Bethlehemi Hiradó, 1965. január-június (43. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-04 / 9. szám

RETH1.EHE.MI ITIKAbf ft. OLDAL A KORMÁNY “SAJNÁLKOZIK” BUDAPEST. (FEC). — Öt lapi késéssel a magyarorszá­gi kommunista kormányzat kifejezte sajnálkozását az amerikai követség megost­­■omlása miatt. Szilágyi Béla iíülügyminiszterhelyettes hi­vatalában meglátogatta az amerikai ügyvivőt, Emil 0’­­Shaughnessyt, hivatalos tor­nában juttatta kifejezésre sajnálkozásukat a történte­iért és biztosította az ameri­­ai diplomatát, hogy a ma­gyar kormány a jövőben meg­felelő intézkedéseket fogana­tosít a hasonló jellegű akciók megelőzésére; egyben bejelen­tette készségüket az okozott anyagi károk megtérítésére. A lapok elhallgatták az ame­rikai követség megostromlá­­sát s az egészet úgy állították be, mint egy békés tüntetést. A Népszabadság szerint “az Egyesült Államok vietnami agresziója elleni tiltakozásul a hazáikban tanuló vietnami és más külföldi diákok, to­vábbá magyar egyetemisták szombat délelőtt tüntetést rendeztek a Szabadság-téren. A tüntetők a Technika Há­za előtt gyülekeztek, ahol egy észak-vietnami diáklány és egy kubai diák gyűlölködő hangú beszédet intézett hoz­zájuk. “A forró hangulatú gyűlés végén a diákok köve­telték: az Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse meg Vietnam elleni agreszióját, csapatai azonnal hagyják el Dél-Vietnamot. — A gyűlés résztvevői a fenti követelése­ke kifejező táblákkal, transz­parensekkel az amerikai kö­vetség elé vonultak. Követel­ték, hogy az Egyesült Álla­mok szüntesse meg agresszió­ját, az ismétlődő bombatáma­dásokat, s hogy az amerikai ’imperialisták haladéktalanul vessenek véget vietnami há­borújuknak s a genfi egyez­mények -előírásai szerint von­ják ki csapataikat Dél-Viet­­namból.” Az országban több helyen is tartottak tiltakozó gyűlé­seket, és a parlament ülésén is foglalkoztak a vietnami kér­désekkel — a Szovjetunió be-' állításában. A magyar-ameri­kai kártérítési igények tár­gyalása ugyanakkor Budapes­tén változatlanul folyik. AZ OROSZ MEGSZÁLLÁS “SZÜKSÉGESSÉGE” BUDAPEST (FEC) — Par­lamenti beszédében Kádár Já­nos kitért az orosz csapatok sokat emlegetett kivonásának kérdésére is. Tiltakozott az olyan beállítás ellen, mintha az orosz csapatok “a belső rend biztosítására” tartózkod­nának az országban; jelenlé­tük “kizárólag a nemzetközi helyzet függvénye.” “Ha a nyugati nagyhatal­mak úgy gondolják — mond­ta —, hogy ne legyenek szov­­je csapátok Magyarországon, akkor foglalkozzanak azokkal a nagyon komoly és érdemi javaslatokkal, amelyeket a Varsói Paktum államainak ne­vében a Szovjetunió és több más állam tett a NATO álla­mainak;” Mint ismeretes, Moszkva el­sősorban “megnemtámadási” egyezményre gondol a két ka­tonai tömb közt, a status quo fenntartására, s az is érdeke, hogy - megakadályozza Nyu­­gat-Németország felszerelé­sét atomfegyverekkel. “A dologhoz hozzátartozik, hogy bár egyes nyugati kö­rök bennünket, mint afféle műveletlen, a műhelyből és a mezőről előkerült vezetőket lenéznek, de azért számolni és gondolkozni mi is tudunk. S a csapatok visszavonására is ér­vényes, hogy valamiért va­lamit. Tessék. Mi nem félünk a szovjet csapatok visszavo­násától, de nem támogatunk a politika és a nemzetközi hely­zet javulása érdekében egyol­­| dalu visszavonulást. Tessék olyan viszavonulásokról ko­molyan tárgyalni, amelyek lé­nyeges eltolódást egyik fél számára sem jelentenek az erőviszonyokban és a földraj­zi elhelyezkedésben.” A megszállás lényegét úgy fogja fel Kádár, hogy az “ideiglenes Magyarországon állomásozó szovjet csapatok a Varsói Paktum megállapo­dásainak keretében, törvé­nyeinkkel és a nemzetközi jog­gal teljes összhangban tartóz­kodnak nálunk”. Még azt is hozzátette, hogy ez milyen jó nekik, mert nem kell nagyobb magyar hadse- 1 reget fegyverben tartani... AZ EURÓPAI ÉRDEKKÖZÖSSÉGRŐL BUDAPEST (FEC. — Ká­dár János parlamenti beszé­dében külpolitikája alapelvét úgy határozta meg, hogy Ma­gyarország hajlandó együtt­működni minden néppel, ha az nem irányul egy harmadik ellen. A kölcsönös érdekek alapján kereskednek és a bé­kés egymás mellett való élés szellemében javítják viszo­nyukat a nyugati országokkal. Kiemelte az osztrák-magyar és a francia-magyar kapcso­latok kedvező alakulását, s ér­deklődésüket az egyesült és “európai” Európa eszméje iránt. ’’Ez sokakban meglepe­tést keltett — mondotta. Pe­dig ezen nincs csodálkozniva­ló. A békés egymás mellett élés szerintük azzal jár, hogy tudomásul vesszük egymás létét. Természetes tehát, hogy érdekel bennünket a másik felet vezető elgondolás is. Az osztályharc nem helyezte ha tályon kivül a földrajzi fogai makat. Aki a térképre néz, az szempillantás alatt megálla pithatja, mely államok van nak Közép-E urópában, és azt is, hogy Európa az Atlanti óceántól az Uraiig, az északi sarkvidéktől a Földközi-ten gerig terjed. De aki kimond ja azt a szót, hogy Európa nem feledkezhet meg arról hogy Európában van van a szocialista világrendszer 9 or­szága, és köztük a Szovjet­unió, mely úgy Európának, mint Ázsiának legnagyobb ki­terjedésű országa. A szocialis­ta Magyarország is Európá­ban és annak középső térsé­gében helyezkedik el. Mi reá­lisan gondolkozva kezdettől fogva tudjuk, és mindenkor számításba vesszük azt, hogy ugyanezen földrajzi szférá-FORDULJON A LEGJOBBAN MEGSZERVEZETT UTAZÁSI IRODÁHOZ I I I I I I $366oo BUDAPEST-NEW YORK NEW YORK-BUDAPEST ODA VISSZA EGY EVEN BELÜL Csoportjainkat végig az útvonalon utazási szakembereink kisérik. Utazás a felszállási helyig hálóhellyel, Liegewagennel ellátott luxusvonaton. Továbbutazókat tisztviselőink a Kennedy Airporton a megfelelő gépre ülte­tik. Idősek és gyermekek utazását vállaljuk csoportjainkkal. FENTI UTAZAS SZOLGÁLTATÁSOK NÉLKÜL BUDAPEST-NEW YORK s 352 .60* NEW YORK-BUDAPEST ODA-VISSZA MAGYAR LÁTOGATÓ VÍZUMOT NEM ÁLLAM­POLGÁROKNAK IS AZONNAL MEGSZEREZZÜK ICarpathia Travel Agency 1595 SECOND AVE. NEW YORK I I I I I mm bes: Ifi Ine. Telefonszámok 879-8003 és 535-3612 az amerikai repülőtársaságok, az IBUSZ, a román CARP ATI National Tra­vel Office képviselője * A repülőút az ICELANDIC AIRLIES LOFTLEIDIR uj tervezésű ROLLS ROYCE 400 JET-prop gépével történik a felszállási helytől New Yorkig. * Ugyanez az ut végig repülőn NEW YORK-BUDAPEST-NEW YORK ................................................$567.40 NEW YORK-WIEN-NEW YORK, 21 napos excursion .......................$427.30 Carpathia Travel Agency, Inc. 1595 Second Ave. New York 28, N. Y. NÉV ........................ .................................................. CIM .................................................................................... A Budapesti Ügyvédi Munkaközösség megbízottja: magyarországi ingatlan ügyek, jogi iratok beszerzése, házassági bontóperek, hitelesítések, hagyatéki ügyekben intézkedések és szüksé­ges iratok beszerzése. Ha haza akar látogatni, vagy ro­konait akarja kihozatni, vágja ki ezt a szelvényt és küldje be. Azonnal részletes felvilágosítás­sal szolgálunk. Elfogták Mama Onema varázslónőt, a kongói rebellisek elsőosztályu boszorkányát. Jelenleg Tshombe kormányának dolgozik. ban van számos más olyan or­szág is, amelynek belső tár­sadalmi rendszere eltérő a miénktől, nem szocialista, ha­nem kapitalista. Csak üdvö­zölni lehet, hogy elkezdődött ezeknek az adottságoknak reális tudomásulvétele a má­sik oldalon is, mivel a föld­rajzi közelségből sokirányú s hasznos együttműködési lehe­tőség adódik’. NEM FÁZNÁK, HÖLGYEK? MANCHESTER, Anglia. — Alexander Boyd, a manches­teri egyetem sebészeti intéze­tének igazgatója, agglegény s joggal feltehető, hogy a nők igaz barátja. Tőle tehát elfo­gadhatnak jótanácsot a höl­gyek, főképp a csinosabbak és legfőkép azok, akiknek karcsú és f of más lábuk van. Ide fi­gyeljenek, hölgyek, mert át­adjuk a szót a tudós profesz­­szornak: Télidőben a nylon harisnya és az ici-pici cipellő nem egész­séges viselet. Attól nemcsak szép szinét veszti el a láb, ha­nem meg is vastagodhat. — Mert tudni kell: ha a nők a hiúságtól és bátorságtól ve­zérelve dacolnak a téli hideg­gel, a szervezetük mégis vé­dekezik a téli hideg ellen. Úgy védekezik, bogy a lábbőrt erő­siti, vastagit ja és melegítő zsírt visz le a lábakra, amely természetes védelmi folyamat­nak további következménye az, hogy a nylon-takarta láb­ban felhalmozódó extra bőr és extra zsir nem kap elegendő vért és petyhüdés áll be. Ha ezt a nők megértik, biz­tosan elfogadják Boyd pro­­feszor tanácsát: Tessék gyap­­juharisnyát hordarti, mégpe­dig vastagot, és persze vas­tag, puhán bélelt cipőt is. Közlekedési Világkiállítás — repülünk a jövő évszázadba... MÜNCHEN — Junius 25.­­én megnyílik itt,Bajorország fővárosában, a több mint há­rom hónapra tervezett Közle­kedési Világkiállítás. Már az eddigi jelentkezések világo­san mutatják, hogy ez igazi világkiállítás lesz, amennyi­ben közlekedési és ipari telje­sítményeiket be fogják mu­tatni úgy a szabad világ, mint a kommunista blokk országai. Már eddig 27 ország hivatalo­san bejelentette részvételét. Valóságos világtérképet vará­zsol elénk a már “benevezett” országok névsora: Abesszinia (Etiópia), Bel­gium, Dánia, Elefántcsont­part, Finnország, India, Olasz­ország, Japán, Jugoszlávia, Li­banon, Marokkó, Mexico, Pa­kisztán, Svájc, Svédország. Spanyolország, Thaiföld (Szi­ámi) , Tunézia, Törökország, Egyiptom, Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország. A most folyó tárgyalások eredményekép pen még 14-16 ország jelent­kezését várják. Ma már szin­te biztosra vehető, hogy Ma­gyarország is résztvesz a vi lágkiállitáson. A rendezők nagy előkészü­leteket tettek. A kiállítás, amely bemutatja a világ köz­lekedésének jelenlegi helyze­tét, ugyanakkor mintegy elő­hírnöke a jövő század közle­kedésének is. Óceánok alatt, vezetett uj kábelkapcsolatok sok modelljei, a repülőipar fantasztikus programja, atommal hajtott mozdony­­óriások vázai mutatják az em­bér törekvését: ledönteni az időbeli távolságokat. Tág teret kap a kiállításon az atomrob­bantás felhasználásának gon­dolata a közlekedésben. A Szovjetunió komolyan ér­deklődik a világkiállítás iránt. A Szovjet Gazdasági Akadé­mia a légiforgalmi társaság­gal és az exportszervezetek­kel karöltve részt vállalt a ki­állítás gazdagításában. A Szovjetunió ezenkivül nagy­számú delegációval is képvi­selteti magát, amelynek hiva­tása lesz a kiállítás anyagát tanulmányozni és fontos tár gyalásokat kezdeményezni a világ jelenlevő szinte vala­mennyi közlekedési szakembe­rével. München városa máris tel­jes apparátussal készülődik. Az Ausstellungshalle kiállítá­si csarnokot lezárták a kézi­labdázók elől, az egész város­részt a világkiállítás befoga­dására készítik elő. Már épül az a száz méter magas, mint­egy 200 tonna súlyú kilátóto­rony, amelynek különlegessé­ge az óriás rúdon kívül műkö­dő lift. Ez, miközben felkuszik a magasba, utasaival három­szor körüljárja a torony ten­gelyét, pompás kilátást nyújt va a kiállítási panorámára. A közönség szórakoztatásáról, divatbemutatók, műsorok, koncertek gondoskodnak majd, és nagy érdeklődéssé] várják a szépségkirálynő vá­lasztást: ott választják majd meg a világ legszebb stewar­­dessét. Sparkling Johnny, a Harbor View Farm tulajdona, vezet az Ever glades Stakes versenyben, Hialeahbäri, mely előjátéka a 100,000 dől-TERN. — Svájcban, a nem­zetközi turistatársaság para­dicsomában, ahol a vendég­­szeretet a legnagyobb nemze­ti ipar és üzlet, mostanában egyre hangosabban elhangzik egy jelszó, amelyet ott ezelőtt még soha nem lehetett hal­lani: Minden idegen menjen vissza oda, ahonnan jött! Uj szó is jött forgalomba: Tul­­idegenedés. A tulidegene­­dés az oka az első idegen-el­lenes mozgalomnak a kis ős­demokrata köztársaságban.— Svájcnak nem egészen 6 mil­lió lakosa van s a lakosság­nak 15 százaléka idegen — a legtöbbje importált olasz és spanyol munkás. Ezekkel a különböző iparokban a legala­­csonyabbrendü munkákat vé­geztetik, ugyanúgy, ahogyan régebben és bizony még mos­tanság is a négerekkel Ameri­kában és egyebütt. Mármost az a kérdés: Kiszoritanak-e ezek az idegen munkások sváj­ciakat, elzárják-e a munkapia­cot a svájci fiatalság elől? De felteszik ezt a kérdést is: Ha elmennek az idegenek, vájjon kedvet kapnak-e a svájciak újra olyan szolgai és piszkos nehéz munkára, amiket az utóbbi években az idegenek­nek átengedtek? A vita nagy­ban folyik, szenvedélyesen. Az egész országban terjesz­tenek egy röpiratot, amely a tulidegenedést a svájci fiatal­ság elleni árulásnak és az ősi hagyományok megsértésének mondja a referendum, népsza­vazást követel, oly törvény meghozatalára, amely kitessé­keli az országból az idegene­ket. Egy titkos szervezet, — amely Delta Csoportnak neve­zi magát —, fasiszta módra felforgató tevékenységgel fe­nyegetőzik. Ki a nem-kivána­­tos idegenekkel! Minden baj­nak az idegenek az okai. Kés­nek a vonatok — a sok idegen utas miatt. A telefonközpon­tok nem tudják lebonyolítani a forgalmat — az idegenek miatt. Lakáshiány van — az idegenek miatt! Leáll valahol a refrigerator motorja és a háziasszony panaszolja, hogy a Mádé. in Switzerland márka már nem a svájci gyártmányt jelenti. Van ebben igazság. — Csakugyan, a svájci gyári munkásság 38 százaléka olasz és spanyol, valamint más ide­gen. Egyes iparágakban még többen vannak idegenek: az építkezési iparban 85 száza­lék, a kannázó üzemekben 90 százalék. Az ideiglenes hangulat nem­csak jelszavakban és pana­szokban mutatkozik meg, ha­nem tényekben, cselekedetek­ben.is. Lakás és szoba hirde­tésekben gyakori a kivétele­zés: “Csak svájciaknak___ Nejm Földközi-tengerieknek.” A Földközi-tengeriek, olaszok és spanyolok, nem egyköny­­nyen jutnak lakáshoza leg­olcsóbb, legrosszabb házak­ban húzódnak meg, építési munkások az építés alatt levő, féjigkész házakban tanyáz­nak. Olasz és spanyol gettók alakultak ki egyes ipari cent­rumokban. Saját vendéglőik vannak ezeknek a megvetett embereknek, és olasz mozi­­szinházaik. De az idegenellenes hangu­lat és mozgalom nemcsak a nehi-kivánatos — ámbár gaz­daságilag nagyonis szükséges — olasz, spanyol s más mun­kásokat veszi vélba, idegen­gyűlöletet gerjeszt. Mindenki menjen vissza oda, ahonnan jött! Oly erőteljes ez a köve­telés, hogy a kormány kény­telen volt engedni a közhan­gulatnak és elrendelte, hogy a jöivő év közepéig az összes kül­földieknek legalább 10 száza­léka kötels elhagyni az orszá­got. A külföldi idénymunká­sok évi kvótáját 206,000-ről leszállitották 146,000-re. Géni­ben, ahol a Népszövetség pa­lotája áll és ahol a világhi­­rességek és milliomosok pa­zar tóparti bérelt villákban él­nek, 30 külföldi család hat hó­napi kilakoltatási végzést ka­pott azon a címen, hogy “sváj­ci tartózkodásuk a nemzet­­gazdaság szempontjából nem­kívánatos.” De kivételeket is tesznek. Például Charlie Chap­lint és családját nem hábor­gatják legalábbis egyidőre.. A józanság szavát is halla­ni lehet. A Gazette de Lausan­ne cimü lap felszólítja a hon­fitársakat: — jelentkezzenek azok, akik kulimunkára, pisz­kos munkára vágynak! És hozzáteszi: Ha elkergetjük az idegeneket, mi leszünk az el­ső áldozatok! A szocialisták csufolkodó jelszót adtak ki: “Svájci Goldwaterek!” Dr. El­mar Maeder, a bevándorlási hivatal igazgatója mentegető­zik: A közhangulat nyomása alatt a kormány kénytelen legalább részben teljesíteni az idegenellenesek követelé­seit, a bevándorlási hivatal­nak ez év nyarán fel kell mu­tatnia valamelyes eredményt, nehogy kitörésekre kerüljön sor, amelyek a helyzetet még tovább elmérgesitik. Az 1956-os októberi ma­gyar szabadságharc után ma­gyar menekültek ezreit a leg­­barátságosabb fogadtatásban részesítette Svájc népe. Hogy mi lesz most a sorsuk, még nem lehet , tudni. Egyelőre még csak a földközi-tengerie­ket emlegetik, de a berni ren­delet és a genfi példa mutat­ja, hogy a veszély általános. Thursday March 4, 1965 MINDENKI MENJEN HAZA! Három magyar politikai nyilatkozat egy napon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom