Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-11-15 / 46. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh l'alley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NyEi.VE.BEN MAUYAÄ— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tbe Best Office at Bethlehem. Pa., ander the Act of March A 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN EAJNGUAU« PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..........................$5.00 Official Organ öf the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 46-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 NOVEMBER 15 Egyes szánw ára 10 cent VILÁGTÜKÖR íj ROCKEFELLER BEJE- í! LENTETTE ELNÖK­Í JELÖLTSÉGÉT •: _______ Rockefeller new yorki republ , kánus kormányzó a múlt Két eh . jen Albanyban, New York állar ! < óvárosában bejelentette, hog iri oart'a elnökjeliltségére páh’ázik ' I Mindjárt utána elutazott Nort ' i Haimpshirebe és Nashua városa 1 Lan megkezdte kampányját water, sem Rockefeller nem főj léoni a kaliforniai és esetleg má , előválasztáson is. Rockefeller a bejelentő beszé 5 dében általánosságban támadt; Kennedy elnököt, de semmi ér "l demlegeset nem mondott. Min I ismeretes, a republikánus párt sza J hadelvü töredékéhez számítják c | ezáltal szemben áll Coldwater ul trakonzervativ szenátorral, ak j már közel egy éve dolgozik el nökjelöltsége érdekében. Az áru . háztulajdonos arizonai mil’iomo: | szenátor nagy aoparatust állitoti i fel, buzgón szervezkedik és poli tikai cikkek jelennek meg a név« alatt az ország több elterjedt an goi lapjában, már közel egy é\ óta. De úgy nyilatkozott, hogv z i jelöltségről való nyilatkozassa ; vár januárig. Eisenhower Nixon mellett Eisenhower exelnök nov. 1 0-ér úgy nyilatkozott, hogy várhat 1 miszerint a konvención sem Gold water, sem Rockefeller nem fog ja megkapni a sz ks'gis szavazat j számot és ez esetre azt látná leg­­j jobbnak, ha egykori alelnökét, : Richard Nixont jelölnék. Nixon tudvalévőén csak alig száz ezer szavazattal maradt kisebb ségben K~-'néd*' Hőkkel szem­ben az 1960-as /álasztásen és a renublikánusok közül sokan úgy vélik, Hogy ily csekély százatk i lömbség mellett megilleti az al­kalom, hogy újból kipróbálja •szerencséjét. Azzal is ajánlják Nixont, hogy középuton áll Rockefeller és Goldwater kö­­j zött, — ami azonban nem jelent • sokat, mert Rockefeller sem te­kinthető harcos népjóléti politi­kusnak. Hármuk közül bárkire essék is a konvenció választása, Kennedynek nehéz küzdelemre kell felkészülnie, hogy úja’ b négy évre bejusson a Fehér H'zba, no­ha programmja kétségkívül igen sokkal nepbaraübb, mint a három ellenfél közül bármelyiké. lames Resten, a N. Y. Times washingtoni politikai szerkesztője ezzel a címmel irt Rockefeller elnökieloltségi bejelentéséről: — “Rockefeller bedobta Nixon k~ lap’át a Ringbe". Nixon okt. 1 I -én úgy nyilatko­zott. hogy továbbra sem tekinti jelöltnek magót, csak életTnül M- íálgat most többet mint máskor. Női elnökjelölt Margaret Chase Smith szená­tornő (Maine) bejelentette, hogy mint független republikánus je­löltetni kívánja magát már az előválasztásokon. Kérdéses, h^gy mint független résztvehet e repu­blikánus előválasztáson? Mrs. Chase Smith a republiká­nusok középutas cso"ortjához tar tozik. Jelölti ambícióit ugv ma­gyarázzak, hogy megelégedne az alelnöki hellyel és ebben remény­kedik is, mégpedig azon remény alapján, hogy a nők a republ’ká­­nus elnökjelöltre szavaznának, hí nlelnökül nőt venne maga mellé.------------------non------------------- í A LEGNAGYOBB LÓVERSENY NYERESÉG AZ USA-BAN Rádión, televízión, újságokban, iinneplik loseph Mariano (Water-| bury. Conn.) bortendert, aki| Long Islandon, a Roosevelt Race-1 way lóversenyen négy lovat tett meg két-két dollárral és végül 79,660.30 dollárt nyert, mert e lovakra úgyszólván senkisem ját­szott. Ez az ilvfajta legna^o’ b lóver­seny nyereség a 1 ISA-han, de Mariano az adó levonása után 1 an nAn 1 11#. . »_.1_ I HÍR USA EURÓPAI BÁZISAINAK CSÖK­KENTÉSÉRŐL Washingtonban elterjedt hírek s- szerint két angliai és egy spanyol n országi USA-bázÍ3t fel fognak > ! oszlatni. •• j Úgy anezen híresztelések külön féle átszervezések várhatók USA 1 | európai haderejében, Angliában aí ia Spanyolországban 30 sázalék l j kel csökkentik a bombavetők, *1 Franciaországban pedig 25 száza I lékkai a szállítógépek számát. — 'Spanyolországban teljesen be­­a szüntetik a vadászgép rajok mii ' ködését, Spanyolország átvenne a 1 L-102 tipusu vadászgépeket és ' azok feladatait. A bombavetők * visszavonásának terve főleg a B­­*47 hatmotoros sugárhajtású gé­• pekre vonatkozik, amelyeket ela­• \ultnak tekintenek és 1966-ban * végleg kivonnak a használatból. i 1 USA mai hadereje , Kennedy elnök a legutóbb Philadelphiában tartott beszédé­­, Len kijelentette, hogy amióta be­­, vonult a Fehér Házba, megket- I tözte az amerikai atomfegyverek , számát és Amerika erősebb, mint i valaha volt. A harcrakész hadosz J tályok száma 45 százalékkal emel kedett. A csapatok repülőgépen 1 való szállítása lehetőséget 175 1 százalékkal növelték, a gueri’la- 1 harcban kiképzett csapatok szí­­: ma pedig ötszörösére emelkedett ■ 1961 január óta. Big Lift Kennedy a beszédében utalt a legutóbb lefolyt Big Lift had­­[ gyakorlatra, melynek keretében egy 14,5.00 emberből álló páncé­­‘‘ los hadosztályt Texasból 63 óra leforgása alatt Németországba szállították. | Ennek a sikere a NATO párisi főhadiszállásán azt a reményt váltotta ki, hogy Amerika egyik! hazai hadosztályát készenlétben! fegia tartani a NATO mozgó hadereje számára, amely Lyman Lemnitzer tábornok, a NATO fő j parancsnokának irányítása alatt áll. A NATO mozgó hadereje,1 amelynek tervét 1959-ban Nor-( stad tábornok Lemnitzer előJji fektette le egyelőre öt zászlóalap ból áll és atomfegyverekkel is felszerelik j , (Norstad tábornok, aki várat-' -lanul távozott a NATO katonai szervezete éléről, okt. 31 -én San Franciscóban tartott beszédében azt javasolta, hogy USA, Angiii és Franciaország létesítsen közös atomfőparancsnoks’got és szűk-, ség esetén az döntsön ez atom-! fegyverek bevetéséről, de ezt ugv értelmezi, hogy Európának saját atomfegyverrel kell rendelkez­nie.) , Szenzációs könyv a I temetkezési rakétről Az utóbbi hetek egyik legna­­! gyobb könyvszenzációja, amely a legkelendőbb könyvek best seller listája elején szerepel Jessi­ca Mitford, egy magyarországi származású amerikai ügyvéd tele ségének "The American Way of Death" (A halál amerikai mód­szere) cimü könyv, ameiv igen Lehető tanulmányok alapján leple zi le azt a gyászolók megtört lel­­kületével visszaélő uzsoráskodást, nmelyet számos temetkezési válla­lat üz a temetkezési költségek körül, Koporsóért és szolgáltatá­sokért több száz százalékos hasz­not számítanak és a szó szoros értelmében kiszipolyozzák a hoz­zátartozókat, akiknek anyagi hely zetét amúgy is lerontották az el­hunyt betegségével járó orvost és gyógyszer kiadások. Jessica Mitford könyve értékes szolgálatot tett, amikor az o.vosi és gyógyszer uzsora mellett dü­höngő temetkezési uzsorára muta­tott rá és fontos volna, hogy a könyv nyomán törvényhozóink I tegyenek valamit a halál ex uzso­ráid ellen. l MIÉRT KELLETT DIEMNEK MEGHALNIA? Lan úgy látják, ha hazatérni, csak felfordulás veszélyét hozná magával és az élete sem volna a legnagyobb biztonságban. Mi történjék? A 15 millió lakosságú Delviet­­r.am tudvailevően úgy jött létre, hogy 1954-ben egy nemzetközi konferencián, melyen USA, Fran­ciaország, Anglia, a Szovjet és Vörös Kina is résztvett ketté osz­tották Vietnamot és az északi fe­lét a Ho Chi Minh vezetése alatti kommunista felkelők, másik felét pedig a polgári elemek kapták szzal, hogy a kedélyek lecsillapo­dása után szabad választásokat kell tartani nemzetközi ellenőrzés ilatt. Ily választásokra azonban lem került sor. Némely nemzetközi politikai körök konferenciát sürgetnek és ízt az ötletet remélik megvalósí­tani, hogy Dél Vietnamot Laos ■oz hasonlóan semlegesítsék. Má­tok a két Vietnam egyesítését kí­vánják, (többi közt De Gaulle randa elnök is). Szabad választásokra valóban izükség volna, de a Kennedy kor nány nem látja szükséget sem a amlegesitésnek, sem az egyesítés­iek, mely utóbbi eset csak ajtót ama az észak Vietnam kommu­­íistáknak. . . Egyelőre a helyzet íz, bogy a kínai és északvietnami lommunistáktól támogatott Viet­­.ong kommunista guerillák tá­nadnak és á/ll a harc. Washington annakidején, am»­­;or már látszott, hogy Diám nem nutat kellő együttműködést. Ca­­ot Lodge, volt E. N. fődelegá­­ust és rep. alelnökjélöltet nevez­­e ki Délvietnam követévé és lost az ő ajánlása alapján történt i yunta kormányának elismerése. Kennedy elnök ezzel befedezte riagát abban az irányban, hogv ,e érjék republikánus támadások Diem elnök és Nhu haláláré Sanche de Gramond a New Yorl Herald Tribune tudósítója és ró mai szerkesztője jelenti Saigon tói, hogy nem egy templomba! ölték meg őket, hanem megadtál magukat és a yunta főhadiszállá sóra vitték őket. Itt a yunta veze tő generálisai azt kivánták Diem tői, hogy adja tudtuil önkéntes le mondását a rádión keresztül. D< Diem megvető gesztussal földhö; csapta a mikrofont, Nhu pedij súlyosan sértő kifejezést használ! v yunta vezetőivel szemben. Erre a tisztek egyike legepfegyverezte őket. Diemnél és N-hunal állítólag két millió dollárt találtak, amely pénzzel akartak harcot kezdeni z hatalom visszaszerzésére. USA elismerte a forradalmi kormányt Az Egyesült Államok korma aya elismerte a katonai forrada­lommal uralomra került delviet­­rtami yunta által felállított, polgá­­r. és katonai személyekből álló cormányt és azon reményben, hogy ere-e legjavát a kommunis­ta guerillák elleni harcra fogja ordítani, újra a régi mértékben oHósitja számára a segélyt. An­glia is elismerte az uj kormányt. Mme Nhu hazakészül? A meggyilkolt Diem 8,000 fő­­lyi leghűségesebb külön katonai igységei, amelyek USA-tól kap ák fizetésüket, szintén átálltak íz uj kormányhoz, épp úgy kü­­önböző katolikus vezető szerve :etek. Jelentős ellenzékiségnek íejm mutatkozik nyoma. Mme 4hu, aki eredetileg ugv tervezte, • ogy Los Angelesből Romába itazik, most megváltoztatta tervét s azt várja, hogy haza hívják Del Vietnamban, mert nézete zerint csak ő tud egységet terem­em az országban. Mások azon­“SZOCIÁLIS TERMELÉS” A N. Y. Herald Tribune mu­latságos cikkben foglalkozik az orosz ipari cikkek minőségével, melyből kitűnik, hogy a szovjet fogyasztók nem nagyon elégedet­tek a konszummációs javakkal, melyeknek nagyobb arányban va­ló termelését Ígérte meg számuk­ra Kruscsev miniszterelnök. Hite­lesnek látszó információk alapján többek közt ezeket Írja a lap: Egy krásznodári áruház kirakata ban olyan felöltők láthatók, me lyek a baloldalon hosszabbak mint jobboldalt. Ezenkívül a gom­blyukak nagysága minden esetben más Ó3 más. ■ Jaltában, a hires krimi fürdőhe­lyen a múlt nyár közeledtére a kereskedők könnyű ingeket és sortokat rendeltek. Hosszú idő után megjöttek a csomagok, de konyhakötényeket tartalmaztak. . Amikor már a szezonnak végfe volt és a rossz idő beállt, megér­keztek a sortok is, de olyan na­gyok voltak, hogy két normálisan nőtt ember is beléjük fért volna. Megszokott dolog, hogy az áru­házakba a téli cipők nyáron ér­keznek meg. A raktáron marad áruk értéke csillagászati számot mutat. Szebasztopolban van egy ru­hagyár, amely férfi ruhákat készít. A környéken ezeket a ruhákat "madárijesZtők"-nek nevezik. Az eladó központok még egyetlen egyet se adtak el közölük, de ezért a gyár még teljes kapacitá­sát kihasználva tovább dolgozik. ----------------ooo---------------­KÉT NAGY TÖMEGKATASZ­TRÓFA JAPÁNBAN Japánban a múlt hét végén egy L ányarobbanás és egy vonat­összeütközés következtében, mint­egy 1,100 ember vesztette életét. A baloldali pártok vádolják a kormányt. Hogy hanyagság okoz­ta a katasztrófákat és hasznot akarnak belőle huxni a közeledő -választásokén i i A VÁLASZTÁSOK MÉRLEGE l ________ A november 5-i választások 1 ryereségeket és veszteségeket hoztak mindkét nagy orsz-gos 1 j ártnak és némely körök eszerint ítélik meg a pártok 1964-es vá­­! lasztási kilátásait. Mások viszont az eredményekben imitt-amoit történt eltolódásokat főleg helyi okokra vezetik vissza. De abban mindenki megegyezik, hogy 1 964 re heves választási küzdelem vár­ható, miként azt Kennedy elnök t. napokban meg is jósolta. Ken­­redy egyébként a választási ered­ményekkel meg van elégedve, sőt olyan évről lévén szó, amikor elnök választás nincs, kongresz­­szusi választás is csak igen kevés, az eredményt kedvezőbbek látja, mint jósolta. Philadelohiában erős küzdelem volt a polgármesteri állásért, de végül Taté demokrata, eddigi pol­gármester győzött 67,000 szava zattal republikánus ellenfelével szemben. Némelyek sopánkod­nak, mert azelőtt nagvobb szokott tenni a demokrata többség Philá­­ban. , Kentuckyban a demokrata kormányzó jelölt jött be szintén erős harc után. A demkoraták legrosszabbul New Jerseyben jár­tak, ahol Huges dem. kormányzó által kivánt kölcsönt a referen­dum nem szavazta meg és ehe­lyett most adóemeléssel fogják fedezni a szükséges összeget. — Ezenkívül úgy a jerseyi szenátus ban, mint képviselőházban a re­publikánusoké lett a többség. New Yorkban közel háromszo­ros szavazattal megszavazták a lóversenytéren kivüli fogadások pártolását, miként azt Wagner polgármester kívánta. —............. ■ OOO" -..... .. HÜ FESTŐ Vasco Lazallo festémüvész öt évvel ezelőtt megnősült, s azóta kizárólag feleségét festi. Eddig mir 32 portrét pingált élete pár­járól i k.I ott keressük a valóságot, ho 11 Kruscsev a maga paraszti ra ai ságával igy reméli, puhita [.Amerikát és Kádár is az ő tan í csára eszközöl meglepően na; , rendeléseket az amerikai termei , kereskedőknél. S Reméljük, hogy e számításai . Lan csalódni fognak és hisszü | hogy Amerikát nem lehet ily; 1 tton megvesztegetni, eltérite | céljaitól, az individualista vili ■ érdekei védelmének száz százai > I kos képviseletétől, amennyire ; ,-j atomkorszakban békés eszközöl- áel lehetséges. »I A búzaeladást nincs értein , ellenezni, mert ha USA nem ad- j el buzafeleslegeit, amelyekn« íj beraktározása sok millióba kér évenként, a Szovjet megveszi m t sutt, Amerikának pedig külföl- valutára van szüksége, nebog- kisembereinek, kivált az örege1 , nek megtakarított dollárja mt . jobban megromolj ék a külkerei : kedelmi mérleg deficitje miatt. . ( Nem hiszünk abban, hogy 1 , nem adunk búzát, a kommunis rendszer összeomlána M gysro szagon vagy egyebütt. A kol~ho a Szovjet megszállás vagy a kon munista fegyveres haderő tart; fenn és a nép külső fegyveres s , gitség nélkül nem tudja megdől leni. Amerika kormán at az vezeti, hogy a búzaeladások rí i vén e né-ek élelmezése talán j; I vul is valamit. . . í j Nem félünk, begy Amerik ; L>eadná a derekát bármi fontc ügyben e búzaeladás miatt, an ; esetleg ki fog tenni egy - félbilli dollárt is, de mi ez a 110 billióho képest amit 1948 óta fizet < Amerika az adófizetői pénzébe külföldi országoknak kommunis mustól való tartózkodásuk c mén — és tiltakozunk Vitéz Bá: pittsburghi beszéde ellen, amely Len Amerikát kapzsságga! vádol ta! iKruscsev csalódni fog, ra-asj sáo-a csődöt fog mondani, ha buzaüzlct vagy akármily más k; reskedcVni okok miatt azt varja hogy Amedko é'etbev'gósn fon tos kérdésekben engedékeny "puha" lesz a kommunista nem zetközi osztályharcos fronttá szemben, ahogy azt Kruscsev maga parasztfurfang;ával, a nac nvilasok nézetével egyLuron pen emlő, felfogásával, amely szerin ‘ ‘az amerikaiaknak a busines minden, a dollár az Istenük" el képzeli. . . Kádár sem fog célt érni ak'rmenn'ü burát, kukoricát va sáról is Amerikától. Reális en gedménye nélkül, amelyből a ma j gyár népnek előnye volna, min amilyen például az egyházak bel zetének javulása, még ujbó’ amerikai követküldés sem fog el következni. Amerika elad búzát és talál más nem hadi célokra szolgál ’ anyagokat is, de önmagát adni el, ha eladná a lelkiismeretét, — amelyet az atomkorszak adettsá gai befolyásolhatnak, de eg; Kruscsev törpe ahhoz, és a viláj minden dollárja és arányrubclji kevés ahhoz, hogy megvásárol hassák. , . r. o­------------ooo------------­KÉPVISELŐ LETT AZ AN­GOL MINISZTERELNÖK Angliában egy konzervatív vá lasztókerületben időközi v'lasztá son megválasztották Lord Homer, az uj miniszterelnököt az alsóháj tagiául. Mint ismeretes lord nen lehet az alsóház tagja és ezérl Home lemondott rangjáról fic javára és ezentúl Sir Alex Doug las Home néven lesz minisztere.­­nöke Angliának. Egy másik időkhözi válaszUsor a Munkáspárt (Labor Party) győ­zött és ezt annak U’abb jelé”! te­kintik, hogy a legkésőbb 1964 októberig esedékes választásokon ország hangulata a Lab<p Partyt újra kormányra fogja hoz ni. , “TÉRDEPELVE KÖNYÖRÖG a Szovjet, a magyar, a cseh, Lolgár kommunista kisebbsé; erőszakkormány élelmiszrrt Nyugattól, — olvastuk múlt h ten az amerikai magyar napila cikkében, az egyik közényuga magyar hetilap szerkesztője pedi ezt irta lapjában: “A mi lapjaink, — ideértve politikusokat is, — süketek, v; kok, némák és agyoaralizisbe szenvednek, mert még csők pre pagandát sem csináltak abból nyomorúságos helyzetből, hogy kommunisták nem képesek a ‘ k; pitalista országok" segítsége né kiil megélni.” Ami az első állítást illeti, ai az amerikai magyar olvas értelme alábecsülésénck és a mz gyár külföldi sajtó színvonalé le sülyesztcsének kell tekinteni, ezért nem hagyható teljesen sz nélkül. Vigyázni kell arra, mit imák külföld magyar lapjai, mert ne künk a Magyarországon elnémi tott, a rendszert k’szolgálni ner hajlandó újságírók és végső fc kon a magyar nép antikommunis ta többsége helyett kell szóla mmk. Szerintünk ennek az igaz sá.ghoZ való ragaszkodással, a igazmondás méltóságával kell tör tennie, különben a müveit olva se honfitársnál, kortársnál éppei ellenkező hatást válthat ki. . Nem először Írjuk, hogv amit < kommunisták müveinek, ahho nem kell semmi túlzást, hogy n mondjuk válótlanságot hozza tenni, teljesen elég az is, ami saj nos igaz. i • • • KENNEDY elnök október 9-é. tartott sajtókonfcrenciáán be szélt először a búzaeladásról c azóta több mint egy hónap telt el de csak most november 9 én köz Ük az amerikai lapok Rusk kül­ügyi államtitkár sajtókonferencia nyilatkozatát, hogy nagy óvatos ságra van még mindig szükség — nehogy az alku felboruljon. Tudvalevő, hogy egyik főaka cláfy az volt, hogv az ame- ikai ha jófuvarozási árak jóval magasa A bak, mint némely más országoké, Két hétig folyták a tár-yaláso! ennek és más nehézségeknek át hidalására és november 6-án még olyan nyilatkozatot teti Kruscsev, hogy az egész vasárbó nem lesz semmi, ha többe jön s búza, mintha mástól vennék. . . Ez semmikep som hasonlít tér­depelve könyörgéshez és áár ez­zel a népbolonditási kísérlettel sértegetni az amerikai magyar ol vasó intelligenciáiét. A november 9-i nagy aimerik?i lapok szerint a Szovjet Washing­tonba jött képviselőivel folyt al­kudozások több mint két heti tár­gyalás után azt eredményezték, hogy Amerika olyan árat szab meg, hogy abban már a Szov étbe való szállítás költsége is bentfog­­la 1 tátik. De teszi hozza a N. Y. Herald Tribune, meg igy sem biztos, hogy a Szovjet fog e búzát rendelni, illetve megrendel e a tervezett 250 vagy még több milliós összegben avagy csak at összeg cgyrészéért, kevesebbért fog vásárolni? Hangsulvozza. hogy eddig csak egy eladás tör tént ténylegesen. Magyarország vásárolt 100,000 tonna búzát ét Roosevelt kere«kedelem::gyi be- Ivettes államtitkár szerint ennek ügyében már ki is adták a szállí­tási engedélyt, de minden egyéb “még mindig a levevőben lóg." (Tíz nappal előbb a Kádár kormány kukoricát vásárolt hét millió dollárért s arra is már ki­adták a szállítási engedélyt.) • • • AGYPÁRAUZIST olvas fe­jünkre és helyes antikommunista propagandára oktat bennünket közéonyugati öreg kartarsunk, aki a hitleri időkben nem nagyon buzgolkodott a másik total tárius nyavalya elleni harc terén. .. Bxamünkre hánvla. how "még­==a : csak propagandát sem csinálta! abból, hogy a kommunisták nen képesek a “kapital’sta országok’ segítsége nélkül megélni. Állunk elébe a szemrehány’s nak, .mert még nem paraütikus aki nem tartja sem helyesnek sem szükségesnek azt a tulz< módszert, amit kartársunk kíván Ismételjük, elég és legjobb propa ganda a kommunista rendszerre szemben, ami tény, ami igaz. A század legelején úgy tanul tűk, hogy hamis deductió, hamis következtetés az, h;-gy ha ég­éséiből következtet’’nk általános tunk az egészre. Ez az igazsáí azóta sem változott. Tudjuk Logv a kolchoz rendszer és alia mi földművelési gazdálkodás ner. vált be fényesen a Szovjetben é: a kommunista osztályharcos fron más erőszakkal beénitett ország i ban sem, mert a földműves a vi lág legnagyobb individualistája, úgyszólván összenőtt a földjével a földje az ő külön világa és c évszázados lelki öröksége. A kő zös földgazdálkodásnak ma seri tud hívévé lenni, ellenkezik véli született és belenevelt természeté vei. A régi nemzedék orosz m"­­zsikjánál vagy magyar parasztjá rál igy van ez. Szovjet vonatko zásban 46, magyar vonatkozás­ban 1 5 év után is. De a 46 óv alatt igaz, hogy veres evőszakk'l és a lakosság nagy részének é ■ pen nem túlságosan bőséges ellá­tási viszonyai között, mrgéit a Szovjet valamikép és Magyaror­szágon számosán haltak meg, az elmúlt másfél évtizedben az or­szágon elkövetett önrendelkezés elrablás áldozataiként, de nem hisszük, hogy ébségjárvány lett volna az óhazában, szisztemati­kusan ébenhaltak volna emberek. Tudjuk azt is, hogy k"lfölcli megfigyelők szerint már tavaly sem volt jó termés némely ’‘kom­munista" országban és erévben állítólag magában a Szovjetben tizenhét százalékos volt a terme­lési kiesés. Lehet tehát, hogy a régi parasztságnak a közös tulaj­don iránti ellenszenve, továbbá a fiatalabb falusiaknak a városokba ipari munkára kivált nehézi ari és hadianyag termelésre való el­vonása azonkívül a kommunista íendszer bürokráciának hibái hatották közre, de ha tárgvilagi sak akarunk lenni, — és inte'li­­t-ens, nivós propagandának el "fel­tétele a tárgyilagosság, az olvasó értelmi fejlettségen alapuló bele­iének számbavétele,— nem tagad Itatjuk el, hogv a bármely ország­ban előfordulható rossz termés is iizonnval jócskán részes e helyzet kialaku lásában. * * * DE VAN EGY külön s-j­­telmünk is. Az a gyanúnk, hogy politikai motívum is van a Szovj et is a Szovjetblokk országai búza­vásárlásai mögött és ez !rt hi'snik, rogy dacára a nagy amerikai la­pok még mindig óvatos hangjá­nak, még el nem oszlott kétolyei­­rjek a vásár mégis létre feg jönni. \ Szovjetblokk országainak al­­;almásint tényleg szükségük vá­mzára, és ezt megkaphatták volna Canadától, Ausztráliától, Argentínától s a világ számos mai írszágaitól. (Kanadával kötöttek ! s nagy ügyletet és Kanada ha:­­andó többet is szállítani.) Nem ;ell térden á’lva könyörömiök JSA-nak, búzáért, kaphatnak ele-j et másutt is, pénzért, profitért. . De Krusc8evnek az volt a fontos, logy Amerikától vásárokon 1 iKruscsev a “békés együttléte­­iés” érdekében kezdeményezte szt az amerikai búzavásárlást. — kekünk ez a gyanúnk és ebben lighanem nem állunk egyedül. Vlitöbb a magyar kommunista srőszakkormány sietős kukorica­­is búza vásárlásai mögött is ilyen notivumok lappangását érezzük­• • • JÓL HANGZIK, hogy a kom-1 nunista országok nem tudnak (regélni a kapitalista országok egitiége nélkül. <U mi inkább

Next

/
Oldalképek
Tartalom