Bethlehemi Hiradó, 1965. január-június (43. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-21 / 3. szám

8. OLDAL BETHLEHEM» HÍfMDÖ Thursday. Jan. 21, 1965 A fáraó lábnyomától a francia méterlécig Ma már olyan magától ér­tetődő módon mér az ember a világ legnagyobb részében kilogrammal, literrel, méter­rel, mintha ezek a mértékek minden időben léteztek vol­na. Pedig mennyi küzdelembe, az emberi észnek mennyi munkájába került a régi né­pek sokezerféle mértékének egységessitése! És mennyi v esződséget, veszekedését, munkát okozott hajdanában az, hogy minden nép, sőt minden város is más és más­féle hossz-, terület- és suly­­mértéket használt. Ezeknek a régi métékek­­nek fakuló emlékét ma is őr­zi nyelvünk. A súlyos dolgot ma is fontosnak nevezzük. A textilkereskedőt nemrégiben még rőfösnek hívtuk. De még a népmese is emlegeti a hat láb magas, öles óriást, s az öklömnyi Hüvelyk Matyit, a hét-singes szakálla törpét. A titkolózóra, az óvatosra ma is azt mondjuk: véka alá rejti véleményét; a habozok pedig latolgatják, fontolgatják a szavukat, mielőtt szájukat ki­nyitnák. A borok barátja meg szeretettel idézi Mátyás király c-inkotai kántorának bő i teáit, amelyekkel a kántor uram nem is meszely, de akó­­számra vedelgetett. Nos hát; a font, a rőf, a láb, a hüvelyk, a sing, a lat, az itoe, a me­szely, az akó mind-mind régi j mértékegység volt, csakhogy j minden ország és minden vá-1 ros különböző értett alatta. mennyiséget! Az egységes méter- és ki­­logrammrendszert az 1789 évi francia forradalomnak köszönhetjük. A francia for­radalom, amely elsöpörte a királyságot, a régi “párisi láb” mértékegysége helyett újat, mégpedig olyan uj mér­tékrendszert teremtett, mely hamarosan meghódította az egész világot. Ez volt a méter­rendszer. Erejét általános ér­vényessége biztosította az, hogy a régi önkényes mérték­­egységek ellenében a méter­­rendszer mértéke mindenhol és mindenkor megállapítható, kiszámítható, ellenőrizhető Azonban, mielőtt a méter­­rendszer alapjáról szólnánk, nézzük meg: hogyan mértek méter, kilogramm, liter híján a régi emberek? íjl íjí íji A legrégibb ismert sulyegy­­ség — mintegy 3000 éve — a babiloniak talentum nevű mértéke volt. A talentum olyan, kocka alakúnak elkép­zelt vízmennyiség súlya, amelynek egy-e&y oldalélé egy láb. (A sulymérték és a hossz-, illetve területmérték igy már az ókorban is össze­függött.) A babiloniak ebből vezették le a többi súly-, hossz-, területmértéket is. De mi volt a láb? Az ókor embere tudatosan hirdette, hogy “minden dolog­nak mértéke az ember”. Fel­ismerték az emberi test meg­lepő arányosságait. Például azt, hogy kitárt karjainak hossza — a régi öl — általá­ban megegyezik testünk ma­gasságával. Egy öl két és fél lépéssel, négy kényekkel (vagy rőffel), hat lábbal (láb; a talpuk hossza), nyolc arasz-1 szál, 24 tenyérszélességgel és 96 ujjszélességgel volt azonos. Nem is lett volna semmi baj ezekkel a mértékekkel, ha az emberek egyformák lenné­nek. De bezzeg más ölhossza volt Dávidnak, mint Góliát­nak. Botond aligha lehetett több 160 centinél, mig az a görög óriás, akit a földhöz vágott, talán megütötte a két métert is. A régi Egyiptom fáraói igyekeztek segiteni a bajon: saját testük méreteit vésették kőbe: a fáraó láb­nyoma, alkarhossza, arasza volt Egyiptom számára a kö­telező hosszmérték. Az ókori zsidók Írástudói szellemes ár­mértéket találtak ki. Egy edényt szinültig megtöltöt­tek vízzel. Beletettek hat tyúktojást, és amennyi vizet ez a hat tyúktojás kiszorított, annyi volt egy log (0.54 li­ter). Azonban nem minden fá­raó könyékhossza és nem minden tyúktojás egyforma. Ugyanez — az általános ér­vény hiánya — volt a baja a görögök, a rómaiak, majd a középkor mértékrendszerei­nek is. A bort például hordó­szám mérték. A rajnai boros­hordó azonban 148 literes volt, a magyar tokaji bor hor­dójába 154 liter bor fért. De más volt a terület- és a hossz­mérték is mindenütt. A felvilágosodás kora kel­lett ahhoz, hogy az emberi­ség végre rendet teremtsen a különféle mértékek zűrzava­rában. Galilei (1583), majd Huygens (1576) tudományos buvárlatának köszönhetjük, hogy földgolyónk kerülete mérhetővé vált. 1789-ben Tal­leyrand terjesztette a francia nemzetgyűlés elé Pária és a többi franca nagyváros la­kóinak óhaját: a francia és az angol tudományos akadé­miák tudásai a Föld kerületé­nek hossa alapján dolgozza­nak ki ejy uj, egységes rniér­­tékrendsert. A francia forra­dalom tudósaié az érdem, hocy ki:zámították Földünk délkörnéfyedének tizmillio­­mod rését, - és a forradalmi nemzetgjülés asztalára letet­ték az első métert. ❖ íjí :'í Az uj nértékrendszer egy- 1 ségeit girög és latin nyelvű szavakka nevezték méternek, kilónak, liternek. Az uj rend­szer hossz-egységének mérté­kei a mi térből következnek. Területmértékei (dekár, hek­tár) a méter négyzetén nyug- I szanak. Test- (köb-) mértéke a méter köbe. térmértékének alapja egy olyan kocka, mely­­jnek minden oldalélé 10 centi- i méter; az egy liter. A suly- I egység alapja egy olyan koc­ka, amelynek minden oldalélé 1 cm hosszú. E kockában 4 Celsius-foku desztillált viz van: ez egy gramm. A méter­rendszernek a mértékhitelesi­­tést szolgáló mintadarabjait a hőhatásoknak leginkább el­lenálló fémből, az aranynál is finomabb platinából készítet­ték el. A régi Magyarországon éppúgy uralkodott a mérté­kek zűrzavara, mint Európa­­szerte mindenütt. Nagy Ká­roly (1797-1868) csillagász, a bicskei csillagvizsgáló meg­­alapitója volt az, aki — Battyány Kázmémak, a sza­badságharc későbbi külügy­miniszterének segítségével — 184 8-ban Páriából először hoz­ta Magyarországra a párisi mintadarabok platina másola­tát. Nagy Károly és Batthyány a méterrendszer magyaror­szági elfogadtatására irányu­ló törvényjavaslaton dolgoz­tak akkor*. amikor hire jött, hogy Jellasics seregei Fejér megye felé közelednek. Az osztrák betolakodók 1849-ben feldúlták Bicskét, és Bécsbe hurcolták Nagy Károly va­gyont érő platina tárgyait, a méter és a kilogramm platina mintadarabját. A szabadság­­harc után Nagy Károly egy ideig börtönben volt, majd Batthyányival együtt a szám­űzetés keserű kenyerét vá­lasztotta. Parisban halt meg, mielőtt megérte volna, hogy a méterrendszer Magyaror­szágon is megvalósuljon. Nagy Károly platinái csak 1869-ben, akkor is már meg­csonkítva kerültek vissza Ma­gyarországra. A magyar tör vény hozás — 1848 helyett — 1874-ben végre is törvénybe iktatta Nagy Károly régi ja­vaslatát, elfogadta az egysé­ges méter és kilogramm rend­szert. Dr. Zolnav László (Budapest) HUMOR — Mondd csak anyu, mifé­le állatok ezek? — Disznók fiam. — Úgy? — csodálkozik a csemete. — És mondd, hogy híják őket, amikor tiszták? Az erdőkerülő viskóján be­kopogtatnak: — Egy halott ember he­ver a ház közelében — mond­ja az idegen. Még magyarázó­ig hozzáteszi: — Ilyen ma­gas, szakállas férfi, mint ma­ga­— Kockás ing van rajta? — kérdi az erdőkerülő.-- Igen. — Szalmakalap? — Igen. — Rövid csizma? — Igen. — Szarvasbőr nadrág? — Nem. Posztónadrág. — Ez biztos? — Biztos. — HálTstennek — kiált fel az erdőkerülő. —- Akkor nem én vagyok . . . SZÓL HOZZÁNK AZ ISTEN Közli: JAKAB SZLEZÁK lelkipásztor "Miután pedig megigazultunk hit állal, békességünk van Istennél a mi Urunk, Jézus Krisztus által." (Róma 5, 1.) Isten kezdetben ingyen ajándékozta az embernek azj életet és az igazságot. Ez az ajándék csak a Teremtőtől származhatott s elvesztése után csak a Teremtő hatalma ad­hatta vissza. Ádám minden ivadéka örököl­te a bűnös természetet s ezen bűnös termé­szet elmaradhatatlan gyümölcse; a bűn. A bűnös maga is kénytelen beismerni a bűnös voltát; kénytelep beismerni, hogy Isten szent törvénye halálra Ítéli. Ä szent törvénye csak bűnös voltára figyelmezteti az embert; ‘B‘ü­­nös vagy, bűnös vagy!” így kiolthat felé. A törvény kinyilatkoztatja az igazságot, de nem tehet igazzá. Az ember nem teheti meg nem tönténtté a megtörténtet s nem rejtheti el cselekedeteit az igazság törvény elől. A töpvény oly teljesítményre szólít fel bennünket, melyekre az elbukott emberi természet kép­telen. Midőn ezt Pál apostol is belátta, igy kiáltott fel: "Tud­juk, hogy törvény lelki, én azonban testi vagyok, a bűn alá rekesztve." (Róma 7, 14.) A bűntudatra ébredt bűnös, még mindig testben él. Hallja, ahogy a törvény dörgi felé bűnös­ségét és halálra Ítéli. A múltat el nem törölheti; testies ér­zülete folytán képtelen tökéletesen engedelmeskedni Isten törvényének. Menthetetlenül eltveszett; ezért a menekülés út­ját keresi. Minden kétségbeesett szív, amely a Megváltót még nem lelte meg, úgy kiált fel, mint egykor Pál: "óh én nyo­morult ember, kicsoda szabadit meg engem e halálnak testé­ből!" (Róma 7, 24.) Hála legyen az Urnák, hogy minden egyes bűnös, kiáltására feleletet kap. Az emberi tehetetlenség kétségbeejtő jajkiáltását: "Kicso­da szabadit meg engem!" a hivő szívből fakadó eme boldog rajongás követte: "Hálái adok Istennek, ami Urunk Jézus Krisztus által." ő a szabadító^ aki önmagát áldozá fel bű­neinkért, hogy megmentsen bennünket. Isten Fia csak úgy válhatott az emberiség Üdvözítőjévé, hogy Isten áthágott törvényeivel szemben elfoglalt^, az ember helyét. Az Ur őreá vetette mindnyájuk bűnét. Ő szenvedte el a büntetést a meg­szegett törvényért. Ámde Ő büntelen áldozat volt. Az örök­kévaló élet erejével feltámadt, hogy az ember szószólója, pap­ja és megváltója legyen. Kegyelmét, igazságát és életét mind­azoknak felkínálja, akik azt elfogadni hajlandók. Hogyan fogadhatjuk magunkba ezt a nagy megváltást? Hit által. ígéreteibe vetett bizalom által. így érhetjük el azt, hogy Krisztus hit által szivünkben lakozzék. Ez a szi­vünkben lakozó Krisztus, az evangélium nagy csodája és tit­ka. Hittel fogadjuk el Krisztust, és hit által számittatik né­­künk is érdemül az ő igazságá. Jézus élete fedezi be a hivő múlt és jelen életét egyaránt. Isten szemében mindig bűntől mentes azok élete, akik Jézusbán hisznek. "Mert miképen egy embernek engedetlensége végett sokan bűnösökké leltek, azon­­képen egynek engedelmesség állal sokan igazakká lesznek." (Róma 15, 18. 19). Krisztus azért támadt fel, hogy ezen tapasztalattal meg­ajándékozza a bűnöst, aki reménytelenül görnyedt a kárho­zat átoksuly alatt. Ha Jézus Krisztust minden igazságával egyetemben hittel elfogadjuk, akkor “nincsen immár kárhoz­­tatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.” (Róma 8, I.) Krisztus igazsága az az igazság, melyet Isten törvénye megkíván, ő a hivőben éli ki ezt a törvényt. Ez a megiga­­zulás. "Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hall­gatják. hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt be­töltik." (Róma 2, 13.) Krisztus tökéletes megváltást hoz min­den hivő számára. “Mert Ő benne lakozik az Istenségnek egész teljessége testileg.” (Kol. 2, 9.) Habár a megváltás terve vég­telenül mély, legyen hála az Urnák, hogy a megváltott bű­nösök, már itt a földön is megismerhetik “Krisztusnak min­den emberi értelmet felülhaladó szeretetét.” Az előkészület nem más, mint hogy komolyan és naponta foglalkozol Isten akaratával. Könnyebben megérted az Igét, s érdekesebb lesz számodra, há segítségül kéred az ingyenes és költségmentes bibliai levelező tanfolyamunkat. Beküldve csupán nevedet és pontos lakcímedet az alábbi címre. A tan­folyam végén jutalmazva lesz “Világesemények kulcsa” cimü könnyvvel, amely eseményeket és próféciákat tartalmaz. SZÓL HOZZÁNK AZ ISTEN P. O. Box 7139. Cleveland. Ohio 44128 SZERELEM kefArjai Irta: KERTÉSZ MIKLÓS — Erre nincs szükség, — mondotta, de a kihallgatás az or­vosok véleménye szerint nem is lehetséges. Minek oda lámpás, ahová a nap süt? Rédey Irma haldokolva — és ezt jól jegyez­zék meg uraim, — haldokolva vádolta Földváry Aladárt azzal, hogy ő a gyilkos. Lehet-e egy haldoklónak a szavában kételked­ni? Környezete megdöbbenve hallotta a szörnyű vádat és még egyszer megkérdezte, vájjon úgy van-e? És az áldozat másod­szor is határozottan kijelentette, hogy Földváry Aladár a gyil­kos. Uraim, ez minden kételyt kizár. És én az áldozat nevében kérek megtorlást. Egy fiatal életet nem szabad büntetlen kiol­tani. Az igazság vak, nem tekint állást, vagyont, előkelőséget, hanem nézi a megsértett jogrendet és kötelessége a sérelmet orvosolni. És én nyíltan hangoztatom esküdt urak, teljesítsék kötelességüket! A dolog annyira megérett, hogy ítélethozatalra került a dolog. Az esküdtek nyomban vissza is vonultak. A közönség nagy izgalomban volt. Minden tekintet most Aladárt kereste. A fiatal ember még mindig nyugodt volt és egyre ezt hangoztatta: — Ártatlan vagyok! Az esküdtek nem sokáig tanácskoztak, mert alig egy ne­gyed óra múlva már visszatértek és elfoglalták helyüket. Siri csend uralkodott a teremben. A tárgyalást vezető elnök felállott és szilárd hangon mond­ta ki az ítéletet. — Az esküdtek, — mondta, — a bűnösség kérdésében egyhangúlag kimondták, hogy Földváry Aladár gróf bűnös a Rédey Irmán elkövetett gyilkosság kísérletében. — Bűnös, — rebegte Aladár vonagló ajkakkal. — Uraim! — kiáltotta, önök . . . Az elnök azonban rögtön szavába vágott. — Most már nincs joga védekezni, rekriminálni még ke­vésbé. Hallgassa meg nyugodtan a büntetés kiszabásának mér­tékét. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság is bűnösnek találja a vádlottat és büntetlen előéletének figyelembe véte­lével őt tiz évi fegyházra Ítéli. Fájdalmas sikoly sivitott végig a termen. Nem a vádlott volt az, akitől ez a sikony származott, hanem Lola, aki a ször­nyű ítélet hallatára egész magánkívül lett. Szentiványi Géza gróf élénk részvéttel karolta át a szép kalandornőt és maga is mélyen megindulva vigasztaló szava­kat intézett hozzá: — Szedd össze magad, gyermekem. Légy erős. Nem hi­szem, hogy ezt a kemény ítéletet meg ne lehessen másítani. Meg vagyok győződve, hogy Aladár ártatlansága egyszer mégis napfényre fog kerülni. Lola remegve borult atyja keblére, görcsös zokogás ráz­­kódtatta meg egész testét. Fel szeretett volna ugorni és a terem közepére állva a törvényszéknek és az esküdteknek oda kiál­tani: — Egy ártatlant ítéltek el! A külső látszat tévútra veze­tett benneteket! Nem Földváry Aladár a gyilkos, én tudom, hogy ki az! Egy percig már azon a ponton állt, hogy ezt megtegye, De nem volt ehhez való elegendő lelki ereje. Saját érdeke előbbre való volt neki, mint az igazság. Abban a pillanatban, midőn ez az elhatározás megérlelő­dött benne, szeme előtt feltűnt egy beesett szemű rém, a sze­génység és ezt kiálttota fülébe: — Én is itt vagyok. Meg leszel semmisítve, ha igazat mon­dasz. Lola borzadva rázkódott össze és elfordította szemeit a rémtől, mely már kiterjesztette feléje szikár csontos kezeit. Lola eltakarta szemeit, nem akarta látni ezt a borzasztó alakot. Szive összeszorult, midőn arra gondolt, hogy mindent elveszítve, újból nélkülöznie kellene és visszaesne abba a fer­tőbe, amelyből csak nem régen szabadult ki. Ezalatt a védő az elitélthez sietett, aki egy percig meg­­semmisülten ült a vádlottak padján. A pernek ilyen kimenetelére csakugyan nem volt elkés­­szülve. Tiz esztendei fegyház. Ilyen súlyos büntetést még a leg­nagyobb gonosztvőre is ritkán mérnek. — Én itt egészen el vagyok borzadva, — szólt a védő. — De ezt annyiban nem hagyhatjuk. Perújítással fogok élni. Nem hihetem, hogy ártatlansága ki ne derüljön. Ezennel ünnepé­lyesen megígérem önnek, hogy nem lesz nyugtom, mig ebbe a sötét szövevénybe világosságot nem viszek. De addig is sem­miségi panaszt jelentek be, mert nem lett volna szabad ítélet alá bocsátani a pert mindaddig, mig Rédey Irmát még egyszer ki nem hallgatták. Meg vagyok győződve, hogy deliriumban volt, mikor önt nevezte meg, mint gyilkost, — Hagyjuk csak — intett kezével Aladár, bágyadtan. — Férfiasán el fogom viselni a csapást, amit a sors rám mért. Nem annyira az fáj, hogy szabadságommal együtt becsületem­től lettem megfosztva, mint inkább azt tartom végtelenül szo­morúnak, hogy akadt egy ember, aki egyetlen szavával meg­menthetett volna és mégsem etette. Ez maga a gyilkos, aki sokkal hitványabb és gyáva, semhogy magára merte volna venni a bűntettet, melyet elkövetett. — Vezcssék el mrelítéltet!— paranesolta-az elnök.... A börtönőrök egyike Aladárhoz lépett és vállára tette kezét. A szerencsétlen ifjú összerázkódott. Ő tehát menthetet­lenül a törvény kezébe esett. Visszaviszik őt a börtönbe, ame­lyet talán el sem hagy többé élve. Még egyszer körüljártatta tekintetét a tárgyalóteremben. Atyját kereste, de nem találta. El vagyok hagyatva, — mondta szomorauan. — Atyám nem jött el és most nem búcsúzhatom el tőle. Ki tudja, viszont­láthatom-e őt még egyszer ebben az életben? Oh, ez nagyon fáj nekem. — Nem vagy elhagyatva, Aladár, — szólalt meg mögötte egy rokonszenves hang. — Ha atyád nincs is itt, itt vagyok én, ki magamévá teszem ügyedet. — Oh, kedves barátom, ön az? Nemes részvétét köszönöm. Jól esik, hogy legalább önnel még egyszer beszélhetek. — Adja át üdvözletemet atyámnak, a halál utján levő üd­vözli őt. A börtönőr nyersen közbeszólt: — Elég legyen! Az elitéltet el kell vinni, mert börtönben van a helye. Elég volt már a bucsuzásból. Vasbéklyót akart tenni kezére, szintúgy a lábára is, de Aladár eflháborodva kiáltott: — Ezt nem engedem! Ennyire talán még sem lehet lealáz­ni egy nemes embert. Egyébiránt legyen nyugodt, nem fogok megszökni. Elnök ur, tette hozzá a törvényszék vezetőjéhez fordulva. — Kérem, legyen szives megengedni, hogy még né­hány szót váltsák Szentiványi Géza gróf úrral. Az elnök, aki az egész tárgyalás alatt bizonyos folcu rész­vétet tanúsított a vádlott iránt, nem utasította vissza ezt a kérelmet és intett a börtönőrnek, hogy vonuljon vissza. Ez meg is történt. — Isten önnel, atyai barátom, 4- szólt Aladár és megölelte Gézát, miközben egész közel hajolt hozzá és ezt súgta neki: elhozta, amit Ígért? — Mit ígértem? — Mérget. — Oh, igaz! Egyszer beszéltünk erről. De a méreg arra az esetre lett kilátásba helyezve általam, ha téged halálra ítél­nének. Nem viselhettem volna el, hogy téged vesztőhelyre hur­coljanak. De most az Ítélet tiz évi fegyházra szól. — És azt kívánja, hogy tiz évig sínylődjem a fegyházban? Nem, nem. Ilyen életet nem akarok élni. Inkább meghalok. Adja hát ide a mérget. Milyen jótétemény lesz az reám, ha fáradt szempilláimat örök álomra hunyhatom. Szentiványi gróf belátta, hogy Aladárnak igaza van. Bor­zasztó lehet az és még rágondolni is iszonyú, hogy tiz évet kell a fegyházban eltöltenie. Ez valóban százszor rosszabb a ha­lálnál. Géza tehát elhatározta magában, hogy átadja neki a mérget és észrevétlenül zsebébe csúsztatta az üvegcsét. — Köszönöm, barátom — súgta Aladár. — Ezért a szol­gálatért még utolsó percben is áldani fogom önt. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom