Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-10-04 / 40. szám

The Hungarian News­paper in Lehigh V alley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAC! Y AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGÁRIÁN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the i'ogt Office at Bethlehem. Pa., ander the Aet of March 3, 1879 ’ AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 40-ik szám BETHLEHEM. PA., 1963 OKTÓBER 4 Egyes szám., ára 10 cent VILÁGTÜKÖR VALACHI ELÁRULJA A MAFIÁT OXTÓBER az újkori magya forradalmak hónapja újra reánl köszöntött. Nevezetes nap vol október elseje is pontosan húszon öt évvel ezelőtt, amikor megtud ta a világ, hogy az előző napon Münchenben aláírták az egyez ményt, amely odaadta C.sehszlo vákia egyrészét Hitlernek azoi reményben, hogy ezzel biztositji a “békét a mi időnkre" é Csehszlovákia másik részénél függetlenségét. Mármint Cham berlain angol és Daladier franci, •miniszterelnök efcben a hitbei lingatództak, nem véve észre hogy diktátoroknál evés közbei jön meg az étvagy, akár Hitler nek, akár Stalinnak hívják a dik latort, akár a német urnépi fáj uralom, akár nemzetközi, osztály harcos törekvések vezetik szándé kait. . . Magyarországnak is azér adott némi zsákmányrészt Hitler neki juttatva az elszakított. Fél vidék magyar többségű őrületei nek csupán egyrészét, hogy a re mélt végső győzelme után végű Magyarországot is az “Európai U, Rend”, a német urnépi fajuralorr segédnépéve, szolganépéve de gradálja, Csehszlovákiához ha sonlóan protektorátussá, europa gyarmatává tegye, * * * MA. IS MÉG VANNAK ma gyár politikusok Amerikában akik a németektől várják Magyar országnak a Szovjettől és kom munizmusátcl való megszabadul' sát, valami szinte misztikus hitte hisznek ebben. Nem tudják, ho gyan és miként fog ez bekövet kezni, de szinte ösztönös érzésbő azt hirdetik, hogy újra a németéi felé kell orientálódni, ők lesznel a mérleg nyelve az európai és vi lágpolitikában. Pedig a némel összeomlás óta vajmi kevés jeléi láttuk a nyugatnémet politikusok részéről a magyar ant'kommunis ta tömegekkel való szolidaritás nak, sőt mondhatjuk, soha nerc tettek valamit csak azért, hog> ezzel a kommunista erőszakura lom alatti Magyarország ügyéi segítsék. A Szovjet által oly csökönyö­sen újból és újból ajánlott köl­csönös ímegnem támadás' szerző dést is speciális német okokból, azért ellenzik, mert a keletnémet­országi egylistás kommunista kor­mány elismerését jelentené, de nem hallottuk sem Adeniuertől, sem más vezető német politikus tói, hogy azért elleneznék, meri a többi erőszakuralom alatti or­szág, Magyarország, Lengyelor szág, Csehszlovákia stb. mai hely­zetét is befagyasztaná. Hói var itt az uj német szellem, az euro pai szolidaritásnak, a Hitler utáni nyugatnémet korszak r olitikusu tói állítólag annyira ahitott Egye­sült Európának szellemisége, Legutóbb Sulyok Dezső egyik hosszú politikai eszmefutta Fsá­ban olvastunk ilyen áradozó bizal mat a németek iránt, — egészer bizárr módon Kruscsev iránt: nagy tiszteletadással eg-bekötve! Főleg a külföldre szakadt poli­tikusok ultrakonzervatív része bizakodik valami bigott makacs­sággal a németekben és tőlük vár­ja a jövő nagy csodáját, tekintet nélkül 1 944 március 1 9-ére és Magyarország térdre kényszeri­­tésére, német imperium alá helye­zésére, majd október 1 5-re, ami­kor a németek erőszakos puccsal elkergették Horthvt és beültettél; a hatalomba a hatalomra kiéhe­zett, gőzfejü Szálasit, hogy to­vább is véreztetni, az oroszokkal irtatni lehessen a magyar népet egy teljesen reménytelenné váll világháború feleslegesen és hiába valóan még mindig működésben levő, magyar vágohidján. S niég, hozzá a legfiatalabb magyar fiukból álló uj divíziókat már Hitlerre eskették fel, mint legfőbb hadúrra. (Lásd Szálasi korona­tanácsi jiegyzőkönyei Alföldi Gé­za “Hídverőik cimü Bajorország­ban megjelenő lapjában szósze­­rint történt leközlését.) A SZÉLSŐ jobboldali ma gyár sajtóról mondani sem kel hogy ők ma is imádják Hitlert, ta l intet nélkül arra, hogy gvőzeler esetén nemcsak a “nemet telepe sek által civilizált Pannóniát" (D nantult’ akarta elcsatolni, de né met náci vezéreket akart Magyar országra küldeni az ország vezeté sére, gauleiterekként. Sulyok Dezső és társai meg' íjból a németekért rajong' na!. Sulyok még hozza igaztalant becsmérli és rágalmazza Ameri kát és akkori vezetőit is. ebbe: immár teljesen egységfrontba ke rült a szélső jobboldali Szálas j rnonikánokkcil, mintha csak feled | tetni akarná Imréd v halál a k:ildi vádbiztosa szerepét. Már úgy lát szik kegyükre pályázik, neki rendez cirkuszt, hamis beállítás ban szidta Amerikát, mintha csal hozzájuk hasonlóan ő sem tudn megbocsájtani Rooseveltnek.hog Pearl Harbor után nem ka itulá1 a hadüzenő németek és japáno! I előtt és nem szövetkezett Hitlerre az angol és francia nép, a demo krácia népei ellen, hanem aká Belzebubbal is, hogy megnyerj' a háborút a támadó Ja~ánnal é felbujtójával Hitlerrel szemmel í hazája, az Egyesült Államok szá ; mára. * * * FELESLEGES részletezni, ho gyan, bánt Hitler és gőgös náci segédeinak hada Magyarország gal, a magyar néppel . . . Horth~ és politikusai későn ebredtek rá hogy nem szabadott volna a ma gyár területi revíziós követelései igazságát Hitlerrel, a német faj uralmi imperializmus Ámokfutó jóval való szövetséggel kompro mittálni, a semlegesség deklaráló sa helyett. . . Soha sem lehet felejteni a N.Y Herald Tribune repub’ikánus ve zérlapnak a párisi tudósítás át amelyet a második Trianon pári si előkészítő tárgvalásairól irt é: amelyben “példátlan arrogan ciának” minősítette, hogy Gyön gyössi János akkori külügymi niszter területi reparációk kérésé val mert előállni, holott “Mag -ar ország végsőkig kitartott Hitle mellett, Hitler leghűségesebb sző vetségese és bünt'rsa volt." Fájdalmas e cikkre csak gon dőlni is. Mert Voronyezsnél é: 1944 október 15 után sok ezei magyar katonafiu hagyta ott : fogát a németek európai faj ural mi imperializmusáért. . . És M "n chen negyedszázados evfordul' ján újabb okulasi indokul fel ke1 emlitenünk, hogy most jelent mej a new yorki Pro Arte könyvekia dó kiadásában két hatalmas teste: kötetben a Hitler külügyminiszte riumában talált, magyar vonat kozásu dokumentumok, titkos ira tok jelentések egy része Dr. Ran dolph Braham történész- szer kesztésében. A mü eredeti fény képmásolatokban közli c német nyelvű bizalmas akták százait é: számosból közülük szivfacsárc -nődön ri ki az a lenéző és cse lédként kezelő hang, ahogy Hit ler segédei a magyar népről é. vezetőiről egymásközt Írtak, mi ként készítettek elő Kállay, majc Horthy kiebrudalását a magva: önhatalmuság szetzuz'sát. . .Vér lázitóan felháborító a hangnem amelyet Hitler budapesti megbi zotria, Veesenmayer használ < közölt titkos jelentésekben. Töb bi közt az egvikben gúnyos harc gon ir arról, hogy "a magyaroí még mindig Szentistváni Ma gyár országot emlegetnek, de mes is mondtam Sztójainak, erről vég re szokjanak már le, mert ez mél­tán nem tetszik a többi utódálla moknak.” A német néppel szemben serc szabad általánosítani, hiszen ak kor is voltak, akik némán, de mélvségesen szembenálltak Hit­lerrel, faj imperialista tébolya igaztalan ország ragadozó mohó­ságával és barbár remtetteivel.— De a többség voltak e? i- A SZOVJET legfelelötlenebb 1, bűne, hogy nem tartotta be Yal­­tát, hanem az egyezmény dacára n sorra kényszeritette fel a kommu­­nizmust azon Keleteuropai orszá­­u gokban, ahol a földrajzi adott súgok következtében ölébe esett •-! a hadviselés feladata és ez erő :• szakosságával, a kommunista vi- i 'águralmi célok hajszolásával uj:"a­­' súlyhoz és jelentőséghez juttatta1 a nyugatnémeteket úgy politikai­­lag mint katonailag. ■ i Most a német revansizmusrcl, a háborúban elvesztett területek! visszaszerzését illető ábrándjaik! sj veszélyességéről, a nácizmus «3; porosz mditarizmus uij »éledése, » veszedelméről lamentál, holott ő ! az oka, hogy a németek ilv fon-' 1, tossághoz, uj szerephez jutottak.! Persze azóta nagyot fordult a ^ világ, az atomkorszakban élünk,'- ha némely magyar politikusok1 ^ még mindig nem vették észre. A t németek “nemzetközi helyzed ^ energiája” ma más, mint volt j harminc évvel ezelőtt és meg távol van attól, hogy egészen r1 -ialakuljon. De mi nem hiszünk abban. Hogy a mérleg nyelve Tsz­­s nek Nyue-at és K elet nagv világ­nézeti mérkőzésében, noha ha az atomfegyverek használata bérdé- I 6cben az individ'iabsta életrend 1 országai nem tudnák egymásra ta- I lálni és szervesen összeállni, a, ' íövő beláthatat'an vészéi e-;- két is rejthet magában . . . Meggyőződésünk, hogy a né-j 7 metek Amerika né’kül, u^ylehet, . megint ui katasztrofá tüzével j't­- fzanának. ha nincs józan, higgadt, s az atomkorszakban a sovén inme­­* rializmusnak teljesen barvá’% ' lejárt voltát és az egyetemes em­■ 1 erszeretet, az univerzalizmus “ krisztusi igazságát febsmerő, ve-I zető rétegük. Már emiatt is Ame­­. rikával, azzal az Amerikával kell- kéz a kézben egvütthaladniok, , amelyet, mint Kennedy elnök szá­- mos beszéde mutatja, az egymás s tói való függés, az int"rdepen­- dence atomkorszaki szelleme sz'k- sédének érzete tölt el. . . Szüksé­- vük van Amerikára, mint a vi­- h'-gnak olyan egyedüli hatalmára,- amely vetekedhet a S-ovjet atom r erejével, — de azévt is. mert ez a- szövetség fékezője lehet, egy uj j német revanizmus, koloniriizmus ; J felmerülésének, amely megint se gédnépet, cselédnépet akarna csi­­r nálni Magyarországból és a többi j keleteuropai népekből és a, . kommunizmus csöbréből vissza-' juttatna Magyarországot a náciz-l _ nus vödrébe. j Ebből senki nem kér aki olt­­y hatatlan szerelemmel csüng ma­gyar szülőföldjén és ezért érzünk ( s mélységes sajnálkozást a Sulyok . Dezsők és némely haladásra . képtelen és még mindig az elsü­­. lyedt régi világban elő, ultrákon- I . zervativ menekült politikusoknak germanofil mániája és kába re- j _ ménvei felett és kívánjuk s::rgős , felébredésüket. r. o. ; 3 ----------------000--------------­i- TIZES VALUTARENDSZER •j ANGLIÁBAN j 3 ---------­Egv angol kormánybizottság 1 1 azt javasolja, hogy a jelenlegi r font sterling pénzegvség 1967 |- tol kezdve ne álljon többé húsz 1 » shillingből és egy shilling 12 j- pennyből, hanem vezessék be a 1 tizes rendszert és egy font álljon \- száz centből. Egy font a mostam ,- két dollár nyolcvannal, egy cent . t pedig 2.8 dollár centtel volna ,- egyenlő. ; ----ono — -I í FIRST LADY A POSTA- ! BÉLYEGEN i Október 1 1 -én jelenik meg az ] i első amerikai bé'yeg, amely egy- <- kori elnöknét ábrázol. A bélyeg ( s öt centes lesz és Frankl'n Delano ]- Roosevelt néhai elnök nemrég el- 1 i hunyt feleségét, Fleanor Roose- 1 ■ veltet fogja ábrázolni, akinek- október 1 1-én lett volna a 79-ik c í születésnapja. j j Szeptember 9-én kezdődőit és öt napig tartott a W ti'iám Penn' Eratemális Egyesület XXV. Na-v Gy'Tése Pittsburgh, Pennsylvárcá ban. , j Macker Gyula központi elnök meleg szeretettel üdvözölte a de­legátusokat és hivatalosan meg­nyitotta a konvenciót. Az ameri­kai és magyar himnuszok elének­­lése után gvülésvezető elnöknek Wukovits J. Ferenc, (South B“nd Ind.) Regional Managert, alelnö­­keknek ifjú Radvany Feren-, (Trenton, N. J.) és Phi’lips J.! János, (Pittsburgh, Pa.) képvise­lőket választották meg. Jegyző­könyv vezetéssel ifjú Láng István (Bethlehem, Pa.) képviselőt bíz­ták meg, aitóőmek pedig Tokár Gvörgy (Columbus, 0.) képvise­lő lett kinevezve. Megállapítást nyert, hogy a konvenciónak 145 szavazó tagja van^ mert a kö-ígyülés 98-161 arányban Charles Elemér főszer­vezőt és Phillips J. Richard be-; fektetési osztályvezetőt, az lgaz-| gatóság ajánlatára, rendes, szava-1 zati joggal biró tagjának ismerte cl. A nagy-gyülés vendégei voltak; Benczc János az egyesület örökös elnöke, Vasas József a volt Rákó­czi Egyesület nyugalmazott főtit­kára és Szalánczy János, a volt Verhovay Egyesület nyugalmazott főpénztárosa. Pártolt indítványra a konven­ció táviratot küldött az Egyesülj Államok elnökének John F. Kennedynek arra kérve, hogy ■ Amerika ne ismerje el a Kádár kormányt és ne kössön semmiféle faktumot a magyar kommunista : kormánnyal. Táviratilag üdvözölték a kon­venciót: Robert B. Wagner, New York polgármestere, Joseph M. Earr, Pittsburgh noHárm-stere, Faster Farrell, a National Frater­nal Congress titkár, az American Hungarian Reformed Federation, Washington, D. C. és a Greater Benefit Union, Pittsburgh, Pa. ! Személyesen köszöntötték a konvenciót: Mrs. Audrey R. Kelly, Pennsylvánia Állam biz­tosítási ügyoszt'lyának vezetője cs Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület központi elnöke, aki a közösérdekü, magyar összefogás szükségességéről magas színvona­lú, tartalmas beszédet mondott. I Az Igazgatóság részletes jelen­tését az elmúlt négy esztendőről i nagy figyelemmel hallgatták meg i Megállapítható volt, hogy az ! r.dott körülmények között a tiszt­viselők mindent megtettek, hogy I az Egyesület előrehaladjon. A hi­­’ tes számvevők jelentése szerint az 1 Egyesület vagyona majdnem 29 és fél millió dollár, fizetőképessé­ge 106.89% mely annyit jelent, hogy minden száz dolláros köte lezettségre $106.89-t vagyont tud az Egyesület felmutatni. Társadalmi aktivitások terén VT elmúlt négy év alatt észreve­(Folytatás a 2-ik oldalon)--------------OOO—----- --­TOVÁBB IS JAVULÁS AZ ACÉLIPARBAN Az acélipari szaklapok közlése szerint a harmadik évnegyed üz­leteredménye valamivel jobb volt mint várták; különösen az utolsó hetekben volt érezhető megélén­külés a keresletben és ez tovább­tart október első napjaiban is. A Youngstown Sheet and Tube Co. acélgyár a mult bét végén tonnánként öt dol'árral emelte fel egyes, olyan fé’kész rúdacél gyártmányai árát, amelyeknél ré­góta, nem, volt tmelés. Számos inás gyár valószínűleg követni fogia példáját. Washingtoni jelentés szerint a kormány visszavonta azon tervét, hogv segíti egy nagy acélgyár felállítását Indiában.---------------000--------------­MEXICO SZÉPEN KERES A VÁLÁSI TÖRVÉNYEIN Mexikóban, ahol az idegenek házasságait oly könnyen bontják fel a bircságok, a válóperek éven­ként kb. 1 millió dollárt jövedel­meznek a kincstárnak. Az utolsó r égy évben a válások száma meg­duplázódott. , inkább az erősítés mint az elite ! lés és inkább a szeretet, mint a legyőzés szándékával nézi a vilá- Rot. Történelmi jelenet — Ha valamiként felelősek vagyunk a szakadásért, — jelen­tette ki a nemkatolikus kereszté­­j nyék felé, — akkor Istentől és I tőletek, akik testvéreink vagytok, I alázatosan bocsánatot kérünk j a magunk részéről is meg akarjuk 1 bocsájtani az igazságtalanságot, melyet szenvedtünk és el akarjuk felejteni a fájdalmat, amelyet az elszakitottság hosszú korszakai alatt éreztünk. A Zsinat megnyitási szer­tartásai három és fél óráig tar tottak. A Szent Péter téren 50,000 főnyi tömeg örömujongva ünnepelte Öszentségéet, aki vé­gül-áldást osztott a vatikáni pa­lota ablakából. Az egyháznagyok fágabb szerepe A Zsinati egyik föfeladata lesz hogy a pápa csalhatatlanságának ügyében kimondja, hogy nagy el­határozásokban az egyháznagyok­­nak is módjuk lesz szavukat hal­latni. Remények vannak arra, hogy különösen a görög keleti egyházzal ily irányban sikerül kö­zeledést létrehozni, amely nézve a görög katolikus egyházi körök a legutóbbi napokban a hajlandó­ság bizonyos előjeleit mutatták. Protestáns megfigyelők kieme­lik, hogy Pál pápa hivatalosan is •mágáévá tette a megbékélés azon szándékéit, amelyeket elődje. János pápa, akivel Pál pápa is­mételten is azonosította magát, inkább egyénien hangoztatott. — Nagy hátast tett az is, hogy Pál pápa a kereszténység családjában történt szakadásról úgy nyilat­kozott, hogy miatta nem lehet csak az egyik oldalt okolni. A pápa csalhatatlansá-m tekin­tetében Őszentsége beszéde nem hagyott kételyt aziránt, hogy nincs szó a pápai csa'hafatlanság dogmájának (vallási alaptörvé­nyék) visszavonásáról, hanem ■arról, hogy “elérkezett az idő ’, hogy körvonalazva legyen a kap­csolat, amelynek viszonylatában a püspökök, mint az Apostolok utódai, osztoznak a pápával a fe­lelősségekben. Hangsúlyozta Pál pápa, hogy a katolikus álláspont­nak e kérdésben való újbóli meg­határozása megkönnyítheti a kö­zös megegyezés felé való haladás útját. Hétfőn szept. 30-án kezdődött a nagy korszakalkotó problé­mák érdemleges tárgyalása, elő­ször a Zsinat céljainak lefekteté­sével. Pál pápa ez első tárgyalási • vrvrn VAff Romában történelmi fénnyel és pompával nyilt meg vasárnap, szeptember 29-én az Ekumeniku3 I Világzsinat második része. Pál I pápa a megnyitó szózatában, a-j melyet 2500 katolikus főpap és : először a történelemben, meghi­­j vott világi katolikus személyisé­gek valamint ezúttal is m'.s ke­­íesztény felekezetek mekfigyelő, képviselői jelenlétében mondott,! I végcélul az összes keresztények' j tel jes és egyetemes egyesülését je­­, lölte meg. I őszentsége, — bárom nappal hatvanhatodik születésnapja utá->. — teljes világossággal és biza­lommal, gesztusok nélküli nyuga­lommal beszélt az “elkülönült testvérekkel való uj egyesülés^ szükségéről és a türelmességről,! amely a “teljes ,megbékülés” elő­feltétele. A Zsinaton résztvevő nem ka-j tolikus megfigyelők közül számo­sán jelentették ki, hogy mély ha-j tást tett reájuk a melegség és test-! véri érzület, amellyel a katolikus egyház földi feje a keresztény) egységre hivott fel. Egyes' lt Álla­mokbeli protestáns vallási szerve­zetek szószólói biztatónak Ó3 olyannak mondták a beszédet, amely segíti a célt, amelyet szol­gálni kivan. Négy cél őszentsége felhívta a világ min­den tájáról résztvevő egyhárna­­gyokat épitsenek “hidat az újkori (modern) világhoz”. Négy célt jelölt meg, amelyet 1 a Zsinat munkájának szolgálnia kell: 1. Az egyház feladatának újbóli meghatározása (definiálá j 1 sa) 2. Az egyház reformja, 3. A keresztény egység ügyének elö- I mozdítása, 4. Szorosabb kapcso- I latok a mai világgal. A Zsinatot a "történelemben I legnagyobbnak” mondotta egy t “emberi és isteni fenőiménnek”,! 1 amely “hívás, várakozás és re-! mény.” A Szentatya fején az arany Mitrával és fehér és arany köpeny ben, Szent Péter trónjáról mon­dotta el tizfezer szóból álló szó­zatát, amelynek minden szava teljesen érthetően hallatszott a Szent Péter Bazilika minden ré­szében. í A jelenlevő hatvan protestáns, anglikán és ortodox keresztény megfigyelő felé szólt őszentsége: kijelentése, melyben hangoztatta: — Nem szabad kételynek fen i nállnia a Zsinat érzülete dolgá-! ban különvált testvérek részéről, I hogy őszintén kivánjuk az uj egyesülés lehetőségét. Nem táplá­lunk haragot és .hitünkkel nem akarunk vitatkozást kihívni. Szeretettel m'ndenki iránt A szózat kiterjedt a világ min­den szóvivőire. A világ vezetőit felhívta, hogy legyenek bátrak és bízzanak azon ké ességükben, 1 hogy meg tudják teremteni a bé­két és hogy jó gondját tudják vi­selni népüknek. A nem keresztények vallási szervezetei számára kijelentette, hogy a katolikus egyház tulnéz saját határain, szeretettel azon | iránt, akik az egy igaz Istent hi­szik, mégha a katolikus egyház nem is ért egyet azon vallások eszméinek mindent egyes részle­tével. A Vasfüggöny országok katolikusaihoz A vallási elnyomást szenvedő, kommunista erőszakuralom alatti katolikusok felé hangoztatti őszentsége, hogy mellettük áll megpróbáltatásaikban és felhívta a hatalom birtokosait, vessenek véget vallás ellenes tevékenysé­güknek. Őszentsége a keleti ortodox egyháznak külön tisztelettel adó-j zott, majd hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház inkább a szol­gálni akarás, mint a megvetés. PÁL PÁPA: “LEGYEN E ZSINAT HID A MODERN “VILÁGHOZ” Hármas külügyi konfe­rencia kezdődött I New Yorkban ;j New Yorkban hármas kü’ügy- 1 miniszteri tárgyalások kezdődtek- a múlt hét végén Rusk külügymi- j i niszter ős az Egyesült Nemzetek .- közgyűlésén New Yorkban tartód-. 1 . kodó Gromyko Szovjet külügymi-j j I, niszter, valamint lord Home angol ] t külügyminiszter között. A Nyugat! , és Kelet közti ellentétek kérdésé-1 , : ben, serrími jel nincs arra, hogy £ • bármiféle közeledés történt volna.' j A. tárgyal'sokat egész héten át j folytatni fogják. | 1 I t Ds G^u’le henceg a meg I , nem levő atomhatalmával De Gaulle francia elnök u'clag l hangoztatta, hogy nem Írja alá az - atcmtilalmi egyezményt és gunyo- 1 san nyilatkozott azon kis orszá- 1 gokról, amelyek mint odatolako- t zók szintén aláírták, holott nincs s is atombombájuk. Mintha csak a azt Írták volna alá, hogy nem f fegják átúszni a La Manche csa­tornát, holott ez sohasem is volt l szándékukban, — jelentette ki s I egyik beszédében De Gaulle, t; akiknek Franciaországa csak nem- v régiben kezdett atombombákat e gyártani és nagyon messze van e attól, hogy komoly atomhatalom- n 1 ak tekinthesse magát. | z De Gaulle újólag hangoztatta, o hogy nézete szerint Europa nem a bizhat a NATO és benne Ame- g rika atoimsegitségébe, ha háborús támadás éri és ezért Franciaor- b I szág továbbra is megőrzi függet­lenségét az atomfegyverek kérdé- , seben. £ NyugateuroDa nem bízza ^ rá. magát De Gaulle “atomerejére” f De Gaullet kudarc érte múlt u héten Strassburghban, ahol Fgye— 1 g si lt Europa előkészítésére tizen- ^ nyolc nemzet képviselőiből nem r hivatalos jelleggel alakult Euro-j j. pai Tanács elvetette art a francia j íavaslatot, amely szemben a j j( NATO közös atoimvédeVni ter-j • vével azt indítványozta, hogy a( g nyugateuropai országok támasz- n kódjának Franciaország kiépülő j rtomvédehni erejére. Egyben elu- ^ j '.ásították a francia megbízott j. azon deklarációját is, ame’y ege- j tetért az Egyesült Europa terve- 7 vei is azt fokozatosan akarja meg- t( ! valósítani, francia vezetés alatt, c JELENTÉS A WILLIAM PENN FRÁTERNÁL« EGYESÜLET KONVENCIÓJÁRÓL Robert Kennedy szövetség főügyész fokozott mértékben tő rekszik fellépni a gangsterel szervezett maflája ellen, amely a legkülönbözőb!) bűntetteket kö­veti el és mindenféle meg nerc engedett üzérkedésből, játékbar­langok fenntartásiból szerez tör­vénytelen hasznot. Legújabb szervezetük a ‘ Cosa Nostra” (a mi ügyünk) nevet viseli és egyik tagja, a gyilkosságokért hosszú börtönbüntetést leülő Joseph Va­­lachi gangster rallomástételre je­lentkezett, nyíltan azon remény­ben, hogy ezért büntetés enyhí­tést kap. McClellan szenátor, akinek bi­zottsága a gangsterizmus elleni harccal foglalkozik, kihallgatta Valachit, aki rélzben televízión is közvetített kihallgatásán közlése­ket tett a mafi* szervezetéről és bűntetteiről. Szerinte a mafia leg­főbb főnöke egy Vito Genevese aevü o-angster, aki a leavenworthi börtönben ül, de onnan is tovább irányítja a mafi# büntettés ak­iiéit. Ezenkívül nem sok u:at mon­­lott Valachi, de nyilvános drá­mai szereplése segíteni fogja őennedv főállaipügvészt, hogy a clefon lehallgatások és más gan­ger ellenes módszerek ügyében rlyan felhatalmazásokat kapjon a iongresszustól, amelyek révén istékonyabban remél el árni az országban, hatalmat íe'entő ma­ria garázdálkodása ellen. Valachit szövetségi rendőrök írzik kihallgatásán, mert az alvi­­ág százezer dollárt tűzött ki fe­­éve és a rendőri hatóságok sze­­int, ha a gangsterek hozzá tud­­íának férni, fél óra alatt nem él­­íe.---------------OOO--------------­HÁROMSZOROS NAPFÉNY Leguiabb villanvégővel, ame­­vet az amerikai General Electric igyik mérnöke fedezett fel — eoretikusan — 25 köbméter tá­volságban is el lehet olvasni eg ' íásáp-ot. Az égő átmérője: 9 cen­­iméter, hosszú: 1,1,43 lentiméter. Világitó ereje 275.000 gyertya­­ény — ami rendkivüli tol'esit­­nény egy ilven kis dimenziója ri’ágitó forr's szármám és háro.m­­izoros napfénynek felel meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom