Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-09-27 / 39. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilup.

BETHLEHEM! HÍRADÓ

NYELVEKEN MAO Y AB— ÜZ.ti LLEM f, B EN AMERIKA.'

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre.................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as ^Second Class Matter May 18, 1923, at tbe i"ost Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879".

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANODAOB

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year......................$5.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Volume 41-ik Évfolyam 399ik szám

BETHLEHEM, PA., 19S3 SZEPTEMBER 27

Egyes száiru* ára 10 cent

PÁL PÁPA KORSZAKALKOTÓ NAGY EGYHÁZI REFORMTERVEI A VASÁRNAP MEGNYÍLÓ VILÁGZSINATON

VILÁGTÜKÖR

SZEMREHÁNYÁSOKAT ka

tunk olyan magyar menekülti c dalról, amelynek vezető képvis lőinek Nagy Ferenc is tulradik ha, mert fenn akar.'a tartani i 1945-ös földreformot és ,ak amikor Eisenhower elnök s 1956-os forradalom első nanja ban sietett feleslegesen kijelent ni, hogy egyetlen országot sej biztatott fel, hogy felkeljen Szovjet ellen (mire Kruscsev te jesen kockázatmentesen gázolha ta le a forradalmat), — mélysi gesen hallgattak, sőt Eisenhowi nyolc éves elnöksége alatt sei emeltek szét a republikánus t bornok elnök ellen. . .

E rovat akkor és azóta is tö’1 szőr kárhoztatta Eisenhower szerencsétlen gesztusát, de aki akkor jobbnak látták hallgató most annak kapcsán, hogy a Kei nedy kormány hat évi ellenző után nem akarta kitenni mag? annak hogy a Kádár elleni telj« sen meddő, Egyesült Nemzetei beli papiros határozatok ügy« ben eszavazzák és b'r ő mi ga továbbra sem ismeri el d plomáciailag a Kádár féle tömeg gyilkos kormányt, ezúttal eltűrt« hogy gvakorlatilag sajnos a Egyesült Nemzetekbe amúgy befogadott Kádár deleg'cic formailag is elismerjék, Nag garral azt /Ilitj ák, hogy igazolv vannak és méltatlanul érte őke vád, amikor véletlenül épocn a i962-es választások küszöbén a >E. N.-ben előbb U Thant főtit kárságának véglegesítése, maid cubai Szovjet rakéták ügyébe való alkut emlegettek, némelye pviüan is olyan beállításban, hog Amerika a maga biztonsagát magyar nép ügyének elárulásívc akarja megvásárolni, stb., ssb.

Ezek az amerikai vonalon több nvire exponált repuHikánuskér va'T'v, azok sa-tócsatiossként sze veolő urak cs-’k a^t Eleitik hogv az E. N. -beli fogathr paHros-hat-rozamk alibi komé <4 »ál ínak abbakagvák és Kádár delegáció igazoló iratz elfogaJár'á’l"k ameriVai toEr' lás nem az U ^hant ügyg”el és ner a cu^ai rakéták ügyével, ner amerikai vonatkozású üggyel hanem magyar üggyel a szí ünk hoz nagvon közel álló megya i'ggvel kapcsolatban hasznosai történt: az 1956 óta börtönbei ülők, a magyar önrendelkezá érdekében kiállt harcosok bőrtől szenvedései (megszüntetése volt a ár, amelvnek fejében Amerika a eddigi el nem ismerő áll'spontj. fenntartásával elH"rte a — tény legesen meglevő helvzet elismerő sét. . . Frről mélységesen hallgat tak egyes vádaskodók, sőt elhall gatták azon cikkeikben is, ame Ívekben továbbra is ostorozták i Kennedy kormányt, holott ismé toljuk, sem U Thantert, sem Cubi ért, hanem magyar ügyért, ma gyár érdekért kötött megállano dást.Mert igenis magyar, sőt által, nos emberbaráti érdek volt, hog; akik öt-hat éve szenvedték nap ról napra a kommunista börtönöl szenvedéseit, lelki gyötrelmeit é; életveszélyét, amely nem sokka volt csekélyebb Hitler haiáltábo rai foglyainak életveszélyénél é akik között hosszú, igen hossz; évekre szóló "bünteésre” Ítélte! is voltak (Bibó Istvánt is élet logytiglanra Ítélték (k sza’ adui janak a tömlöcpokolból.

* * *

. .EZ A ROVAT mindenkor « humanizmus jegyében törekedet nézni az eseményeket és valóbar olyannak ismerte el az amnesztia ügyét, (mégha azt a birtokbai levő igazi főbünös, Kádár Jánoi adja is), amelyben az embersé gesség és a szolidaritás látószögé bői eredményre törekedni helyén való és kívánatos.

Nehéz szívvel vett' k tudomá sül, higy ennek fejében Ameriki eltűri a Kádár delegáció formóli. E. N. elismerését, de mi érző emberek vagyunk és nekünk nett Hekuba, hogy meddig ülnek Bi bó István és társai még a börtön

>- ben. . . Nem érezzük magunka! 1- feljogosultnak, hogy gavallérok :• legyünk az ő már eddig is nagy i- mértékben önfel Időző életük z szenvedéseivel és ötezer mérföld k tengerentúli távolságából semmiz be vegyük az amnesztiát, azt i- hogy az elitéltek végre kiszabadúlnak, mégha maga az egész orn szág is bizonyos értelemben ma a börtön és kényszermunka telep is. I Nem őrültünk, hogy Kád rékat -• végül igazolt delegációnak isme*■ rik el az E. N.-ben (amelyben :r szerintünk kezdettől n-im illette n vc'na hely egyetlen k'-le-eurooai l* kommunista erőszakuralom alatti irszág kormányát sem, beleértve i- magát a Szovjetet, épp úgy mint e Franco, Sasser és más totalitariuk sok kormányát is). De ebben az ’, az esetben nem láttunk és nem i- látunk alapot elcaklizási, elalkus vasi stb. vádakra- 1 Sőt kissé úgy érezzük, hogy inkább hálafélet kellene éreznünk ' a Kennedy kormány iránt, amely Eisemhowertől örökölte a magyar ü^yet és nincs tudomásunk róla, higy Eisenhower a négy év alatt, ' amíg még 1956 után hatalmon volt, konkrét lépéseket tett volna z a forradalom b"rtönmartirjainak 8 amnesztiája érdekében. . .

* Legalább is nyil ánosságra nem ^ került ily kísérlet híre, amit pedig 1 Eisenhower sajtóembc-ei aligha 1 mulasztottam volna kihasználni z Eisenhower javára, ha megtörtént z volna.

Félreértések elkerülése végett x tárgyilagosan elismertük, hogy 1 Eisenhower az atomháborútól va-; v ló félelmében nem avatkozott be f az egyedül segítő módon, fe-’-vvc-,

* resen a megkérdezése nélkül ki-j ‘ tört forradalom mellett, de nem

kellett volna azt megtagadnia, kivált hogy az 1952-es v'lasztáso- 1 kon — igaz ho^y békés szközökkel való, de "felszabadSitási poli’ tikát" hirdetett.

Ellenezzük a követküHést, és Kádárnak esetleges külföldi se . «y-élvben vagy hosszúiéi áratu :

“kölcsönben” való részesítését,; és az utóbbit balekségnek tart-i juk• • • # í

A Kennedy kormány és Kádár között holtpontra jutottak a tárgyalások, — nem amerikai, ha( nem magyar érdekből, a Mind( szenty üeyben és az egyházak szabadsága stb. ügyében kért ent c,edmények miatt, melyekre Ká: cíár nem hajlandó.

’ Kell e részletezni hogy ez engedmények nem Amerik't, ha nem ugylehet, a magyar népet, az otthon lévő ma~yar népet szolgálnák, amelynek — re-M olitikai helyzete könnyítése ell<-n nincs jogunk a szabad Amerika proscenium páholyából vétót kiálta’ uunk... De Kádár ezekről tudni sem akar! , I

* * •

■i i

•' UGYANAZON körből azt isállitják, hogy nem igaz, hogy az ’ amnesztiával tényleg sokan sza■ badultak. Tud-'uk, hogy nem sza; badult mindenki, mert a Káderek 1 által kiadott közlemények is világosan megmondták ezt, kiemel' ve, hogy az "összeesküvésért”

1 elitéltekre nem vona'kozik az 1 amnesztia. így Mindszentyre sem,

* akit pedig nevetségesen felfújt,

. «‘~1’:-;sta ep—or vádak alapján

átéltek életfogytigra. hiszen,

| osszeesküves regyveres erő nelk-1 |rem összeesküvés... Akkoriban szóvatettük, hogy ez által éppen a legerősebb antikommunisták némelyike marad tovább a börtönben. De minden jel szerint a Kennedy kormány nem tudta elérni, hogy MindsZenty és akiket még e kikötés alá vesznek is visszakapják szabadlábukat és állásukat, mert Kádárék félnek Mind- J szentytől és azoktól, kiket még hasonló vád alatt tartanak fogva.

Mégis azt mondjuk, hogy a Kennedy kormány helyesen tette,! hogy nem helyezkedett a “mindent vagy semmit” ál'áspont ára, mert így legalább Bibo, Rácz Sándor és egy csomó más formte 100 billiós költségvetést vesz számításba) . E javaslat megszavazása alkalmasint néhány szavazaton fog megfordulni, mert a lepublikánusok és déli demokraták együttműködése várható, ha esetleg nem is az egész javaslat ellen, úgy legalább az adóengedmények 1 1 billiós összegének csökkentése érdekében.

Curtis képviselő még a költségvetés 97 billióra való korlátozását sem találja elégségesnek és szerinte 93 billióra kellene az összeget korlátozni.

A szenátusban Byrd szenátor ellenzi igen élesen az adóleszállitá$t és minél távolabbra kívánja kihúzni a javaslat tárgyalást, amelyet előzőleg hosszas bizottsági kihallgatások előznének meg.

* * *

Amerika népe örülne a jövedelmi adó leszállításának, de sokan, alkalmasint a többség azon az állásponton van, hogy a kiadásokkal le kell szállítani, nehogy infláció és a dollár értékének jelentős értékcsökkenése következzék be, ami sok olyan család számára, amelynek az öregkorra takarított pénze van, szerfölött hátrányossá, esetleg anyagilag végzetessé válhatnál.

A kongresszus képviselőháza ■ | Léten tárgyalja a jövedelmi ad« leszállításáról szóló javaslatot melyet már ismertettünk. Egyn nő a képviselők között azok szá ma, akik a költségvetési kiadá soknak megfelelő arányban vált leszállításához ragaszkodnak,min a megszavazás előfeltételéhez, an nál inkább mert a deficit jelenles kilenc billió körül van.

Kennedy elnök a múlt héter országos rádió és tv. beszédéber a szélesebb neprétegek támogató■j sát kérte a kongresszus tagjaihoa 1 írandó levelek utján és hangoz- I tatta, hogy az adólcszállitás töbt i vásárlásra és ezáltal több adóbevételre fog vezetni. Nem kell majd uj üzleti lanyhulástól (recession) tartani és a költségvetés 1 egy-két év alatt rendbejön. A: elnök takarékosságot ígért a költ vetési kiadónk körül, de n 'ír kötötte magát számszerűen.

Csak ha nem vezet inflációra!

! Ezzel szemben Byrnes (rep Wis. ) képviselő követeli, hogy a.i , 1964-es költségvetés ne legyer több 97, az 1965-ös pedig 9fi billiónál és ily értelmű javaslatot terjesztett be. (A kormány 1964

I JÖVEDELMI ADÓ LESZÁLLÍTÁSA A KONGRESSZUSI KÉPVISELŐHÁZBAN

KENNEDY: NINCS RENDJÉN A VILÁG, HA EGY BIB0RN0KNAK REJTŐZKÖDNIE KELL ...

biztonsági szerződés sem pedig olyan egyezmény tárgyalását, ainelynek értelmében kölcsönösen megfigyelőket állítanának fel a NATO és a Varsói Egyezmény országaiban, hogy hirtelen háború kitörése ellen résen legyenek. A leszerelési konferencia pedik csak téma lenne Washingon számá ra, d,e komolyan épp oly kevéssé de komolyan épp oly kevéssé gondol megvalósítására, mint a világuraími célú kommunista osztádyharcos front feje, a Szovjet.

Elvi beszéd

Kennedy a nagyszabású, de inkább elvi és atoimkorszakian viszonylagos beszédében, amelyet nagy tetszés fogadott (még Gromyko is felállva tapsolt) fenntartotta, bogy USA ragaszkodik a keleteuropai országok szabadságának és Németország egyesítésének követeléséhez. Hangsúlyozta, hogy ebben, minden együttlétezési törekvés dacára változatlanul fennáll az ellentét a Nyugat és a Szovjet között.

Később Kennedy azon jelenségek között, amelyek méltán tártiák nyugtalanságban a világot, arra célzott, -hogy Mindszcnty még mindig a budapesti USA -követségen kénytelen rejtőzni és úgy mond, ez jele annak hogy a világ távol van attól, hogy békés kerék vágásban levőnek legyen, mondható. Hangoztatta hogy ami most van, nem az igazi béke alapjainak lefektetése, hanem csak szünet a hideg háborúban és az ellentétek végleges megoldása távoli kérdés.

Az atomszerzödéuíöl megismételte, hogy csak első lépés és Amerika békés szándékainak aláfestésére azt javasolta, hogy USA és a Szovjet közösen tervezzék az 1970 körül esedékes holdbarepiilési kísérletét.

Rusk külügyi államtitkár és Gromyko uj tárgyalásokat kezdenek e héten, de nincs támpont arra, hogy azokból egyhamar jelenei kény eb b megegyezés bontakozhatna ki, Washingtoni megfigyelők szerint a Kelet és Nyugat köeötti, mostani “szélcsend” időartamát nem lehet megj solni és étrejöttében nem csekély, aka-atlan érdeme van-a Vörös Kínaiak ...

A Szovjet és a kommunista “vina között e héten is tovább mérgesedett a szavak hi-deghábouja, de erről sem lehet tudni, meddig art és miképen végződik?

Gromyko Szovjet külügymi r.iszternek az Egyesült Nemzetei new yorki közgyűlésén szeptem I bér 19-én mondott beszéde, aj , E. N..ben régebben mondotl | Szovjet delegátusi beszédeknél jóval enyhébb hangú volt. Nem i tartalmazott sem az “amerikai ! imperialisták” sem a magánkapitalista rendszer elleni támadást, hanem a feszültségek enyhítése i szükségét hangoztatta. De semmi I olyant nem ajánlott ami közele- I cést jelentett volna valamely fontosabb ellentét ügyében, nem tett ; őszinte benyomást, inkább szi- Lzirénhangként hatott.

Éles csak ott volt Gromyko hangja, amikor Nyugat Németországot támadta azzal, hogy “akadályozza a német békének végre való létrejöttét. Azonban USA j nem hajlandó elismerni a kommunista erőszakuralojm alatti Kelet Németországot s igy a kirohanás nélkülözött minden aktuális | jelentőséget.

Kölcsönös garancia szerződés

i Groimyko újra szót emelt egy kölcsönös meg nem támadási szerződés mellett, de Kennedy elnök erre nem is válaszolt a következő napon, szeptember 2U-án, az E. N. -ben elhangzott beszédéten.

A N. Y. Times szept. 22-i rzáma úgy véli, hogy azért, mert ez egyértelmű volna a keleteuropai, kommunista erőszakuralmak iováhagyvásával.

Francia ország és Nyugat Németország élesen elleneznek ily kölcsönös meg nem támadási szerződést. Az US A-ban tartózkodó Schrödes német külügyminiszter nyomatékosan tiltakozott ily, a keletnémet kommunista erőszakkormányt erösitő szerző • dés ellen és Kennedy elnök hallgatását arra magarázzák, hogy ily szerződés a Szovjetnek a berlini kérdésben teendő jelentős realpolitikai engedménye nélkül szóba sem jöhet.

Javaslat leszerelési konferenciára

Gromyko a genfi leszerelési konferencián részvett tizennyolc ország által Moszkvában, 1 964- ben tartandó leszerelési konferenciát javasolt, de Kennedy erre sem adott érdemleges választ beszédében.

Washingtoni megfigyelők szerint kormánykörökben nem tartják sürgősnek sem a kölcsönös

. Megtörtént az atonuii

lalmi szerződés jóváhagyása

t A washingtoni szenátus kedden, szeptember 24-én ejtette meg a történelmi jelentőségű sza-’ vazást az atom robbantások kor-; látozott tilalmáról szóló nemzet .1 közi szerződés jóváhagyása ügyé-|

1 l en. j

A jóváhagyáshoz kétharmad többség volt szükséges, de ennél ,i 'óval többen, nvolcvan szenátor szavazott a jóváhagyás mellett,: míg tizenkilenc ellene, j A jóváhagyást megszavazok között 55 demokrata és 25 republikánus volt. Azok között, akik nemmel szavaztak, vegyes~n vol-| tak demokraták és reoubl'kánusok. A demokraták közt feltűnést keltett, hogy Lausche ohioi szenátor nemmel szavazott. (Hír ' szerint némelv clevelandi, befo-í I lyásos magyarok elnökjslö'tie.) J ' Reoublikánus részről többi közi Goldwater elnöki elöltségi nályázó és Margaret Chase Smith sze/ nátornő is nemmel szavaztak.) Kennedy elnök e napokban Írja alá az uj törvényt és ezzel as szerződés életbe lép.

Előzőleg nagy többséggel! elvetették Goldwater azon javaslatát, hogy az egyezményt csak akkor hagyják jóvá, ha a Szovjet előbb kivonul Cubából.

U THANT NEM TERJESZT BE JELENTÉST

Megírtuk srn'dt heri számunk jan, hogy U Thant iel-ntététele, arról, mit tett az Fgyesült Nemze tek 'egutóbbi közgyűlési időszakában rábízott magyar ügyben, nem szerepel a napirendi tárgyal listáján. A főtitkár, mint értesü lünk, egyik sajtókonferenc’áj^n kijelentette, hogy nincs szándéká ban sem erről, sem ez év augusz us elején Magyarországra tét! Htjáról Írásbeli jelentést tenni aj b. N. -ben és megjegyezte, hog\ ?, közgyűlés némely tagját, akikel * kérdés érdekel, személyesen in crmálta. Fog e szóbeli jelentés! lenni a közgyűlésen, kérd.ezte írre az újságíró, de U Thant kiérő választ adott.

U Thantot, úgy látszik már az 3 idegesíti, ha említik Magyaror izágot. Talán félti, hogy a Szövet már azért is megharagszik ha :gyáltalán beszél róla?

Elfelejti, hogy nemcsak egyes ielegátusokat érdekel a magyar így, de a szabadságszsrető embeek internacionalejának minden aggját, köztük sok amerikait és merikai és más külföldi ma:yart is.

Nem mintha bármit is várná Kanttól a magyar ügyben. De egalább ülendőségi okokból elárná tőle, ha már okból nem zért, hogy lanyhaságának füge a leveléül szolgáljon. . .

Kennedy a kivitel foko| zását követeli a dollár megerősítésére

Kennedy elnök beszédet tartott az üzleti világ kétsráz vezető s;e, rnélyisége előtt akiket felszolitott, hogy tegyenek meg mindent USA , kivitelének fokoz'íára, mert ez a legtermészetesebb mód arra, hogy, Amerika dollár mérlegén k defi-j citje megszűnjék. -— Az Európai! Közöspiac a legnagyobb ellenfelei i ezen a téren az USA-nak, de i ugyanakkor az abban tömörült ' ország nag- mennyiségü amerikai áru felvételére is képesek. Szövetségeseink konkurrenciája mondotta. teljesen megváltoztatta a világ kereskedelem képét és ezért az amerikai ipari és üzleti cégeknek a régi és már szinte elfele-’tett lendülettel mindent el kell követíjiök, hogy minél több árut ai1 ja-: í-ak el tengerentúlra. Nincs sem-) '■ mi igazolása annak, hogy Ame-; rika csak termelésének négy! százalékát viszi külföldre, mig < Nyugatnémetország 1 6, Svédor- : 'szág 19, Svájc 22 és Hollandia i 33 százalékot helyez el külföldön. 1 ! Kennedy a beszéde végén kor- . ; mánvtámogatást ígért azoknak a : gazdasági ágaknak, amelyek erőfeszítést tesznek uj piacok l megszerzésére. A kormány haj- 1 íandó lesz adó könnyítésekre, 1 amelyek az exportőröket buzdit- I hatják.

Újra ezüst dollárok

i

Washingtoni jelentés szerint a kincstár 1964-ben újra ezüst dollárokat fog kiadni, ami közel 30 év óta nem történt. Dil’on pénz-l

ügyi államtitkár uj dombormüveket készitett, amelvek az éren | mindkét oldalát forják díszíteni.---------------UOO------———- j |

ADENAUER A PÁPÁNÁL I

ÉS DE GAULLENÁL í'

______ ! !

Adenauer nyugatnémet kan- 1 cellá.r, aki 87 éves és október 1 16-án Frhard gazdasági minisz- I temek adja át szókét, 45 perces I kihallgatáson volt Romában a í Szentatyánál. | 1

Adenauer leányával érkezett és ’> n Szent Jézus Rend szalag át, a ■ legnagyobb vatikáni kitüntetést ‘ viselte, őszentsége hangoztatta I Adenauemek a háborúban el-J f pusztult Németország felépítésé- t ben való szerepe kiválóságát cs! dicsérettel emlékezett meg a ka-1 tolikus egyházhoz való hűségéről. j *

A múlt hét végen Adenauer t Franciaországban meglátogatta De Gaulle elnököt, akivel a két ország közti szövetség kérdéseiről c tanácskozott. Adenauer október t 16-ika után is befolyást remél t gyakorolni Németország további t F olitikájára. ; íi------------non---------------I g

BALATONI BÉLYEGSOROZAT-------------------------------- | t

Siófok fürdő fennállásának 1 I 00-ik évfordulója alkalmából a v magyar posta balatoni belyegso- a rozatot bocsát ki. 1 fi

: dalmár, állítólag 2-3000, még . csak kijött a börtönből és — nei '[ tudom akkor is igy beszélne valaki, aki most azzal szapulja ; rovatot, hogy "tudomásul veti az amnesztiát, holott nem is vo komolyan amnesztia", ha saj< : testvére, vagy szülője is azok ki zött lett volna, akik történetese mégis csak kiszabadultak. . . j * * #

’ INNEN, a messzeségből ner tudjuk ellenőrizni hányán szabi dultak valójában, de a legtöb amerikai nagy lap Budapesté lévő vagy oda kiküldött tudósire ja azt irta, hogy 2-3000 embe kapott amnesztiát és hogy “a rmnesztiát elég tisztességes: n ha. tották végre” (többi közt ezt irt a Budapesten járt és legutó-bL cikksorozatában hibákat is kipc céző Max Frankel, a N. Y. Time j tudósítója is).

1 Egyizben, mindjárt néhány hét tei az amneszita után egy mellék mondatban kérdésesnek áU'tottuJ oda, hogy mindenki szabadult aki a korlátozott egyezmény sze rint arra jogosult volt? De mi nen szoktunk vádaskodni adatok, bi zonyitékok né’kül. Abból az uj ságirói iskolából jöttünk amel | azt vallja, hogy igaz ügyért, csal az igazság eszközeivel és bizonyi tékáival kell -harcolni.

Sehol egyetlen nevet nem o! véstünk, hogy aki az egyezmén; , éltemében jogosult, volt az am | r esztiára, azt nem kapta meg Kád^rékat, ak;k halomra g-ilkH tatták a szabadságit rekErn’l magyar népet, kénesnek tartju! mindenbe, de adatok, bizonyité kok nélkül nem vádolunk.

Nem akarunk azokhoz tartóz ni, akik telekiabálták Maeya Amerikát és a világot, hogy Ká dárek 150-3100 iskol's gyermeke végeztek ki forradalmi szere“ lé síikért, amikor elérték a 16-iI evüket, de a ney yorki sajtókon ferencián amikor a világlapok tu dósitói a forrást és az adatoka kérték, csak makogtak hebegtek de bizony neveket és bizonyitéko kát produkálni nem tudtak, d> azért továbbra is fenntartották i vádat noha a State Departmen: megmondta, ho^y erre semmi bi zonyitéka nincsen.

Minden vádat, amely magyal forradalmárok sz 'murikra drági életével és szenvedéseivel kapcso latos, izzó hévvel teszünk magunkévá, de sem a budapesti USA követségtől, sem a State Depart menttől, sem a Voice of Americatói, de még a Free Eurovetól éí Fábián Bélától sem láttunk neveket, konkrét, tényszerű és adatszerű közlést arról, volt e vagy voltak e valakik, akik nem szabadultak holott a szerződés szerinl szabadulniok kellett volna. A pesti követségen csak tudnának valamit erről, hiszen szerte ágazó értesülései vannak arról, mi történik Magyarországon! (Ann-kidé ién azon indokolással történt a követküldés, hogy igy Egalább a he'vszinen hitelesen meg lehet tudni, mi megy végbe.)

FELHÍVJUK a vádaskodókat, álljanak elő konkrét nevekkel, adatokkal, bizonyítékokkal. Ne vádobának másokat azzal, hogy nem emelnek szót a kádári "amne«ztia csalás” elEn, ha a levegőből beszélnek. Nem szállhatunk harcba üres kézzel, csupán politi kai gyülöltten alapuló vádak, mende mondák alapá'n. Komoly férfiú, komoly politikus és uis'gíró ezt nem teszi.

És utolsónak de nem utolsóul: mi nem vagyunk feltétlen rajongói a Kennedy kormánynak, de nem vagyunk annyira elfogultak ezzel a mérsékelten haladó kormánnyal szemben, hogy feltételeznék róla, hogy Kádár számára kötélnek állt volna egy poteimkini amnesztia kutyakomédiáiához.

Erre csak azok a megcsontosodott és begubódzott politikusok kéoesek, akiknek Nagy Ferenc is tulradikális, mert híve az 1945-ös földreform fenntertieánek.

VI Pál pápa a vasárnap Romában megnyíló folytatólagos ViiágZsinát küszöbén, szept. 20-án nagyszámú püs:ök és a Vatikan 1 tisztikarának vezető papjai előtt tartott beszédében jelezte, hogy korszakalkotó uj reformokat akar | bevezetni az egyház központi 1 szervezetében, a Kúriában.

A mai központosítást lazítani, decentralizálni kívánja és több hatalmat kíván adni az egyházmegyék élén álló főpapoknak. i

A Kúriát, amely eddig főleg clasz egyháznagyokból állt nemzeközivé szándékszik tenni, vagyis különböző más nemzetiségű fc'pa-ok is szerephez fognak jutni a Vatikán ügyvezetésében. I

Meg ezeknél is nagyobb horderejű, hogy a Szentatya lazítani kíván a pápai caalhatatlanság

logmáján is, (amit a protestan ■ok és keleti ortodox keresztényei kifogásolnak), hogy ezzel is ko :eledjék elsősorban az ortodoj igyházzál való keresztény egység negvalósitása lehetőségéhez.

Terve szerint a jövőben a nag) ^határozások meghozatalába i nborosok és püspökök közül ii vámosakat bevonna.

Pál pápa nagy dicsérettel em ekezett meg beszédében elődjé ől János pápáról és eszmei foly atójának nyilvánította magát. A jeszédből nyilvánvalóvá válik »ogy Pál páp>a volt a *'haladt isoport" egyik vezetője a Világ ■sinat első részében, amelv ered nénytelcnül végződött. Most t ervezett nagy egyháztörténelm eformokat megvalósítani remél , Zsinat második részében-