Bethlehemi Hiradó, 1965. július-november (43. évfolyam, 26-46. szám)
1965-09-30 / 39. szám
6. oldal BETH I.EMM I tflRAüO Thursday Sept. 30, 1965 CSENDESHÄBORU A TUDOMÁNY MEZEIÉN PÖRGE, FERDEORRU & CO. A szabad világ és a szovjet világ -hidegháborújáról sokat olvasunk, beszélünk és gondolkozunk. Ritkábban esik szó egy másik háborúságról, mely most folyik: a tudományos kutatás, kísérletezés s a technikai vívmányok gyakorlati értékesítése terén. Mig a hidegháború ellenségek közt folyik s a gyengébb fél az erősebbet lepipálni és eltemetni szeretné, a tudományos csendesháboru barátok, szövetségesek közt folyik. Itt az erősebb fél Amerika, a másik oldalon -sorakoznak barátaink, köztük — nem tréfa! — De Gaulle tábornok, elnök, a francia csoda nagy és magas álmodója. Az, hogy tudományos kutatás és technológiai gyakorlati eredmények terén Amerika vezet, talán még a laikus közönség sorában is ismert tény. Ennek megállapitásával ezt az írást mindjárt be is fejezhetnek. De a dolog nem ily egyszerű. A dolgok alakulása, ellenkezőleg, nagyon érdekes, mondhatni: izgalmasan érdekes. Hogyan s miért történt, hogy Amerika “lepipálta” Európát? * * * Az angol példa egymagában feleletet ad erre a kérdésre, ha nem akadna több példa. Korunk technológiai vívmányainak csúcsán a computer áll, a csodagép, a majdnemmindent-tudó gép, amely — nem utolsósorban — átmenetileg érzékeny munkanélküliséget okoz. Nos, kik kezdték, kik indították el ezt a vihart, amely felkavarta az egész ipari termelést, üzemvezetést, üzleti számításokat, piaci kutatásokat? Az angolok kezdték! A világ első computer csodagépeit 1951-ben az angliai Cambridge Egyetemen és Manchester egyetemén mutat ták be sikernél. Egy évvel ké sőbb Angliában már haszná latba veték az első gépet. És mjt látunk ma? Az amerikai computer uralja a világpia cot. Szinte versenytárs nélkül, mindenesetre komoly konkurens nélkül áll az egész vilá gon. Az egész világon — bele értve Angliát is! A múlt év ben Angliában 284 computert adtak el és ezek közül 144 amerikai computer volt. Atombomba ... Ha ezt a fé lehnetés szót halljuk, nyom bán a Manhattan Project lép emlékezetünkbe. De legyünk igazságosak, valljuk be, amit nejn is tagadhatnánk, hiszen a tudomány titkai előbb-utóbb nyilt titokká válnak. Nos, a háború előtti években az atombontási kísérletek terén angol tudósok vezettek. Kísérleteik egyre közelebb hozták az eredményt — az első amerikai atombomba megteremtését. Az atomenergia nemcsak pusztításra alkalmas fegyvert adott az ember kezébe. A jólét szoglálatára és növelésére is kihasználható, egyebek között villanyáram fejlesztésé re. A háború után ebben az irányban megkezdődött a tu dományos kutatás és a gya korlati munka. 1956. augusztusában működésbe lépett az első atomhajtásos villanyáram telep. Hol? Angliában, Calder Hallban. Társasutazás az óhazába j et repülőgépen! Pár óra alatt leszállás a Ferihegyen! Kolosszális! Köszönjük az angol tudósoknak, hogy ezt lehetővé tették. Az első jethajtásos személyszállító repülőgépet az angolok 1949-ben kipróbálták és már három évvel utóbb, 1952-ben szélsebesen szelte a levegőt az óceán felett az angol Comet. Férfiak örömére az uj sta inless borotvapenge. Gillette, Personna, Schick . . . Mind az amerikai borotvapengegyárak angol Wilkinson fegyvergyártó vállalat szabadasát használják. * * * Amerika vezet ma ezen a téren és amazon, minden téren. Miért ? Azért, mert gazdagabb. Több pénze van és több tudósa, több mérnöke, több technikusa — amerikaiak, angolok, németek, franciák, belgák. Az 1952—1961 évtizedet felölelő statisztika szerint Amerikába jött Európából, legfőképpen Angiiból és Nyugat-Németországból 30,000 mérnök, 14,000 fizika tudós, 9000 más szakmabeli tudós. És ezeknek a “bevándorlóknak” száma azóta nőttön nő Amerikában ma 800,000 tudós, mérnök, technikus mü ködik az uj iparokban, amelyek csupán olyasmit produ kainak, amik még nemrég ismeretlenek voltak. Amerikr ma tudományos elméleti és gyakorlati kutatásra, kísérletezésekre, próbákra -évi 20 izer millió dollárt költ. Ilyen 'költekezést’ egyetlenegy nyugati ország sem engedhet meg magának. Ezért jön-Amerikába a nagy tudós és technikus áradat: mert itt nemcsak többet lehet keresni, ha nem több és jobb laboratóriuni és üzemi felszerelés köny nyebbé és eredményesebbé teszi a munkát. Összehasonlításul legyen elég annak megemlítése, hogy a Nagy Charles hazája, Franciaország, mindössze évi egy és egyharmad milliárdot költ ilyen célokra. (Úgy az amerikai, mint a francia számadatokban az állam és a privát ipar kiadásai együtt szerepelnek, és ugyanez all a többi országok esetében is, amelyeknek megfelelő adatait azért hagyjuk el, mert egy példa mindent megmond. $ $ “Legújabb ipari forradalomról” beszélnek. Az jellemzi legújabban a világpiacot, hogy ma a versenyben nem az alacsonyabb ár győz, hanem a jobb technológia kerekedik felül. Például a jobb gépet Amerikától vásárolják, ha másutt olcsóbb gépet lehet is kapni. Az amerikai gyártmány azért jobb, mert rengeteg kutató munka van mö götte; egész sereg legújabb iparban a termelési költségek 20—25 százaléka — kutatási, kísérletezési költség. “Ilyen tempóban riii nem tudunk versenyt futni”, mond ta egy francia vezető tudós A legújabb ipari forradalom tulajdonképpen tudományos forradalom, ész és pénz a döntő fegyverek. Emlékezzünk az iskolai történelemkönyvből a régi mondásra: A háborúhoz három dolog szükséges — pénz, pénz és pénz. A tudománoys világ csendes háborújához több mint ez a három dolog szükséges — ezer meg ezer agy és kéz. 10,000 lakosonkint ennyi a tudományos kutatók száma: Amerikában 23, Angliában 9,7, Nyugat- Németországban egyenként 8, Franciaországban 6. (És, ámbár ebben az Írásban csak a szabad világban folyó tudományos csendesháboruról van szó, mégis megemlítésre méltónak tartjuk az oroszországi számot: 18,5. Az orosz kormány,' ’ főleg a fegyverkezés örökös fejlesztése érdekében, a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy ne maradjon el az amerikai fejlődés mögött.) “Amerikai újítási iparról” is beszélnek. Mint minden va-BUDAPEST. - Bene János Ferenc 51 éves hegesztő csoportvezető budapesti, Kiss Árpád 38 éves darukezelő miskolci és dr. Stirling Károly 82 éves nyugdíjas volt vállalati főkönyvelő, pécsi lakos, háborús bünperét kezdte tárgyalni szerdán a fővárosi bíróság. 1944 őszén Stirling Károly r. kassai fiúnevelő intézet lamirevaló ipar, ez is big business. Nem hinné az ember: az újítási ipar több embert foglalkoztat, mint a banküzlet. Négyszer olyan nagy üzlet, mint a légi siállitás. Annyi, mint egyharirada az egész amerikai nagykereskedelem nek. Évi 20 billió dolláros business még amerikai fogalmak szerint is mammut business. igazgatóhelyettese, volt magyar katonatiszt, a Turul és Keleti Arcvonal Bajtársi Sző vétségének tagja, a magyar és német katonai szervek megbízásából terroralakulatot hozott létre, amely magát I. Magyar Petőfi Rohamdandárnak nevezte, mivel a terű létén működő partizáncsoport is Petőfi nevét vette fel. Stirling az intézet növendékeiből mintegy 30 fiatalt választott ki .akiknek a kiképzését azonnal megkezdték a tornai grófi kastélyban. A később mintegy kétszáznyira növekedett bandának ez á csoport lett a magja. Kiss Árpád akkor, mint fiatalkorú került a különleges alakulatba. Ennek aza lakulatnak a vezetője Bene János Ferenc, fanagykereskedő, a rongyosgárda egykori tagja. Bene kapcsolatban állt Darabos Lászlóval, a kassai nyilaspárt vezetőjével is. Darabost ké sőbb a csehszlovák bíróság kivégeztette.. A Bene parancsnoksága alatt működő alakú lat 1944 decemberétől 1945 januárjáig több akciót hajtott végre, s mintegy 30—35 partizánt, illetve p-irtizángyanus személyt vett őrizetbe, akik nek egy részét átadta a német és magyar katonai szerveknek, a tábori csendőrségnek. Közülük a vádirat szerint MEZTELENRE ETTE MAGÁT MANILA. — Megette az in gét és ruháját Isodoro Marabi fülöpszigeti húszéves fiatalember, aki egy hónapot hányódott a tengeren kis csónakjában. Amikor megmentették, elmondta, hogy éppen bőrsaruját készült elfogyasztani kínzó éhségében. csoportja gyilkolt meg, Bene közvetlen részvételével vagy utasításával. Az egyik kivég zőosztagnak, amely három embert végzett ki, tagja voll Kiss Árpád is. A holttestek exhumálása alkalmával kiderült, hogy a kegyelmet jelentő golyót borzalmas kínzások előzték meg Bizonyítanak a kinyomott szemek és a letépett körmök. így gyilkoltak meg egy terhes anyát is, Filcsakova Máriát, akit férje keresése közben fogtak el. Filcsakovát kegyetlenül megkinozták, falhoz állították és körlülövöldözték. I Egy golyó eltalálta, haslövést kapott -és elvér: ett. Hasonlóan kegyetlen módon kínozták a Petőfi partizánbri gád két elfogott tagját, Mátrai Lászlót és Tóth Gyulát is. Mátrai László, akinek a kínzások során kezét, lábát el törték, egy óvatlan pillanatban az örök fegyverével fej belőtte magát. Társát a banda tagjai végezték ki A bíróság a bünügy tárgyalását a vádirat ismertetésével és az elsőrendű vádlott Bene János Ferenc kihallgatásával kezdte meg. A vádlott a kér désre-, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszolt: “Amit akkor tettem, azt ma, húsz év távlatából bűnnek tartom, de akkor hazafias cselekedetnek tekintettem.” Egyéként a részletekre vo BUDAPEST. — “Pörge, •Jimmy, Johny, Ferdeorru Jancsi, Hoszu Laci, Művész, Sző rös” és társaik az év elején verődtek össze. Naphosszat a Bihari utcai italboltban tanyáztak. Közben átrándultak a Marx téri tejvendéglőbe, hogy néhány falatot nyeljenek a töméntelen fröccsre. Amikor leszállt az este, a Do hány utcai Diófa vendéglőben ütötték fel főhadiszállásukat. Záróra után a díszes társaság tagjai a Villa Negrának nevezett, kimustrált autóbuszban iszogattak. Hajnalban a társaság elvonult. Minthogy csak kettő-háromnak volt lakása, a többiek a Nyugati pályaudvar egyik tornyában kerestek éjszakai szállást, egyenként másztak fel létrán. Amikor hivatalos szervek felfedezték, hogy a hívatlan vendégek ott alusszák ki mámorukat, s ez a lehetőség megszűnt, a budaörsi barlangokat keresték fel. így ment ez hétről hétre Miből tellett a társaság tag jainak erre a fényűzőnek ugyan nem mondható, de költséges életmódra? — Hiszen egyikük sem dolgozott, és tud valévően az ételért és italért mindenütt fizetni kell. A főkapitányság nyomozói csakhamar választ találtak a kérdésre. Peregi János, 39 éves foglalkozás nélküli, bár több gyermeke van, hónapokig “elfelejtett” tartásdijat fizetni. Prágai Mihály 23 éves gépkocsivezetőnek, amikor összeismedkedett cimboráival, 2000 forintos állása volt. Úgy érezte azonban, hogy az uj környezetben uj élet kezdődhet munka nélkül. Otthagyta hát állását. A, 35 éVjes Roszner László és ■ a 23 éves Szűcs John A. Gronouski, az Egyesült Államok volt postaügyi ninisztere, azt kérte a kongesszustól, hogy egyezzék bee a postatakarékpénztár intézményének a beszüntetésébe. Szerinte a postatakarékpénztár egy letűnt korszak csökevénye. A felszámolás lebonyolitását fokozatosan két évre tervezte és kérte a kongresszust, hogy bizonyos haáridőt állapítson meg, amelyen túl kamatot többé nei| hzetnek. A kongresszus 1910-ben álitotta fel az első postatakarékpénztárát, sok évvel azután, hogy a magyar királyi postatakarékpénztár megkezdte működését. Itt a célja az volt, hogy kisemberek, földmivesek és olyan beván dorlók szükségleteit elégítse ki, akik falvakban laknak, tá vol minden pénzintézeti fióknatkozó kikérdezésnél újra meg újra azt állítja, hogy nem emlékezik, rossz az em lékezőtehetsége. A tárgyalás több na] ig főj tartani. László már jel ismerték a börtönöket — belülről. A 22 éve3 Göllei Ferenc vidékről jött fel a fővárosba munkát keresni, de ahelyett, hogy munkát vállalt volna, a társasághoz csatlakozott. Hangyási Jánost é: Megyesi I Lajost — mindketten 2\ évesek —, már csak a börtönben tudták kihallgatni a nyomozók, időközben ugyanis esedékessé vált régebbi bűncselekményeik miatt kiszabott büntetésük kitöltése. Brezvai Sándor, alig 21 éves, s már ismert markecoló (ittas embereket kifosztó), aki betegesen undorodott mindenféle munkától. A 32 éves Gyémesi Ferenc is veszélyes bűnöző, Farkas Anna — a társaság egyetlen nőtagja — közveszélyes munkakerülő. A banda 11. és 12. tagja a 39 éves Kerti Sándor és a 35 éves Almási Albert, a rendőrségen büszkén színésznek vallották magukat. Ezúttal azonban megbuktak szerepükben. A banda tagjai hangyaszorgalommal követék el a legkülönbözőbb bűncselekményeket. Az italboltokban részeg emberekkel italt fizettettek maguknak, majd meglopták őket. Elvittek mindent, ami a kezük ügyébe került, orkánkabáttól ételhordóig. Loptak a pályaudvarokon, a vonatokon még a Markó utcai bíróság folyosóján is. Vikendházakat fosztogattak, autókat törtek fel. Egyik éjszaka Hangyási és Prágai, mint nyomozók, ittas férfit igazoltattak, majd megverték, taxiba ültették, s kimentek vele a Margitszigetre. Ott kifosztották. Nehéz lenne felsorolni a sok gazemberséget, amit néhány hónap alatt elkövettek. tói. Az 1910-es években a bevándorlók milliói érkeztek Amerika partjaira, akik megszokták, hogy postatakarékpénztár álljon a rendelkezésükre. Az amerikai postatakarékpénztár 1947-ben érte el működésének csúcspontját, amikor 4,200,000 betevője volt, de ma már csak egymillió amerikainak van ilyen számlája. A betétek összege 3400 millió dollárról 416 millióra csökkent, az átlagos egyenleg 808 dollárról 387 dolárra. Mi az oka ennek az óriási visszaesésnek, amikor a magánbankok takarékbetétjei sói ha nem álmodott magasságba szökkentek? A felelet egyszerű. A kamat, amit a’ postatakarékpénztár fizet csak 2% évente, mig a bankok, takarékpénztárak, savings-andloan association-ok 4—5% kan matot térítenek meg. A postatakarékpénztári betétnek már az az egykor egyedüli előnye sem áll fenne, hogy Uncle Sam jótáll érte, mert F. D. Roosevelt óta minden bankbetét 10,060 dollár erejéig jiztositva van. Emmett McClure (bal) egy 25 centest dobott be Marietta, Ga.-ban a Lockheed-Georgia Co. kávéautomatájába és a kávéval egy Jefferson 5 centest kapott vissza, mely állitólag 50,000 dollárt ér. Pakisztán elnöke Mohamed Ayub Khan, térképen kiséri a háború folyását Pakisztán és India között. Húsz év után binösnek érzi magát mintegy tiz embert Benáék A postatakarékpénztár alkonya
