Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-28 / 26. szám
The Only II ungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeil szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG YAH—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGÁRIÁN NEWS Eutered »8 ^Second Cinss Matter May IS, 1023, at the >x»t Office at Bethlehem, l'a,, under die Act of March 3. . AMERICAN IN SPIRIT—KUNBAHLAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 26-ik szám BETHLEHEM, PA, 1963 JUNIUS 28 Egyes száim* ára 10 ceut VILÁGTÜKÖR Lehighvölgy Magyarságához! A BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősébe és kiadóhivatala kénytelen közölni a Lehighvölgy magyarságával, hogy a HÍRADÓ 41 éves hivatásteljesités után oly súlyos deficittel küzd, hogy a magyarság szolgálatában végzett feladatának teljesítése mind nehezebbé vált. A régi derék, hűséges magyarság sorait mind inkább megritkitja a halál és az örök Hazába távozottak helyébe nincs utánpótlás, noha a HÍRADÓ a legnagyobb buzgalommal és igazi amerikai magyar szellemben teljesiti hirszolgálv.ti tájékoztató és magyar érdekeket ápoló rendeltetését s egyedül hallatja a magyarság hangját a Lehighvölgyben. Hirdetőink száma is megfogyatkozott és a lap jövője a legnagyobb erőfeszitéseink dacára is bizonytalanná vált. Ezért a HÍRADÓ megjelenését valószínűleg csak 1964 julius 1-ig tudjuk garantálni és kérjük olvasóinkat, hogy az előfizetéseiket, ehhez a terminushoz mérten küldjék be, esetleg negyedévre, félévre vagy háromnegyedévre arányosítva az évi előfizetési árhoz Bizton reméljük, hogy a Lehighvölgy lelkes magyarsága előfizetések beküldésével támogatni fogja régi lapját, hogy az ismert odaadó szorgalommal testvéri érzéssel tehessen elegett a magyarság szolgálatában vállalt, közérdekű kötelességeinek. Támogatásukat előre is köszönve és ismételten kérve, a régi honfitársi szeretettel és tisztelettel KENNEDY ELNÖK EURÓPAI ÚTJA A BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala PAL PAPA ES A KOMMUNISTA ERŐSZAK ALATTI ORSZÁGOK VI Pál pápa junius 2 1 -én a bi borosok fogadása után rádió szó zatot intézett a világ katolikusaihoz és megismételte, Hogy Jánoi pápa terveit fogja folytatni a Vi lágzsinat, a béke és a szociális haladás kérdéseiben. Feltűnt hogy a kommunista or szágokkal való viszony kérdéséi nem érintette, de meleg érzései! fejezte ki a keleteuropai országok 1 akadályozott egyháza” iránt. Ebből an a következtetnek, hogy nem fogja ugyanazon takt: kát » !y • 'n a keleteuropai kommunista uralom alatti országok kormányaival szemben, mint Já nos pápa. A Szentatya nagy szeretettel nyilatkozott Amerika népéről Spellman new yorki bíboros előtt és áldását küldte. Tcmegaudiecián fogadta a Vatikánnál akkreditált diplomáciai kart és hangoztatta a “a béke felbecsülhetetlen kincs megóvásáért állandóan szükséges küzdelem’ fontosságát, kiemelve, hogy a békének az igazság, igazságosság és szeretet jegyében kell állnia. * * * A vasárnap, junius 30 -ára kitűzött történelmi fényű pápai koronázáson az Egyesült Államokat Earl Warren, a Legfőbb Bíróság elnöke és Mike Mansfield a demokrata párt szenátusi vezetője fogja képviselni.-—----------uuu---------------Al KEELER ÜGYBEN AMERIKAIAK ELLEN FOLYTAT VIZSGÁLATOT AZ FBI Az FBI három amerikai repülőtiszt ügyében nyomoz, akik állítólag Londonban kapcsolatban álltak Christine Keelerrel, azon londoni félvilági nővel, aki cgyidőben állt barátságban Profuimo lemondott angol hadügyminiszterrel és Ivanovval, a londoni Szovjet követség egyik katonai attaséjával. A három repülőtisztet már visszarendelték az Egyesült Államokba és itt folyik ellenük a vizsgálat. i A KÍNAI KOMMUNISTÁK ÁRULÁSSAL VÁDOLJÁK KRUSCSEVET A USA-VAL VALÓ “EGYÜTTLÉTEZÉSI POLITIKÁJA” MIATT I Kennedy elnök a tervezett j európai utjának első állomásaként1 Nyugat Németországba érkezett.] Kölnben fél millió német fogadta lelkesedéssel. Első szavaiban biztosította a nyugatnémeteket, hogy! USA addig tartja katonai erőit1 Nyugat Németországban, amíg azt a nyugatnémetek szükségesnek látják és kívánják. Beszédet nem-' zetközi politikai körökb r. úgy ér-1 telmezíék, hogy figye’mez'et i akarta a Szovjetet, hogy “el a, kezekkel Nyugatcurooátó!’’. no'ra DeGauUe francia elnök a~t ál itj », 1 hogy jelenleg Szovjet támadás veszélye nem fenyegeti Europ't és ennek jelé 1 múlt héten kivon-1 ta a francia flottát a NATO-ból azzal, hogy csak akkor bocsa,-tjaj majd a NATO rendelkezésére, ha' háború törne ki. Hangoztatta az elnök how^ “Nyugat Németország szabadsága a mi szabadságunk és egy támadás az önök földje ellen, támadás1 a mi földünk ellen is". Ez eeyben válasz kívánt lenni De Gaullenak aki kételyeket törekszik kelteni az, iránt, hogy táimadás esetén USA] megvédené Nyugat Európát, illetve Nyugat Németországot". Kennedy vasárnap szentmisét hallgatott a hires kölni Dómban, majd Adenauer kancellárra! bonnba, a fővárosba utazott és látogatása utolsó napján Berlinben meg fogja tekinteni a tálát is, amellyel a város kommuívsta uralom alatti részét elkerítették. * * * Kennedy elnök a tiznapos utján meglátogatja származása országát. Iroszországot majd Angliában Macmillan miniszterelnökkel fog tárgyalni, junius 30-ár. pedig Olaszországba repül, ahol nem vesz részt Pál pápa koronázásán, de a következő napok eeyiken audienciára jelenik meg nála. (Olaszországban Kennedy uj miniszterelnököt talál Giovanni Leone keresztény demokrata párti politikus személyében, akinek azonban a koaliciója kisebb pártjaival sincs bizto3 többsége. E'őJ- jét, Fanfanit Nenni balközép szocialista pártja kívülről támogatta, de Nenni pártjában most tekintettel a kommunisták választási sikereire, ellenzéke van a támogatás folytatásának és pártkongresszust hívnak össze, amely dönteni fog ennek a világpolitikailag is igen jelentőséges kérdésben.) BÉKÉS UTÓN MEGKÖTÖTTÉK AZ UJ ACÉLIPARI BÉR- EGYEZSÉGET Jelentettük, hogy Weshingtoi és Moszkva között, megegyezé jött létre, amely szerint iulius h< 1 5-én USA. Anglia és Szovje egy-egy kiemelkedő diplomácia képviselője részvételével konfe rencia lesz Moszkvában az atom kísérletek beszüntetése kérdésé ben és azt esetleg államfői csúcskonferencia fogja követni ha i konferencia eredményes. Amerikát Harriman volt moszkvai követ fogja képviselni. Kennedy el akarja szigetelni Vörös Kinát , Kennedy elnök azon. junius h: 1 0-i washingtoni beszéde, amelyben a konferencia hiret nyilvánosságra hozta, sok szóbeszéd tárgya a nemzetközi politikában. Az elnök e beszédben komoly szándékát jelentette be nemcsak az atomkisérletek beszüntetésére, ele a hideg háborús béké megtelem tésére is, ha Moszkva részéről őszinte hajlam jeleit látja ai c-gyüttlétezési politika komoly folytatására. Junius 16-án a kínai kommunisták, nyilván megriadva attól, hogy esetleg megegyezés jön lét re Kennedy és Kruscsev között 30,000 szóból álló levelet küldtek Kruscsevnek. amelyben tiltakoznak az ellen, hogy megegyezzék Amerikával. A kínai kommunista párt hivatalos napilapja junius 16-án közli A munkaadók és munkások közös Human Relations Commit lee-jában, békés utón, sztrájk fenyegetés nélkül junius 20-án létrejött a megegyezés a tizenegy vezető nagy acélgyár és az Acél ipari Union között. Az eredetileg 1964 május 1 -ij szóló régi szerződés egyik pontja módot nyújtott, hogy a union 1963 május 1-én uj bértávgyalá-1 sok megnyitását kérhesse. — A union azonban számbavéve a helyzetet, kiváltkép az iparban megnövekedett munkanélküliséget és az automation további veszélyeit, nem a bérkérdésre, hanem a munkások száma szaporításának lehetőségei javitá ' sára fektette a fősulyt. Az órabér emelését nem kérte, de az elért egyéb előnyök mintegy 15 cent órabér emelkedésnek felelnek meg. , A szerződés legfőbb vivmánya, hegy a régóta alkalmazott munkások fele minden öt évben tizen-’ három heti fizetett szabadsághoz jut és ennek folytán több munkás számára nyílik munkaalkalom. Nem vezet inflációra l Az utolsó béremelés 1961-bér. volt. A múlt évben sokan dicsérettel illették az acélipari union mérsékletét, amellyel tartózkodott az újabb órabér követelések tői, nehogy a bérek emelkedését az árak drágulása kövesse, ami ha a bérek és az árak emelkedése az iparokban meg neim szűnik, inflációra vezethet. A gyárak azonban ennek dacára áremeléssel próbálkoztak. Kennedy elnök abból indulva ki, hogy egy acélpari áremelkedés átragadna a :öbbi iparokra is, sikerrel lépett :el ez ellen. Legutóbb azonban tudomásul vette, hogy egyes acélermékek árát mérsékelten 1 #1 rímeltek. Jelenleg újra szó van egyes ; »céltermékek emeléséről, de a < >iaci helyzet -miatt jelentősebb ] emelésre aligha kerül a sor. Az! < »célfeldolgozó gyárak sztrájk es»etőségére számítva jelentősen edezték magukat s a közeli he-j ] ekre a gyárak termelésének némi. .'isszaes '.se várható. Erről azonvan nem hiszik, hogy tulnagy nérvü lesz, mert az üzleti világ és a kereslet élénksége biztató : cl. - 11 \ dolgozott évek száma Az évek száma, amelyre szükség van, hogy az alkalmazott ♦ nunkás megkaphassa a tizenhá-| \ omhetes fizetett szabadságot,'; ARTHUR KROCK A MAGYAR ÜGYÉRT A N. Y. Times junius 1 6-i va irnapi számában Arthur Krock lap régi hires washingtoni mun atársa, az amerikai újságírói gyik grand old manje "Kenne y’s New Policies” cimü cikkébe» őségesen kitér a Kádár erőszal ormány Egyesült Nemzetekbe! ismerésére és élesen elitéh azt Hasonlókép a N. Y. Journa tmericanban és más Hearst na ilapokban Victor Lasky, learst lapok ismert columnistáj; Is Hungary a Dead Duck?” ci íü cikkben foglal állást Kádáréi lismerése ellengyáranként különböző. A Bethlehem Steelnc! tizenhat év, a U. S. Steelnél 1 7 év, a legmagasabb a W heeling Steelnél, mégpedig tizennyolc év mig a Youngstown 1 ube és Sheetné.T csak tizenkét év. Az azon évi rendes szabadságidő benne foglaltatik a háromhónapos szabadságban. Ez a rendel kezés 1964 jan. I-én lép életbe, mig a szerződés általános érvényé 1 963 augusztus I -én kezdődik és 1965 május I-ig tart. A union reméli, hogy c reform lévén 20,000-rel több munkás jut kenyérhez az acéliparban tényleg dolgozó munkások száma 480,- 000-rel véve alapul. A többi kedvezmények között szerepel a kórházi tartózkodás idejének az eddigi 1 20 napról egy évre való felemelése, a biztosítási kedvezmények és egyéb előnyök megjavítása stb. továbbá az igazgatósághoz tartozó (executive) személyek vagy kivülálló vállalkozók foglalkoztatásának megszorítása olyan munkáknál, amelyeket a uniontag munkás szokott ellátni. A közös bizottság sikere A tiztagu Human Relations Committee, a munkaadók és a munkásók közti kapcsolatok bizottsága emberiesnek bizonyult és ezt külön örömmel kell üdvözelnünk. Kölcsönös szabadságon épiil a működése, egyenjogú felek állnak egymással szemben és a munkások nincsenek terroi és propaganda nyomás alatt, mint voltak Hitler Németországában, amely szintén próbálkozott ily bizottságokkal, de azokban a munkásnak alárendelt, megfélemlített helyzete és szerepe volt’. . . Remélni kell, hogy az acéliparban e bizottság működésével elért siker példamutató lesz és a többi iparágakban is uj, kedvező fejezetet indit el az amerikai munkaadók és unionok munkaadók viszonyában, a közös célok, termelési és kölcsönös prosperálási érdekek javára.-ooo-KRUSCSEV KELET NÉMETORSZÁGBAN Kruscsev jövő vasárnap Kelet Németországba érkezik látogatóba azon cimén hogy személyesen akar jelen lenni Ulbricht kommunista vezér 70-ik születésnapjának megünneplésén. De általános nézet szerint Kennedy elnök németországi látogatásánk sikere nyugtalanítja és annak ellensúlyozására megy Kelet Németországba, VI PÁL, az egykori Giovani Battista Montini milánói biborc érsek pápává választása nagyob meglepetés volt, mint huszonnég órával a megválasztás talán belái hatatlan jelentőségű történein pillanata után tett kijelentés; hogy nagyemlékű János pápa sz> ciális és béke politikáját vala mint ökumenikus (a keresztény ség egységét célzó) irányát kivár ja követni. Pál pápa nem váratott sok:i a válasszal a kérdésre, János pá pa utódja követni fogja e azt sokaktól korszakalkotónak, se forradalminak névezett vonala1 amelyet János pápa oly határé zottsággal és Istennek az embe rekkel való kegyes szándéké megértő és átérzö, lelki melegség gél hirdetett? Csak az nem vol biztos, hogy megválasztják, d azt az előzményekből sejten' L h'i tett, hogy ha a Katolikus Egyhá trónjára kerül, folytatója, sőt ug" lehet kibontakoztatója lesz anna! a némelyek által urnák mondott de valójában közel kétezeréves mert Jézus Krisztus által hirdetet szociális és békeirányzatnak, ame Ivet János pápa éppen csak hog; -megláthatott lelki szemeivel, meg pillanthatott, mint az emberiséj Igéretföldjét, de aggságának mu landó fizikai erőivel elérni iná nem tudott, miként a Szent Köny agg prófétája is a fiatalabb Jcsuá ra hagyta e gigantikus feladatot * * • A MEGLEPETÉS különösei nagy volt azoknál, akik nem hit lek abban, hogy a Katolikus Egy ház örökifjú és képes megujuln az uj idők haladó szellemében. De azok kevésbbé voltak meg lepve, hogy már a második na pon, az ötödik szavazási menet ben, tehát a régebbi páoaválasz tásokhoz viszonyítva aránylag korán választották meg Montin bíborost, akik XIII Leo páoa töbl mint hatvan év előtti ‘ Rerun Novarum" encyklikájára és to vábbi pápák egyes megnyilatko zásaira emlékezve, ismertek a Ka tolikus Egyház igazi szociális éi békebarát felfogását és érzéseit krisztusi leglelkét.... Mindig is tudtuk, hogy a Katolikus Egyház a nép egyháza Együttérez a kényérért küzködő nehezen dolgozó munkásembe rekkel, a verítékező tömegekké szivének legdrágább vágyai közt tartozik, hogy életsorsuk javuljon, gondjaik csökkenjenek, föle i létük örömben ne szűkölködjék, hiszen az Istenatya nem egyes kiválasztottaknak, többnyire önmaguk által kiválasztottaknak, — hanem mindeneknek adta a Telemtés dús gyümölcseit, kincsei! olyan bőségben, hogy mindenki i.ek jusson belőle, senkinek sí keljen éheznie, nyomorognia, aki nem vonja ki magát a közösség feladataiból, a munkából, amelynek a munkás “méltó a bérére". Voltak politikusok, irók, uiságirók, akik népellenes, osztályuralmi, elnyomó politikát követtek és azt ,a látszatot igyekeztek kelteni, mintha a Katolikus Egyház egyetértene ezzel, fémjelezné rideg materializmusukat, túlzott önzésüket, hangzatos frázisaikat, melyeket a kereszténység rovására nem átallották vallási és nemzeti csomagolásban kidiszitve forgalomba hozni. Ezek homályositották el az Katolikus Egyház mélységesen szociális igéit és használták fel jelszóul a kereszténységet, a ne vében is már az egyetemességet, az univerzálismust, az egész emberiséget felölelő szeretetet jelentő katolikusmot a maguk egyéni s soviniszta nemzeti öncélusága vagy faji kiváltsága erkölcsi cégéréül, tévesztették meg saját honfitársaikat a kereszténység igazi lényege felől. . . * * * JÁNOS PÁPA a letnagyobb győzelmét halottaiban, ezen a konklávén aratta Montini biboros pápává választásával, azzal, hogy a bíborosok túlnyomó többsége olyan utódot választott, aki nem i kevésbbé kemény ideológiai ellen i fele a kommunizmusnak, mint < i volt, de éppúgy ihletett hive ugj j a békének, mint annak, hogy ? • j kommunistákat a szociális szélién i erejének alkotásaival kell legyői ni, osztályharcukat s terrorizmust» ■ kát tárgytalanitani, Marxot műi- századbeli elméleteivel mind in- kább elavulttá tenni istentagadá -! savai együtt. A kommunizmus nem könny', ellenfél és világnézeti impenaliz . musa világuralomra tör. A tény hogy Montini bíborost megválasz : tották, arra mutat, hogy a Kató- 1 likus Egyház nagyjainak zöme tisztában van a páratlanul néhéz, a -'égjóbb és legtisztább lelki erők mozgósítását. Istentől ihletet! emberi nagyságot igénylő eszmei küzdelem végzetszerűen súlyos jelentőségével és állja a harcot, optimistán még békej óbból is nyújt az elszánt ellenfélnek, remélve, hogy igy több, tágabb tere jut szeretetigéi hirdetésére és ellenfelei nagyrészét ese'leg vezetőit is megtérítheti. . . Soha senki még ily keménv ideológiai fába nem vágta a fejszéjét, de János pápa Mater et Magistra szociális encyklikája, amely szabadságban tartja elérhetőnek az általános népjólétet, lehet olyan erős erkölcsi fegyver, amelyhez képest erőtlen a Szovjet akárhány poli! tikai rendőrje és katonai divíziója, ha olyan eltökélt, drámai ki'lj lás indulás mellette, mint volt János pápáé és lesz remélhetően Vl-ik Pálé. . . • * • AZ UJ PÁPA tudvalevőm egyik belső tanácsadója volt János pápának és ezért nem meglepetés, hogy folytatja nagy és monumentális célkitűzéseit, amelyek létrejöttében is nyilván része volt. De tizenhét éven át egyik főmunkatársa volt XII Pius pápáiiak is, aki szintén nem egyszer adott kifejezést az idők szociális követelményeinek és az univerzálitás, az emberi egyetemesség szellemének. VI Pál pápa a biboros korában tartott szentbeszédeiben is gyakran mutatta jelét a munkások, kisemberek sorsával való nyomatékos együttérzésének, de amellett az egyéni szabadság minden fajtájáért, beleértve a gazdaságit is rém mulasztotta el szót emelni a kommunizmussal szemben, miközben figyelmeztette a tőkéseket, hogy a magántulajdonnak nemcsak dúsan kihasználható előnyei, hanem embertársi kötelességei is vannak. Junius 22-i első szózatá, amelyet a bíborosok előtt a Sixtini Kápolnában tartott, a világbéke, a szociális ellentétek enyhítése és a keresztény egység harci fogadalmaként vitte szét a vatikáni rádió hullámain az egész emberiség érdekében való nagy és dicső szándékai szavát a világ minden népéhez. Folytatni, sőt személyesen vezetni kívánja az ökumenikus Kongresszust, a tavaly szeptemberre elhalasztott Világzsinat elé terjesztendő egyházi reformtervek megvitatását és megtartja államtitkárául Cigognani bíborost, János pápa államtitkárát, (aki 25 évig volt a Szentszék apostoli delegátusa az Egyesült Államokban és mint a magyar ügy és annak Washington által elismert, némely emigráns politikus képviselői barátjaként ismeretes.) Sokban hangoztatta a János pápa által kifejtett szociális és békeelveket. Egész erejével a népek közti békét kivánja szolgálni, de úgymond, a béke nemcsak az, hogy nincs háború a fegyveres csoportok között, hanem azon rend is, amelyet Isten kivan. Nem említette külön, hogy folytatni fogja e János pápának a kommunista blokkal a viszonyok enyhülése érdekében kezdett tárgyalásait, de óvatos optimizmust fejezett ki azon irányban, hogy uz Egyház végül teljes szabadsághoz jut a Vasfüggöny mögött. i a levél szöveget, amely árulásnál i minősiti Kruscsev "együttlétezés i politikáját” és eleve megbélyegz Kruscsevnek az ,‘amerikai Imperialistákkal” esetleg kötendő alkuját. Nemzetközi megfigyelők nin csenek meglepve a kínai kommu nisták e magatartásától, mert régóta úgy látják, Kennedy bár Kruscsevvel szemben változatlanul bizalmatlan, a kínai kommunisták elszigetelésének politikáját folytatja és ezért kisérli meg. hogy az atomkérdésben és esetleg más hidegháborús kérdésekben Kruscsevvel való megegyezés lehetőségéhez közelebb jusson. i Vörös Kína világforradalmi. politikát követel Kruscsevtől i A kínai kommunisták Kruscsevhez, illetve a Szovjet kommunista pártjához intézett levele hangoztatja, hogy az együttlétezés politikája helytelen és káros és hogy a még nem kommunista nemzeteknek forradalmasítása, ál- i landó vulkanikus lázban tartása az igazi kommunista politika. Követeli. hogy Moszkva beküljöu ki Albániával és szakítson az áruló Titóval, Amerika felé pedig szüntesse be az enyelgő együttlétezési politikát. Kruscsev a múlt hét végén megmerevítette álláspontját az atomkisérletekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések kérdésben és kijelentette, hogy ebben most Amerikán van az engedmények tevésének sora. Kínai delegáció Moszkvában Mint megírtuk. Moszkvában I julius 5-én esedékes a kinai kommunisták küldöttsége, hogy a nagy eszmeköri ellentétek kiegyen [Ütéséről és a nyugati individualista országok elleni egységfrontról tárgyaljon a Szovjet kommunista . pártjának vezetőivel. Egyes nemzetközi megfigyelők szerint a kinai kommunisták mos! tani levelének követelései után ez | a konferencia valószínűleg teljesen eredménytelen lesz és Moszk[ va és Peiping között a taktikai ellentétek élessége inkább növekedni fog . »- ELÉRI-E óriási céljait a nemei zetközi kommunista osztályharcos y front elvakultságával szemben, a a jövő egyik legnagyobb titka és n döntő lehet az egész emberiség , I J ■ sorsara is. i-j Változatlanul teljes bizalmától lansággal vagyunk a kommunisi- Iákkal szemben, mert ismerjük vi- láguralmi osztáíyharcos céljuí kát és alapjában javíthatatlan, ű megátalkodott egyház ellenessé> güket. De tudjuk, hogy az atom'• korszakban a béke fenntartása > életkérdése az emberiségnek és ' mélységes tiszteletben tartjuk e Pál pápának ez irányban bcjelen', tett apostoli törekvéseit. . . 4 Egyben pedig a leglelkesebbe;: . köszöntjük Pál pápa szociális :l szándékait, amelyek kifoghatják s a széleket a kommunizmus vitor’ Iáiból. Minél erőteljesebben á'l 1 ki a végletes társadalmi ellentéte’ két eltüntető, szabad népjóléti ál-' J lám mellett, egy osztályuralomtól; 8 mentes társadalom érdekében, | annál inkább ir'a majd be magát' a dolgozó nép milliók szivébe. É.3 iminél erősebbé teszi a tömegek | hitét abban, hogy a kommunista j crőszakrendszerre és annak véres; brutalitásaira és szabadságfosztá ' saira semmi szükség nincsen, mert *| fenéikül, szabadságban meg lehet j teremteni minden dolgozónak ’| boldogulását és boldogságát, ez | az igaz krisztusi kereszténység an- I nál inkább lesz Mestere az embcl'j íifiég szebb és fénylőbb szabad 1 jövendőjének. r. o. i
