Bethlehemi Hiradó, 1965. július-november (43. évfolyam, 26-46. szám)
1965-07-29 / 30. szám
4-IK OLDAL BETHLEHEM» HÍRADÓ Thursday, July 29, 1965 Founded in 1913 BETHLEHEMI HÍRADÓ BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtököl. — Published every Thursday Published by — Kiadja az 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1139 East Third Si., Bethlehem, Pa. Tel: 866-1252 Office Manager — STEPHEN KVOCHAK — Ügyvezető szerkesztő Subscription $5.00 per year — Előfizetés ára évi $5.00 Single Copy 10c — Egyes szám ára 10c Minden kézirat, levél, hirdetés és más hírlapi közlemény, valamint az előfizetési dij is a fenti címre küldendő. Second class rate paid at Bethlehem, Pa. A GÖRÖG VÁLSÁG KIHATÁSAI A görög válság kihatásai kétségkívül kedvezőtlenül érinthetik a cyprusi helyzetet és magát a NATO-t is. Constantine, görög király és Papandreou, volt miniszter elnök, küzdelmében, a következő kérdések merülnek fel: Kinek a parancsnoksága alá tartozik a gö^ög hadsereg? A kérdés annál is fontosabb, mivel Görögország a NATO tagja. Igaz-e, hogy olyan lázongás forong a görög hadsereg tisztikarában, amely forradalomhoz, vagy államcsínyhez vezethet? Erős-e az az irányzat Görögországban, hogy az országot kivonják a NATO szervezetéből és politikailag semleges országgá tegyék? Mit remélnek a földalatti mozgalomban dolgozó görög kommunisták és a kommunista-barátok a válságtól? Mi az oka annak, hogy az athéni utcai tüntetéseknek mindinkább Amerika-ellenes alaphangjuk van? Mindezek a kérdések megválaszolásra várnak ahhoz, hogy a világ (és Görögország maga is) megérthesse a jelenlegi válságot. A válság kétségtelenül már májusban kezdődött, amikor a Cyprus félszigetén állomásozó, 14,000 főnyi görög hadsereg körében elégedetlenség ütötte fel a fejét. A görög hadseregben ekkor állítólag baloldali jellegű politikai szervezet létesült a tisztek körében. Ennek a szén vezetnek a célja az volt, hogy Görögországot kivonja a NATO-ból és az ország egész Nyugat-barát politikai beállítottságát megváltoztassa. Papandreou, volt miniszterelnök, véleménye szerint, a hadsereg elégedetlen tisztjei változatlanul királyhük maradtak. Constantine király azonban úgy vélekedik, hogy ezek a katonatisztek meg akarták és meg akarják buktatni a monarchiát. Annak ellenére, hogy az ország politikai leányvonalának megváltoztatása nyiltan nem merült fel, a salonikii tüntetők, felvonulásuk alkalmával, gyilkosnak nevezték Lyndon Johnson, amerikai elnököt. A feltett kérdésekre döntő módon és mielőbb kell válaszolni, mert a jelenlegi görög válságnak messzemenő kihatásai lehetnek a nyugati világra. A HARRIMAN KÜLDETÉS TANULSÁGAI Bonnból, Nyugat-Németország fővárosából, érkezett jelentések szerint, W. Averell Harriman, Amerika utazó nagykövetének második megbeszélése Moszkvában Kosygin, szovjet miniszterelnökkel, nem volt teljesen eredménytelen. Kosygin állítólag kijelentette, hogy a vietnami helyzet állandó és fokozódó rosszabbodása ellenére is, a Szovjetunió óvatos együttműködést akar fenntartani az Egyesült Államokkal. Kosygin, szovjet miniszterelnök, a jelentések szerint, különösen érdeklődik a nemzetközi leszerelés, vagyis, a genfi, konferencia iránt. Ezenkívül, könnyen lehetséges, hogy a Harriman- Kosygin megbeszélésen felmerült a két ország szorosabb külkereskedelmi kapcsolatának lehetősége, habár erről nem szólnak a jelentések. Mindez azonban, nem sok. A Harriman küldetés egyik tanulsága az, hogy a jelenlegi körülmények között Moszkva Vietnammal kapcsolatos álláspontja merev és hajlithatatlan. Nyilvánvaló, hogy Harriman moszkvai látogatásának ennek a kérdésnek a megbeszélése volt a fő-célja és az is nyilvánvaló, hogy a küldetés alapjában véve eredménytelen maradt. Kosygin kijelentése az óvatos együttműködésről, túlságosan bizonytalan és erősen kétes, hogy annak mennyi valóságos értéket tulajdoníthatunk. Kétségtelen, hogy a nyugati hatalmak is meglehetősen fanyalogva kezelik a vietnami kérdést, Harriman minden rábeszélése ellenére is. Mindezt összefoglalva: a Harriman féle küldetéstől nem szabad sokat várnunk. Magyarázatok és megbeszélések történtek, nagyjából-egészéből, pozitív eredmény nélkül. Ha ezt nem vennők tudomásul, illúziók rabjává lennénk. -UIABB JÉGKORSZAK FELÉ HALAD FÖLDÜNK VILÁGA Köztudomású, hogy Földünk éghajlata nem mindig volt olyan, mint amilyennek jelenleg ismerjük. A tudományos kutatások kiderítették, hogy bolygónk történetében több Ízben is előfordultak olyan időszakok, amikor a hőmérséklet világszerte sokkal alacsonyabbra süllyedt és óriási területeken vastag, belföldi jégtakarók alakultak ki. A földtörténet legutóbbi 600 millió esztendejében három nagy eljegesedési időszak következett be. Az első mintegy 540 millió évvel ezelőtt érte el a tetőfokát, a második körülbelül 2:40 millió esztendővel előttünk, a harmadik pedig “csak” 600 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg, bár egyes területeken már 900 ezer éve is kialakultak jégtakarók. Tulajdonképpen most is egy nagy eljegesedési periódusban vagyunk. Ez a számítások szerint teljes terjedelmében 25 millió évet vesz igénybe, azaz még 24 millió 400 ezer esztendő van hátra belőle! A valóságos eljegesedéseken belül viszonylag magasabb hőmérsékletű -‘jégszünetek” is vannak. Ilyenkor a jégtömegek egy része elolvad, a glecscserek visszahúzódnak, a klíma enyhébbé válik. Jelenleg a nagy eljegesedési periódusnak éppen egyik “jégszünete” tart. Ez a jégszünet 10—12 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Hogyan állapította meg mindezt a tudomány — merülhet fel jogosan a kérdés. Az őséghajlattani vizsgálatok elsősorban geológiai megfigyelésekre támaszkodnak. Egyes földtani alakzatok ugyanis csak bizonyos különleges éghajlati feltételek között jöhettek létre. így például száraz, hideg éghajlatra, a szárazföldön elhelyezkedő nagy jégtakarók hatására utal a gleccserhordalékok jelenléte, valamint az általuk csiszolt ér karcolt kőzetek előfordulása. A glaciális eredetű tömbagyag és a szalagos agyagpala ugyancsak hideg éghajlatra enged visszakövetkeztetni. (Azért beszélünk szalagos agyagpaláról, mert amint a gleccserekből származó vizek lerakták a magukkal szállított törmelékeket, az egyes iszaprétegek vastagsága az évszakoknak megfelelően változott és a kőzet igy szalagos szerkezetű lett.) Ha a vizsgált területről hiányoznak a korall- és mészkő-képződmények, ebből szintén hűvösebb éghajlatra következtethetünk, mert tömeges mészkőképződés csak melegebb vizekben megy végbe. A kutatóknak természetesen az őslénytani leletek is segítséget nyújthatnak. Például az úgynevezett Glossopteris (Nyelvpáfrány)-flóra hűvös éghajlat mellett volt életképes. Az európai és szibériai mammutleletek, a gyapjas orrszarvú maradványok, a legutolsó jégkorszak élővilágához tartozó barlangi medvék, barlangi oroszlánok, stb. csontmaradványainak előfordulása alapján szintén szerezhetünk bizonyos ismereteket az egyes területek hajdani klímaviszonyaira vonatkozóan. Szibériában, mint ismeretes, jégbefagyott, teljes mammuthullákat is találtak. Ezeknek még a gyomortartalmát is sikerült elemezni és a kutatók az ott talált növénymaradványok vizsgálata alapján újabb kiegészítő ismereteket szereztek a legutolsó jégkorszak éghajlatát illetően. Az úgynevezett pollen-analizis (virágporelemzés) segítségével a kutatók többszáz millió esztendőre visszamenőleg kaptak felvilágosítást az éghajlati viszonyok alakulásáról. A megkövesedett fák évgyűrűiből is lehet következtetni az illető fák életének idején uralkodott klimatikus állapotokra, különösen csapadékban gazdag magasabb földrajzi szélességeken. Igen érdekes, hogy az egyes évgyűrűk kifejlődéséből, vastagságából még a napfoltciklus alakulására is vissza lehetett következtetni. Egyes ősrégi, a Föld középkorából származó levelekben fagynyomokat találtak. A geológiai elméletek részben a kontinensek vándorlásának feltevésén alapulnak, részben pedig a hegységképződéssel hozzák kapcsolatba az eljegesedéseket. A kontinensvándorlás jelenségét ma már bizonyított ténynek tekintjük s igen sok szempontból segítséget nyújt a jégkorszakok kérdésének megértéséhez is. Ez különösképpen az egyes eljegesedett területek földrajzi eloszlására vonatkozik. Mindazonáltal, a jégkorszakok valamennyi sajátosságát egyedül csak a földrészek mozgásával még nem lehet megmagyarázni. Ezt annak hangsúlyozása mellett bocsátjuk előre, hogy a jégkorszakok előidézésében a kontinensvándorlásnak valóban fontos szerepe volt, hiszen nyilvánvaló, hogy ha valamely szárazföld közel helyezkedett el a hideg pólushoz, akkor felszínén könnyebben kialakulhatott egy nagy kiterjedésű jégtakaró. A geológiai föltevéseken kívül fizikai (asztrofizikai) és égimechanikai elméleteket is kidolgoztak. Némelyek szerint a földi légkör széndioxid tartalma vagy a vulkáni hamu mennyisége a földtörténet folyamán erősen ingadozott és ennek a hatására a földfelszínre érkező sugárzások mennyisége is periodikusan változott. Más föltevések azt állítják, hogy a Nap nem sugároz egyenletesen, belső energiatermelési zavarok miatt időnként sokkal kevesebb sugárzást bocsát ki magából, és emiatt bolygónk átlaghőmérséklete is alábbszáll. Voltak kutatók, akik föltették, hogy az egész Naprendszer egy kozmikus anyagfelhőn haladt át, és emiatt csökkent a Földünkre érkező napsugárzás mennyisége. Ezt az elgondolást azonban csakhamar elvetették, mert kitűnt, hogy a kozmikus anyagfelhőt alkotó részecskéken a napsugárzás szétszóródna, tehát az átlagosnál több, nem pedig keveset» energia érkezne Földünkre. Ez esetben pedig nem a hőmérséklet csökkenésének, hanen épp ellenkezőleg: a hőmérsíklet emelkedésének kellene ^következnie. Solan úgy gondolják, az eljegesedésnek az a közvetlen előfeltétele, hogy egymást követően sok, az átlagosnál hidegebb tél legyen. A valóság ezzel szemben éppen az, hogy a jégcorszakokat enyhe telek és hűvös, csapadékos nyarak vezetik be. A nagyon hideg teleken ugyanis ritka a sok csapadék, az enyhe teleket viszont erős hóesés jellemzi. Ha a ny.rak hűvösek, a télen lehullat és felhalmozódott csapadél (hó) nem tud a nyár folyamán teljes egészében elolvadni és elpárologni. Ennek következtében idővel mind nagyoló és nagyobb hótömegek “nyaralnak” át egy-egy nyári id'szakot, és a terület átlagoshőmérséklete egyre alacsonybbá válik. A kialakult nagy hó- és jégmezőkön azután dővel meglassul a felhalmcódás, mert megerősödnek £ leszálló légáramlások. Egy Izonyos ideig eltartó stagn.lási szakasz után a hűvös marakat egyre melegedő és hsszabbá váló nyarak váltják fel és a jégtömegek olvadni kezdenek. If AMIUICUTCC KÁVÉ, KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON VHIvllvlEH I LO GYAPJUFONAL. CIPŐ. ÉPÍTŐANYAG KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 > BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80ih St. UJ CÍM NEW YORK 21. N.Y. Bejárat a 2nd Ave.-ről REPÜLNI FOG A TENGERALATTJÁRÓ gyobb merülési mélysége 25 NEW YORK. Eddig még csak Verne fantáziája alkotott olyan jármüvet, amely a tenger alatt, a tenger felszínén és a levegőben egyaránt jól működik. A repülőgép a levegő, a hajó a tem gerfelszin jármüve, a tengeralattjáró a tenger alatt és a felszínen képes közlekedni. A I tengerfelszin-alkotta határt eddig csak a tengeralattjárókról kilőtt rakéták lépték át (ezeket pedig aligha lehet közlekedési eszköznek nevezni). Az amerikai tengerészet nemrégiben tanulmányozta, lehetséges-e olyan jármű készítése, mely mindkét közegben mozgásképes. A rendkívül nagy működési és szerkezeti ellentétek ellenére úgy vélik, hogy a probléma ■megoldható, és hamarosan meg is kezdik a kísérleteket egy olyan repülőgéppel, amelynek teste a siklócsónakéhoz hasonlít, de hagyományos repülőgépszárnyakkal és; farokrésszel is rendelkezik. A szerkezetet három sugárhaj tómű működtetne. Ezeket a vízbe merülés előtt légmentesen lezárnák, ég a viz. alatti közlekedéshez másfajta hajtószer-, kezetet használnának, amelyet lemerülés után kapcsolnának be, A “tengeralatti-repülő”. sebessége 150—225 csomó (tengeri mérföld. —» 1825 méter — óránként), legnaméter lenne. A viz alatt kb. 8—10 km-es sebességet érhetne el. Hasznos terhelését 250—750 kg-ra tervezik, és feltehetően felderítési célokra kívánják használni. INGYEN POSTA WASHINGTON: — William Minshall képviselő (RCleveland) javaslatot terjesztett a képviselőház elé: a Vietnamban állomásozó amerikai katonák számára biztosítsanak ingyenes postai szolgálatot. Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN. N. Y.-ban A Caiskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levő HIRES MAGYAR NYARALÓHELY Töltse nálunk weekendjél és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyugalmát! — Minél előbb írjon, vagy telefonáljon nekünk: Telefonszámunk: Pine Hill 2401 Posta címünk: CASMIR'S LODGE. BIG INDIAN. N. Y. Minden hétvégén nagy magyar találkozó! Mérsékeli heti és hétvégi árak! FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! BUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPŐK Állandó raktára GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York, N. Y. 10028 (A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 J Tanácsok hogy dekoráljuk lakószobánkat Jól tervezett világítással egy s ugyanaz a lakószoba külőn> félekép szerepelhet! Ha teljesen kivilágítjuk, a gyerekek játszhatnak és olvashatnak benne. Ha vendég jön, s hangulatos le tompított fényt takarunk; az ellenőrző kapcsoló forgatásával, azt is elérhetjük. A faltól-falig elhelyzett világítótestek és a különböző magasságban felszerelt villanylámpák dekoratív hatást adnak. A helyi, képesített világítási szakértő segítséget nyújt mikép vezethet be jobb és hatásosabb világítást otthonában. Hivja fel most a Public Service-t! PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATE
