Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-29 / 39. szám

8. OLDAL BETHLEHEMI HIRADÖ Thursday, Sepi. 29, 1966 Bocca, Calif, közelében földrengés volt mely ledöntötte a ház ké ményét. Csak könnyebb sebesülések történtek. FIZESSEN A MEDICARE! BRONX, N. Y. - Dr. A. B. (teljes neve nem fontos, nem érdekes) influenza elleni vé­dőolást adott egy páciensé­nek, aki egyben régi barátja is. “Nem fog fájni” — mond­ta — és szomorúság ült az ar­cára. Miért oly szomorú ? — kérdezte a baráti páciens. “Elmondom”. És elmondta: — Elvesztettem egy régi hü páciensemet. Tizennyolc év óta kezeltem az idős hölgyet, aki .most sovány Social Secu­rity nyugdíjon tengődik és bi zony nagyon megöregedett. Most 80 éves. Walk-up ház ne­gyedik emeletén lakik, oda mentem fel hozzá minden hé­ten legalább kétszer, inkább háromszor, mint kétszer. Pe­dig az én lábaim sem bírják már nagyon az emeleteket. És soha egy centet nem kér­tem, nem is fogadtam volna el tőle. A 18 év alatt egysser­­tnásszor kórházban volt, oda is mindennap elmentem hoz­zá. Az ingyenes wardban fe­küdt, természetesen. Mert ott sem fizetett egy centet sem. — Julius elején vakációra elutaztam és megkértem Dr. B. kollégámat, hogy törődjék vele távollétemben, másszon fel háromszor hetenként a ne­gyedik emeletre. Amikor a vakációról visszatértem, kol­légám közölte velem, hogy az asszony két hétig a kórház­ban volt, de most már megint otthon van. Minthogy ő most már mint Medicare páciens volt a kórházban, az ápolónő említette neki, hogy a szám­lát a kórház a kormánynak fogja prezentálni. — Úgy látszik, ő nem tud ta, hogy mit jelent ez a szó: prezentálni. Első vizitem al­kalmával ezzel fogadott: “Én akarom a pénzemet! Én alá­írtam a kórházban azokat a papírokat, 'és most követelem a pénzemet!” Elképedve hall­gattam, nem tudtam, mi e véljem ezt. Ha a kórház a számlát a kormánynak nyújt­ja be, milyen alapon jár őne­ki pénz? Egyideig tűnődtem, aztán megvilágosodott elmém­ben a nő logikája: — Ő aláírta azokat a papí­rokat és most neki pénz jár azért, mert beteg. Egy óra hosszat magyaráztam neki, hogy a törvényben más van. Az van a törvényben, hogy a kórház a számlát benyújtot­ta a kormánynak és a kor­mány a pénzt elküldte a kór­háznak. Nem magának, asz­­szonyom, mondtam világosan és határozottan, hanem a kór­háznak. Ő hitetlenül rázta a fejét. Azt mondta: “Dókun ur, én olvastam azt a tör­vényt, én tudom, hogy mi van abban.” Nem bírtam tovább, bevettem egy idegcsillapitót és goodbye-t mondtam neki. “Wait a moment”, mondja: “Ha legközelebb jön és nem hozza a pénzt, én hívom a rendőrséget!” Ezt persze nem mondhatta komolyan, gondol­tam. Pár nap múlva megint felmásztam hozzá, első kérdé­se természetesen ez volt: “Hol a pénz ?” Nincs pénz, mond­tam. Erre ő rámrivallt: “El van bocsátva! Mehet! Good­bye!” Távozóban láttam, hogy a telefonhoz ment. Jerry Case kutyája, Terry megunta, hogy állandóan kerékpározó gazdája után fusson. Most együtt utazik vele. WASHINGTONI LEVÉL Akármit mondanak a kong­resszusban jobbfelől, balfelöl Amerika európai katonai fel készültségéről, a feszültség enyhüléséről, a háborús ve­szély csökkenéséről — a Fe­hér Házban és a Pentagonban szilárd a vélemény: az euró pai katonai hatalom jelenté kény mértékben való csökke­nése nyomban arra vezetne, hogy a szovjet újabb előre töréssel próbálkoznék. A szov jetet csak katonai hatalom mai lehet sakkban tartani. Amig Európában és egyebütt katonai hatalmi egyensúly van, addig “enyhe a feszült ség”, csak addig. Addig a szovjet (és a kommunista Ki na) csak “felszabadító hábo rukkal” próbálkozhat a blokk peremén. * * * A Fehér Házban beavatot­taknak gondot okoz Johnson elnök szokása: sok munka, ke vés pihenés. Johnson este 11 kor tér nyugovóra hálószobá jába, amely a valóságban dől gozószoba; ott olvas, bőven van politikai és katonai ol­vasnivalója, és hajnali fél há rom van már, amikor tény­leg nyugovóra tér. Már fél 6- kor ébred s reggeli mellett tovább dolgozik. Hét órakoi visszafekszik az ágyba, 9-ig. fél 10-ig alszik. A dolgozó szobájában van 10 órakor. Ott ül íróasztalánál délután 3-ig hacsak nem jön közbe valami fogadás, ceremónia, ott vagy a kertben. Ebéd és rövid pi henő következik 5.30-ig, az­tán megint munka este 9—10 ig. Aztán vacsora, olvasás konferenciák, telefon éjfél után 2.30-ig. Ki bírja ezt sokáig? — kér dik Johnson elnök tanácsadói. Katzenbach igazságügymi niszter jelenti, hogy ez év el ső felében a bűnözés a külvá­rosokban nagyobb mértékben emelkedett a múlt év első fe­lével szemben, mint a nagyobb városokban. Az országos emelkedés 8 százalékos volt, a külvárosokban 11 százalé­kos, a félmillió és millió la­tos u városokban 3 százalékos. Eszerint a külvárosokban, ahol nagyobbára módosább családok telepednek le, gya­­coribb és súlyosabb a bűnö­zés, mint a nagyobb váró sokban, ahol nagy számban élnek szegények és az élet ha­jótöröttéi. * ífc * W. S. Broomfield michiga­­ni republikánus képviselő egy risfiutól levelet kapott: Az Irji: SPECTATOR idősebb nővéré és a mamája folyton csókolják, és ő ezt nem szereti. Arra kéri a kép­viselőt, nyújtson be a kong­resszusban egy törvényjavas­latot, mely ezt megtiltja. Broomfield képviselő azt vá­laszolta, hopy csak egy meg oldás van; nőj jön meg s ha eléggé megnőtt, akkor már nem fogja bántani, ha cső kolják — más nők. Törvényi tilalomról szó sem lehet, ilyen törvényt a képviselőházban íem szavaznának meg ( a sze nátusban még kevésbé . ..) — mert Amerikában demokrácia van, kisfiúknak nincs szava zójoguk és akik nem szavaz­hatnak, azokra fütyülnek a képviselők és a képviselőjelöl­tek. * ❖ * Mint bolondgomba kiadós eső után, felburjánzanak Dal­­las-könyvek itt és Európában. Elméletek, találgatások ker­­getőznek. Oswald nem egyedül követte el az elnökgyilkossá­got ... Nem Oswald lőtte le ■John F. Kennedy elnököt.. . Johnson keze benne volt a gyilkosságban... A Warren­­bizottság a szőnyeg alá igye­kezett seperni az igazságot... Warren főbíró tisztára akar ta mosni az elnök gyilkosát.. Ami a tisztáramosási igye­kezetét illeti, alig hihető, hogy Earl Warren, a Sup reme Court főbírája, rokon­­szenvet érezne vagy megér­tést tanúsítani egy gyilkos merénylő iránt. Mert tudva levő — a Dallas-könyvek irói azonban talán nem tudjak —, hagy Warren édesapját 1938 ban meggyilkolták és a tettest mind e mai napig keresik, nem találják. * * * A Public Relations Society cf America newyorki osztálya arra kérte Mrs. Elizabeth S. Carpentert, a First Lady saj tótitkárnőjét, hogy tartson előttük előadást, akármilyen tárgyról. Mrs. Carpenter abc bér Házban többeket megkér­dezett, milyen előadás-té .iát ajánlanák? Jack Valenti, aki azóta filmesászár lett Hói'/ woodban, filmes témát nj .n lőtt: “War and Pizza”. (War and Peace). Dean Rusk kül­ügyiminiszter úgy vélte, hogy ez lenne a legérdekesebb, ám bár pillanatnyilag nem aktuá lis téma: “Mi lesz, ha kitör a béke?” Kutyák és macskák— írók és költők Nem értem azokat az író­kat, akik — ha tehetik — nem tartanak kutyát vagy macs­­cát. Egyáltalán iró az olyan? Csak nem emberekre pazarol­ja szeretettét? Mennyivel jobö érzelmi befektetés, kifizető­dőbb és veszélytelenebb a ku­tya, mint az ember, még csak meg sem gyűlöl bennünket, amiért befogadtuk. A termé­szet mérhetetlen ostobaságá­ra vagy bőkezűségére követ­keztessek, ha egy tengerrel fizet meg egy csöppet? De a kutya szeretet© gazdájához nem mérhető emberi ráció szerint, még ha agyonkényez­tetném, akkor is adósának érezném magam. Ha az em­berek elkedvetílenitenek, a ku­tyámra nézek, a szeretetnek erre az eleven csillámára, s egy időre megnyugszom; az éltének mégis csak van vala­mi jogosultsága, ha okát-fo­­kát nem is tudom felderíteni. A kutyám oktat ki arra, hogy az embereknek megbocsássak, nem fordítva. Ezek után új­ra kérdem: iró az olyan, aki nem tart kutyát? Déry Tibor Gertrude Ederle 40 évvel ezelőtt átúszta az Angol Csatornát (bal). Jobb: mostani képe. Nagymamák házassága érvénytelen volt PALERMO, Szicília. — Pet­rába Sottana faluban napok óta izgalomban él a nép. Ki­derült, hogy a születési és há­zassági bizonyitványok, ame­lyeket a falu papja 28 év óta aláirt, érvénytelenek. Akik 28 év óta születtek, azok élnek, ha meg nem haltak, ezen nem változtat az, hogy a születési bizonyítványuk nem jó. A leg­nagyobb baj, ami őket, érheti az, hogy most egyszerre tör­vénytelen gyermekekké lesz­nek. És a mamák és nagyma mák? Azok erkölcstelen éle­tet éltek, házasságon kívül szeretkeztek ’ és törvénytelen gyerekeket szültek ? Mi történt? Talán ál-pap, hamis-pap az a Castiglia nevű pap? Nem. Ö felszentelt pap. Rev. Giuseppe Castiglia. Ő jo­gosult volt születési és házas­sági bizonyitványok kiállítá­sára. Csak azt a hibát követ­te el, hogy a bizonyitványo­­kat nem Giuseppe, hanem Leonardo Castiglia névvel ir­ta alá. Miért használta a Leo nardo keresztnevet ? Még nincs megállapítva. A római rádió közölte, hogy a szid NEM FONTOS, DE ÉRDEKES Egész bőrönd szerelmes le­velet égetett el a Toulon mel­letti erdőben egy francia fia­talember. Az égetés túl jól sikerült: a leveleket együtt száz hektár erdő is porrá égett. liai illetékes érseki egyház­megyétől Petralia Sottana fa­lu népe hivatalos állásfogla­lást vár ebben a rendkívüli, kényes ügyben. NEVESSÜNK A cirkuszi üvegnyelő kór­házban fekszik. Az ápolónő meg akarja mérni a lázát és hőmérőt dug a szájába. 'Mi­kor visszajön, az üvegnyelő igy fogadja: — Ez nagyon finom volt. Nem kaphatnék még egyet? * * * A texasi olajmágnás uj Ca­­dillac-kocsin robog vissza az irodájába. Kérdi tőle a titká­ra, hogy miért vett uj kocsit. —- Telefonálnom kellett. Be­mentem egy autóüzletbe és kellemetlen lett volna kijön­ni, ha nem veszek semmit. Mondja a skót a feleségé­nek: — Átnéztem a heti kiadá 3aid jegyzékét. Találtam egy tételt: foghúzás, másfél font­sterling. Ez rémes. Mit gon­dolsz, ennyi pénzt költhetsz a saját szórakozásaidra? — Mondd, fiam, hogyan si­került a történelem vizsgád? — Sehogy. — Az baj. — Ugyan, miért baj ? Csupa olyan dolgott kérdezett a ta­nár, amit nem is tudhattam, hiszen még a világon sem vol­tam, amikor történtek. Elaine Juliano, a Lido de Paris táncosnője, három gyermek any­ja (jobb), üres óráiban billiárdozik. Magyar szabadságharcos emlékmii fog díszíteni washingtoni parkot WASHINGTON. - Október 22-én, a magyar szabadság harc tizedik évfordulóján, Sa­lute to Freedom emlék ünne pet fognak tartani szabadság harcosok százai és velük együtt amerikai magyarok és amerikaiak. Az ünnepség sponsor ja az American Citi zen’s Committee to Comrne morate the Tenth Anniver sary of the Hungarian Re volution. Ennek a bizottság nak élén Richard M. Nixon volt alelnök, áll; az elnöki tisz­tet Jerome P. Cavanagh det roiti polgármester vette át. Cavanagh ez alkalommal nyi latkozatot tett közzé, amely nek lényege az, hogy az cm lékünnepély emlékezetessé a? amerikaiakat arra, hogy más nemzetek nem élvezhetik a szabadságot é's készek harcba szállni azért. Ezt a célt szol gálja a terv, hogy Washing tonban felállítják a' Szabad sághareosok Emlékművét, ß kongresszusban Lausche ohió és Simpson wycmingi szená­torok és Horton képviselt kezdeményezték a törvényho zó testület határozatát, amely megengedi, hogy nyilvános he lyen ilyen emlékművet állít sanak fel a főváros terül0 bén. Remélhető és várható hogy az amerikai szabadság­­eszmék terjesztése komim; CSALÁDI HÍR mista uralom alatt álló orssá gokban erősiteni fogja a kom­munista elnyomással szemben aiz ellenállást a szovjetrabság­ban levő országokban, mon­dottá Cavanagh polgármester. UTÚIDENY Balatonlellén, a “Becsali csárda” előtt megáll a Fiúmé­ból érkező menetrendszerű autóbusz, az utasok betódul­nak a csárdába. A rendelése­ket fiatal és unott pincér ve­szi át. Többen gulyást rendelnek — ismerkedik a magyar kony hával az autóbusz többségé­ben külföldi utasa —, kihoz­zák a gulyást. — Kenyeret kérünk. — Kenyér nincs — mondja a pincér. — Kis üveg bort kérünk. — Csak folyó bor van — mondja a pincér, azután egy­szerűen eltűnik, mint akit egyáltalán nem érdekel ez a negyven—ötven éhes és szom­jas ember. — Vendéglátóiparunk né­mely intézményében — gon­dolom — az udvariasság olyan tényező, amely az idény elő­rehaladtával nőttön fogy. A gondolat megtetszik, gon­dolom, beírom a panaszkönyv be. — Panaszkönyv nincs —■ mondja a pincér. EAST BRUNSWICK, N. .1. — Seymour Schaffer konyha­­outorgyáros és felesége a szü­lei egy leánygyermeknek, aki szeptember 10-én született és a Debora nevet' kapta. — Nem is volt? — Volt — mondja a pin­cér —, de megtelt. S arcán felötlik a szakmai büszkeség fénye. ■ (b. g.) A Viet Cong hagyta emlékbe az akasztott babát, figyelmeztetésül, hogy igy jár, aki az amerikaikkal fraternizál. Egy amerikai katona érdeklődve nézi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom