Bethlehemi Hiradó, 1964. február-június (42. évfolyam, 6-26. szám)
1964-04-16 / 16. szám
6. OLDAL BETHLEHEMT HRADÖ Thursday, 1964 April 16 Az északnyugati országrész faipari munkásai nagymennyiségű deszkát ajándékoztak az alaszkai újjáépítés céljaira. Hét megrakott teherautó útban Alaszka felé. FARMEREK KEVESEBB ADÖT FIZETNEK WASHINGTON. — Mortimer Caplin, az országos adóhivatal vezetője azt mondja, hogy a farm régebben adónem-fizetési paradicsom volt, de újabban, körülbelül 20 év óta, több adó folyik be a farmokról — ha nem is elég. A múlt évben a farmerek, akiknek száma a lakosság 7 százalékát teszi ki, a jövedelmi adónak mindössze 2.7 százalékát fizetik. Nemcsak adócsalás az oka annak, hogy a farmerek kevesebb adót fizetnek, mint a városi lakosság. A fő ok legális, tehát nem kifogásolható. A fő különbség a mezéi és városi jövedelem közt az, hogy a" farmer jövedelme különböző forrásokból származik, mig a városi embernek általában egy vagy két jövedelmi forrása van: egy fizetés és egy esetleges külön jövedelem. A farmer eladja termését, elad marhát, baromfit, tejet és tojást, országúti standén elad gyümölcsöt, aratási és egyéb munkát végez másoknak és igy tovább. A sokféle jövedelem "sokféle levonásokat tesz lehetővé. És, teszi hozzá az országos adófizető főnök; a farmerek jövedelmének és levonásoknak tömkelegé rengeteg munkát Okoz az adóbevallások ellenőrzésénél. A farmer oly levonásokat eszközölhet, amilyenek a városi embernek nem állanak rendelkezésére. Farmer adóbevallások csak úgy nyüzsögnek ’’üzleti költség“ levonásokkal. Első helyen állnak a levonásba hozható kamatok.1 Itt egy pár jellemző eset: Egy illinoisi farmernek rekord termelése és rekord jö-| vedelme volt. Hogy kevesebb adót kelljen fizetnie, decemberben sebtiben összevásárolt 4000 dollárért vetőmagot, műtrágyát és permetezőanyagokat és ezeknek vételárát mint üzleti költséget levonta az adóköteles jövedelemből. Ez teljesen törvényes eljárás volt. De ugyan, melyik városi embernek, munkásnak vagy tisztviselőnek van módjában ilyen manőver? A városi ember Karácsony és Szilveszter közt megnősül, hogy az egész évi jövedelméből 600 dolláros exemptiont préselhessen ki. De hányszor nősül az ember, | hiszen oly sok esetben egy fe! leség is sok a jóból! | A farmer büszke, joggal büszke függetlenségére. De, " mondja a£ adófőigazgató, ép- 1 pen ezért, mert adójogi szempontból független üzletembernek-tekintik, szerfelett sok üzleti költség (kamat, stb.) levonásával kurtíthatja meg i, adóját. Égy nebraskai farmer jellegzetes esete: Felvett a banktól 1700 dollár kölcsönt és adóbevallásában ezt mint üzleti kölésönt tüntette fel, takarmánybevásárlásra szolgáló kölcsönt, s ennek kamatai a törvény alapján mint üzleti kiadások levonhatók a jövedelemből. Igen ám, de a nebraskai farmer ezt a kölcsönt nem erre a célra, hanem fiainak college tanítására vettők a bankban, de nem úgy a sajt és többi, és a farmer! csak az ellenö izhető csekke-! két veszi fel dóbevallásába. A legtöbb f< fájást az adóhivatalnak a 'armerek költségszámlái ölpzzák. Semmi más foglalkozlságban nincs annyi mód üzleti és privát kiadások összekeverésére, mint a mezőgazdaságban, a farmon, ahol a családi élet és a farmgazdálkodás szoros kapcsolatban van. Nehéz kifürkészni, hogj egy kölcsönt, amelyet a bankban felvett, a farmer milyen célra vette fel és milyen célra fordította. Az adóhivatali ellenőr sok esetben, nem tehet egyebet, mint elfogadja, arait a farmer bemond. Kis dolgokról sem feledkezik meg a farmer. Egy cifra eset: Vesz 50 marhát, felhizlalja, aztán elad 49-et. Az 50- ediket feldarabolja és a családi freezerben tárolja. A vételár és a talarmány, amelylyel a marhákat felhizlalta, adólevonás alá esik és ha az adóellenőr kérdi, mi történt az ötvenedik marhával, a farmer azt mondja, hogy az megdöglött .. . Párszáz dollár adómegtakarítás ... A városi embernek van kis kertje, abban szép pázsit, és a füvet időnkint lekaszálja, hogy szép maradjon a pázsit. Ez privát dolog, privát paszszió, az adóhivatalra nem tartozik. Ellenben az adóhivatal a farmer adóbevallásában találja egy mezei kaszálógép beszerzési árát és a farmer adót spórol. Egy középnyugati adóhivatali főnök meglehetősen általános érvényű megállapításai nagyon figyelemreméltók. Azt mondja: Mindegyik azt hiszi, abban reménykedik, hogy az adóhivatal mindenki adóbevallását ellenőrizni fogja, csak az övét nem. Jön aztán a leszámolás napja es *ecsap az adócsalóra a végzet: évekre viszszamenőleg fizetni kell az elmaradt adókat, kamatokat és bírságokat, és a család a tönk szélére jut. A birság egymaga az adótartozást 50 százalékkal növeli. A törvény a farmernek sok kedvezményt nyújt, amelyek városi embernek nem állanak rendelkezésére, például talaj - javitási és sok egyéb, a farm értékét növelő kiadás levonása a jövedelemből. Ez mellesleg megjegyezve, egyik oka annak, hogy a gazdag városi emberek, vállalati igazgatók, filmsztárok, TV-nagyságok, komikusok farmot vásárolnak, mert a farm nemcsak jövedelmet hoz, hanem egyben adóadóparadicsom is. Persze az adóhivatal alaposan szemügyre veszi az úri birtokokat. Ha a városi “farmer” nem tudja igazolni, hogy a farmot hasznosításra, haszonhozásra vásárolta, azt nem ismeri el üzleti vállalkozásnak. Általánositástól óvakodni kell. Az amerikai adófizetők túlnyomó többsége becsületesen bevallja jövedelmét és ez áll a társadalom mindegyik rétegére. De ha keressük azokat, akik adót “spórolnak”, ' úgy a városi üzleti világban, mint a farmgazdálkodásbar a gazdagabbak között találjuk meg őket. A kis üzletembereknek és kis farmereknek nincsenek olyan szétágazó jövedelmi forrásaik, amelyek a: adó megröviditésére módot adnak. És mivel ebben a cikkber külön foglalkoztunk a farméi társadalommal, meg kell jegyezni, hogy a kis farmerek hátrányban vannak akkor is amikor a kormány nem adói kér, hanem pénzt osztogat: i különböző farmer segélyek bői főleg a gazdag farmerek ! a farm-részvénytársaságok i gazdagodnak. te fel. Az ilyen “üzleti költség levonás” már nem legális és az adóhivatal nem ismeri el. Ha az adószerő mesélni kezd... Egy farmer eladott jókora marhaállományt és bevétele adómentes maradt. Miért? Hát egyszerűen azért, mert a bevételt elhelyezte hét gyermekének takarékszámláira, mint — munkabéreket. Mert tudniillik a gyerekek azt a pénzt munkájukért kapták, mind, még a három éves kislány is a papa mezőgazdasági munkás alkalmazottja volt. Történt aztán, hogy a gazdag farmer 60,000 dollárért megvette egy szomszédja farmját és hogy a vételárat nagyobbrészben készpénzzel tudja fizetni, visszavonta a bankj ból azokat a takarékbetéteket. | Nos, mondja az adóhivatal, 1 az tökéletesen rendben van, hogy a farmer gyermekeinek, | akik a gazdaságban dolgoznak, munkabért fizet. (Kivé- I ve persze a 3 éves mezőgaz] dasági munkásokat...) Az a nebraskai gazdag farmer az| által, hogy hét gyermekének egyenkint 550 dollár évi ‘munkabért’ fizetett, 3850 dollár jövedelmi adó spórolt meg. Minthogy azok a fizetések évi ' 600 dollár alatt voltak, a papa a gyermekeit mint eltartot- i takat exemptionba hozatta... Egy jerseyi farmer tejet ad el egy tejgazdaságnak. Kap azért pénzt csekk formájában és kap vajat, sajtot, fagylaltot és egyéb termékeket egész évben. A csekkek ellenőrizheCharlie nem bánja a szerencséjét LONDON. — A minap a világsajtót bejárta a szenzációs hir, hogy London egyik munkásnegyedében egy Charlie Cooper nevű 46 éves agglegény pár penny téttel 630,-000 dollárnak megfelelő font sterlinget nyert a football lottón és nagy szerencséje miatt búskomorságba esett. Mindenütt a világon, a londoni külvárosoktól az argentínai Tüzföldön, újságolvasók megszámlálhatatlan milliói mély részvétet éreztek a szerencsétlen Szerencsefia iránt. Mindenütt, még a hollywoodi filmparadicsomban is. William Wyler hollywoodi filmdirektor táviratot küldött Charlienak, részvétét fejezte ki és egyben ajánlatot tett neki: jöjjön Hollywoodba,' ká'p- jószerepet, vígjátékban yidám szerepet, attól :majd elmúlik a búskomorsága. Mit szólt Szerencsétlen Charlie ehhez a csábitó ajánlathoz? Mit felelt a táviratra? Nem felelt, mert fő a feje a temérdek tervtől, a gondtól, hogy mit kezdjen a temérdek pénzzel. De felelt helyette húga, Mrs. Julie Smith. Ezt üzente Hollywoodba Mr. Wylernek: “Tévednek az egész világon az emberek, akik azt hiszik, hogy Charlie busul a szerencséje miatt. Hát bizony ez igy nem felel meg a valóságnak. Charlie igenis, nagyon örül a sok pénznek és ha még-1 is szerencsétlennek érzi ma; gát, ennek oka egyesegyedül az, hogy oly sokan zaklatják pénzért meg kölcsönért.” Illetőleg: zaklatták. Szerencsés Charliet már nem lehel tovább zaklatni, mert ő ismeretlen helyre bujdosott, elmenekült a szerencséjére vadászó népek elől. 000 dollárt nyert. Fleming a Shell Oil Co. munkása, használni tudta a 60,000 dollárt, mégsem fogadja el a maga részére, hanem az utolsó centig közhasznú célra, jótékonysági intézményeknek juttatja. Mert, — mondja — a szerencsejáték erkölcstelen és vallásos ember erkölcstelen utón nem gazdagodhat meg. Hát ha erkölcstelen a fogadás, miért vett A1 Fleming mégis ájris sorsjegyet? Egyszerűen azért — mondta —, mert az irodában mindenki vett s ő nem akart ünneprontó lenni. De mindjárt megmondta kollégáinak, hogy ha nyer, a nyereséget nem fogja magának megtartani. WASHINGTON. — A bevándorlási törvény, amely ma érvényben van, a nemzeti kvóták elosztásával azt a hamis felfogást tükrözi, hogy a kelet-, közép- és dél-európai népek alacsonyabbrendüek, mint a nyugat- és észak-európai népek s következésképpen az utóbbiak nagyszámban való bebocsátása Amerikába előnyös márcsak azért is, mert azok könnyebben olvadnak be az amerikai nemzeti közösségbe.. . Ez a megítélés sajátos keveréke az igazságnak és hamisságnak. igaz ugyan, hogy Európa nyugati és északi országaiból tanultabb, képzettebb emberek jöttek, mint a földrész keleti földrészeiből s az is igaz, hog^ a nyugatiészaki bevándorlók részben angol anyanyelviek, részben a nyelvi rokoiság folytán könnyebben tanalják meg az angol nyelvet. De ez nem dönti el a kisebb -aagy nagyobb kívánatosság kérdését. Eric Hoffer f lozófus “The True Believer” nmü könyvében ellentmond is véleményét rendkívül érdekes fejtegetésekkel támasztja alá. Azt állítja. hogy igans, az a tény, hogy a múlt s;ázadban milliós tömegekben jöttek be angolul beszélő bevándorlók, nagy előnye voll Amerikának. Az angolszász bevándorlók, annak tudatábai, hogy ők aí amerikai kolóniák anyaországából, a magas kultúrájú Angliából származnak, fölényesen tekintettek le az amerikai kultúrára és következésképpen sokat kritizálta! és sok változást szerettek válna előidézni. Ezzel szemben a közép-európai bevándorlók megbámultak mindent, ami amerikai és igyekeztek az amerikaiakat utánozni, az amerikai életbe beilleszkedni. Még az is előny volt, — fejtegeti tovább a filozófus— hogy a középeurópai bevándorlók az angol nyelv tudása nélkül jöttek ide. Mert az, hogy egy uj nyelvet kellett megtanulniuk, művelődésre----végeredményben intellektuális gazdagodást jelentett az amerikai életben. Ha Európából csupa magas érteimiségü és magas kultúrájú emberek jöttek volna, Amerika ma nem egy nemzet lenne, hanem egy nyelvi és kulturális mozaik -— oly csoportok mozaikja, amelyek mindegyike a saját nyelvéhez és kultúrájához ragaszkodnék. Jó szerencse, hogy a bevándorlók túlnyomó többsége alacsonyabb, szegényebb európai néprétegekből került ki, mert ezek itt nem óhazájuk kulturális fölényét hangoztatták, hanem ellenkezőleg, az uj haza kultúrájához igyekeztek felemelkedni. Egészen uj életet kezdtek itt és ez az élet mint amerikai élet formálódott ki. Az autó az ügyvédi irodában McKeesport, Pa. — Egy 17 éves fiú autója az esti órákban összeütközött egy másik autóval és az ójsszeütközés ereje nekivágta autóját egy saroképületnek, melyben Banes-Bányácsky Géza ügyvéd irodája van. A ház falát és az iroda ajtaját betörte, személyi sérülés nem történt, nem is történhetett, mert az esti órákban senki sem tartózkodott az irodában; csak egyes irodabútorok, okmányok és irományok, aktacsomók rongálódtak meg kissé. A fiú azzal védekezik, hogy fékje nem működött s igy nem tudta elejét venni a balesetnek. . Szerelik a Gemini-Titan II mechanikus agyát: a mérő, irányitó, ellenőrző, kormányzó 2-ik szakaszának elektromos és elektronikus berendezését. A bandita dédunokája LOS ANGELES. — Mrs. Jo James Ross, aki a minap 58 éves korában meghalt, dédunokája volt a régi Vadnyugat hírhedt banditájának, Jessie Jamesnek. AL RESTELLI A SZERENCSÉJÉT CALGARY, Alta., Canada. _ X£ arra rí q Kon ia iron oo’v .íicro*-HALLOTTA MÁR.. . . . . hogy II. Sándor orosz cárt babonás napon, március 13.-án (1881-ben) gyilkolták meg Szentpáterváron nihilisták. Kodiak Island kikötőjében marine katona őrt áll fosztogatások megelőzésére. •itM Az "alsóbbrendű" bevándorlók dicsérete
