Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-14 / 15. szám

Thursday, April 14, 1966 8-IE DLDAL hii.adó Németország megtagadja magyar állampolgárok kártérítési igényeinek teljesítését A nemzeti szocialista üldö­zés áldozatai által elszenve­dett egészségi és más károk jóvátételét tárgyaló nyugat­­német törvénnyel egyidejűleg hozott, nácik által elrablóit ja­váknak természetben, ha pe­dig ez már nem lehetséges, pénzértékben való visszaszól­­gáltatásáa szabályozó törvény (BRÜG — Bundesrückerstat tungsgesetz) alapján emelt igények kielégitése körül vá­ratlan bonyodalmak keletkez­tek. A törvényben megszabott szigorú feltételek következté ben már eddig is igen nehéz volt az igények sikeres érvé­nyesítése, miután nem volt elegendő annak igazolása, hogy a vagyontárgyakat né­met hivatalos szervek a jo gos tulajdonostól elvonták, hanem bizonyítani kellett, hogy a vagyontárgyak a mai Nyugat-Németország, vagy Berlin területére tényelgesen meg: is érkeztek. Ez a bizonyí­tás nehéz volt és csak ritkán sikerült. Most azután bomba­ként hatott az az újabb hír, hogy miután a német kor­mányt a bíróságok előtt kép­viselő pénzügyi megbizottak egyszerre, Magyarországnak a Szövetségesekkel kötött bé­keszerződésére való hivatko zással megtagadják a fizetést és ezen az alapon már sikerült is nekik egy elsőfokú — nem jogerős — elutasító Ítéletet kieszközölni. A békeszerződés 30. cikke 4. pontjának vonatkozó pasz szusa a következőket mondja: “Magyarország a maga és a magyar állampolgárok névé ben lemond minden, Németet' szággal és a német állampol­gárokkal szemben az 1945. évi máj.us 8-i állapot szerint fenn­álló igényről..Ha ennek a lemondásnak érvényt tulaj do Tiltanának, ez azt jelentené, hogy nem jár térítés a hábo­rú alatt eszközölt semminemű vagyonvéteiért. Jogászkörök ben erőteljes akció indult meg ennek a nemcsak jogtalan, de a legnagyobb mértékben mél­tánytalan álláspontnak a meg döntésére, mely állásponthoz még csak logikát találni is fe lette nehéz. A józal ésszel -még leginkább felfogható magya­rázat az lehet, hogy a szövet­ségesek Magyarországot is bűnösnek találták a háború folytatásában és azt akarták megakadályozni, hogy a “bűn­társak” egymásközötti kárté­rítési igényei a győztesek sa­ját igényeinek érvényesitési . lehetőségeit csökkentsék. Ezzel szemben kétségtelen hogy a jelen időpontban, mi­dőn a német kormányköze­gek ezt az általános megdöbbe nést keltő érvet előhozták, a magyar igények a szövetsége­sek ilyentermészetü igénye­it már semmiben sem befolyá­solhatják. Ha tehát volt is va­laha ok ennek a pontnak a bé keszerződésbe való felvétele re — mely szerződés aláírói között Németország nem is szerepelt —, ez az ok már ré­­gesrég megszűnt. De ettől füg­getlenül elképzelhetetlen, hogy a békeszerződést diktáló szö­vetségesek a jogaikról bünte­tésképpen lemondatott állam­polgárok fogalma alá kívánták volna vonni az üldözötteket, akik a háborúért aligha vol­tak felelőssé tehetők, akiket a háború folyamán egyáltalában nem kezeltek állampolgárok ként, sőt ellenkezőleg! A be­lőlük alakitott munkásszáza­­doikat nem katonáknak, de még csak nem is. civileknek te kintették, hanem hadifoglyok­nak, kiktől azonban még a ha­difoglyoknak a genfi konven ció szerint kijáró jogokat is megtagadták. A jogfosztó tör­vények szülték a “másodren dü állampolgárok” kifejezést ; most egyszerre elsőrendű ál lampolgárokká léptetik őket elő? Ha fenntartható az az érv, hogy a háború utáni Ma­gyarország azonos a háború alattival és annak tetteiért felelősséggel tartozik, hogyan egyeztethető ezzel össze, hogy a háború alatt uralkodó re Heil Monet! — PÁRIS (Saját tudósítónk­tól). — Bármennyire hihetet­lennek , tetszik is, hinni kell, mert tény, hogy vannak fran­ciák, akik visszasírják a régi szép időket, amikór Hitler ka­tonái masíroztak a Diadalív alatt, a Champs Elysees sugár­úton, amikor -Ouradour férfi­­népét az utolsó szálig lemé szároltatta egy fekete egyen­ruhás fenevad, amikor franci­ák ezrei, tízezrei a koneent rádiós és irtó táborok gáz kamráiban végezték életüket Bizony vannak ilyen gyász­­franciák. Vezérük Jean-Claude Monet. Mit akarnak a francia ná­cik, és mit akar a führerjtik? A “Francé Dimache” riporte­rének megmondta Jean-Clau de Monet: — Vissza akarjuk állítani a faji tisztaságot és kihirdet­ni az erő felsőbbségét. Az erő jog, aki erős, azé az igazság. Kik ellen fogják alkalmaz ni az erőt, a hatalmat? — Első dolgunk lesz a zsidó­kérdés megoldása, A zsidókká] kell először foglalkoznunk, ezekkel az ellenségekkel, akik barátainknak álcázzák magu­kat. Összeszedjük őket és le telepitjük őket egy szeges­zsim által kegyetlenül üldö zöttek és az állampolgársági jogokból kitaszítottak mieg­­itélése olyan gyökeresen vál tozzön meg, hogy most már viselniük kelljen a felelősség teljes súlyát együtt azokkal kik nem voltak üldöztetésnek kitéve, ső.t azokkal is, akik an­nak hasznát látták,? A világ közvéleménye ér­tetlenül áll szemben ezzel a váratlan fordulattal, mely el­lentétben áll a háború utáni németség ezideig kifejezésre juttatott politikai és erkölcsi felfogásával. Emiitésreméltó, hogy az ér­dekeltek között meglehető? nagy számban vannak olya­nok, kik ma már amerikai pol­gárok, de a békeszerződés megkötésekor még Magyar­­országon éltek. Ezek azt vár­ják, hogy az Egyesült Álla-' mok érvényesíteni fogja be­folyását a német kormánynál jogos igényeik érvényesítésé­ben. Alig hihető, hogy az az aránylag csekély összeg, mely a magyar békeszerződés be­tűibe való kapaszkodás netáni sikere révén megtakarítható, felér azzal a hatással, ami el k erű 1 heteteinü 1 m utatkoznék a nemzetközi megbecsülés te r-én. Dr. D. I. kiált 1 francia drötkeritésssel körülvett tá borban. Egyáltalán, kiirtj uk az uj rend minden ellenségét. Hogyan?, Még ezen a nyáron kidolgozzuk a tervet, hogy mi­képp kell az elméletet való­sággá tenni. Milyen akciókat terveznek? — Röpcédulákat fogunk osz­togatni, felvilágositjuk a né pet program úrikról, kiadunk egy lapot “Le Viking” címmel, nyilvános megbeszéléseket és gyűléseket fogunk tartani. És ha betiltják ezeket a gyűlése­ket? — Mi tudni fogjuk, hogy mit kell tenni: követni fogj uk Hitler példáját. Az eszközök­ben -nem leszünk válogatósak. Ne felejtse el senki a “hosszú kések éjszakáját”! Pézn is kell ehhez. Honnan fogják a pénzt kapni ? — Már kapcsolatban va­gyunk a német hazafiakkal, akik Egyiptomba és Argentí­nába menekültek, ők, akiket azok a hülyék háborús bűnö­söknek mondanak, készek ar­ra, hogy segitségünkre sies­senek. Valóságos kincsestár­ral rendelkeznek és bizalom­mal vannak irántam. Az ö ke­zükben vannak azok a kincsek, Az Atlas-Centaur utolsó próbája, mielőtt egy Surveyort fog elhelyezni a Holdon. Cape Kennedyn a hangárban. Rendőröknek, cirkuszi embereknek és vadőröknek 8 órájukba ke­rült, mig vissza tudták vinni a cirkuszba a megszökött 7200 fontos elefántot, San Marcos, Tex.-ban. Az automobilista másképp lát amelyeket a hülyék a háború vége óta hasztalanul keres­nek. Megjegyzem, hogy ők nem az egyedüli barátaink és segítőink; ón júniusban az Egyesült Államokba utazom ahol egyezményt fogunk alá írni — mi és elvbarátaink. “A végső harc már nincs messze”, mondja a franci? führer. “Harcosaink már ki képzésben részesülnek Sarcéi les melletti táborunkban. Szi­gorú a kiképzés, mondhatom Például a bátorságukat azzal kell bizonyítaniuk, hogy lefe­­küsznek a sinekre, a feléjük robogó vonat elé és csak az utolsó pillanatban ugranak fe! Heil Monet! kiáltással. Azon Elizabeth ip make up-ot ka­pott, miközben teljes gőzzel sétált a tengeren. Természete­sen, nem a királynőről van szó, hanem a Cuniard Line lu­xushajójáról, a világ legna­gyobb tengeri dinasztiájának egyik tagjáról. A Queen 83 ezer tonnájának teljes erejé­vel szelte a hullámokat, mi­közben iparosok és javító munkások igyekeztek megad­ni neki az utolsó simításokat, hogy csinosan a királynőhöz illő eleganciával érkezzék meg a New York-i kikötőbe. Ang­liában nem sikerült ugyanis befejezni az óriáshajó tataro­zását és igy a munkások a hajón maradtak, hogy felada­tukat bevégezzék. Mint mond­ják, nem volt könnyű dolgoz­ni a méltóságteljesen himbá­lózó hajón, annak ellenére, hogy azt már régebben felsze­relték a hullámzást kiegyen­­litő berendezésekkel. A kora tavaszi viharos tenger még igy is megtáncoltatta a ki rálynőt és a munkások sokszor csak úgy tudtak dolgozni, hogy egyik kezükkel kapasz­kodtak, a másikkal végezték a munkájukat. Különöseen a forrasztási munkákat volt ne­héz elvégezniük. De ahogy az idő haladt, u-gy haladt egyre fiatalabban a Queen is Ameri­ka felé. Mire megérkezett, mintha kicserélték volna. Az öreg tengeri rókák, akik ép­pen olyan kritikus szemmel figyelik a hajók megjelénési formáit, mint a szárazföldi patkányok a szépasszonyokét, meg voltak elégedve a fiata­lítási eljárással. Ugyanígy: meg voltak elégedve a munká­sok is. Nemcsak azzal, amit el­végeztek a királynő arcán, ha­nem azzal is, ahogy az, uta sok kezelték őket. Egy laka­tos büszkén jelentette ki, hogy nagy tisztelettel bántak velük még az első osztály ké­nyes utasai is. Ez természe­tes. A szépség mindenkit vonz és már önmagában is tiszte letet parancsol. De emellett azt a munkát is elismeréssel fogadták, amit a mesterembe­kivül vannak közelharc, kézi­tusa gyakorlatok is, Gregone Miron volt idegenlégiós vezér léte alatt.” Hányán vannak ők, a fran­cia nácik? Jelenleg 500 hive és követő­je van Jean-Claude Monet führeraek. “ötszáz ártalmas, veszedelmes vadállat” — jegy­zi meg a “France Dimanche”, vagy ahogy ők nevezik magu­kat: Nemzeti szocialista pro­letár párt. A párt vezetősége minden héten egyszer tanács­kozásra gyűl össze a Terminus Nord nevű vendéglőben, ha­vonta egyszer pedig az Inge nieurs des Arts et Métiers ter­mében, 9b Avenue d’Iéna. rek sokszor igen nehéz körül menyek között végeztek. Ha tehát a vége jó, minden jó. Meg volt elégedve mindenki, a haj óstársaság, az utasok, a munkások — mi kellene még ahhoz, hogy a szépséges ki­rálynő tovább folytathassa útjait a két kontinens partjai között? A szépészeti beavat­kozás 4,2 millió dollárba ke­rült s ennyi pénzért igazán a legjobb kezelést lehet bizto sitani minden szépségre éhe? nőnek, még ha az csak hajó­­királynő is. TENGERI VILLAMOS PALERMO — Sziciliában és Olaszország más tartományai ban olyan tengeri kompokat konstruáltak, amelyeknek vil­lanymotorja a tenger felszíne alatt húzódó vezetéktől kapja áz áramot, ugyanazon elv sze­rint, mint a trolibuszok. A villanykompok haladási sebes­sége óránkéin 100 kilométer. Ilyen tengeri trolibuszok fog­nak közlekedni a többi között a Messinai szorosban. JÓ FIUK PAVIA, Olaszország. A. pos­tahivatalba belépett két fia­talember, az egyik revolverét mutatta, a másik pénzt kért e szavakkal: “Signorita, ne ijed­jen meg, mi jó fiuk vagyunk.” A jó fiuk 380,000 lira ($610) zsákmánnyal távoztak. A legtöbb ember azt gondol ja, hogy; a látóképesség olyan adottság, amelyen nem sokat liehet változtatni: legfeljebb szemüveget ad az orvos, en nél többet nem tehetünk. Any nyi bizonyos, hogy a rövid látáson vagy a látásnak öreg­kori romlásán másképpen is lehet segíteni. Ám egyedül a látóélesség — bár nagyon fon­tos — semmiképpen sem ele­gendő ahhoz, hogy az embert valóban “látóvá” tegye. A puszta látásnál sokkal többet jelent a meglátás képessége az áttekintés -sok gyakorlatot feltételező tudománya és az előrelátásnak esztendők során szerzett tapasztalata. Ezt semmiképpen sem kap juk készen, hanem csak hosz­­szas tanulással és gyakorlás sál jutunk hozzá. Éppen úgy kell ezt tanulnunk, mint a? Írást, az olvasást és a számo last. I A gépkocsivezető látása ab ban különbözik a többi embe­rétől, hogy ő a forgalomnak pillanatról pillanatra változó folyamatában nemcsak azt látja, ami egy-egy pillanat ban éppen történik, hanem azt is előre látja, ami a következő pillanatokban fog történni. A közlekedés lényegéhez tartozik a pillanatról pillanatra valc változás. A közlekedést az is­meri, aki nemcsak azt a pilla­natot látja, amelyben éppen benne van, hanem aki előre látja a következő pillanatok­ban bekövetkező szituációkat is. A jó gépkocsivezető olyan, mint a jó futballkapus, aki miár a kapura törő csatár hoz­­záál lásáb ól, helyezkedés éből meg tudja ítélni, hogy a kö­vetkező pillanatban hová ke­rül a labda, és szinte ,már elő re odavetődik, hogy elfoghas­sa. A szó szoros értelmiében előre kell látnia, hogy hová fog lőni a csatár, különben nem tudja kivédeni a lövést így van a gépkocsivezető is a forgalom látásával. Nem csak azt látja, hogy valóságo sa.n hány ember és jármű van előtte (statikus látás), jólle hét ezekre az adatokra is fel­tétlenül szüksége van. A for­galom látása tulajdonképpen dinamikus látás, vagyis olyan készség, amellyel az ember meg tudja állapítani, hogy a jelen helyzetből milyen hely­zet fog kialakulni a követke­ző pillanatokban. A dinami­kus látás annak az előre lá­tása, ami később fog bekö­vetkezni. Dinamikus látásra a min­dennapi életben is szüksége van az embernek ahhoz, hogy megvédje mágnt a bajtól. Rendszerint a rossz életta­pasztalatok fejlesztik ki ezt az előrelátást. Ezért nem hagyja az ember a lakásából való tá­vozáskor az égő cigarettát a hamutartó szélén. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a cigaretta utóbb leesik a térí­tőre, és kigyullad tőle az egész lakás. Gyakran alighogy eltá­voztunk hazulról, még vissza is megyünk a lakásba, nem maradt-e nyitva a gáz vagy a kályha ajtaja... % ❖ ❖ Aki megtanulta a közleke­désben a dinamikus látást, az minden helyzetben helyesei: megvilágítás jelentős mérték­ben korlátozhatja a dinamikus látást. A gépkocsivezető ilyen­kor mind a közeli, mint a tá­voli környezetből sokkal ke­vesebb tájékoztatást kap és ezért egyre nehezebbé válik a következő pillanatok hely­­aetváttozásainak előre látása. Másrészt éjjeli vezetéskor az is baj, hogy a gépkocsivezető nem lát, hanem az is, hogy őt sem látják. A sötétségen kívül a szem­bejövő jármüvek fényszórói­nak vakító fénye is korlátoz­za a látást. A legtöbb jármű­vezető azt gondolja, hogy a szembejövő jármű fénykévé­je je 150 láb távolságból kezd zavaróan hatni. Kisérletileg igazolták, hogy a szembe ref­lektorozás látáscsökkentő ha­tása j óval előbb kezdődik. Be­bizonyosodott, hogy a vakitás már 600 láb távolságról olyan erős lehet, hogy az utón át­haladó sötétruhás embert nem lehet tőle felismerni. Az is ki­tűnt, hogy ha a szembejövő jármű bekapcsolja a táv-fény­vetőjét, már 2000 lábnál kez­dődik a látáscsökkenés. A va­kitás akkor is érvényesül, ha közben a reflektorozó autó le­kapcsolta a világítást. A vakitást kapott vezető ilyen esetekben rendszerint nem érzi látóképességének korlátozottságát. Itt ugyanis olyan természetű optikai csa­lódásról van szó, amely a szem szerkezeti felépítésével függ össze. Az ideghártya pál­cikáiban és csapjaiban fcülön­­külön látóelemek működnek a sötétben és a világosságban való látáskor, és mindig bi­zonyos időnek kell eltelnie, amíg az átváltás megtörté­nik. Rendszerint éppen az át­váltás alatt történnek az éj­jeli balesetek. íjs % sfc Mindez ép látású vezetővel is megtörténik. Nem ritkán az A-vitamin hiánya következ­tében időszakosan meggyen­gül a szürkületi látás., Ilyen­kor szemorvoshoz kell fordul­ni. Éjjel gyakran utazó gép­kocsivezetőknek az orvosok azt javasolják, hogy szolgálat előtt vagy alatt mindig igya­nak egy üveg tejet. A tejben ugyanis van A-vitamin, és ez a szürkületben látótevékeny­ségünkre kedvezően hat. A USA-ban közzétett bal­eseti aduitok szerint a halá­los baleseteknek több mint a fele éjszaka történik, pedig a forgalom éjjel a sötétség miatt a teljes forgalomnak kevesebb, mint egyharmada. A viszonylag szabad éjjeli hajtás előnyével szemben áll a fokozott kockázatvállalás. Ez abból adódik, hogy a veze­tő a kevés optikai benyomás ellenére sem törődik előre a következő helyzetváltozások­kal és ennek következménye a baleset. A gépkocsivezető dinami­kus látása — a fentiek szerint — nem valami veleszületett tulajdonság, hanem a vezetési gyakorlatban kialakult és ki­fejlesztett, tehát szerzett tu­lajdonság. Szakértők szerint ez a gépkocsivezetői látásmód, amelyet joggal sajátos jármű­­vezetési érzéknek is nevezhe­tünk, 150 ezer mérföld hajtás után fejlődik ki, tehát 3—5 év kell a beidegzéséhez. fog tájékozódni. A szürkületi és az éjjeli A Feyre négyes ikrek Holyoke, Mass.-ból, ötödik születésnapjukon a Providence Hospitalban, ahol születtek. Queen Elizabeth-et séta közben tatarozták A hires és gyönyörű Queen

Next

/
Oldalképek
Tartalom