismét a Brahms-verseny­­mü volt a koncert egyik szá­ma. De most a művész repülő' gépe menetrendszerű pontos­sággal érkezett meg Becsből. Riporterek, fotósok légiója vette körül az alig hatvanas-Az állami erdész halakat helyez el egy tóban New Hampshire-ben, tavaszi halászatra. SOK PÉNZ - KEVÉS PÉNZ ATLANTA, Georgia. — Ot­to Orkin lettországi emigráns szegénylegény volt, amikor ál­mai országába eljutott, itt kis patkányirtó vállalatot - alapí­tott, abból idővel országos nagyvállalat lett és a szegény emigránsból sokszoros millio­mos lett. Aztán megöregedett,; most 77 éves, már nem tudja a dolgait személyesen intézni, a bíróság a feleségét nevezte ki személyes gondnokává, de nem egyúttal a vagyonkezelés­sel, mert a vagyon egy trust alapban van. És több per is van folyamatban. így, amig a perek el nem dőlnek és a trust alap a perek miatt zár alatt van, az öreg számára nincs költőpénz, nem tudja beszerez­ni mindennapi szükségletét. Hogy a milliomos és felesége éhen ne haljanak, a népjóléti hivatal kormányfeleslegek vá­sárlására szóló jegyeket állí­tott ki részükre. A házaspár havi 20—30 dollár értékű élel­miszert vásárolhat ezekkel a kártyákkal. 2. LOS ANGELES. - John W. Smith 37 éves férfi autóbusz­ra várt a megállónál. Odalé­pett hozzá négy ember, a pén­zét követelték. Smith azon mondta nekik, hogy nagyon sajnálja, nem adhat nekik semmit, mert nincs nála sem­mi pénz. Ezért a rablók, ille­tőleg rablójelöltek nagyon megharagudtak rá, leöntötték gazolinnal és felgyújtották. Aztán odébbálltak. Jött az autóbusz, az embe­rek leugrottak, első segélyben részesítették a lángokban állt embert, jött a mentőautó, el­vitte a kórházba, ott azt mondják, hogy kritikus álla­potban van, de életbenmara­­dását remélni lehet. nak tűnő, ősz hajú, barna sportruhás művészt, aki gomb­lyukában a becsületrend kis szalagját viseli. Rubinsteint akit a világ legnagyobb zon­goraművészei közé sorolnak Thomas Mann egy nevezetes vacsora emlékét idézve a vi­lág legboldogoabb embereként jellemzett. * * * A világ legboldogabb embe­re, egészen közel a nyolcvan hoz, most itt van a Ferihegyi repülőtéren, és a világ legsze­rényebb művészének mutatko zik. Megkérdezi, milyen nyel ven beszéljünk, mert ő tue lengyelül, oroszul, angolul, né­metül, franciául, olaszul. Néhány magyar szóra em­lékszik még 1931-ből, de ma már főleg a magyar muzsika emlékét őrzi. Bartókról szól akivel az 1931-es koncert után Amerikában került közeli is meretségbe, aztán Szigeti Jó­zsefről, akivel az utóbbi esz tendőfcben kötött meghitt ba­rátságot. — A legnagyobb karmester, akivel valaha is együtt dolgoz­tam. Artur Nikisch volt; úgy tudom, ő is magyar szárma­zású. Alig van a világon olyan nagy karmester, akivel ne ját­szottam volna, közülük is a legnagyobbakkal, Bruno Wal­­terral és Toscaninivel. Csak Furtwaenglerrel soha . .. Kiderül, hogy az általa em litett karmesterek többsége: Doráti Antal, Széli György, Fricsay Ferenc, Reiner Fri­gyes szintén magyar. Most feleségével együtt Fá­mból érkezett: — Van egy házam Párisban, KARÁCSONYI CSOMAG KÜLDÉS NEW YORK. — A postahi­vatal értesíti a közönséget, hogy a karácsony-előtti, nagy mértékben megnőtt csomag­­forgalom kielégítő lebonyolí­tása csak úgy lehetséges, ha minden külföldre menő cso­maghoz custom declarationt csatolnak, amelyen fel kell tüntetni minden egyes tár­gyat és annak értékét. Álta­lános felsorolások, például: ruhanemű, vagy karácsonyi ajándék nem fogadhatók el. Csak azok remélhetik csomag­jaik időbeni kikézbesítését, akik szigorúan betartják ezt az előírást. Ég az “Angeles National Forest” Los Angeles közelében. egy évből négy hetet ott töl­tök. Sok koncert van most is mögöttem: 16 hangverseny­ből álló turné, ebből kilencet Japánban adtam. Az utolsó zenekari hangversenyem a to­kiói olimpiai stadionban 14,000 ember előtt zajlott le. Most októberben Párizsban négy nap alatt három koncertem volt. — Nem fárasztó ez? — Nekem? Hiszen még nyolcvan sem vagyok egészen, különben is volt már húsz olyan napom Amerikában amikor tiz szólóestet adtam. Mellényzsebéből szivart vesz elő, körülvágja, élvezettel füs­töl. Közben nevetve közli, hogy most már nincs sok értelme kézzel gyakorolni, legfeljebb néhány percet naponta. Fejben kell gyakorolni! — jegyzi meg mosolyogva. — A további utiprogram ? — Budapest után Belgrád, Zágráb, Ljubljana, Isztambul, Ankara, Athén, majd Izrael Azután London és végül Ame­rika, ott ismét 40 koncertem lesz. Hirtelen megkérdezi: — Maguk már nem éhesek? Mert én már nagyon! Azzal barátságosan kezetráz mindenkivel, és “a világ leg­boldogabb embere” feszes lép tekkel a kijárat felé indul. (g- i.) Az 5 éves Donna Dill, Hillsboro, Te -bői lesz az 1967-es March of Dimes plakátgyereke. HAMISÍTHATATLAN MILANO. — Egy Salvatore Fiume festmény, akármelyik, hamisíthatatlan. Mert nem a művész aláírása van rajta, amit könnyű hamisítani, ha­nem az ujjlenyomata, amelyet nehéz, sőt talán lehetetlen ha­misítani. KARÁCSONY KLUR A Christmas Club az egyet­len klub az országban, amely­be bárki beléphet, amelyből senkit kigolyózni nem lehet. A belépési jogosítvány: pénz — akármilyen kevés — pénz és nem akármilyen takarékos­ság, szigorú, következetes, ki­hagyás nélküli takarékosság. A cél: hogy karácsonyra le­gyen elég kiadnivaló és elpa­zarolni való pénz. Egyszer egy évben szeret mindenki bőkezű lenni — önmagával és bará­taival szemben. Az ember he­tenként a bankba visz pár dol­lárt, azokból a pár dollárokból pár száz dollár lesz, amikor százdollárosokra lesz szükség: a szeretet és a nagy bevásár­lások ünnepe előtti hetekben. A Saving and Loan pénz­intézetek becslése szerint eb­­oen az évben 15 millió klub­tag 1900 millió dollár karács­­nyi pénz megtakarítással re­­cordot fog felmutatni. Az át­­agos karácsonyi megtakarítás személyenként körülbelül 125 dollár. Ez az átlag nem nagy, de jóval több, 50 százalékkal több, mint volt másfél évtized előtt. Akkor az átlagos Christ­mas Club számlán az év végén 85 dollár volt. A prosperitás és az infláció van az emelke­dés mögött. Hogy tanítványai fogalmat alkossanak, mennyi egy millió, Mrs. Patricia Becker tanítónő meg­hagyta ötödikes tanítványainak, hogy gyűjtsenek 1 millió üveg-kupakot, Ártó orvosság -WHITE PLAINS, N. Y. — Egy kóros mirigynövekvés, melynek Cushing’s betegség a neve, abnormális hízást okoz. Ennek a növekvésnek gátlására és az abnormális testsúlynak csökkentésére az egyik nagy gyógyszervállalat orvosságot készített és azt MER—29 néven 1960-ban for­galomba hozta. Egy fiatal asz­­szony 1961-ben több hónapon át bevette a MER—29-et, si­került testsúlyát 210 fontról 190-re lenyomni, de az orvos­ságnak e kedvező hatása mel­lett súlyosan ártalmas tulaj­donságai is jelentkeztek: az asszonynak mindkté szemén hályog keletkezett, minek folytán elvesztette szemevilá­­gát, a haja kihullott és a bő­re elcserepesedett. Miután igy a MER—29 méregnek bizo­nyult a gyár 1962-ben kivon­ta a forgalomból. És megin­dultak a kártérítési perek. milliós kártérítés A 190 fontra lefogyott asz­­szony pere a William S. Mer­rell Company ellen a New York állami esküdtszék előtt öt hétig tartott. Végül a vál­lalatot vétkesnek találták az esküdtek és megítéltek az asz­­szonynak 1,200,000 dollár kár­térítést, azonkívül a férjének 5000 dollárt azért, mert fe­lesége “szolgálatait” a beteg­ség idején nélkülözni volt kénytelen. Ez volt a legna­gyobb kártérítési összeg, amelyet Amerikában valaha is megítéltek egy gyógyszer­­gyár ellen. A Merrell Compa­ny ellen az ország más részei­ben is folytak és folynak kár­térítési perek az egyik nemrég San Franciscóban 675,000 dol­lár kártérítés megítélésével végződött. , Feljegyzésre érdemes az öt­­hetes tárgyaláson bizonyítást nyert tényállás. A kereset sze­rint, amelynek állításai bizo­nyítást nyertek, a Merrell la­boratóriumban az 50-es évek végén állatkísérleteket végez­tek és ez az orvosság állatok­nál olyan károsodást eredmé­nyezett, amilyen utóbb ezt az asszonyt sújtotta és erről — a káros mellékhatásokról — a vállalat nem értesítette a Food and Drug hivatalt, amelynek hatáskörébe tarto­zik uj orvosságok megvizsgá­lása és engedélyezése, vagy az engedélyezés megtagadása. A vállalat azzal védekezett, hogy amikor tudomására jutottak megbetegedések, nyomban ki­vonta a forgalomból a MER—29-et és értesítette a F and D hivatalt. Meg kell jegyezni azt is, hogy a mérgezés és károso­dás nem bizonyult tartósnak és állandónak. Mrs. O. két ope­ráció után visszanyerte szeme­­világát, a haja újra nőni kez­dett és bőrének pikkelyesedé­­se is megszűnőben van. — De — testsúlya újra 200 fontra emelkedett. SZABADSÁGHARC SVÁJCBAN GEiNF. — Jean-Baptiste Hennin 42 éves berni lakos, francia nyelvű svájci állam­polgár ellen gyújtogatás mi­att bűnvádi eljárás indult meg. A fogházból megszökött Franciaországba szökött és menedékjogot kért mint poli­tikai üldözött. Mert — azt ál > litotta a francia rendőrségen történt jelentkezésekor, és azt állítja most, amikor a svájci .{ormány a francia kormány­tól kiadatását kéri —, hogy ő nem közönséges bűnöző, nem gyújtogató, hanem szabadság­­harcos. ő a Jura-vidék német­nyelvű lakosainak házait po­litikai céllal gyújtotta fel: til­takozásul az ellen, hogy a Ju­ra hegyvidéket (560 négyzet­­mérföldnyi területet) Bern svájci főváros német nyelvű töbsége kormányozza, holott ennek a vidéknek lakosai nagy részben franciául beszélnek. A Jura felszabadítására irá­nyuló szabadságharcnak nem az a célja, hogy Franciaor­szághoz csatolják, hanem csak az, hogy ott a francia lakos­ságnak a svájci köztársasá-; gon belül önkormányzatot ad­janak. Ennek a szabadság­­harcnak jegyében történtek a gyújtogatások, amelyeknek egyik tettese Hennin volt. Időnként ezrével lépik át Svájc határát menekültek, mint például a jelenkorban a németországi nácizmus üldö­zöttéi és az 56-os magyar sza­badságharc menekültjei. Érdekes ennek a kiadatási ügynek történelmi vonatkozá­sai is. Az igaz, hogy a Bern kantonhoz tartozó Jura hegy­vidék lakosságának többsége francia anyanyelvű, miértis annakidején ezt a vidéket nem a berni kantonhoz, hanem a határos Franciaországhoz kel­lett volna csatolni. Igaz az is, hqgy a Jura hegyvidék régen önkormányzattal birt. És igaz az is, hogy egyidöben a Jura Franciaországhoz tartozott; Napóleon csatolta Franciaor­szághoz. De Napoleon uralma megdőlt, a császárt száműze­tésbe küldték és a Bécsi Kongresszus, amely Európát újra feltérképezte, a Jurát a Bern kanton része lett. Az egész kantonnak csakugyan német nyelvű a többsége, a Jura részben a kisebbség be­széli a szomszédos Francia­­ország nyelvét. A Jura-franciák önkormánya zati agitációjával és terror­jával szemben a svájci szövet­ségi kormány türelmesen áli szemben, mert a “szabadság­­harcnak” csak maroknyi har­cos tábora van. A kiadatási kérelmet a svájci kormány ép­pen azzal indokolja meg, hogy a Jura vidéken nincs nyílt lá­zadás, ennél fogva Jean-Bap­­tiste Hennin nem tekinthető szabadságharcosnak, őt nem illeti meg politikai menedék­jog, ellene közönséges gyújto­gatás címén van Svájcban a bűnvádi eljárás folyamatban. Csak nyílt lázadás során tör­ténő gyújtogatás tekinthető politikai cselekménynek. Szabadságharc vagy nem szabadságharc — ennek a kér­désnek eldöntésétől függ Jean- Baptiste Hennin kiadatása vagy ki-nem-adatása. Svájcnak Ítélte oda és a vidék hatóságok átvizsgálták a le­véltárban minden régi és leg­régibb kiadatási eljárás ak­táit és arra a megállapításra jutottak, hogy ez az első eset Svájc történetében, hogy egy svájci állampolgár külföldön politikai menekültnek adja ki magát. Svájc talán az egyetlen ország a földkerekségen, ímelyből politikai okokból még soha senkinek sem kellett kül­földre menekülni. A “politikai menekült” fogalmat Svájcban csak úgy ismerik, hogy poli­tikai üldözés elől emberek más országokból Svájcba menekül­nek és menedékjogot kapnak. Amerikai szanitész bekötöz egy sebesült, idősebb vietnami nőt Bern fővárosban az illetékes

Next

/
Oldalképek
Tartalom