Bethlehemi Hiradó, 1965. július-november (43. évfolyam, 26-46. szám)
1965-07-15 / 28. szám
The Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $5.00 EGYES SZÁM ÁRA 19c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $5.00 A YEAR SINGLE COPY 10c Second CU m Postage Paid in Bethlehem, Pa. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. VOL. 43. ÉVFOLYAM No. 28. SZÁM BETHLIHEM. PA. Thursday, July 15, 1965 KÜLFÖLDI DIAKOK AMERIKÁBAN Körülbelül 75,000 külföldi diák tanul amerikai főiskolákon, akik közül 6000 Afrikából érkezett, főleg az újonnan függetlenné lett országokból. A külföldi diák megérkezésének első napjától kezdve, a főiskolák gondoskodnak arról, hogy jól érezze magát. Minden diákhoz tanácsadót ősz? tanak be, aki nemcsak tanulmányaiban áll rendelkezésére, hanem magánéletéit is megkönnyíti. Mielőtt a tanuláshoz fogna, igyekeznek vele az amerikai viszonyokat és szokásokat megismertetni. Lakás, élelmezés, társadalmi érintkezés a főtárgyak. Csak nagyon kevés diák tér vissza Amerikából úgy, hogy tanulmányait ne tudta volna elvégezni. A legsúlyosabb aka-, dály, amin át kell vergődniük, a nyelvkérdés, miért is az első időben az angol nyelv gyakorlása a legsürgősebb feladat. A lakáskérdés megoldásában nincs nagy különbség külföldi és amerikai diák igényei között. Egyes egyetemeken sok diáknak teljes ellátást, vagy legalábbis lakást nyújtanak s ott nem tesznek különbséget tanuló és tanuló között. Sokan bútorozott szobát bérelnek, esetleg teljes ellátással, de a legtöbb ifjú — fiatalember vagy fiatal leány —, előnyben részesíti az olyan lakást, ahol maga is foglalatoskodhat a konyhában. Ragaszkodnak a hazai ételekhez, úgy a maguk, min : vendégeik részére, akik gyakran honfitársaikból kerülnek ki. A legkeresettebb s legtöbbre becsült ellátás az, amit az International House-ban nyerhetnek a diákok. A legtöbb nagy városban alapítottak ilyen intézetet, a főiskolákká kapcsolatban. Ezek megismertetik a külföldi diákokat az amerikai kulturális viszonyokkal és összehozzák a más országokból való közösséggé is. Sport, dramaturgiai, zenei és tánc-csoportok alakulnak ki, színházi, hangverseny előadásokat és kirándulásokat rendezve, a nemzetközi barátság szolgálatában. A főiskolákon is vannak ilyen diák-klubok, ahol rendszerint a demokratikus formák szabályai szerint mindenki résztvehet az egyesület életében. Az egyes községek, városok is szívesen szolgálják az idegenforgalom fellendítését és különböző programokat dolgoznak ki a látogatók szórakoztatására és oktatására. Magánemberek és egyesületek gyakran vendégelik meg a messziről jött embert és például Washingtonban 200 olyan szervezet működik, amely a külföldiek igényeinek a kielégítését célozza. ACNS TURISTÁK ÖRÖME OKTÓBERIG WASHINGTON. - Junius 30-án, az amerikai költségvetési év utolsó napján, úgyszólván az utolsó órában Johnson elnök aláírta a törvényt, amely megkurkitja a külföldön vakációzok által hazatérésük alkalmával magukkal hozott holmik vámmentességét. Junius 30-ig az volt és — mint a következőkből kiderül —- még néhány hónapig az lesz a helyzet, hogy amit a turisák hoznak, abból 100 dollár értékű portéka vámmentes, mégpedig a nagybani árat számítva, amely az eladásnál átlag 167 dollárra nő. Más szóval: vámmentesen behozható annyi áru, amennyit a turista külföldön 167 dollárért vásárolt. Az uj törvény, amely július 1-én lépett életbe, a vámmentességet 100 dollár bevásárlási, kicsinybeni árban szabja meg. Ez a fentiek szerint kevesebb, mint a 100 dollár nagybani ár, de több, mint amennyi kurtítást Johnson elnök ajánlott; Johnson 50 dollárra szerette volna a vámmentességet leszorítani — nem azért, hogy Amerikának több vámbevétele legyen, hanem avégből, hogy amerikaiak idegen országokban kevesebbet vásároljanak, kevesebb dollárt költsenek. A külföldi dollár—költés megszoritása nemzeti érdek azért, mert Amerika több okból, főleg külföldi országok megsegitése okából, a nemzetközi financiális kapcsolatban dollár-deficitet szenved: több dollár megy LEGYEN OKOS! CSELEKEDJEN! Vegye meg azokat a dolgokat, amik önt megilletik! Az AVON ügynökök óránként 2-3 dollárt is megkeresnek, szabad idejükben. Hivja fel: KI 5-1345, vagy Hl 2-2462 számol! Allentown-Belhlehem környékén hivja 432-0916. ki, mint amennyi bejön idegen nemzetek amerikai bevásárlásai révén. Még egy kurtítás van az uj törvényben. A mostani helyzet az, hogy a vakációzó amerikai, ha 100 dollár nagybani értéken alul hoz magával holmikat, jogosult a különbözetet hajó vagy posta utján elküldeni: Például: ha magával hoz 50 dollár értékű árut, másik 50 dollár értékű árut feladhat hazai címére. Ezt a kedvezményt az uj törvény megszüntette. Illetőleg, mondjuk igy: megszünteti. Mert az uj törvény nem lép azonnal érvénybe, hanem csak október 1-én. Ezzel a rendelkezéssel a törvényhozó kongresszus és az elnök kímélni akarták a már most külföldön levő turistákat és azokat, akik már elkészítették az idei szezonra vakációs programjukat. Csak a nyári utazási, vakációs szezon lejártával lesz a vámmentes behozatal megszorítva. A finom külföldi italok kedvelőit is sújtja, meglehetősen enyhén az uj törvény. Vámmentesen a J elenleg, még ok* tóher 1-ig, érvényben törvény szerint egy gallont lőhet behozni, október 1 után csak egy kvartot — a 100 dolláros értékhatáron belül. Aki október 1. után mégis egy gallon itókát szeretne vámmentesen behozni, annak három választása van: vakációját a Virgin-szigeteken, Guam vagy Samoa szigeten kell töltse, mert — onnan továbbra is egy gallon lesz vámmentes. A Virgin Islands turistának még egy extra kedvezményt nyújt a törvény ; 200 dollár bevásárlási ár a vámmentesség felső határa. Eugene Black (közép) Johnson elnök speciális megbiottja Saigonban tárgyal 1 billió dollár segélyről és fejlesztési tervről Nguyen Cao Ky miniszterelncckel. Jobbra Maxwell Taylor U.S. nagykövet. Halló! Itt a Nép beszél! WASHINGTON. - Hogyan vélekedik az amerikai nép a vietnami és a dominikai eseményekről ? Sokan, hivatottak és nem hivatottak, beszélnek a nép nevében, de sokan vannak azok is, akik úgy vélik, hogy senkisem beszélhet a nép összessége nevében, mert senkisem kérdezte ki a nép millióit, hogyan vélekednek erről meg arról a kérdésről. Az igazságot a középuton kell keresni. Az elnöknek alkotmányos joga van arra, hogy az amerikai nép nevében beszéljen, a nép egészének megkérdezése pedig lehetetlenség. Ebből a kettős meggondolásból kiindulva, az egyik nagy, komoly washingtoni folyóirat elküldte riportereit az ország minden részébe, hogy puhatolják ki, nem ugyan mindenkinek, de sokaknak felfogását. Ennek a közvéleménykutatásnak során kiderült, hogy a jelen két nagy politikai és katonai afférjének dolgában a nézetek legalábbis sokrétűeknek nevezhetők. Semmi jele nem mutatkozik az egyhangúságnak, ami bizonyos országokban kötelező. A fő kérdés: Amerika népének többsége egyetért-e Johnson elnök politikájával, az erős kéz politikájával? A hangosak hangját halljuk nap mint nap: az egyetemi diákság és tanáraik köréből. A csendesen gondolkodókat és halkan beszélőket szólaltatta meg a folyóirat, a legkülönaözőbb foglalkozásokat űző, a anultságot és politikai érettség legkülönbözőbb fokán álló átlag-amerikaiakat. A vietnami akció dolgában a nézetek nagy eltéréseket mutatnak, a dominikai beavatkozást legtöbben helyeslik. Olvassuk mármost, miképpen vélekedik az ezerarcú amerikai átlagember : DOMINIKA Újságíró, Nashua, New Hampshire: Nem szeretném, ia két év múlva, visszatecintve a mára, szemrehányást (ellene tennünk magunknak azért, hogy eltűrtük egy második Kuba, egy második orosz katonai bázis megteremtését az amerikai érdekszféra kellős közepén. Farmer, Palacios, Texas: Én remélem, hogy mi használni fogjuk fegyveres erőnket mindenütt, ahol olyan lelyzet áll elő, mint most Dominikában. És azt hiszem, egfőbb ideje, hogy ne törődjünk azzal, hogy mit fog szólni a világközvél«né,ny. Üzleti igazgat', San Luis, Obispo, Californá: Csak egy aggodalmam var: hogy amikor oly erélyesei igyekszünk Dominikából kistperni a kommunistákat, ne segítsünk uralomra fasiszta Tagy fasiszta hajlamosságu elemeket. Meg vagyok győződve, hogy az amerikai nép többsége helyesli Johnson elnök dominikai politikáját és akcióját. Pénzügyi szakértő, Chicago: Helyesen jártunk el Dominikában. Ugyanigy kell eljárnunk mindenütt, ahol amerikaiak élete veszélyeztetve van.- És ha kommunista felkeléssel állunk szemben, a helyzetnek megfelelőien kell cselekedni. Unió tisztviselő, Houston, Texas: Miit Dominikát, ugyanúgy minden kis országot meg kell védenünk a kommunistáktól. Irodaigazgató, San Jósé, California : Johnson helyesen tette, hogy gjorsan beavatkozott, de az az érzésem, hogy helyes lett volna, ha előzőleg elnyerte Tolna az Amerikai Államok Szervezetének egyetértését. Polgármester, Billings, Montana: Nagyon helyes, hogy visszatértünk a Monroe Doktrínához. Remélem, hogy Dominika után Kuba következik. Mi vagyunk, és mi kell hogy legyünk a fő hatalom a nyugati földtekén. Üzletember, Missouri: Engem nyugtalanít, hogy a kommunisták mindig elködösitik a helyzetet. Amikor Berlinben tünk fel arra, hogy Vietnamban készülődnek. Mialatt Vicsináltak krízist, nem figyeletnam kötötte le egész érdeklődésünket, Dominikában próbálkoztak. Vájjon hol fognak legközelebb hirtelen lecsapni? Mosoda-tulajdonos, Chicago :t Én azt hiszem, nem jártunk el helyesen Dominikában, megszegtük azt az Ígéretünket, hogy nem avatkozunk be latin-amerikai országok belügyeibe. Üzletember, Birmingham, Michigan. Én helyeslem, hogy Dominikában beavatkoztunk, de attól tartok, hogy ilyen beavatkozás, valahányszor, valahol Latin-Amerikában egy kormányt megbuktanak, meghaladja erőnket. Nem szabad erőinket szétforgácsolnunk. Vendéglős, Detroit: Nekem nem tetszik, ami Dominikában történt, de elismerem, hogy Johnson nem tehetett mást, mint amit tett. Üzletember, Lancaster, California: Most, hogy bent vagyunk és azok amerikai fiatalokat lelőnek, agyon kell verni őket és a törvényességről ráérünk majd azután beszélni. VIETNAM Borbély, Chicago: Diákok, fiatalok sokan demonstrálnak a vietnami háború ellen. Ezeknek legtöbbje a kommunistákkal szimpatizál. Én bizom kormányunk bölcsességében. Johnson és a katonaság vezetői tudják, hogy mit kell tenni. A diákok békét akarnak. De tudniok kellene, hogy a békének ára van, a békéért harcolni kell, előbb vagy utóbb, idejében vagy későn. Ügyvéd, Lawrence, Mass,: A vietnami helyzet veszélyes, percek alatt harmadik világháborút robbanthat ki. Ez a kockázat, a veszély. De én egyetértek Johnson elnökkel, hogy igy kell cselekednünk. Vegyész, East Brunswick, N. J.: Én azt hiszem, nem kell aggódnunk, a koreai példa mutatja, hogy az ilyesmi nem okvetlenül vezet világháborúra. Elektronikus gyár igazgató, Baton Rouge, Louisiana: Elég volt nekünk egy Korea, most ne álljunk meg félúton. Egyetemi hallgató, Madison, Wisconsin: Én nem mondom, hogy ki kellene vonulnunk Vietnamból, de a háborút úgy kellene folytatni, hogy ne bombázzunk polgári lakosságot. Parkolóhely tulajdonos, Detroit : A kínaiaknak meg kellene üzenni, hogy maradjanak békén és hogy, ha elfogy a türelmünk, nem fogunk viszszariadni atombombák használatától. Üzletember, Floyd County, Iowa •, Engem nyugtalanít, hogy a vietnami nép nem nagyon törődik a háborújával. Miközben amerikai fiuk az életüket kockáztatják, az életüket vesztik, a vietnamiak egymásközt marakodnak. Ügyvéd, Mamaroneck, N. Y.: Én azt hiszem, hogy a mi vietnami politikánk kezdettől fogva el volt tévesztve. Most tanácstalanul állunk itt, nincs visszakozás. Üzletvezető, La Crosse, Wisconsin : A vietnami helyzet reménytelen. Kár az emberekért és a pénzért. De hát mi eligérkeztünk és most nem tu-HOL KÉSIK A VEGYSZER A BÜROKRÁCIA MÁSÁRA? BUDAPEST, (FEC). - Egy malmi munkás telket vett, hogy házat építtethessen magának, de a bürokrácia útjába állt és négyévi kitartó küzdelme hiábavaló volt. A budapesti rádió igy adja elő az esetet: 1961-ben Szurovecz Vendel megvásárolta Martonvásáron, a Felszabadulás utca 28. sz. telket, rajta egy bontani való házzal. A szomszédasszony, Veredi Györgyné azonban kijelentette, hogy a Szuroveczék által vásárolt teleknek ő a társtulajdonosa. Telekkönyvi szemle következett, melynek során a hatóság megállapította, hogy a telek tulajdonjoga kétnyolcad résziben tényleg Veredi Györgyé és nejéé, ihatnyolcad részben Szurovecziéké. Sok huzavona után eloszlatták a félreértést és éppen három éve engedélyt kapott Szurovecz Vendel, hogy lebontsa telkéről a düledező házat. Egy hónappal később a székesfehérvári járási tanács kiadta az építési engedélyt az uj házra. Nosza, nekilátott a martonvásári Építőipari Szövetkezet az alapozásnak. Jókora pincét vájtak, terméskőlábazatot készitettek. Mire mellmagasságig emelkedett a lábazat, a járási tanács Verediék kérésére félbeszakittatta az építkezést. Eddig 39 tárgyalás foglalkozott azzal, hogy folytathatja-e Szurovecz Vendel az építkezést, vagy sem. A járási tanács ennek az évnek a tavaszán mégis csak felszólította Szurovecz Vendelt, készíttesse el ismét a tervrajzot. Tizedmilliméterre ugyanaz a tervrajz készült el, mint három évvel ezelőtt. Máj. 10-én Szuroveczék megkapták az engedélyt a járástól, hogy folytassák az épitkezést. Végre! — lélegzett fel a család. De korán, mert 12 nap múlva ugyanaz a szerv — mivel Vérediék ismét fellebbeztek — felfüggesztette az engedély hatályát. A bíróság és a megyei tanács nyilván törvények és rendeletek alapján járt el. De örülhet-e Szurovecz Vendel annak, hogy a telekáron kívül eddig a következő költségei voltak az ügyben: fizetett 3560 forint perköltséget, 3300 Ft. ügyvédi munkadijat, 560 Ft-ba került az igazságügyi szakértő, 300 Ft-ba az okmánybélyegek. Útiköltsége 819 Ft. volt. 39 kiesett munkanapja is több mint 2000 Ft.; összesen tehát 7000 forint kár és a kiállott izgalmak következtében tönkrementek az idegei. És még mindig nincs háza. A pörben szereplő ház lábazatát á három év alatt benőtte a gyom. Jövőre már fiák nőnek rajta. Vájjon hol késik a vegyszer, amely nem engedi az égig nőni a bürokrácia fáit?” — kérdi a pesti rádió riportere. NŐK SZELESEBB ALAPZATA WASHINGTON. — Hiteles, hivatalos megállapitást nyert, hogy a nők alapi szélessége meghaladja a férfiak azonos testrészének szélességét. Nem nagy a különbség, mindössze négytized incs: 14 incs és 14.4 incs — a nők javára. A hiteles megállapítás a U. S. Public Health Service országos egészségügyi hivatalától származik. A hivatal felmért, vagy inkább lemért 7000 férfit és nőt, 18 és 79 éves kor közt, felvette a test különböző részeinek méreteit s ennek a vizsgálatnak lett legérdekesebb eredménye az alapi eltérés. Nem alapvető eltérés férfi és nő közt, mégis fontos. A ruhaiparnak és ruhakereskedelemnek, az orvosi készülékgyártásnak, a katonaságnak tudnia kell az átlagos férfi és női alapméreteket, hogy megfelelő, kényelmes, biztonságos nadrágot, szoknyát, alsónemüt, betegtolókocsit, stb. tudjanak rendelni, illetőleg gyártani. dunk kimászni a sárból. Üzletember, Fort Smith, Arkansas: Mint a második világhábóru > frontveteránja, azt mondom: Bocsátkozzunk tárgyalásba és hozzuk haza a fiainkat. A vietnamiak kormányozzák a saját országukat. Sportüzlet tulajdonos, Ashland, Oregon: Én úgy hiszem, a vietnami rizsföldek nem érnek meg egy világháborút. Mezőgazdasági gépkereskedő, Valentine, Nebraska: Ha a kínai kommunisták megint azt csinálják, amit a koreai háborúban csináltak, hogy ránkszabaditják milliós népségüket, atombombákkal kell lecsapni ráj uk. Az oroszok nem fognak az ő kedvükért világháborút kezdeni. SZABAD SZŐ NEW JERSEYBEN TRENTON, N. J. - Eugene Genovese, a Rutgers állami egyetem 35 éves tanára, aki “marxistának és szocialistának” nevezi magát, egy gyűlésen élesen elitélte Amerika vietnami politikáját és háborúját és kijelentette, hogy örülne, ha Vietnamban a kommunista gerillák győznének. Hughes kormányzó körülbelül száz tiltakozó levelet kapott. Ezekre azt felelte, hogy ő ugyan határozottan ellene van Genovese elveinek és előítéleteinek, de Genovese állását az egyetemen nem politikai nézetei alapján tartja és az egyetemi katedráról nem hirdeti politikai elveit, tehát nem szegte meg a politizálási tilalmat. iSzólásszabadságát nem lehet korlátozni, a tanári állástól nem lehet megfosztani, az egyetemen a vitatkozás szabadsága alapvető jog. JELENTSÜNK ŐSZINTÉNl MOSZKVA — A “Kommunista” nevű folyóirat vezércikke írja: A szovjet sajtónak, a rádiónak és a televíziós állomásoknak, egyetlen hirt sem szabad elhallgatniuk, hanem minden hirt őszintén, szocialista értékeléssel, kell jelenteniük. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javítását, átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő 'ózsef. Telefon: CH 7-8484.
