Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-17 / 20. szám

The Only Hungarian Xend­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló füg ge I len tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍR AD Ó NYELVEBEN MAli YAÄ— SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed terűd as Second Class Matter May IS, 1923, at the Fost Office at Bethlehem. l’a„ under the Act of March 3, 1879’', AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar lej­­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 20-ik szám BETHLEHEM, PA,, 1983 MÁJUS 17 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Az idegennyelvü lapok., állapí­tották meg a konferencián. 24 •millió amerikai olvasót képvisel­nek s a velük ilyetén aló köze­lebbi eszmei kapcsolat mindenké­pen csak előnyére válhat úgy a delegáció mint az ő és olvasóik tájékozottságának és a nézetek kiformálásának. • * * BARANKOVICS ESTVÁN több budapesti napilap egykori fő­­szerkesztője. az 194-6-os Demo­­k rata Néppárt vezére, jelenleg az USA által magyar képviseletül elismert, new yorki Magyar Bi­zottság vezetőségi tagja és a| Középeuropai Keresztény Demo­krata Union elnöke, a tnag-’ar egyháztudományok külföldön élő, talán legalaposabb ismerője és korszerű magyarázója nagy látó­körű tanulmányt adott ki "A ka­tolikus hit és egyház helyzete Ma- ^ gyarországon" címén. A tanulmány különösen érde­kes most, amikor a híresztelések szerint Mindszeny bíboros bizo­nyos követelések'.-t állított fel a katolikus egyház szabadsága kér­désében. Barankovics éleselméj'i tanulmánya behatóm tárgyalja és ! 4 pontban vázolja fel e sérel-| meket és fejti k>. hogy “Kádár! tevésért és bizon/talanért sokat ás tartósat akar kapni", változat­lanul kommunista ármányos ha­missággal viseltet k úgy a katoli­­íus, mint a többi egyházzal szem­jen és istentÍ3Ztehn céljaitól nem tágít. . . A publieisztikaüag első­­er.dü és témájánál fogva kivált­­tépen nagyérdekességü müvet a Hungarian Quarterly adta ki, rmelynek cimén, 125 East 72nd 5t„ New York City 21. N. Y., séldányonként 4.0 centért rendel­­ittő meg. r. o. KENNEDY A KÖZÉP­KELETI BÉKEBON­TÁS ELLEN A KORMÁNY MEMORANDUMA A KONGRESZ­­SZUSHOZ A KÁDÁRRAL VALÓ DIPLOMÁCIAI VISZONY JAVÍTÁSÁRÓL ELŐSZÖR TÖRTÉNT ME az Egyesült Nemzetek fennállás óta, hogy amerikai delegáció] egésznapos sajtókonferenciár hívta meg az idegennyelvü ami rikai lapokat. Május 9-én, csüíöi tökön folyt le az összejövetel a A diai E. Stevenson vezetés alatti delegációnak New Yorkba a 799 United Sations Plaza alat az. U. N. székházával szemben lé vő palotája 12-ik emeleti nag fogadótermében. Stevenson é Yost delegátusok nem tartózkoc nak New Yorkban, de a delegá ció többi főemberei szinte telje számban voltak jelen és készség gél álltak válaszokkal a kérdez nemzetiségi újságírók , szerkesí tők rendelkezésére. A megjelent nemzetiségi ujsás írók között jelen volt a new yor ki német, olasz, spanyol, görög lengyel és jiddish napilap és a arab, emigráns- albán, anmenia nemzeti kinai, csehszlovák, ho land, finn, német lett, litvár észt, norvég, svéd, lengyel, sp? r.yol, portugál és ukrán időszal lmok szerkesztője. A new yorl magyar napilapot meghívták, d nem ké-visebette magát. Rés? vett dr. K'ár Zoltán, a new yorl clem^k^atikus h^t’lap főszerkesu tője, Szerényi Simon, a new yorl Önképző lap'ának szerkesztő je és e sorok Írója, a Eliradó mun kaUrsa. Nem tudjuk, hogy a nem nej yorki magyar sajtóból me~hivtá e valakit. Ha nem tették, igei sajnálatos és az ily sajtókonferen ciák időről időre való, annyir kívánatos megismétlése eseté (egyik szerkesztő hároim havon kénti megismétlést hozott javas latba) a többi, valóban am éri ke szellemű magyar lapot is meg ke] lene hívni. Fzt a;ánliuk figye’mé be Andrew Valusheknek, a rég nemzet's'gi uis'viron'k, aki mir Wagner polgármester hivata'ánal nemzetiségügyi előadója dicsére tesen kezdeményezd a sajtókor fevenc'át és gyanúnk szerint ner rendelkezett a többi magyar la pok címeivel, amelyeket e^yéb ként kérésre szivesen megadtunl volna. * • • MAGYAR SZEMPONTBÓL ren'’kívül érdekes és figyelemre méltó volt a nap lefolyása Dr Kiár Zoltán valós'ggal ostromol ta kérdéseivel a legtöbb szón'kői A kaoott válaszokat érdeme feljegyezni. Francis Phmpton ki vet, Stevenson hel estesénél, ali az egyik b“V“zető szánok volt, a iránt érdeklődött, Amerika kéz benne van e a Min ’s'enty bibo rosnak a budapesti kö etségre való távozásával kapcsolatos tár gyalásokban? Plimpt'n kijelen tette, hogy a deleg'ció ez irány ban senkivel sem fol ytatott tár gyal'sokat és arról, hogy Wash ington folytatott e, nincs tudomá sa. Frank Carpenter, az Associa ted Press régi szerkesztője, ali most fmtos sajtó tanácsadói szc repet tölt be a delegációnál, hoz zátette, hogy az amerikai delegá dónak semmi néven nevezendi érintkezése nincs a gyilkos erő szakkal hatalomba jutott Káda János delegációjával és azt csen des, de teljes bojkott alatt tart'a Az előadók sorából ki ke] emelnünk Sydney R. Yates kö vet, több mint egy évtizede kongresszusi képviselőt, az F. N 24 tagú gyarmati bizottságáho kiküldött amerikai delegátus elő adását a gyarmati kérdésről. — Hangoztatta, hogy az Egyesül Államok, amely maga is gyarma volt és dicsőséges harcokban sza baditotta fel magát, rokonszenve azon afrikai és ázsiai népekkel amelyek az utóbbi évtizedben ol; nagy szóimban nyerték el felsza badulásukat a gyarmatis'g alól /ímerika hiszi, hogy ha jn°s nincsenek is a kulturális és gazda sági haladás magas fokán, a fel szabadulás érzete lendületet adót e né^ek tökéletesb"’lési vágyának miként az is mutatja, hogy nyug-> ti egyetemeken tanuló fiataljai! száma valósággal meghatványo-1 j zodott. Gyakran történt meg, hogy Amerika egyik mások gyár- • mat ügyében NATO-beli szö/et-í ségesével került ellentétben, de dacára, hogy ezenkívül ez uj or­szágok egyre inkább, többségre tesznek szert az E. S.-bcn, pártol­ja mindazon afrikai és ázsiai népek felszabadulását, amelyek még gyarmati sorsban élnek. Dr. Klár itt felvetette a kérdést,1 Kiár itt felévetette a kérdést, | miért nem lép fel eré’yesen a j koloniális bizottság és benne j Yates Magyarország és a többi 1 keleteuropai kulturnépek önren- 1 delkezése, szabadsága érdekében amelytől pedig a Szovjet kom­munizmus erőszakos imperializ­musa fosztotta meg őket. ( Yates a válaszában kárhoztat- ] ta a Szovjet kommunizmus nyug-!, hatatlan terjeszkedési törekvéseit, ] világuralmi céljait és hangoztatta, | hogy érzése szerint, nem tudja ] hogvan mikor de a kommu- , risták addig fogók feszíteni a , hurt, címig eljön a "showdown", j a leszámolás. f Kijelentése élénk hatást tett és ( a jelenlevők egy részének erős ] tapsát váltotta ki. A harcias gon- ( dolattól nem mindenki volt elra- z gedtatva, de általában b’zonvsá- j gát látták benne annak hogy . USA az atomkorszak dacára sem t adta fel Magyarország s egyetlen / más keleteuropai nép szabadsá- f gának ügyét, nem ‘‘irta le" és j nem is fogja "leirni" őket. A „ magyar felszólalásból külön is • láthatták a delegáció résztvevő t föemberei, hogy az amerikai ma­­gyarság változatlanul résen van ^ ez ügvben és komoly diplomáciai akciót kíván. * * * EGYIK ELŐADÓ Ernest G. e Wiener, a U. S. Information * Agencynek (Voice of America) < az E. N. delegációhoz kije’ölt s megbízottja vo.lt, akitől dr. Klár £ megkérdezte, miért nincs semmi J féle érintkezés a Voice of Ame- it rica magyar osztálya és az ame- t rikai szellemű magyar .lapjaink l szerkesztői között, hiszen köztük r a magyar uiságirás nem egy olyn l régi szakembere talá’ható, rkikkel f való együttműködés igen okban 0 hasznára válhatna a M-g-aror- 1 szagra leadásokat sug'rzó Voice 1 c f America magyar osztál a mun- <■ káiának? De a Voice mégcsak I soha meg sem hívta a nemzetiségi! i la^ok szerkesztőit, hogy betrkin- 0 tést nyerjenek munk'jukba és irói e és u’ságirói irányukról, v'o,i*ikai, vonal vezetés’ kről stb. kellőleg l tájékoztathassák olvasóikat. £ Dr. Klár kifogásolta, hogy a *• Voice úgyszólván “elefántcsont- (11 toronyba” zárkózik az amer k i 5 nemzetiségi laookkal szemben, ' holott ezek bevált demokratikus ^ amerikai irányzata és eleven uj- u ságirói értesüiltsége nagyon elkel- z ne a Voice körül, nem is szólva a u tagjai személyi megválogatásáról r amelynek szempontjából a ma- J1 gyár osztál/ uj ságiró. lg kiválóbb 1 és az amerikai és magyar politi-k kai közelmúlt és jelen tekinteté-j ben demokratikusabb összetételű i? lehetne. . . A Free Europe Rá- h diót nem említette, pedig ez reá s még inkább vonatkozik, de a Free n Europe kü’ön intézmény s vezető- f sége "magánemberek1'ől” áll. n Mr. 'Wiener elismerte, hogy z az együttműködés nem áll fenn r és ez nem a nemzetiségi lapok a szerkesztőin és újságíróin mu- ír .ük, . . A Voice of Americát bi- e zonyos értelemben bürokratikus e intézménynek tartja és a munka­társak mentalitása nem se kát p számit, mert csak azt adhatják le, g amit felsőbb helyről előirnak és r ellenőrzés folyik, hogy pontosan l követik e a politikai előírásokat. » Mindent egybevéve, az épitő s: kritika szempontjából egyáltalán ® nem ártott a kérdés felvetése és p különösen a személyzeti összeté- n tel részleteire nézve a Free Europe él vezetői, kivált a németországi e osztályra nézve, is kellene találva | n rezzék magukat. A Voicena zólt, de nekik kellene elsősorba tót érteni belőle. A demokracií ak csak igazi jó, meggyőződés lemokraták lehetnek jó props andistái. * * * CLAYTON FRITCHEY, az I 4. delegáció Director of Publi (ffairsje és Stevenson legközt Habi munkatársainak egyike. — Irdekes előadásokat tartotta )onald C. Dunham, Thomas A lartlett, Seymour M. Finger é delegáció más ‘ ‘legal advisei :i” is, de magyar szempontból ;gtöbb felszólalást Fritchey elő dása provokálta ki. Rendkívül érdekes volt, mei ászletesen felsorolta és kielemez s azt a tiz vádpontot, amelye ülönösen szélső jobboldaliak, — Birch Socíetyt névszerint i íegnevezte, — terjesztenek a 1. N. és amerikai delegációja e! ■n. Külön hosszú cikket igényel e ezek felsorolása és megmagya ázása s itt csak arra utalhatók ogy a pontok legtöbbje valóhai rertelen emberek többnvire poli kai 1 »génykedésből, féktelen am iciókból és szereplésvá<*ybó' ki -.Iáit ostoba és nevetséges vádja lint például az, hogy az E. N tentagadó, vagy hogy az E. N merikai vezetői a Szovjetkor lány bábjai sok év óta, eladtál merikát a Szovjetnek és utasitá ira cselekszenek, teljes leszere st, Amerika teljes védtelenségé tarják és a cubai és laosi ügybei csatlósai a kommunista világ ra’mi törekvéseknek stb., stb, indenfóle átlátszó, nevetséges ádak. Ennek kapcsán dr. Klár szóvá tte azt az 1962 nyára óta, kü nősen a novemberi választ'sol őtt folyt politikai k*mpán’rt nely szerint a Kennedv féi< emokratikus kormány és Steven >n “eladták”, kiárusították Ma /arországot, U Thant főt tkárn álasztása fejében lemondtak < agyar ügy további évenként rgyalásáról az E. N.-ben stb ategorikus választ kért az egye; iagyar amerikai magyar lapok an terjesztett “cigányalkuról", •, agyar érdekek "elpaklizásáról' Kennedy kormány ellen vádas odó és “keresztes hadjáratot’ rdető, cikközlemények i'gyében melyeket olyanok Írtak akii isenhower republikánus elnöl 956-os magatartása és bizonyos Szovjetre előnyös kijelentése len sohasem emeltek szót. . Fritchey, úgy is mint Stevens 'i első munkatársa valóban kate lírikusán is válaszolt: ki'elentet , hogy e vádak" abszolút va­­itlanok és kategorikusan hami ik", U Thant, úgymond, min ititkár átvette a kisebb hatalmi r Leslie Munroetól a magyai \y képviseletét és, — tette hoz- i dr. Klár ismételt kerestkérdései án, — a magyar ügy nem ke­lt le a napirendről, U Thant je­­ntést fog tenni, mit tett ez [yben, s ez már az őszi E. N. izgyülésen is bekövetkezhet. * •* * A MAGYAR ÜGY érdekébő itározottan a tisztánlátást elő­­gitő és üdvös volt ez az evés' ipos sajtókonferencia és a dele­­ició emberei láthatták, hogy e agyar ügyben kipánalmak fű­dnek á delegáció munkájához jha régóta tisztában vagyunk :zal és hangoztattuk is, hogy i agyar ügyet kezdettől az E. N. • í kívül kellett volna és kel! őbb revinni. . . \ többi nagy aktuális s elvi viláa olitikai kérdésekben is egészsé­­is kölcsönös eszmecsere folyt és eggyőződésünk, hogy nem voll ábavaló a napot a nemzetiség jtóval való megbeszélésekre rá­­ánni, úgy a lapok szerkesztői, int a delegáció tagj’i gyara >dtak a konfeencia által és a imzetiségi lapokat a nénuket intő fontos kérdésekben adott etben meg kérdezni csak hasz­­)• lehet, i ben Ígéretet tett. Ezért nem lehet megróni Kennedyt, különösen r-em olyan magyaroknak, akik Amerika és más nyugati országok szabad földjén élnek, nem lehe­tünk gavallérok mások börtön martiriumával az Oceánontuli pá­holyból, sőt fel lehetne vetni a szempontot, hogy miért csak a bebörtönzöttek hét évi szenvedé­se után kezdte ezt szorgalmazni a Kennedy-kormány? Miért nem már jóval előbb? De most, megtörtént az am­nesztia, a magasabb igazság szem­­l-ontjából nem látnánk bűnt ab­ban, ha a kongresszus és a köz­vélemény megmozdulása meghiú­sítaná az ígéretet! Mozduljon meg a kongresszus és közvélemény! Nem a szabadságharcosok ha­nem Kádár volt erkölcsi és tizi- Lai értrlemben egyaránt a gyilkos. A gyilkos által adott amnesztia jutalmazása magasabb erkölcsi szempontból nem. kötelező! Kádár amnesztiája nem volt nagylelkűség. Ennek fogalma összeférhetetlen a gyilkos lelküle­­tével, de az osztályharcos lelkű­­lettel is, Kád rról már hónapok előtt megírtuk, hogy ha amnesz­tiát fog adni, csak azért fogja :enni, mert árat vár a Nyugattól srte. A kommunisták nem szenti­­rr.entálisok, az osztály ellenségnek nem amnesztiát kívánnak adni, ranem hat lábbal a föld alatt lát­ják a legjobb helyet számukra. (Az igazat megvallva,Horthy sem adott soha amnesztiát és bezára­tott minden kommunistát.) Kádárnak azonban magának is érdeke volt, hogy legalább befelé "le lehessen zárni” 1956-nak az S számára oly dicstelen aktáit. £s a belpolitikai u. n. engedmé­nyekért sem jár jutalom számára, hiszen azokat a népnek a terme­lésben való nagyobb közreműkö­dése, a nép hangulata megjavítá­sára tette elsősorban! Egyesült Nemzetek Szükség van a legerélyesebb unerikai magyar megmozdulásra, nert a követküldés folytatása al­kalmasint a Kádár rezsimnek az E. N.-ben való végleges elisme­rése volna, amitől tavaly is csak jgyeden szavazat, az USA szava­­rata óvott meg. Sikerül e ily megmozdulás, bi­zonytalan, mert sajnos nem az -gykori kisgazdapárti vezének uz “Uj Europa" lapban irt "Aki­nek a lélekharang szól" cimü cik­ke találja fején a szöget, nem az Egyesült Nemzetek szervezeté­nek szól a harang, hanem ellen­kezőleg: az együttlétezés, mint atomkorszaki kényszerűség egyre inkább a kor politikai főszólamá­­zá lesz. Noha mi az egyneműek, az individualista ország NATO-beli szövetségének elmélyítését és ki­­terjesztését szeretnök, az Egyesült \emzetek szervezete, mint az ígyüttlétezésnek, a háború elke­rülésének ‘‘főeszköze” egyre na­gyobb szerephez jut. . . Az Egyesült Nemzetektől soha­sem vártunk semmi érdemlegést Cádár ellen, — mindenesetre meg (.ellene próbálni a kongresszus és íz amerikai közvélemény képes : többet elérni?--------------ooo————— EGY MILLIÓ FA ELPUSZTULT Az idei kemény tél olyan pusz­­itást vitt véghez a magyarországi 'enyvesekben, amire száz év óta nem volt példa. A Dunántúlon jgyes helyeken 5—1 0 mázsa hó akodott le egy-egy erdei fenyőre. Az óriási hó alatt csaknem egy­millió fa tört ketté. Legjobban r.ég az északi tipusu keskeny ku­­palaku erdei fenyők birták a rendkívüli megterhelést úgy, hogy most az elpusztult fák helyére ilyen tipusu fenyőket akarnak ül­tetni. i , ____ A New York Tjm63 május 1 3-i száma ‘ ‘Közeledés USA és Ma­gyarország között a kapcsolatok normalizálása felé" címen közli, >ogy a washingtoni külügyminisz­­lerium (State Department) me­morandumot osztott szét a sren - us és a képviselőház külügyi b‘­­rottságának tagiai között, amely­en kifejti, hogy tekintettel a Ma ;3'arországon történt amnesztiára :s a belpolitikai viszony k enyhii- j ésére “ajánlatosnak l'tszik a' íormális diplomáciai kapcsolatok- | iák visszaállitása.” VI 'g nincs elhatározva A memorandum szerint ez mé? incs végleg elhatározva de hang iulyozza, hogy a State Depart­­nent a magyar belpolitikai hely­einek a nép javára való megjavi­­ására és a javulás állandósítására lőnyösnek tartaná az 1956 óta z Egyesült Államok részéről mu- I atott magatart's módosítását. Az 1956-os forradalomnak. Szovjet tankokkal történt vérbe­­ojtása óta Washington a Szovjet' egyverekkel felkényszeritett és vagy Imrét és számos 56-cs har­­os kivégző Kádár rézsimmel i lemben a imin'imumra korlátozta ] i diplomáciai érintkezést. így - zóta sem küldött követet a köz­­etlenül az 56-os forradalom előtt ( legüresedett követi állás betolta- < éré, hanem csak ügyvivő vezette i . pesti követséget. Most arról i egelsőbben szó, hogy újra betol- 1 k a követi széket. j Ez azon tárgyalásokon történt negegyezés következményéül lát­­zik, melyet a Kádár kormány I öbb mint egy évvel ezelőtt kéz-1 lett, arra hivatkozva^ hogy enyhi- i ett a terroron és elviselhetőbbé ette a rendszert. c A tárgyalások elsősorban az I mnesztia érdekében látszottak i livánatosnak USA szempontjá­éi, hiszen a forradalom után be- i lörtönzöttek már évek sora óta < zenvedték mártiriumot a szabad- < ágvágyért és, — egyes állítások ] zerint, — forradalmi cselekede- (. :iket az a buzditás is inspirálta, I melyet a Free Europe Rádió ne- ! ü, amerikai ‘‘magán intézmény" ^ aüncheni leadásai jelentettek j zámára, úgyszintén az a tény, | logy az amerikai kongresszus rár régebben száz millió dollárt ravazott meg a kommunista erő­­zakuralcxm alá kerül országok épei felé folytatandó, különféle -ropaganda eszközeire. Amerika egyesek szerint ebből olyó felelősség érzettől is hajtva, ‘ épett árgyalásokra Kádárral az ^ mnesztia érdekében. Figyelembe j ivánja venni a belpolitikai eny-j‘ ülésnek a lényeget vajmi kevéssé , rintő, de a nép életét némileg | lönnyitö tényeit is, remélve, | ogy ez serkentően fog hatni az ^ nyhitések növelésére vagy leg­­lább is fenntartására. kz Eisenhower-Dulles rónai folytatása Washington azon szokatlan lé- ] < ése, hogy memorandumban for- ! : ult a kongresszusi illetékes bizott g ígokhoz, nagy feltűnést kelt és | elveti a kérdést a kormány nem , eménykedik e abban, hogy olyan elzudulás lesz a kongresszus ré- } zéről, amely meghiúsítja a Ká- , árnak tett közeledési Ígéret be- ( irtását vagy legalább lefékezi j redukálja azt? Miután Eisenhower elnök 1956- ] an el akarta kerülni az atomhá- í oru veszélyét Dulles külügymi-| iszter tanácsára főként emberba- ( üti cselekvésre fektetett súlyt.— j öbb mint 38,000 menekültet ^ ieengedett USA-ba és segitette ( igtöbbjük elhelyezkkedését. — t >ulles meghirdette azon politiká­it, hogy a kommunista erősza­­uralom alatti országok népe sor- i ínak enyhülését belülről kell ki- ' sikarni. Úgy az emberbarát! vo- I alnak, mint ennek felel meg, i ogy Kennedy a forradalom be- i örtönzött hőseinek szabadon bo- i lijtátiról tárgyalt éa annak fejé- i 0 Nasszer egyptomi diktátor, ak a “szocializmus egy arab nemzet fajtáját”.vezette be s számos ma - gánvállalatott köztulajdonba vet megérkezett Belgrádba, Tito ju i gcszláviai kommunista elnök nagj ünnepléssel fogadta . Köztük év. I sora óta személyi és politikai ba­­tátsíg áll fenn. Nasszer Titohoz hasonlóar “semlegesnek" mondja magát ét ennek a “semlegesek" legjellegze­tesebb ismertető jeleként azza! adja bizonyságát, hogy — mind­két oldalról fogad el pénzt. . . Mint megirtuk, újabban nyu gat-német atomtudósok és techni­kusok készítenek modern rakétá­kat Nasszer számára és ez nyug­talanít'a Israelt, amelyet Nasszei változatlanul a föld színéről el­­törlendőnek tart. A Szovjet je­lentékeny hadianyag segítsége to­vábbra is erősiti Nasszer katonai erejét. Újabban Ben Bella algériai mi­niszterelnök is csatlakozni akar a Nasszer vezetése alatt Egyptom­­ból, Szíriából és Irákból álló Egyesült Arab Köztársasághoz.— Ben Gurion israeli miniszterelnök mindezt a 15 éve fennálló köz­társaság életveszélyének nyilvání­totta és Washingtontól és a Szov­jettől védelmi garanciát kért arab fegyveres támadás ellen. Kennedy elnök kijelentette a május 8-i sajtókonferenciáján, hogy a Kózépkeleten minden háborús támad-st vEigy arra való előkészületet elitéi és támadás be­következése esetén az Egyesült Nemzetekben és egyebütt a táma­dó elleni lépéseket fog pártolni bármely fél is lenne a támadó.---------------ooo ------­LAPZÁRTAKOR JELENTIK: Cape Canaveralon Gordon Cooper astronauta kedd május hó I 4-én reggelre a föld 22-szeri meg kerülésére tervezett Űrrepülését technika okokból szerdára, má­jus 15-ere kellett halasztani. — Szerdán 9:05-kor Cooper meg­kezdte az Űrrepülést. * • • A N. Y. Times május 14-i külön jelentése szerint a Kádár kormánnyal való viszony megja­­vulása főfeltételeként a Ken­nedy a kormány túrt szor­galmazza, bogy Mindszenty bíbo­rost helyezzék végleg vissza állá­sába minden korlátozás nélkül. A bíboros ügye most van legkriti­kusabb stádiumában. * * * Kennedy elnök .3000 főnyi katonaságot rendelt Birmingham alabaimai városba, ahol egy hét óta sürü összecsapások történték négerek és négerellenesek kö­zött. A négereknek sikerült en­gedményeket elerniök, de kérdés, hogy a négerellenesek betartják e azokat? A katonaság csak uj za­vargás esetén avatkozna be. WASHINGTON SZERINT HATÁROZOTT JAVULÁS mutatkozik------------ooo Washingtoni szakértő körök szerint a gazdasági visszaesés recession) veszélye nemcsak csök­kent, de az üzleti életben lendü­let jelei mutatkoznak. E javulás alapján a költségve­tési deficit csökkenését, a mun­kaalkalmak és jövedelmek emel­kedését és a Kennedy elnök által tervezett jövedelmi adoleszallitas számára a kongresszusi hangulat javulását remélik. A Hot Springsen (Va.) tar­tott Business Council Meetingen, amelyen mintegy száz, vezető Ha­­ri és oénzügyi vállalat képviselői vettek részt, az a vélemény ala­kult ki, hogy az 1963-as év az áruk é* szolgáltatások forgalma t«r4f> «koKl Iwá fog fejUdni, H0FFA VÁD ALATT lames Hoffa, az AFUCIO-1 bői kizárt Teamster (szállítmá­nyozó munkás, Un'on elnöke el­len William E. Miller szövetségi biró azt a vádát emelte, hogy egy j legutóbbi perében, amelyben a Taft—Hartley törvény sérelemre j elkövetett visszaéléssel volt vá­dolva, vesztegetéseket kíséreli meg egyes esküdteknél. Robert Kennedy főügyész, de épp úgy az AFL-CIO vezetősége azt tartják, hogy a kétes múltú Hcffa nem való a másfél milliós Teamster Union élére és el kell tűnjön az Eunerikai közéletből. — Most vádemelés történt ellene.— Hoffa azt állítja, bogy Robert Kennedy főállamügyész esküdt ellensége. A kérdéses esküdtszéki ügyben az esküdtek nem tudtak egységes álláspontra jutni és igy Ítéletre nem került sor.--------------ooo--------------­EGYELŐRE NEM LESZNEK ACÉLIPARI BÉRTÁR­GYALÁSOK Az acélipari gyárak és munká­sok minden jel szerint tárgyaláso­kat fognak folytatni május folya­mán, anélkül, hogy azok forrna szerint bértárgyalások jellegét öl­tenek és hogy egy sztrájk határi- ( dőt kitűznének. Illetékes helyről származó ér­tesülés szerint az Acélmunkás Union ily értelemben hagyta el­múlni a tárgyalások ujrafelvételé­­-»ek a kollektiv szerződés szerinti május l-i dátumát, de nem mul­aszthatja el annak kijelentését, logy a forma szerinti tárgyalások megkezdését fogja kérni, ha a cözös “Human Relations" bizott­ságban folyó, tájékoztató megbe­szélésekből kiderül, hogy a gyá­rak elzárkóznak a kívánságok | slől. ' • Ezt az álláspontot még a union végrehajtó bizottságának jóvá sell hagynia az e hét folyamán tartandó gyűlésén. Azt hiszik, csökkent egy nyári sztrájk ve­szélye . AZ ELNÖK A BETEG WALTERNÉL Kennedy elnök meglátogatta a kórházban Francis E. Walter, ke­rületünk kongresszusi képviselő­ét, aki betegen fekszik, de mar a l&bbadozis utján van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom