Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-31 / 13. szám
6-IK OLDAL BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, March 3L 1966 A 91 éves Ransom Hanner újságokat hordott ki Crawfordsville, Ind.-ban 1928 óta. Jetzajüoni Franciaországban NIZZA, Francia Riviéra. Baj van a jet repülőgépek okozta zajjal. Jetzaj miatt kártérítési perek szélviharába keverednek légiforgalmi tár saságok. Mennyi bajt okoz a jet repülőgépek rémitő huho gása! Egy ló szivattakot kapott, menten kimúlt. Egy nőstény minkpatkányt őrületbe kergetett a jetlárma, felfalta újszülött kicsinyeit. A hires izes burgundi vörösbor megsavanyodott. Amerika viet nami agresszióját emlegetik nap nap mellett a baloldali lapok, hangos agresszió ellen tiltakoznak a mérsékelt ele mek. Kis- és középsúlyú kár térítése perek után most Niz zában, a Földközi-tenger azúr kék ege alatt sor került ; nagy zajperre. Einar Rossow építési vállal kozó bérházat épített a fürdő part közelében. Szép nevet adott a háznak: Oiseau Bleu — Kék madár. És bérlők, lakók nem jelentkeztek. Mert ott mindenki tudja, hogy s közeli repülőtéren naponta több, mint 50 jet repülőgép száll fel és száll le és mind egyik egetverő zajt csap. Fé lig üres maradt a Kék ma dár. Megharagudott az építő, jetzajpert indított Air Fran ce ellen, azért éppen az álla mi igazgatás alatt álló Aii France ellen, mert ennek van legtöbb jetje és azok mind éktelen lármát csapnak a nap minden órájában. Air France azzal a jogászi okoskodással próbál védekez ni, hogy a zajcsinálási panasz rossz címre ment: Kék Madárnak a nizzai kereskedelmi kamarát kell perelnie, mert az igazgatja a repülőteret, az fe lelős mindenért, ami a repülő téren lent és fent végbemegy. “Mi ott.szádunk fel, ott szál lünk le, ahová irányítanak bennünket, a kereskedelmi ka marä emberei.” Különben is, valami ravaszság bújik meg a per mögött, fejtegette a repülővállalat ügyvédje: Ez a ra vasz fickó a repülőtértől alig 80 méternyire rakta a Kék Madár fészkét; nyilván arra számított, hogy kártérítési perekből több jövedelemre te hét szert, mint lakások kiadásából. Kék Madár pert nyert első évi törvény “idevágó” rendel kezését: “Légi jármű privát tulajdonban levő ingatlan fe lett nem közlekedhet olykép pen, hogy sértené a tulajdonos jogait.” Nos, mondta a felperes képviselője, alperes kétségtelenül megsértette fel peres jogait, amennyiben jeti repülőgépei 115 decibel hangerőt produkálnak, 45 decibellel többet, mint amennyit az em meri fül és idegzet elbir. Kék aMdár pert nyert else fokon és most a fellebezési bi róság elvben helyben hagyta az elmarasztaló Ítéletet, csak a kártérítés nagyságának mesgszabását hagyta később re. Kék Madárnak alkalmaznia kell oly eszközöket és be rendezéseket, amelyek tompítják a kivülrő jövő zajt a bi róság meg fogja vizsgálni, hogy Kék Madár e tekintet ben megtett e minden lehe ;ős, és ennek a vizsgálatnak eredményétől függ, hogy mek kora kártérítés illeti meg Ros 30W urat. 115 decibel hahgerősségö vihar moraj lőtt végig Francia ország földjein és szigetein, amikor hire ment a nizzai zaj perben hozott Ítéletnek. Szom szédperek áradata árasztotta el a párisi Orly repülőteret a corsicai Bastia repülőteret és már, zajcsináló centrumokat. És mind a szomszédok az Air France-t vádolták meg rossz szomszédsággal! “Sacre bleu — teringettét! — kiáltott fel kétségbeesetten Air Fran e vezérigazgatója. — Ennek i zajos murinak rossz vége esz, ki tudja hány millió frankos pereket fognak még érzékeny fiilü, viszketős te nyerü szomszédok a nyakunkba varrni!” Hogy az első nagy zajper győzelmes Kék Madara 400 ezer dollárnyi kártérítést, vagy valamivel vagy sokkal kevesebbet fog kapni, azt még nem lehet tudni. De Kék Ma dár szomszédai már tudják azt, hogy Einar Rossow ur a közelben megvásárolt két bér házat és a lakásokat kiadtt süketeknek és süketnémáknak. Angol kutyák életszínvonalát emeli az amerikai gazdagság George Hamilton színész a los angelesi repülőtérről a városba viszi Lynda Bird Johnsont, az elnök lányát. 1,800,000 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A READER’S DIGEST PÉLDÁNYSZÁMA Az űrsétán, mely elmaradt, ilyen felszerelést kellett volna viselnie David Scottnak, az idő előtt lehozott Gemini 8-on. CHAPPAQUA, N. Y. - Az időszaki sajtó történetében uj korszakot nyitott meg a Reader’s Digest cimü amerikai folyóirat. 1500 olvasóval kezdte és példányszáma 1,800,000 százalékkal nőtt máig és még egyre nő. Ez a százalékszám egyike az amerikai világcsodáknak. DeWitt és Lila Acheson Wallace 1922-ben indították meg az újfajta magazint, amely kivonatosan közölte más magazinok legjobbnak Ítélt cikkeit. Az első szerkesztőség és kiadóhivatal a newyorki bohémnegyed, Greenwich Village egyik kocsmájának pincehelyiségében volt. Onnan a hamarosan népszerű vé lett Digest átköltözött Pleasantville, N. Y.-ba, egy garázsba. Ketten, hárman, né gyen végezték az első időben a cikkek válogatását, rövidítését, a magazin összeállitá sát és ma — 8200 munkatársa, szerkesztője, alkalmazottja van a mammutvállalatnak, köztük 5600 külföldi. Mert tudni kell, hogy a Reader’s Digest nemzetközi folyóirat, igazi világlap. Ma az egész üzem Chappaqua városban van, de a postai cim a régi: Pleasantville, mert olyan szép hangzású név ... A Digest péidányszáma ma 27 millió körül van, ebből 16 és fél milliót Amerikában adnak el. A Digest az egyedüli folyóirat a világon, amely sa ját hazáján kívül, idegen or szagokban (Kanada, Anglia Németország, Franciaország) egymilliónál nagyobb példány számban kel el. A kommunis ta Kínában havonta csak 40 Digestet vásárolnak — Mao & Co., a nagyfejüek. A Digest a legolvasottabb, legelterjedtebb magazin a következő or szágokban: Kanada, Mexico Venezuela, Argentína, Brazília, Chile, Dél-Afrika és India. Tizennégy nyelvű kiadásokban jelenik meg és van kü lön kiadása vakok számára. # * Tipikus amerikai nagyvállalat a Reader’s Digest. Fő jellemvonásai: nagy, egyre nagyobb és még egyre nagyobbodik. Üzleti formája corpora tion (részvénytársaság), be vétele a múlt évben több mint 300 millió dollár volt, profitja pedig — az Acheson—Wallace család hétpecsétes titka — pár tucat millió dollár. Ez a nagy eladás és nagy haszon nem egyedül a magazinból származik, hanem könyvekből és hanglemezekből is. Tavaly megvásárolták a Funk & Wag nails lexikon kiadó vállalatot, januárban megjelentették az első Reader’s Digest Almanacot, nyáron kiadják a lexikális nagyszótárt, tegnap megvették a National Advertising Service hirdetésszerze vállalatot, holnap megint vesznek valamit, valami nagyot... De az alappillér továbbra is a magazin marad, a többi mind fölépitmány. A magazin 1955 márciusáig hirdetések nélkül jelent meg s amikor áttért a-hirdetési üzletre, kiderült, hogy ez is jó üzlet — mint minden, amihez ők hozzányúl nak. * * # A magazin egy és más váltó záson ment át az évtizedek során. Kezdetben azt nyújtotta, amit a címében Ígért: digestot, kivonatokat, azután egyre több eredeti cikket toldották a kivágások- közé s a múlt évben már többségben volt az eredeti irás — 59 százalék. Visszükivonást is esi nál a magazin. Ez a furcsa szó azt jelenti, hogy Reader’s Digest munkatársai írnak cikkeket, ezek megjelennek valamely folyóiratban és Reader’s Digest onnan veszi át saját termékét. Miért ez a furcsa szóval kifejezett furcsaság? Azért, mondja Reá der’s Digest egyik igazgatója, hogy megőrizzék a maga zin digest jellegét. Történt egyszer, hogy a Reader’s Digest kivonatolva közölt ilyen “kitelepített” cikket és a ki vonat 468 szóval hosszabb volt, mint a “kivonatolt” cikk .. . * * * Sok változás van, de egy ben nincs változás: Ott állnak az élen az első nap óta az alapitók, a DeWitt Wallace házaspár. A férj 76 éves, a feleség sem fiatal. Ők a fő-fő részvényesek, a részvények 90 százaléka az övék és a pro fit oroszlánrésze is az övék. A férjnek is, a feleségnek is pap volt a papája. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Reader’s Digest a lelki, erköl esi értékeket kihangsúlyozza a kezdeményezés és önsegély dicséretét prédikálja. De nem feledkezik meg arról sem. hogy a mai társadalom, külö nősen az ifjúság, a baseball kedvelője és a sex megszál lőtt ja ... Magasabb szinten Reader’s Digest szélmalomharcot folytat, az orthodox kapitalizmus szellemében, a népjóléti állam “kinövései” ellen, amelyeknek egyike a munkanélküli segély. Segítsen magán mindenki úgy, ahogy tud. És úgy, ahogy nem tud . .. iációt. De: az iskolák részére készülő kiadásokból kimarad a sex . . . Általában azt lehet mondani: A forró kályhát nem ölelik keblükre DeWitt Wallacék. — Születésszabályozás? Igen, ha tetszik. De amely országoknak túlnyomórészben katolikus lakosságuk van, oda “kitakarított” magazin megy. Négerek egyenjogúsítása? Jogos követelés, kétségkívül, de — a Dél-Afrikába menő kiadásokból kitakarítják a Civil Rights cikke két. Megalkuvásnélküli antikommunizmus népszerű itt és sok más országban, de — a finn kiadásból jobb kihagyni a nagyon harcias cikkeket, nehogy a finnek “jószomszédaidai”, az oroszok megharagudjanak. Whisky, gin, vodka? Italhirdetést az amerikai kiadásba nem vesznek fel, de — a nagyvilágnak nem prédikálnak vizet. Hirdetési politikájuk kényesen válogatós, de a hirdetésnek meggyőződéses hívei — 1955 március óta. Ők maguk =vi két millió dollárt költenek jjság és TV-hirdetésre. Népszerű a Reader’s Digest? Az előfizetők 74 százaléka megújítja előfizetését. LONDON. — Az angol font több oldalról támadás alatt áll s Anglia nemeztközi fizetési egyenlege veszélyes ingado sásnak van kitéve. Ebben r kényes financiális helyzetben a dollármilliókat behozó Be atle zenebonáló bogarak mel let nagy szolgálatot tesznek Angliának a^ hires, pedigrés angol kutyák. Drága áron exportálják a tisztavérü kutyákat Amerikába. ' A londoni United Kingdom Kennel Club jelentése szerint a múlt évben a családfával rendelkező angol kutyák 1,4 millió dollárral gazdagították Anglia dollárkészletét, az angol font fedezetét. Nem egészen uj ez a kutyaexport; Anglia mindig is fő szállítója volt a legjobb minőségű kutyáknak, amelyeket amerikaiak tenyésztés vagy kutyakiállitások céljára vásároltak. Csak az egyre növekvő mennyiség uj. Oly nagy Amerikában a kereslet elsőosztályú angol kutyák iránt, hogy már nincsen elég “áru” Angliában és Mr. John Brownell, az American Kennel Club igazgatója közli, hogy emiatt most már lassan-lassan sor kerül másodosztályú angol kutyák behozatalára is; olyan kutyákat is importálnak, amelyek nem ütik meg a kiállítási mértéket. Walt Disney számlájára írják az angol kutyák egyre fokozódó népszerűségét. Disney 1963-ban TV-programján felvonultatott Welsh Pembroke Corgi kutyákat. Ezzel egy csapásra népszerű lett Amerikában egy kutyafajta, amelyet addig nem is ismertek. A TV- studiót valósággal megroha mozták kutyabarátok, többet akartak tudni a Corgikról. Valósággal forrpontra hágott a Corgi lelkesedés, amikor Angliából hire jött annak, hogy ott a Corgi kutyákat Queen’s dog néven nevezik, azért, mert az angol uralkodócsaládnak, jelenleg Erzsébet királynőnek, walesi Corgi kutyái vannak. Királyi,' kiarálynői kutya — ez varázsszó lett a kutyabará tok társadalmában. . Nem olcsó az angol kutya. A csupán pedigrés kutyák árai 140 dollárnál kezdődnek, le némely versenygyőztes bajnok kutyáért elkérnek 2800 iollárt is. A tengerentúli szállítás 50—175 dollárba kerül, ennyit csak nemesfajtákra lehet költeni. Az angol—amerikai kutya export-importnak van egy nagyon érdekes kísérőjelensége: sok kiállítási minőségi kutya második generációja Amerikában a családnak, főleg a gyerekeknek dédelgetett kedvence lesz. Hát ez hiba ? — lehetne kérdezni. Bizony hiba, mondják Kennel Club szakértők, mert ez magas osztályból alacsonyabb osztályba való lefokozást jelent. És az oka ennek? Nagyon érdekes. A másodgenerációs Corgi és másfajta angol kutyák magasabbak és nehezebbek, mint szüleik s ennélfogva nem ütik meg a fajtájukra kimért mértéket, mondja Robert Graff newyorki flimproducer és elismert kutyaszakértő. Senkisem tudja bizonysággal állítani, hogy mi az oka az angol származású kutya elpuhulásának, minőségvesztésének amerikai földön; valószínűnek tartják, hogy ez a kedvezőbb éghajlatnak és, főleg a jobb táplálásnak tudható be. Az amerikai prosperitásnak árnyoldala is van — a kutyák világában is. A kutyák behozatala Amerikában csak csekély formalitással jár: ha angol egészségi bizonylattal jön, az amerikai vámhivatal minden további nélkül beengedi. Nem ilyen könnyű a kutyakülkereskedelem a másik irányban, Amerikából Angliába. A külföldről jött kutyákat Angliában vesztegzárba helyezik, hat hónapig is eltart fogságuk, mialatt az egészségügyi hatóság fel-, tétlen bizonyosságot szerez affelől, hogy a kutyák szerveetében nem rejtőzik a veszettség csirája. Talán inkább a külföldi kutyák versenyét akarják az angolok hátráltatni, vélik amerikai kétkedő Tamások ... A magazin kedvenc témája az át kos cigaretta. Büszkén mutatnak rá, hogy már első számában, 1922-ben óvta az embereket a cigarettázástól Legutóbbi, 37-ik, anti-cigaret ta cikkében egy Harvard pro fesszorról, az Országos Egészségügyi Szolgálat tanácsadójáról van szó, aki társszerzője volt a Szolgálat által a mull évben a cigaretta ellen kihir detett megsemmisítő ítéletnek és aki — naponta négy pakli cigarettát szívott és tüdőrákban halt meg. Az egyik Digest-cikkiró, akinek eddig nyolc anti-cigaretta cikke je lent meg, naponta két pakli nál többet nem szív .. . Ami a sexi cikkeket illeti, mindegyik számban kell egynek lenni. Miért? Azért mondja a cirkulációs osztály ~ „ . ». ..... . , A felvételeket a Gemini 8-rol vettek fel. Felső: A Gemini 8 űrhajó 2C0 lábnyi távolságban van az vezetője, mert növeli a cirku- Agenától. Alsó: Közvetlenül azelőtt, hogy a Gemini 8 összeérintette orrát az Agena orrával,
