Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-26 / 21. szám

8-IK OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, May 26, 1966 A helikopterek által hozott gyalogság, széles arcvonalon végzi a tisztogató munkát Délvietnamban. Karöbahuzott fejek jelzik az uj politikai irányt Indonéziában Indonéziában még mindig folyik a régi rendszer felszá­molása, annak ellenére, hogy Sukarno elnök (senki sem tud­ja, hogy tényleges vagy csak jelképesen-e) még a helyén van, Indonéziában az uj kor­mány megpróbál szakítani a régi kommunista-barát poli­tikával és megpróbál rátérni a Nyugat-barátság ösvényére, mert ha politikailag és gazda- 1 ságilag egyáltalában van re­mény a csődbejutott Indoné­zia újjáépítésére, ezt a re­ményt egyedül a Nyugat nyújthatja. Néhány héttel ezelőtt egy amerikai újságíró járt Jakar­­tában, Indonézia fővárosában és egy alkalommal a főtéren hatalmas tömeget látott. A riporter közelebb ment és ek­kor iszonyodva látta, hogy két cölöpön, két levágot emberi fej volt karóba huzva. A me­redt szemek állhatatosan bá­multak a tömegre. Az amerikai újságíró kísé­rője, egy indonéz hölgy, vál­­latvont és egykedvűen je­gyezte meg: — Nem érdemes borzonga­ni. Lehetséges, hogy ezt ön nem érti. A fejek tulajdono­sai az indonéz nép ellenségei voltak. A fejek tulajdonosai kommunisták voltak. Rálép­tünk a változás útjára. így kell ennek lennie. Könyörte­lennek kell lennünk, külön­ben elvesztünk. Az amerikai újságíró to­vább utazott Indonéziában és Jogj akartában egy középisko­lai tanár ezeket mondotta egy beszélgetésük alkalmával: — Valahányszor a hadse­reg egységei kommunistákkal találják magukat szemben, kí­méletlenül kiirtják őket a helyszínen. Borzalmas? Igen, valóban borzalmas. Gondol­jon azonban arra: ha a kom­munisták győztek volna, ugyanez történnék velünk, a nem-kommunistákkal. Bandungban (West Java) egy egyetemi hallgató elmon­dotta az amerikai újságíró­nak, hogy az önkéntes brigád, amelynek ő is tagja, a közel­múltban 500 kommunistát ej­tett foglyul és mindegyiküket átádta a hadseregnek. — Mi történt ezekkel a kommunistákkal? — kérdezte az amerikai riporter. — Nem tudom — felelte egykedvűen az egyetemi hall­gató. — Nem is érdekel. Va­lószínűleg, kivégezték őket. Ennek azonban igy kell len­nie. Nincs más megoldásunk, hanem akarunk a kommunis­ták rabigájába kerülni. Solo városában (Central Java) a helyi önkéntes brigád két hét alatt összesen 1,290 kommunistát szolgáltatott át a hadseregnek. Kediriben (Su­rabaya délkeleti részén), any­­nyi kommunistát fogtak el és annyi kivégzett kommunista holttestét vetették a folyókba, hogy a város lakosai már nem mernek ezekből a folyókból származó halat enni, mert at­tól tartanak, hogy azok fertő­zötték. Kupongban, a kommunis­ták egyik fő-fészkében, a had­sereg még ma is rendszere­sen tart éjjeli kivégzéseket. Egyre több 'és több kommu­nistát fognak el és azokat éj­­szakánkint végzik ki. A kommunista kivégzések­től a költői szépségű és ro­mantikus Báli szigete sem mentes. Nemrégiben egyetlen nap alatt száz kommunistát végeztek ki Báli szigetén. Érdekes megjegyezni, hogy a legkevesebb nyoma a tiszto­gatásnak éppen a fővárosban, Jakartában, látható, habár, itt sem szűntek meg teljesen a razziák és a tisztogatások. A fővárosban azonban még mindig érvényben van az éj­szakai kijárási tilalom, ame­lyet október elsején, a siker­telen államcsiny-kisórlet al­kalmával léptetettek életbe és voltaképpen, azóta sem szűnt meg. A hadsereg egyes egységei és őrjáratai azonban még ma is razziákat tartanak a lakó­házakban ,elrejtett fegyverek után. Amennyiben még min­dig találnak kommunistát a fővárosban — és ez megtör­ténik — csak nagyon ritka esetben végzik ki őket Jakar­tában: legnagyobb részüket a városon kívüli táborokban Végzik ki. Nyilvánvalóan, ez az oka annak, hogy a főváros vi­szonylag csendes és nyugodt, az országosan folyó tisztoga­tások ellenére is. Egyelőre, lehetetlenség pon­tosan megállapítani, mennyi kommunistát likvidáltak In­donéziában. Sukarno elnök nemrégiben 87,000 személyről beszélt. Indonéziában járt nyugati megfigyelők azonban azt állít­ják, hogy ez legfeljebb a való­ságos szám egyharmada. Van­nak, akik a likvidált kommu­nisták számát 300,000 főre te­szik. Függetlenül azonban attól, hogy mennyi kommunistát li­­vidáltak az elmúlt hat hónap leforgása alatt, annyi bizo­nyos: az indonéz polgárokban, hogy amikor felszabadultak Sukarno kommunista-b arát nyomása alól, egyszeriben el­szabadultak a fékevesztett in­dulatok és valóban minden megtörténik az indonéz kom­munizmus teljes felszámolá­sára. Kiderült, hogy nem igaz Sukarnonak az az előzetes ki­jelentése, hogy az indonéz polgárok semmit sem tenné­nek az indonéz kommunista párt ellen. Kiderült, hogy nem mondott igazat Sukarno, amikor előzőleg azt állította, aogy az indonéz hadsereg 20 százaléka kommunista. Az október elsejei sikerte­­en államcsiny-kisérlet előtt az indonéz kommunista párt­­nák 3 millió tagkönyves tagja volt és ez a legnagyobb lét­szám a nem-kommunista vi­lágban. Az indonéz kommu­nista pártnak összesen 272 he­lyi szervezete működött az or­szág különböző részeiben. D. N. Aidit, az indonéz kom­munista párt főtitkára, Sukar­no személyes barátja és sze­mélyes kegyence volt. Aidit­­nak bármikor szabad bejárá­sa volt az elnökhöz, minden­féle előzetes bejelentés nél­kül. Ezzel az előjoggal a had­sereg legfőbb parancsnokai sem rendelkeztek. Nem volt kétséges az, hogy az indonéz kommunista párt­nak döntő befolyása volt Su­karno elnökre, akkor is, ha ez külsőségekben nem mutat­kozott meg. Megmutatkozott azonban Sukarno intézkedé­seiben. Nem lehetett kétség affelől, hogy Indonéziát csak egy haj­szál választotta el attól, hogy kommunista országgá váljék. Sukarno kétségkívül kikövez­te az útját annak, hogy halála után a kommunista párt ve­gye át a hatalmat. Indonézia most számolja fel a múltat és az uj ösvényt kommunisták karóba húzott feje jelzi. Indonézia azonban majdnem arra az útra lépett, hogy az ország az ázsiai kom­munizmus rabszolgájává vá­lik. A karóba húzott kommu­nista fejek az egyetlen lehet­séges utat jelzik, amiképpen Indonézia meg tudta védel­mezni függetlenségét és sza­badságát. S ez az egyetlen módszer, amelyet a kommu­nisták nyomban megismer­nek és — tisztelnek. Tornádó, tájfun és — törhetetlen fésű DALLAS, Tex. — Az itteni Időjárásjelző Intézet bejelen­tette az ujságiróknak, hogy egy bizonyos napon egy olyan újfajta készüléket fog bemu­tatni, amely előre pontosan jelzi a tornádót, a tájfunt, a hurrikánt és a földrengéseket. Amikor a bemutató napja elérkezett, az Intézet igazga­tója közölte az újságírókkal, hogy a készülék — sajnos — a jelen körülmények között, bemutathatatlan. Az egyik újságíró, nem egé­szen indokolatlanul, feltette a kérdést: ' — Miért? Az igazgató a világ legter­mészetesebb hangján felelte: — Sajnos, esőre áll az idő és ez a körülmény teszi lehe­tetlenné a bemutatót. A különleges készülék te­hát, amely tornádót, tájfunt és minden egyebet jelzett, ép­pen csak eső idején nem mű­ködik. NEW YORK — New York City illatszer-üzeme különle­ges, újfajta fésűt készített, amelyet a következőképpen hirdet: — Ez a fésű akkor sem tö­rik el, ha tulajdonosa ráül. ÉVSZÁZADOKIG FOGUNK ÉLNI?... FRANKFURT. - A Frank­furter Allgemeine Zeitung Ír­ja: Egy nap talán síikerül majd élő embert mély hűteni és éveken, esetleg évszázado­kon át tartani ebben az ál­lapotban. Azután felkel — elevenen, tettre készen — és tovább folytatja ott, ahol ab­bahagyta. Ezt ma még csak álmodozás, de bizonyára nem merészebb a gondolatnál, hogy egyszer emberek juthat­nak el a Holdra és a Vénusz­ra. A megvalósitás alapjait már lerakták. M*a már tudnak élő sejteket olyan gyorsan meg­fagyasztani, hogy közben nem szenvednek kárt és addig ma­radnak élő állapotban, amíg a kutatónak tetszik. A rendkívüli hidegnek az élő szervezetre gyakorolt ha­tásával foglalkozó uj tudo­mányt crybiológiának hívják. Az első nagy sikert e téren bikák csírasejtjeivel érték el. Az Egyesült Államokban ma a tehenek majdnem 50 száza­lékát termékenyitik meg mes­terségesen mélyfagyasztót: csirase j tekkel. Felhasználá­sukra általában csak 2—5 év után kerül sor. A tapasztalat azt mutatja, hogy az uj életre keltett csírasejtek 90 százaié ka használható fel eredmé nyesen. E tapasztalatok ösztönözték már néhány évvel ezelőtt az Indiana! állami egyetem No­­bel-dijas professzorát dr. Her­man J. Muller zoológust, hogy emberi csírasejtek “bankjá­nak” létrehozását javasolja. Véleménye szerint e “bank’ segítségével az utódok meg óvhatok a radioaktiv anya­gokkal való sokéves foglalko­zás és a kozmikus magassá gokban végzett repülések okozta károsodásoktól. Az Office of Naval Research laboratóriumaiban mélyfa­gyasztott élő emberi és álla­ti sejteken végzett kísérletek alapján az intézet vezetője, dr. Joseph F. Saunders igy jövendöl: nagyobb szervek, például gerinces állatok agy­velői minimális vegyi konzer­válással tetszés szerinti időn át őrizhetők meg tanulmá­nyi célokra. A mélyhütés segítségével minden fajta élő szervezet mai nemzedékeinek példányai őrizhetők meg a későbbi ge­nerációkkal történő összeha­sonlítás érdekében. Dr. Saunders igen fontos­nak tartja, hogy ily módon élő növény -és állatfajták ki­pusztulása is elkerülhető. E későbbi lehetőséget nem sza­bad, mint fantasztikust egy kézlegyintéssel elintézni — mondja —, mert az élet nem alszik ki, hanem csak átme­netileg szünetel az ilyen ará nyu mélyhütés alatt. Fiatal asszonyok javítják Észak Vietnamban, az amerikai bom­bák által felszakitott utat, Hanoitól északra. A véletlen uj földrengés elmélettel szolgált Denverben DENVER Colo. — Nyolc­van éven keresztül Denver­­ben, a Rocky Mountains lábá­nál sohasem fordult elő föld­rengés. Aztán 1962-ben egy­szer csak megremegett a föld a város körül, Colorado állam­ban. Ezzel egy földrengés so­rozat kezdődött el, mely a mai napig sem szűnt meg. Volt olyan nap, hogy 20- szor csörrentek meg a poha­rak és edények a denveri há­ziasszonyok konyha-szekré­nyeiben. Az elmúlt év nya­rán a szeizmográfok havonta 44 közép-erősségű megmozdu­lás mértek, köztük olyanokat is, melyek alkalmasak, hogy kisebb épületeket megrongál­janak. Most úgy hiszik az ame­rikai geológusok, hogy felfe­dezték a titokzatos földrengé­sek okát. Úgy hiszik, hogy az amerikai hadseregnek a kör­nyéken felállított mérges gáz­gyár lefolyó vizei játszanak szerepet a földrengésekben. Hogy a gázgyártásból szár­mazó nagymennyiségű vizek is folyadékok kárt ne ökozza­­nák, a hadsereg specialistái a Rocky Mountains szikláiba 3700 méter mély széles lyukat fúrtak és a lefolyó vizeket nyomás alatt ebbe szivattyúz­ták. Az első indítékokat ennek a lefolyó víznek a szerepét il­letően a U. S.-geológus, Da­vid M. Evans fedezte fel, az elmúlt év végén. Rájött arra, hogy az első földlökések égj hónappal azután következtek be, hogy a gázgyár szivaty­­tyuit üzembe helyezték S min­dig megsokasodtak a földlö­kések, ha sok vizet szivattyúz­tak a 3700 méter mély nyí­lásba, mint például az elmúlt nyáron, amikor haditechniku­sok több mint 20 millió liter (5 millió gallon) maradék szennyvizet pumpáltak a mél­­be. Ezzel szemben 1963 októ­bere és 1964 szeptembere kö­zött, amikor alig volt vízle­folyás, mindössze 5 földlökést észleltek. Evans felfedezése, melyet egy hivatalos vizsgálóbizott­ság alaposan ellenőrzött és “valószinünek’ ’talált, geoló giai szenzációként hatott a tudósok előtt. Ezzel ugyanis először nyílnék alkalom, hogy a földrengéseket befolyásolni lehessen, vagy ártalmatlanná tenni azokat. Ennek az elmélete a követ­kező: A gázgyár nyílás oly míály­­re nyúlik le, ahol az egyes kő­rétegek egymásra támaszkod­nak és statikus vagyis nyu­­gyalmi állapotban vannak. A leszivattyuzott viz megtölti a kőzetek repedéseit, nagy nyomást fejt ki, lenn a kőzet­tömegek egymáson eltolódnak s ez hullámmozgás formájá­ban átadódik a felszínre, ahol ezt a földrengést érzik. Ennek a következménye az lehet, hogy bármikor az egyes Lurleen Wallace, a győztes kormányzólölt fényképét tartva Róbert Daru washingtoni ügyvéd elmondja, hogy déli ügyvédtársaival perrel támadják meg az alabamai győzelmet. JAPÁN TÁRSKORMANYZAT A JAPAN RYUKYU SZIGETEKEN TOKIO, Jaján. — Japán egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy befolyást nyer­jen az Egyesült Államok által kormányzott Okinawa-ban, azzzal, hogy maga fog gondos­kodni és maga fogja irányíta­ni okinawaiak külföldi utazá­sait. Bár még néhány adminisz­tratív akadályt el kell az útból hárítani az Egyesült Államok beleegyezett abba ,hogy egy japán összekötő hivatal Oki­­nawaban útleveleket adjon ki okinawaiaknak, kiknek nem­zetisége ezentúl hivatalosan japán lesz. Eddig az okinawaiak egy személyazonossági okmány­nyal utaztak, melyet az Egye­sült Államok állítottak ki és hivatalos elnevezésük “Ryuk­yu szigetekbeli lakosok” volt. Amerika mindazonáltal fenn tartotta magának a jo­got, hogy ellenőrizze, ki jön be és hagyja el a szigetcso­portot, mivel ez az otthona egy 1 billió dolláros amerikai támaszp ontnak, amelynek rendkívüli jelentősége van a vietnami háborúval kapcsolat­ban. földalatti kőrétegekben fe­szültségek keletkeznek, mint a hírhedt san franciscoi kör­zetben, vizbevezetéssel a mélybe, ezek a nagyobb föld­lökések és földrengések, ki­sebb és ártalmatlan rengések­be vezethetők le. Az arra vonatkozó tárgya­lások, hogy Okinawa Japán­hoz tartozzék, 1962-ben kez­dődtek meg Edwin O. Reis­chauer amerikai nagykövet és Etsusburo Shiina japán kül­ügyminiszter között. A jelenlegi tanácskozás a kilencedik volt, melyet egy 1964-ben felállított amerikai­japán bizottság lefolytatott. Időközben felmerült annak megvitatása, amit a japánok kértek, hogy a Ryukyu szige­tek hivatalos zászlajába fog­lalják bele a japán szoneket és jelképeket is. Az Egyesült Államok ígéretet tett, hogy taulmányozni fogja a zászló­ügyet és azon lesz, hogy to­vábbra is kiterjessze a japán hatáskört, Okinawa kormány­zásában. HEVESStlNK Két mama beszélget. — Meg vagyok ijedve. Kép­zeld el, a lányom, aki ugyan­úgy, mint a tied, mindössze tizenhét éves, egy olyan könyvvel tért haza, amelynek ez a cime: “Amit egy mo­dern lánynak tudnia kell”. Ha látnád, mik vannak abban! — És mit csinált vele a lá­nyod ? — Mit? Hát elolvasta. — Az semmi. |Az én lányom is megvette azt a könyvet, de ő hozzáirt még egy kiegészítő fejezetet. A “hangnyomat”, mely által valaki felismerhető a hangjáról és an* nak rajzáról. New Yorkban használták nemrégen egy bűnügyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom