Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-14 / 24. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMl HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tbe i'oet Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 24-ik szám BETHLEHEM. PA., 1963 JUNIUS 14 Egyes szám.- Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR iÁRMAS KONFEREN­­:iA MOSZKVÁBAN AZ ATOMTILALOMRÓL XXIU JÁNOS PÁPA földi ma radványai már ideiglenes sirhe lyén, a Szent Péter Bazilika krij tájában pihennek, ahonnan ki cőbb a most restaurálás alal levő Szent John Lateran Ba zilikába viszik át, amelyne kriptáját végső nyugvóhelyéül je lölte ki. Walter Lippmann Ame rika legtekintélyesebb közirőja, • republikánusok reprezentative na pilapjában, a N. Y. Herald 1 ri buneban és párttól partig számo: más napilapban megjelenő róva tában azt irta róla, hogy sa ját személyében “korunk egyil legnagyobb csodája" volt. “Mo dern csoda, irja ebben a "Th< Miracle of Pope John" cimii cik kében, hogy valaki képes volt át­nyúlni az osztályok, kasztok testszinek és hitek összes korlátair és megérinteni a mindenféle né pék szivét. Ehhez hasonló eddij nem volt, legalább is nem ko runkban. E csoda fölötte szüksé ges bizonysága annak, hogy a­­embereknek minden, oly sokfélt különbözősége dacára voltaké^ egy emberi családhoz tartozunk Különben nem hall'attak veins oly sokan János pápa szavára,neu hajlottak volna megértésére ét nem éreztek volna visszhango reá magukban". Liopmann rámutatva János páoának az egész emberiség iránti szeretetére,, úgy a "M'ter el Magistra" szociális encykliKája, mint a Pacem in Terris" béke enc’ klikája az emberiség minden tagjának emberi méltósága, anya­gi jóléte és békés életbiztonsága iiánü, világraszóló szói- emeTésé re valamint arra, hogy a ökume­nikus Zs'natot is ez eszmék legyé­ben hivta egybe* a jövőt illetően megállapítja: "Ami mindebből következe fog , kritikus jelentőségű lesz, nemcsak a Kat~lik”s Egyházra de az összes egyházakra és az összes kormányokra. Bármi tör­ténjék is, a korszerűsítés mozgal­mát talán meg lehet ál'.itani, de nem lehet hosszú időre visszaszo­rítani. Mert annak, amit János pápa e’kezdett nagyon nagy kö­vetkezményei lesznek és világunk történelme más lesz, mert J'nos pápa élt." * * * MÄSO C nem látták ennyire elégedetten a Szentszéknek eze­ket, az utolsó időben, különösen 1962 óta történt ímegn ilatkozá­­sait. Az amerikai szélsőjobb ol­dal, többi közt William Buckley Jr. a National Revue főszerkesz­tője például nem rejtette véka alá szkepszisét a Szentatya né­mely ténykedéseivel kapcsolat­ban, de róla elég annyit ismételn' e hasábokon, hogy lapja nyíltan az atomháború mellett foglalt ál­lást, mégpedig “magasabb erköl­csi okokból... S nem titok az sem, hogy különösen a kom­munista erőszakuralom alatti or­szágok ide be'utott szélső jobbol­dali menekültjei között is számo­sán, különösen a katonai szolgá­latra már nem alk lmas időseb­bek szintén ezt az állás-'on*ot vallják és nem tetszett nek’k Já­nos pápa nyilt és lelkes békeba­rátsága, az emberiségnek az atomháborútól való félelmét meg értő és azon isteni törvény alap ján, hogy egyik embernek sincs joga elvenni a másik embernek. Istentől kapott és csak IstentS* elvehető egyetlen életét, jogosnak és szükségesnek tartott atomhá­ború ellenessége. Az ő elméletük János pápával szemben is az volt, hogy Krus* csev épp úgy fél a hidrogénbom­­bás távrakétától, mint az amerikai nép s igy csak .merni kell és telje­síteni fogja Amerika követeléseit, köztük a magyar nép és más, ön­­rendelkezés'kben megrabolt Du­na táji népekét. János pápa azon ban nem osztotta ezt a hazard véleménvt, mert többre becsülte az emberi életet és az ember ált~ 1 verítékkel és tehetséggel alko­tott javakat, semhogy igv milliók & milliók életét éa egész orazá i- gok, földrészek létét kockázta :- sa, kockáztatásuk ellen ne eme )- je fel Krisztus földi helyartójé :• rak hatalmas erkölcsi szavát, it Mégcsak a régi eszközökkel vi L- vott háborút sem helyeselte. Net k mondta, hogy az atomháborút e- veti, de a régifajta háborút nem- ■ — bizon ára, mert a gyilkossá s akkor is gyilkosság, ha nem atom- bombával, hanem bajonettcl vág- akárcsak késsel, switch blade-de s követik is el. . . Akik egysze- már fejjel mentek a falnak é .- hiába áldoztak fel emberéleteket k amikor az ország kormányzója i- már vállalta a felelősséget a nem e zet és a történelem előtt az em- beréleteket megóvó, a vért kimé le fegyverszüneti felhivásérl :, most is felfortvanak, nyíltan har i goztatták, mint 1944 október h- 15-én hogy “legfeliilről jött áru r lás történt". De János pápát ha- sonló vádak érték magába!- Olaszországban is, holott csak tu i dofmásul vette azt, amit a fele j lőtlenek nem akarnak tudomásu > venni: azt hogy az atomkorszak . ban élünk és ha a háború Iste, i ellenes bűn volt a múltban is í mennyivel inkább az, mosr, ami 5 kor az atomháború tüzével játsza t ni százmilliók, földrészek elpusz j tulásának végzetét zúdíthatná < 3; világra. , > j * * * JÁNOS PÁPA bizonyára nerr vállalta volna az együttlétezést ai Istentagadás megtévedt hatal­maival, ha a háború kockázatéi i helyesebbnek látja. . . Túl nyolc -nádik even, vaiüö*m m_.r nerr ■a saját élete, jövője, hanem aj emberiségnek az atomháború vi lágpusztitásaitól való megmentés« érdekében fanyalodott rá aj . együttlétez és taktikájára. — Dí Lippmann kifejezésével élve, nemcsak az atomháború kérdésé­ben látta feladatául az Egyház LOiaZoiuoitcSei. «—*-Ogj kijelentette, “a kommunizmu: teljességgel összeegyezt-thetetler a katoükussággal, keresztén., hittel”, abban is, hogy bizonyos mértékben distancirozta az Egy­házat a legmaterialistubb értelmi­ben vett kapitalizmustól, kivált azon régebbi stádiumának ma radványaitól, amelyek még min­dig nem jutottak el eléggé a régi keresztényi ige elfogadásáig, mely szerint ‘ ‘a munkás méltó aj ő bérére" . . . j Voltakép csak további lépés, tett azon szociális irányban, ame­lyet XIII Leo pápa már 1891-ben hirdetett “Rerum Novarum" (Uj dolgokról) encyklikájában és ai újabb időkben XI és XII Pius folytattak hasonló szellemben, de a szélesebb néprétegeknek a Ka­tolikus Egyházzal kapcsolatban nem ment át a köztudatába, a vé­rébe, mert számos világi po.it.kus­­riál, különösen azoknál, akik leg­gyakrabban hivatkoztak Istenre és vallásos voltukra, nem talál­tak igazi megértésre. Azok a régi reákciós politikai nótát fújták to­­|vább, mitöbb élesen hadakoztak a szociális irányú pártok és lapok, -a népbarát, kisember barát politi kusok és írók ellen. ök okai, hogy az Egyház ellen ! ségei azt próbálták elhitetni a néppel, hogy a nagytőke csatlósa és nem törekszik az egyszerű em­berek életének, ^életviszonyainak javulását igazán segíteni. Ök az okai, hogy a népjóléti halad-s harcosai elleni hadakozásukkal J rontották, késleltették az Egyház igazi pozíciójának felismerését é ezzel a keresztányellenes politika irányzatok, a szocialisták, komar í nisták malmára hajtották a viz , akaratlanul is többet ártottak mint használtak. . . • • • JÁNOS PÁPA azért találta m ' szavának útját mindenki szivéh z mert sem a kapitalizmusnak sem 1 imindent államosító iráninak net i állt oldalára. Már XII Piusz be­szédeiben és találunk részeket, melyekben ezt nyíltan kimondta, ' de a »ajtó, beleértve a felekezeti sajtot is, nem domborította ezt ki , eléggé, sőt némely lapok és irá­nyító politikusaik, kiadóik azon voltak, hogy mellőzzék vagy el­homályosítsák az utóbbi évtizedek pópáinak ily irányú szavait. . . Ezzel szemben János pápa az egyéniségéből folyó, természetes emberi jósággal meleg közvetlen­ségével beszédeiben és encykiikái­­ban feltűnően és nyomatékkai dramatizálta, a korszellemmel való haladását, ami oly régóta szükséges volt, az Egyháznak a dolgozó tömegekkal való szociális együttérzését csak immel ámmal tudó,másul venni és inkább elre­tusálni akáró konzervatív politi­kusok és lapok téves, ártalmas módszere egyensúlyozására. János pápa a legnagyobb mér­tékben alibit igazolt az Egyház szociális együttérzése számára ve­lük szemben, szinte élő cáfolata volt a szociális haladás ellen buzgolkodó, de magukat mégis fennen keresztény politikusoknak hirdető Pato Pólóknak, Fábiu3 Cunctátoroknak, akiknek bűne, hogy oly sokan szaladt k át a szocialisták, kommunisták tábo­rába, mert azt hitték, hogy a ke­reszténység nincs velük vagy leg­alább is valami érdekközösségben van a kapitalizmus régi képvise­lőivel. János pápának kétségtele­nül egyik legnagyobb keresztény történelmi érdeme, hogy ezt az Egyházról mutatkozó, igaztalan tévhitet legmeggyőrö b.n töreke­dett eloszlatni. Mint szociális ér­zületű egyházfő, épp úgy mint az emberiség békéjének nagy és igaz harcosa beleiita nevét szinte pártkülönbség nélkül minden em­ber szivébe, aki az emberi életbiztonságnak és népjólétn-k, a legteljesebb értelemben vett “élni és élni hagyni" humánum­nak alapján áll. * * * NEM IGAZ, hogy János pápa elejtette volna az önrendelkezés síiktől megfosztott népek ügyét. A halála előtt négy héttel, a Bal­­zan Békedij átvételénél május hó 1 1 -én tartott beszédében “az igazság és igazságosság békéjé­ről és annak “szabadságoan va­ló megtartásáról" beszélt. De sohasem titkolta, hogy a' korszerűség egyik legfőbb alap-| kellékét abban Iá tjei, hogy az1 egész emberiséget egy családnak és tagjait színre, fajra- nemzet­ségre osztályra való tekintet nél-| kül az Isten atya egyaránt szereteti gyermekeinek tartsuk, ami égé szén biztosan Jézus Krisztus sze­­retetigéinek legteljesebb szellemé­ben van. Sokszor hangoztatta az igaz emberi testvériségnek kivált az atomkorszakban való feltét.en szükségét, vagyis eltaultnaK tar­totta a humánumnak, a keresz­ténységnek univerzalizmus he­lyett sovinizmusra és ‘nemzeti öncéluságra ’ való leszük.téset és ugyancsak az atemkorszak ve­szedelmének ilátta hogy valamely sovén hataiom saját esetleg im­perialista érdekeiből atomh .bo rut robbanthasson ki az atombájá val. És ezekkel szemben h.rdette egy világkormány, az egymástól való függés, az interdependence nemzetközi és nemzetekf elett, embermentő szükségét. Erre is már hallottunk célzáso­kat, XII Pius pápa karácsonyi szózataiban, de természetesen az atom és rakétakorszak kialakulá­sával ez a világ-átforgó, sors­döntő kérdés óriásilag megnőtt rktuális jelentőségben és János pápának az emberiség szeretetétől 'thatott egyénisége ezt is a legtel­­esebb emberi közvetlenséggel udta dramatizálni. * * * KENNEDY elnök és János pá­­a közt e célok Jieiintetében köz­­udomás szerint bensőséges har­mónia állt fenn, miként arról az Tnök számos beszéde és nyilatko-1 rata tanúskodik. De némely má-| soknál, például De Gaullenál aZ| eset már távolról sem ez. . . És (Folytató» a 4'ik oldalon) j JUNIUS 19-ÉN KEZDŐ DIK A PÁPAVÁLASZ TÓ KONKLÁVE Az uj pápa megvalásztására hivatalos egyházi gyász leteltéve junius 19-én kezdődik meg Vatikánban a Konkláve, am riye a Bíborosok Szent Kollégiumána 62 tagja vehet részt. A Kenkláv r. legszigorúbban elzárt ajtók mö gött teljes titokban folyik le. — Kétharmad többség szüksége Krisztus uj földi helytartójánál megválasztására. Már a tavaly őszi ökumeniku Zsinaton is kitűnt, hogy a biboro sok között három csoport külön böztethető meg:a konzervativoké a haladóké és a közép utón áll« mérsékelteké. A haladók közöt első helyen emlegetik Montin milánói bíborost, aki János pápa egyik tanácsadója volt és mos 65 éves. , A legutolsó pápáválasztás óta az a közmondás járja, hogy "nerr egy bíboros aki mint pápa meg) be a Konklávára, mint biboro: jön ki". Nem leliet tudni, melyik csoport jelöltje jön be végül. — János pápát is hosszas választás; akciók után, mint kompromiszu­­mos jelöltét választották meg é­­eredetileg nem is számított mtg választására. A konzervatív, ha nem is tud­ják behozni jelölt.ükét, esetleg megakadályozhatják, hogy a ha­ladok jelöltje nyerje el a tiarát éa igy nincs kizárva, hogy ismét kompromisszumos jelölt kerül megválasztásra, noha János pápa példája azt mutatja, hogy eg 1 idős korban, időleges megoldásul választott “átmeneti pápa" ia lehet korszakalkotó eszmék após tola és harcosa. Az Ökumenikus Zsinat szep­temberre meghirdetett folytatása János pápa halála miatt egyelőre bizonytalan, mert az uj pápától fog függni, hogy a zsinatot foly­tatni akarja e? * * • Magyarországon János pápa halála fájdalmas megdöbbenést keltett a katolikusok körében és x más felekezetüek nagyrészében is. Minden katolikus templomban negszolaltak a harangok és a gyá­szoló hívek a templomokba sereg­lettek. A Hamvas Endre csanád püs­pök, a Katolikus Püspöki Kar Igyvezető elnöke vezetésével a ‘riindszenty ügy megoldására Ro­mába készülő küldöttség János sápa halála következtében elha­­asztotta utazását. * * * New Yorkban, a vasárnapi ka­otikus rádió órán dr. Kilián Csa­ja ferences atya, a kiváló egyházi izónok méltatta János pápa nagy anlékét és megvédte azokkal izemben, akik kedvezőtlen, szél­­iőséges szempontú bíráló véle­­nényt terjesztenek róla. Hingoz­­atta, hogy e kívülről jövő birá­­attal szemben az óhazában élő nagyar népnek és lelki szolgálata la^obb szabadságának érdeke Isőleges. i-------ooo--------------­\Z ISKOLÁKBÓL KIKERÜLŐ FIATALOK KÖZÖTT SOK A MUNKANÉLKÜLI A munkanélküliség májusban 1.7 százalékról 5.9-re emelkedett, Á munkannélküliek száma 4.1 uillió. Wirtz mun^aüg i állsmtit­­:ár szerint az emelkedés főleg nnak tudható be, hogy sok az skolából kikerült fiatal ember ki nem bir szaktudással, hogy önnyebben elhelyezkedbessék. Várható, hogy e hónapban há­­om millió ifjú fog kikerülni az skolákból, akik nyári vagy állan­­ló munkát keresnek. \ [OVÁCS GYULA TÁBOR­NOK HALÁLA Kovács Gyula altábornagy, aki l második világháborúban a ma­­,yar második hadsereg parancs­­,oka, elhunyt Clevelandon, 69 íves korában. Clevelandon a városnál töltött >e kisebb állást és résztvett az migráció« mozgalmakban. I z. A magyar kommunista re­zsim Amerikával szemben tanusi-3. A kettős állampolgárságnak ügyének megnyugtaó rendelkezé­se. (Jelenleg 2-300 személy igényli az amerikai állampolgár­ság visszaszerzését (többnyire itt születtek), akiknek kérését a ma­gyar rezsim visszautasította. 4. Az amerikai állampolgárok Magyarországon elkobzott javai­kért való kártalanítás. Washing­ton 60 millió dollárra teszi e kö­vetelések összegét, mely a magyar kommunista rezsim szerint jóval kevesebb. 5. A családok egyesítésének megengedése. A háború és a for­radalom után bevándorolt, azóta állampolgárrá lett magyarok Ma­gyarországon maradt hozzátarto­zóik kihozatalát igénylik Wash­ingtonon, vagy a Vörös Kereszten keresztül, “A magyar ügy nincs elejtve az E. N.-ben A N. Y. Hefald Tribune repub­likánus vezető napilap junius 6-i tudósítása emlékezetbe idézi az E N. évenként hozott határoza­tai sorozatát, amelyeket Kruscsev ís Kádár állandóan semmibever.' Lek. Megemlíti, hogy e határoza­tok a 60,000 főnyi Szovjet had­erőnek Magyarországból való ki­vonulását, szabad választásokat és a bebörtönzöttek amnesztiáját sürgették, amiből Kádár csak az itolsó pontot teljesítette. (A for­radalmárok közel hét évi súlyos Lörtönszenvedései után ... A izerk.) (Majd ezt irja a republikánus lap tudósítása: “Hivatalos U. S. körök a most eszközölt változást azzal maga­rázták, hogy "gyakorlatilag nem jj, csak formailag" és nvomaték­­■cal hangsúlyozták, hogy tagadtak, iogy ez évenként ismétlődő (pe­rennial) magyar kérdést ezzel a latározattal levették volna az E. ?. napirendjéről". Ugyancsak E. N. körök rámu­­atnak arra, hogy a Kádár delegá­ló formai elismerése nem jelenti szt, hogy Amerika és az E. N. nás nemzetei most már többé ne követelhessék a Szovjet kivonuló­iét és a szabad választásokat. (U Thant főtitkár Kádár meg óvására az eddigiek szerint julius Lén utazik három napos megfi­gyelésre Magyarországra, de szél* őségésen koexisztenciás beáll! ottsága következtében a magyar­ság vajmi keveset vár láogatásá­­ól. Azonban valószínű, Hogy a iecemberben a közgyűléstől a nagyar ügyben nyert megbízatá­sa értelmében az őszi közgyűlésen elentést fog tenni útjáról és en­­íek kapcsán újra szőnyegre ke­­•ülhet, hogy Kádár és Kruscsev íem teljesítették az E. N. követe­­éseit.) Az említett Herald Tribune sikk igy végződik. “Az US-ben •lő magyar menekültek ezt a bo* us véleményt nyilvánítottak az ilésen történtekről. Ez harmad­­tsztályu temetés egy, a magyarok milliót érintő, életbevágó kér­­lésben. Az amerikai nagy lapokban gyébként alig volt visszhangja z bizottságban történteknek. —— Amennyire módunkban volt el­­entörizni csak a N. Y. Daily Jews, a vezércikke és a N. Y. )aily Mirrorban Walter Winchell ovata, mindkető igen éles elité­­i) hangnemben foglalkozott a ha­­írozatal. , iltakozások a szenátusban Múlt héten ismertettük Dodd, .ausche, Dirksen, Keating, Hrus­­a és Javíts szenátoroknak a mshingtoni szenátusban május 6-án, főleg a Msgr. Varga Béla lnöklete alatti Magyar Bizottság ezdeményezésére történt felszo­­alásait, amelyek elitélték azt, logy a Kennedy kormány az am* icsztia és más engedmények fe­(Folytatái a 4-ik oldalon). tott ellenséges magatartasanak le­­nyeges megváltoztatása, ti kormánynak”, hanem csak Is­tennek, — mintha Isten ellenez-1 né, hogy sőtéttestbőrrel teremtett gyermekei egyetemen tanulhassa­nak. . . Erre Kennedy elnök elrendelte a 1 7,000 alabamai National Guardista azonnali szövetségi szolgálatra való alkalmazását és néhány órával később az alafca­­rnai National Guard parancsnoka ugyancsak az egyetem bejáratá­nál felszólította fVallecet, adja fel ellentállását. Wallace erre kijelen­tette, hogy enged az "erőszak­nak", de a bíróságok előtt to­vábbfolytatja a harcot e “katonai diktatúra" és a "központi kor­mány törvénytelen erőszaka" el­len. A két néger diák behatása íendben megtörtént. Este Kennedy elnök rádiószó­zatot intézett Amerika népéhez, j amelyben bejelentette a kongresz­­szusban rövidesen tárgyalásra ke­rülő törvényjavaslatát arra a né­gereknek minden nyilvános he­lyen való, egyenrangú jogairól.— Az emelkedett szellemű beszédet a televízió is nagy hatással közve­títette, x Lapzáratakor jelentik: két né : ger diáknak, egy fiúnak és eg; leánynak felvétele vérontás nélkil ment végbe Alabama egyetemén j Tcscaloosában, dacára hog; George C. Wallace fiatal alaba mai kormányzó a választási kam ! pányjában megigérte a négerelle 1 nes választóknak, hogy ha rásza . váznak, személyesen fogja a: egyetem kapujában megakadó ' lyozni, hogy négernek születet ? diákok beiratkozhassanak és ta- nulhassanak az egyetemen. r /Wallace tényleg odaállt a: egyetem kapujába és megtagadtí . a két tanuló beengedését, miköz , ben állami fegyveres erővel vett« . körül magát, főleg a Nationa ; Guard embereivel. | A szövetségi kormány képvise- létében Niklas Katzenback, Ro j bért Kennedy szövetségi főügyés: * helyettese a bejáratnál átadt; i Wallacenak az alabamai szövetsé- gi bíróság határozatát és annal- értelmében felszólította, engedjei 1 szabad folyást a két négerediál beiratásának. Wallace ezt megta t gadta és felolvasott egy hossz: t választ, amelyben kijelenti, hog; | nem engedelmetkedik « 1 köipon I WALLACE KORMÁNYZÓ KAMPÁNY ÍGÉRE­TÉNEK UTÓJÁTÉKA ALABAMÁBAN Az Egyesült Nemzetek igazol bizottsága junius 5-én váratlant! tárgyalás alá vette a Kádár Jáno magyarországi kommunista ki sebbségi erőszakkormányának < többi európai rabországok kom munista erőszakkormán' aiboz ha sonló elismerése ügyét és mive az Egyesült Államok, — hét é\ óta először — nem ellenezte azt. kimondták: ajánlják az őszi köz­gyűlésnek, hogy adja meg a di­plomáciai elismerést a Kádár ds legációnak. Da.mokles-kard Mint ismeretes, Washington 1956 óta vonakodott elismerni a kádár delegációt de nem volt el­lenvetése az ellen, hogy “addig is mig igazoló iratai felett megtol :énik a döntés", teljes mértékben észtvehessen az E. S. ülésein. Az gazoló bizottság évről évre meg agadta az iratok elfogadását, ta­valy decemberben azonban már •sak a USA szavazata hiúsította meg, hogy az elismerés nem ka­pott többséget. A junius 5-i bizottsági ülésen i N. Y. Times tudósítása szerint Eharles W. Yost, az amerikai de­­egáció követi rángban lévő tag­­a szólalt fel és arra való tekin­­ettel, hogy “a magyar nép sorsa íz utóbbi évben javult" és hogy i Kádár kormány 'amnesztiát idott az 1956-os forradalom után jebörtönzött forradalmároknak, :supán jelképes gesztusra szorít­kozott, kérve annak jegyzőkönyv­­le vételét, hogya az Egyesült Államok" függőben tartja állás­­jontját" (reserved his position) i delegátió igazolásának kérdé­­ében. Az E. N.-körökben ezt úgy értelmezik, hogy Amerika fenn­­artja magának a jogot, hogy ía Kádárék visszavonnák és nem ártanák be továbbra is a nép izámára nyújtott kisebb könnyi­­éseket, enyhitéseket, újra felvet­­íesse a Kádár delegáció elismeré­­ének kérdését. Vagyis annak, iogy Amerika tolerálja a Kádár lelegáció E. N.-beli elismerését, eltétele, hogy a Kádár kormány ie állítsa vissza sem részben sem igészben a régi helyzetet és ele­­;et tegyen az Amerikával kötött gyezménynek kikötéseinek. Ezek között hir szerint szere-j lelnek: 1. Az állam és egyházak közti 'iszonynak a demokratikus sza­­ladság szellemében való rendezé­­e. Kennedy elnök junius 1 0- Washingtonban tartott beszéd ben közölte, hogy julius köz] körül Amerika, Anglia és a Szó ;et magasrangu képviselői Mosz iában tanácskozásra fognak öss: lilni, hogy az atombomba kiséri :ek beszüntetése kérdéséb« sgyeszségre jussanak. Kijelentette az elnök, bog Amerika addig tartózkodni fc itombomba kisérletek folytatás: ÓL ha a Szovjet is ezt teszi. .Amerikát valószínűleg Ha-rima lelyettes külügyi államtitkár < dcCloy az elnök volt atomig; anácsadója fogják képviselni. (Ez a konferencia esetleg rés; ,en egybesik azon tárgyalásokká melyek Moszkvában julius 5-t« ognak folyni a Szovjet kommt lista pártjának vezetői és Ma :inai kommunista diktátor kü lőttéi közt és a Szovjet és á Ve ös Kina közti ideolog:ai ellent( ek eloszlatását kísérik meg.) Londoni források szerint ha loszkvai hármos tárgyások siks esek lesznek, államvezetői csúcs onferencia fogja megkoronázr z eredményeket. [«szül a direkt vonat Genfben valószínűleg a legkö elebbi napokban Írják alá azt a gyezményt, amel-nek érteimé en közvetlen telefon kapcsolt pül a Fehér Ház és a Kreml kö ött, hogy a két világhatalom ve etője azonnal beszélni tudjoi gyimással, ha hritelen végzete emzetközi konfliktut kell elhári »ni. Genfben tizenhét megbeszélé olyt az amerikai és a Szovjet ki üldött műszaki szakértői közöt lig a közvetlen vonal megépité ének technika részére nézve lét ejött a megállapodás. i -i - ■ non--------- — NE DOHÁNYOZZUNK AZ ÁGYBAN Egy milwaukee-i szállodábar linden hálószekrényen a követ sző felirat olvasható: "Amennyi­en önnek az a szokása, hogy a; ryban dohányzik, kérjük, idő en közölje velünk, hová szállít ssuk a hatrnvail"----------- ooo-------------­AMERIKAI TUDÓS NAGY FELFEDEZÉSE A naprendszeren kívül elhe ezkedő bolygót fedezett fel Pe­­r van de Camp amerikai csilla­nsz. A bolygó másfélszer na­­robb a Jupiternél. USA CSAK FELTÉTELESEN FOGADJA EL A MAGYAR KOMMUNISTA KORMÁNY ELIS­MERÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSÁT

Next

/
Oldalképek
Tartalom