Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-06 / 1. szám

4-IK OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, January 6, 1966 Founded in 1913 BETHLEHEMI HIRADO 1 v'f. -.V BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtököl. — Published every Thursday Published by — Kiadja az 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1139 East Third Si., Bethlehem, Pa. Tel: 866-1252 Office Manager — STEPHEN KVOCHAK — Ügyvezető szerkesztő Subscription $5.00 per year — Előfizetés ára évi $5.00 Single Copy 10c — Egyes szám ára 10c Minden kézirat, levél, hirdetés és más hírlapi közlemény, valamint az előfizetési dij is a fenti címre küldendő. Second class rate paid at Bethlehem, Pa. Címzetes nyugalmazott professzor BUDAPEST. — Dr. Frigye si Józ$ef, a budapesti 1. sz. Nőgyógyászati Klinika volt tanára, nem címzetes nyilvá­nos egyetemi professzor, ha­nem címzetes nyugalmazott professzor. Amit úgy kell ér­teni, hogy a most 90 éves or­vostudós klinikai állásából ugyan nyugalomba vonult, de napjait nem nyugalomban töl­ti, hanem — mindennap, pon­tosan délelőtt 10 órakor be­megy a Bakáts téri kórházba és Orbán György magántanár mellett, aki annakidején a Fri­­gyesi Klinikán tanítványa volt, mint konziliáriús, ta­nácsadó főorvos dolgozik. Cso­dálatos; egy 90 éves ember mindennap rendszeresen dol­gozik! Mi a magyarázata en­­ntk a csodának? — kérdezte a címzetes nyugalmazott pro­fesszort 90-ik születésnapján egy riporter. Frigyesi meg­mondta : — 1897-ben kaptam kézhez a diplomámat. Azóta változat­lanul a rendszeres munkát tar­tom az életben a legfonto­sabbnak. Ha adhatok tapasz­talataim alapján tanácsot az utánunk következő nemzedé­kinek, - úgy mindenekelőtt az£, hogy a szervezetet min­­dep niás erőfeszitéstől kímél­ni Ikell, hogy vállalt munkáját jót végezhesse. Éngém az így végzett munka tartott fiata­lom. Mindennap hat órakor keltem, mindennap változat­lak volt az időbeosztásom: 8 ésl 10 óra közt előadás. Ezt köyette a vizit, utána műté­tek" Késő délig, esetleg konzí­liumok is. Ebéd otthon, majd rövid pihenés, amit nagyon fontosnak tartottam. Délután 4—8-ig magánrendelés, vacso­­ra után olvasás, tudományos munka, felkészülés az előadás­ra, ami előtt, ha csak lehetett, egy órát lovagoltam. A nyári vakáció alatt pedig vadászgat­­tam.---­A könyvespolcokra mutat, és*; a rengeteg folyóiratra, arpelyek az íróasztalon van­nak: Most ezek lettek egyedüli esti társaságom, mióta örök­­re.lehunyta szemét feleségem, aki félszázadon át minden es­téi vélem töltött itt a könyvek kijött. Éjféltájban ő figyel­­méztetett, hogy aznapra már elég volt a munkából, s a ké­sőbbi években arra is, hogy ha az ember öregszik s ereje csökken, hamarabb be kell fe­jezni a napi munkát. Tiz 6ra felé most minden este az ő tanácsára gondolok, mikor ab­bahagyom az olvasást. Csodálatos! A 90 éves, nagytudásu tanár még egyre tanul, minden este tanul! Hol­ta napjáig tanulni fog — és talán dolgozni is! Miért kell oly sokat tanul­nia annak, aki oly sokat tud? Ezt feleli erre a kérdésre Fri­gyesi professzor: — Tanulás nélkül az élet egyetlen területén sincs tu­dás, a szorgalmat a tehetség sem pótolhatja. Megfigyelése­im, tapasztalataim bizonyít­ják, hogy sokra csak az vihe­ti, aki sokat és szívesen tanul, jóval többet annál, amit a tan­terv, vagy a szükség előír. Világszerte ismert orvos és tudós Dr. Frigyesi József. Meghívott előadója volt a lon­doni nőorvosi továbbképző in­tézetnek, tiszteletbeli tagja több nyugati nőorvosi társa­ságnak, szerkesztőbizottsági tagja Londonban, Amszter­damban, New Yorkban, Ba­­selben, Milanóban, Buenos Airesben, Tokióban megjele­nő szakfolyóiratoknak. A múlt század utolsó évei óta, csaknem hét évtized alatt, százezernél több nőt kezelt, gyógyított, megmentett; az életnek. Kossuth kocsija SZÓFIA. — Az észak-bul­gáriai Gabrovö megyei levél­tár értékes fényképet kapott, amelyet ugyan megsárgított az idő, de mégis értékes ada­lék Kossuth Lajos életéhez. A kép azt a hintót ábrázolja, amelyben Kossuth Lajos 1849- ben elhagyta hazáját és elin­dult a politikai emigráció ut­ján. A fényképet 1916-ban a bolgár Konsztantin Tepavicsa­­rov készítette a jugoszláviai Paratyon városában, ahol ket­tős ajtóval zárt fészerében évtizedekig őrizték Kossuth Lajos hintáját. A kétfogatu fedeles hintó most is világo­san kivehető a fényképen. PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG RÓMA. — Poytautasként utazott a Castel Felice nevű olasz tengerjáró hajón Frank Moriarty 21 éves ausztráliai állampolgár. Csaknem az utol­só pillanatig szabadon moz­gott a hajón. Az olasz tisztek nem gyanakodtak, hiszen kép­telenek voltak feltételezni, hogy a társaság szemefénye a fürdőkádba ágyaz magának. Moriarty pünkösdi királysága egészen addig tartott, amig egy lány, akinek hevesen ud­varolni kezdett, férjhezmené­­si szándékkal utána nem né­zett nevének az utasok listá­ján. MAGYARORSZÁG BORAI ÉS PÁLINKÁI TOKAYS TOKAY SZAMORODNI (Dry er Sweefl TOKAY ASZÚ - TOKAY EDES FURMINT WHITE TABLE WINES Jászberényi RIZLING - LEÁNYKA - DEBROI HÁRSLEVELŰ Badacsonyi SZÜRKEBARÁT - Badacsonyi KÉKNYELŰ RED TABLE WINES Szekszárdi VÖRÖS - EGRI BIKAVÉR - NEMES KADAR CORDIALS AND BRANDIES GOLDEN PEAR - ALLASH KÜMMEL - APRICOT LIQUEUR BLACKBERRY BRANDY - APRICOT BRANDY BEVERAGE BITTERS SOLE AGENTS U.S.A.—VINTAGE WINES CO., N.Y. 19, N.Y, HOFFMAN Import & Dist Co. 772 Communipaw Ave. Jersey City, N. J. Telefon: HE 4-7400 Andres Salgó mexieói képzőművész művészetről, olimpiáról beszél... BUDAPEST. — Andres Sal­gó 37 évi távoliét után elláto­gatott az óhazába. Diákkorában, 1928-ban uta­zott el Magyarországról. Tiz évig Párisban élt s mikor Eu­rópa lángra lobbant, Mexicó­­ba költözött. Azóta is ott él és most, 37 évi távoliét után, mint a mexieói képzőművé­szet utazó nagykövete érke­zett rég nem látott hazájába. A Kulturális Kapcsolatok In­tézetének kiállítási helyiségé­ben egy hónapon át mutatták be nagy sikerrel a munkáiból válogatott kiállítást. Egy hónapos magyarorszá­gi tartózkodásáról, találkozá­sairól beszél: — Legelőször Kisfaludi Stróbl Zsigmondot, régi mes­teremet kerestem fel. ö volt egyike azoknak, akik elindí­tottak pályámon. Többi régi mesterem halott. Lyka Ká­rollyal már nem találkozhat­tam. Karinthy Frigyessel sem. Másik jelentős találkozá­som Kodály Zoltánnal volt. Számára közös jóbarátunk, Pablo Casals üdvözletét hoz­tam s egyben feleségem, Já­nosi Ilona kérdéseire kerestem feleletet. Feleségem ugyanis a mexieói Liszt Ferenc Zene­­akadémia igazgatója. Ebben az intézetben csak zongora-ok­tatással foglalkoznak. Az aka­démia oktatási módszere na­gyon hasonlatos a Kodály-féle oktatáshoz. Jelszavuk: “Nem művészeket tanítunk, hanem az emberekkel szeretnénk megszerettetni a muzsikát.” — Felkerestem régi iskola- és padtársamat, Feleki Lász­lót, aki a budapesti szatirikus hetilap, a “Ludas Matyi” fő­munkatársa. Gyerekkoromban legjobb barátom volt, az ő biz­tatására, mint költő kerestem első honoráriumomat. Részt vettem a pécsi filmfesztivá­lon, nagyon nagy hatással volt rám Fábri Zoltán “Húsz óra” cimü filmje. Örömmel hallottam, hogy a kitűnő ren­dező a film két férfi főszerep­lőjével éppen a mexieói film­­fesztiválon tartózkodik. Lát­tam a X. Magyar Képzőmű­vészeti Kiállítást is. Nagyon érdekes a kiállítás anyaga. Vé­leményem szerint a szobrok és a grafikai anyag világviszony­latban is jelentősek. A fest­ményekkel már nehezebben barátkoztam. Az 1968-ban Mexicóban ren­dezésre kerülő olimpia előké­tfAMMENTEQ KÁVÉ, kakaó, tea, SZÖVET, vászon VHIvIlVltll Ibu GYAPJUFONAL, CIPŐ, AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területen elő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK is rendelhetők FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató születeiben is szerepe lesz: — Egyelőre csak építészeti és képzőművészeti vonatko­zásban tudok nyilatkozni. A megépítésre kerülő épületek tervei elkészültek. Az olimpia idejére három stadiont épí­tünk. A legkisebb 64,000 be­fogadó képességű. Készen van már a 112,000 ember befoga­dására alkalmas stadion. A legnagyobba körülbelül 120— 130 ezer ember fér majd el. Mexico felkészülve várja a vi­lág sportolóit. Magam részé­ről már elkezdtem egy kisebb tolmács-csoport szervezését, bár kevesen vagyunk ott ma­gyarok. ígérem, hogy a ma­gyar sportolók otthon fogják érezni magukat Mexicóban. Mindent megteszünk majd, hogy Mexicóból térjenek haza a legtöbb aranyéremmel. 245 East 80lh St. NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárai a 2nd Ave.-ről Már a postás is karcolja a felhőket NEW YORK. A felhőkar­colók világfővárosában van az Egyesült Államok postafő­igazgatósága, nem égbenyuló palota, nem kilátótoronnyal ágaskodik a felhők magassá­gába, hanem levelek és cso­magok piramisával. Ha ez a posta mesélni kezd, az ember elkezd szédülni, olyan érzése támad, mintha egy Gemini ab­lakából bámulna csillagok mi­­riádjainak végtelen térségé­be^ Mivel karácsony éppenhogy elmúlt, kezdjük a posta kará­csonyi meséjével. Ebben a hó­napban, karácsony hónapjá­ban, a posta nyolc ezer mil­lió levelet, kártyát, kataló-, gust, csomagot repit széjjel minden irányba, ennek a nagy országnak minden részébe, az egész földkerekségre, át az óceánokon, magasan az Alpe­­sek éá a Himalája hófedte csúcsain, a vasfüggönyön ke­resztül. És az egész 1965. év sta­tisztikája mit mutat? 73,000 millió darab, száz-kétszáz mil­lióval több vagy kevesebb nem számit. Megfoghatatlan nagy szám ez, próbáljuk meg kéz­zelfoghatóvá tenni: ez szemé­lyenként 375 mindenféle pos­ta-küldeményt jelent, köszön­tő és részvétnyilvánitó kár­tyáktól kezdve mail order ház­ból kiküldött traktorig. A le­velek és csomagok, ládák össz­súlya ebben az évben hat mil­lió tonnánál többet tesz ki. Mindennap mi amerikaiak átlag 200 millió küldeményt adunk postára. Mennyi ez? Annyi, mint az egész többi világ postai forgalma! Hogy milyen hosszú utat tesznek meg ezek a levelek és csoma­gok egy napon? Nagyobb utat, mint amilyenen Grisson és Young egész missziójuk alatt körülszáguldozták a földtekét. Mindezek a számóriások ta­lán nem is rettentik meg az olvasót, inkább hidegen hagy­ják. De ijedezni kezdünk, ha áttérünk a mammutposta sta­tisztikájának kisebb, könnyeb­ben felfogható számadataira. A posta nem jó üzlet, ráfize­téses. Az 1965. financiális év­ben 791 millió dollár a deficit, a következő fiskális év (az idei második félév és a jövő első félév) deficitjét 873 mil­lió dollárra becsülik. Ez a szo­kásos kifejezés, de nem he­lyes, mert senkisem becsüli a ráfizetést, a vesztést...) A várható hiányt részben fedez­ni fogjuk, mint a múltban is tettük, mi, jámbor adófize­tők és postabélyeg-felragasz­­tók. Felfelé megy minden. 1933-ban a levélborítékra 3 centes bélyeget ragasztottunk és a levélhordó 1 dollár óra­bért kapott. Ma 5 cent a le­vélportó és 2 dollár 29 cent és 3 dollár 30 cent közt vál­takozik a postások munka­bére. Drágább, de nem jobb a pos­ta szolgálata. És ebben nem a postás lud^s, neki jogos ki­fogásai vannak a számtalan panasszal szemben. Forgalmi akadályok lassítják a mene­tet — egyre kevesebb vonál áll rendelkezésre és a na­gyobb városokban az utcákon kanyargó automobilok lelas­sítják a forgalmat, a posta autói lépésben haladva viszik széjjel az egyes postahivata­lokban óráról órára felhalmo­zódó leveleket és csomagokat. Pedighát a gyors postai szol­gálat az amerikai gazdasági élet életbevágó követelménye. Tudni kell, hogy minden év­­pénzforgalom lebonyolitása ben körülbelül négy trillió­­nyi pénzforgalom lebonyolitá; sa van a postára bízva. (Meny­nyi egy trillió? Ezer billió!) Képzeljük el, hogy egy napra leáll a posta. Mi baj származ­hat ebből? Rendelés, fizetés, nyugtázás és — óh borza­lom! — születésnapi köszöntő későn érkezik meg! És millió meg millió dollár nem fiad­­zik, egy napi kamat veszen­dőbe megy. Évente egy bil­lió dollárt tesznek ki az Ame­rikában kifizetésre kerülő ka­matok, egy billióból jókora összeg esik egy napra. Mi az oka annak, hogy a posta piramisa vetélkedni kezd New York felhőkarcolói­val? Két fő oka van a posta­­forgalom rohamos növekedé­sének. Az egyik a lakosság szaporodása, a másik az egy­re fokozódó gazdagság. A mos­tani nagyfokú általános jólét hatalmas mozgatóerő, hiszen a postai forgalomnak 80 szá­zaléka üzleti forgalom. Egy példa: a telefontársaságok évente 600 millió számlát kül­denek ki és mi ennél csak va­lamivel kevesebb telefondijat, posta utján küldünk be. Vagy rnégegy példa: részletfizetés­re vásárolunk és a részleteket posta utján küldjük be. És még egy harmadik példa: a kormány számos, vagy inkább számtalan hivatalai évente 2 billió postai küldeményt kül­denek szét. Közte Social Se­curity nyugdijainkat... * * ❖ Nem jó üzlet a posta, rá­fizet. Az utolsó költségvetési évben a deficit 791 millió dol­lár volt, áz idei hiány előre­láthatólag 873 millió dollár lesz. Csak az 5 centes közön­séges levél és a 8 centes légi­posta levél hoz hasznot — 10, ileltőleg 15 százalék profitot. Minden más küldemény keze­lésére és szállítására ráfizet a posta. Például a Special De-Életmentő VERTIPUS NEW YORK. — Hillard Henson repülő őrmestert vér­ző gyomorfekély miatt meg­operálták, vérátömlesztésre volt szükség, mégpedig csak­is arra a fajtára, amelynek tudományos elnevezése “O Po­­sitive-Tja Negative”. Ezt a vártípust 1959-ben fedezték fel s az egész világon csak 35. emberről tudnak, akinek ilyen tipusu vére van. Szerencsére akadt a 35 közül kettő megle­hetős közelségben: Illinois­­ban. Az őrmester egyik fivé­rének és egyik nővérének ilyen vére van. Ezek adtak egy pintot ritka vérükből, azt repülőgép nyomban elvitte New Yorkba, az Alban’s Na­val Hospitalba és — sikerült a páciens életét megmenteni. UJ 50 CENTESEK WASHINGTON — Denver­­ben (Colo.) megkezdődött az uj 50 centesek nyomása, ame­lyek ezüst-tartalma 40 száza­lék lesz. livery szolgálat deficitje több mint 17 millió dollár. Többféleképpen lehet segí­teni a posta bajain. Rosszabb, lassúbb szolgálatot lehet (még mindig lehet?...) nyújtani. A portót fel lehet emelni, de ez nem egykönnyen lehetsé­ges, mert alighogy megindul a vita és alkudozás a kong­resszusi postabizottságban, orkánerejü szélvihar támad, hol innen, hol onnan, egyik vagy másik érdekeltség szó­szólóinak irányából, mindenki tiltakozik az ellen a portó­emelés ellen, amely érzéke­nyen sújtaná ... És lehet se­gíteni a postai szolgálat “áramvonalasitásával”, akár­mit is jelent ez a hosszú szó. A ZIB-rendszer általánossá té­tele, ami 1967-re várható, nagyban elő fogja segíteni az áramvonalasitást, olyképpen, hogy a nagyobb postázok ma­guk fogják ZlP-számrendben feladni küldeményeiket, más szóval a postai szolgálat egy* részét privát személyek, pri­vát vállalatok fogják végezni. Ez a segítség évi 100 millió dollár megtakarítást fog je­lenteni a postának. Lesznek, egyes shopping centerekben máris vannak, “Szolgáld ki magad postahiva­talok”. Ott vannak mérlegek, bélyeg automaták, bélyegzett levélboritékok, pénzváltók. A jövő év végén már 100 ilyen automatikus postahivatal lesz az ország minden részében, a nap minden órájában nyitva^ Az ilyen super-postahivata­­lok felszerelése és egyéb újí­tások persze kezdetben még csak növelni fogják a posta kiadásait, a deficitet. De jó befektetés lesz ez, legalábbis remélik ott fent, ahol a re­formokat tervezik. Radikális megoldást azonban csak egyes postai tarifák felemelésétől ieeht,várni. És erre “jó kilá­tásaink” vannak. A Public Service Electric and Gas Company-nak az egész országra kiterjedő hirdetései felhívják a kereskedelmi és ipari vállalatok figyelmét azokra az előnyökre, amiket számukra New Jersey nyújtani képes. Miért? Mivel, ha egy uj cég telepedik le államunkban—ez több munkaalkalmat jelent . . . "friss" tőke kerül forgalomba . . . igy New Jersey egész gazdasági élete fellendülést nyer. Azáltal, hogy a New Jersey-ben élvezhető előnyöket a közönséggel mégismertetjük, s igy közreműködünk abban, hogy több uj iparvállalat, uj prosperitás költözzék ide, szintén példája annak miként akarunk hozzájárulni New Jersey egyre fejlődő és erősödő gazdasági életének előbbreviteléhez. © PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY Taxpaying Servant of a Great State \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom