Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-01 / 5. szám

Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 5-ik szám BETHLEHEM. PA., 1833 FEBRUÁR 1 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR NAGY GÁZROBBANÁS AZ EAST 4lh STREETEN KÉT MAGYARLAKTA BLOKKBAN GRIMMAJER JÓZSEF HONFITÁRSUNK A ROBBANÁS ÁLDOZATA LETT. TÖBBEN MEGSÉRÜLTEK HÍR DE GAULLE KRUSCSEVHEZ INTÉZETT JAVASLATÁRÓL A RABORSZÁGOK KIÜRÍ­TÉS ÉS EURÓPAI RENDEZÉS ÜGYÉBEN BETHLEHEM HÍRADÓ NYfiLVBBEH MACI YAJ8—SZELLEMÉBEN AMERIKA.1 np-P|]I ü U C M UIHT H Dl A M JH r i j; n AMERICAN IN SPIRIT—HUNOABIAÄ IN LANQUAOÉ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN B L T H L E H L M HU Ml ARJA N N E W 0 PUBLISHED EVERY FRIDAY hocerod as Second Class Matter May 18, 1923, at tbe Post Előfizetési dij egy évre $5.00 office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 18791'. Subscription one year......................$5.00 NINCS MIT TITKOLNI RA. TA, hogy az utóbbi ket evtize< magyarországi poli ikai eseménye következtében. Amerikába jöi honfitársaink között mind többe nagy politikai csalódottságot é honvág'-at éreznek. A józanok akik tudják, hogy a régi orszá önrendelkezése nem valósul me hamar, igyekeztek elhelyezkedni közülük kevesebben éreznek bon vágyat, mint azok, ak:k válogatv, e műnk'ban, eddig sem tudtál megtalálni uj helyüket. Különösen azok vannak ig akik azelőtt Magyarországo közéleti pályán működtek és sze rettek volna megmaradni amel lett. Ilyenektől többször Kallunl csüggedt hangokat, néha szint reménytelenséget. Mondani sen kell, hogy e pesszimizmusuka nem befolyásolta kedvezően az < propaganda sem, amely központ forrásból vagy szélsőjobboldalra jön és hol ezzel, hol azzal a tényszerű adatokkal kellően me; nem alapozott váddal lép i el i Kenned" korm'ny ellen, hog­­"eladta Magyarország szabads gát", "eLlkudta,’’ “a cuhai ügy ben ráadásul odadobta Kru°csev nek” és stb., nem egyszer elő fize tési felhívással vagy valameh szervezet anyagi támogatásánál sürgetésével egybekötve. Senkit sem lehet lebeszélni, ak vissza akar térni Magyarországra Ez az ő szem^b-es ügye. De miér‘ geH^’-nk Kádárek ide kéretten" küldött “Magyar Hirek” cimü ká pes nyomtatványának és más ha zacsábitó kiadványaiknak) • * • S AZOK KÖZÉ, akik haza vágyakoznak, holott ar.yagilas semmisem sari-aba őket, mert it is van mit aprLniok a te’be, tar toz’k S’ilvok Dezső, volt or-z'g gyűlési képviselő, aki clőzőilef más pártok tagja volt, de 1945- ben a Kisgazdap'rtnál kötött k és megkapta a legjobb "párt állások’’ egyikét, a Pénzintézet Közoon; elnöki állás't. IIv minő­ségében történt, hogy miután £ Rákosi nem öt, hanem Nagy Fe­rencet kívánta Magvarország mi­niszterelnökéül, ellenzékbe kerül s im-egalapitott egy Szabadság párt nevű rövid életű alakulatot amelvhez némely demokraták is csatlakoztak, de Iegnagyobbrész­­ben szélsőjobboldali"k iy-ek-ztcl beléje kapaszkodni. ‘Egyik német országi szélső iobboldali emigráns lap annakidején büszkén számol be a-r-'i!, hogy a párt szegedi alakuló ülésén az eg- kori “test vérek” (nvilasok) voltak domi­náló többségben. A párt v*z'r**\ Suh'ek és N^gv Vineze mondt~k is el'“nzéki b-­­szédeket a mind i'luzorusabl pada'-’entben, az^n elvonultak külföldi emigrációba. Mindszenty b’boros állitólag azt az álláspontot kéoviscle ak­kor,. hogv "most van lemi^g-obb szükség férfiákra, most itt kellene maradni”, de nyíl án azt hitte, mint Tildy és Nagy Ferenc, hogy az oroszok előbb utóbb kivonul­nak. S nekünk, akik többezei mérf"ldes távolság b'Vonság'bá] néztük az 1914 julius 2 5-í átkos hadüzenettel elindult nemzeti és világtragédia következményeinek e legújabb szakasza fejleményeit, valóban legkevesebb ionunk van gavallérnak lenni berkinek aj egyetlen életével, aki otthon szól emelt az egyre fokozodó erőszak­­uralom ellen, de nem akarta be­várni miiig elhurcolják a börtön­be vagy egyenesen Szibériába, hanem szabályos útlevéllel vagy anélkül külföldi biztonságba tá ve zott. * # » SULYOK Dezső talán az egyet­len, akinek sikerült nagy összeget kapnia a magyar kormánytól itt Amerikában azáltal hogv né­mely. h a nkü gyekben tájékozott menekült b’r-tja segitségéve! megtudta, hol van a magyal kormánynak New Yorkban oénz­­betéte • azt ügyvédjével le is fog-1 laltatta, majd peres utón igen Iszemrevaló összeget, több mint I 50,000 dollárt meg is kapót be­lőle. Hogy mégis ő jelentkezik elsőül a hazatérés irányában nyil­­tan "kiegyezést’’ ajánló cikkel, nem pedig azok valamelyike, akik i tényl eg nyomorognak, k üköd­nek, csak azzal magyarázható, hgov erős vágy él benne, hogy uj­­ra otthon, aktiv szerepet játsz­hasson a politikában. Lehet, hogy bizonyos honvágy | is közrehat s akkor ez enyhítő körülmény, de úgy hisszük, hogy más az otthonról' a vészé!-»' elől való eljövés és sokban másként bírálandó el egy Kádár felé való | orien tációs kísérlet, a Kádárral v.-ló "kiegyezésnek’’ más mene - I kültek kitartását esetleg gyengítő, és politikailag demoralizáló hatás­sal járó felvetése..-. Valahogy úgy érezzük, hogv az 1947-es Szabadságpárt vezetőjé­nek, mégha máig is érthetetlen okból be som várta az 1‘47-es választásokat és pártja azokon részt sem vett (holott közös listán Pfcifferrel, Barankoviccsal és a szocialdanokratákkal abszo­lút többséget kaphattak volna), nem szabadott volna meghozni az ezerszeresen véreskezü Kádár Já­nosnak azt a diadalt, amelyet az ‘Október 23 Mozgalom” lapjá­ba, az időnként megjelenő "Fák­lyalángba” irt, Kádárt amnesztiá­ra rábeszélni remélő és kiegye­zésre’’ invitáló cikké kétségtele­nül jelent. S nem értjük az "Október 23 Mozgalom’’ emberei közül azo­kat, akik fizikailag is részt vettek az 1956-os forradalomban, hogy ha tényleg demokratikus, szabad választásokat akarnak, — mint a forradalomnak célja volt, hogy a nemzet maga dönthessen arról akarja e a kommunizmust és a kommunisták kormányát, — mi­ként engedhették meg, hogy lak­jukban megjelenjék Sily'k cikke, amel-ről minden oillanatban vár­hatnák, hogy Kád'»r nagv propa­ganda-pecsenyét süt belőle magá­nak, hiszen a cikk meg elmése óta már másfél hónap telt el. — Kádár talán alkalmas -il’anatra vár, amikor Sulyok írását lcgiob­­ban h.aszná'hatja ki? Vagv pedi^ úgy véli, mint annakidején a kei­­háború közti magyar kormány, hogy maradjon az emigráció csak továbbra is' külföldön, igy kényelmesebb, zavartalanabb, biz tonságosabb a birtokban lévők számára mint ha házai ön s Idővel laFn elkezd izgá^psko-ni zavarni a rendszer urainak nyugodt emésztését. . . Az a gyanúnk, hogy Sulyok a Kádárt arra biztató írásával, hog­­legyen “jó fiú” és adjon amnesz­tiát, hiába nyelte le a békát, hiá­ba alázta meg magát és az "Ok­tóber 23 Mozgalom" résztvevői1, j különösen az 56-osokat éppen a Nagy Imrét és társait és azonkívül j sz'mos másokat kivégző Kádár j János és kommunista társai előtt, | másrészről pedig olvan hírbe hoz­ta az emigrációt, mintha sorainak egvrésze gyengülő^en volna ön­maga '--edig -mintha két szék kö­zött máris a pad alá gurult volna. • • • A “KIEGYEZÉSRŐL” szóló Sufvok- cikk többi közt ezeket mondja: "Nem várhatunk arra, hogy egy atomháború, — sokák ábrándjainak centruma hazavigye a reakciót és egy uj. Isten tud‘a hányadik klikk zsárnokságál te­remtse meg otthon. A rendezés világos elvi alapja adva van — az ! 956 évi forradalom teljes esz­mei tartalma, ami adott esetben minimumot és maximumot jelent egyben.’’ Itt megállunk egy szóra. Látszik ebből, hogy Sulyok elvesztette a| türelmét, mert az atomkorszakba jutottunk és Amerika népe nem akar atomvilágháborut hanem el­sősorban csak feltartoztatási po­litikát diplomáciát folytatni, hogy a kommunista vil'guralmi törek­vések lépésről lépésre próbálkozói olőrehaladását elhárítsa. Ez azon­ban imég nem jelenti azt, hogy elveszítsük idegeink nyugalmát, teljességgel feladjunk minden re­ményt, akármily nehéznek ’átszik is a közelebbi jövőre világrcnditö fordulatot várni. A világtörténe­lemnek az atomkorszak dacára sincs vége. csodák mindig jöhet­nek, bár jobb volna ha mielőbb jönnének, mielőtt Magyarorszá­gon át nem veszi a vezetést egy nemzedék, amely már teljesen a kommunista rendszerben nőtt fel... Azonban Sulyok tulopt’mista, amikor azt, mondja, hogy a "a rendezés élvi alapja adva van az 1956 évi forradalom teb'es eszmei tartalma ez az alap". Ez szabad választásokat jelent szabad párta kitásokkal, szabad választási kam­pánnyal és sajtóval. Fz volt 1956 “teljes eszmei alapja," ezen az alapon alakult meg a forradalom kormánya. Nagy Imre választási kabinetje — és ez veit az, amit Kruscscv és Kádár a nemzetközi kommunista front összetart'sa és szolidaritása alapián meghiúsítot­tak, mongol ezredekkel és tankok százaival vérbe tapostak, lehetet­lenné tettek. Azt gondolja Sjx­­lyok, hogy Kádár ebben kiegyez­ne? • « • ‘KZT A RENDEZÉST, _ Írja Sulvok, — az 1861 —1867 évek centenáriuma is paranccsá teszi számunkra. Tudjuk, hogy ez ma ■még nem megv, mert a “Habs­burg Ház" számára még nem volt meg “königgraetz’’. De egészen bizonyos, hogy ilyen vagv óban formában megjön ez is. Ma ez a történelem világos tendenciája. És ha megjön, nekünk több ön­mérsékletet kell tanusitnunk VOLT ellenségeink irányában | még Deák Ferencnél is. És abban I a pillanatban úgyis mindenki, VOLT ellenséggé válik. A eni ke-1 zünk pedig senki ellen nem len­dülhet majd ütésre, mert ez u:ra. kihívná a végzetet ellenünk. De azért természetesen nem leszünk Nehruk sem és nem hódolunk be semmiféle idétlen pacifizmusnak’’. Ha Sulyok is azt hiszi, hogy jöhet még óriási fordulata a törté­nelemnek, miért prédik'l .már most kiegyezést és a Deák Fcren­­cénél is több önmérsékletet", j miért hangoztat már most leg­messzebbmenő appeasemenlet, ki engesztelő irányzatot a ko.vwnu- ( nisták felé, — holott eddig, csak legutóbbi new yorki előad'sai ban is a legélesebb, legen^csztel­­hetetlenebb hangot alkalmazta j velük szemben? Miért e nagy hangulati változás? Akkor volt őszinte, amikor a Roosevelt és Truman korszakot ostorozta elő-1 adásában, mint amely szerint a kommunizmus tenyészetére ked- ( vező korszák volt Washington­ban, vagy pedig most, amikor ke- I resztényi jólelküséget tételez fel és ossz amnesztiát vár a keresz­ténységtől teljesen elrugaszko­dott, kommunista hitre tért nem­zetközi ősz tál harcos Kádártól és feltételed róla, hogv hajlandó volna "kiegyezni” akár most, akár egy "kommunista König­­graetz’’ esetén? (ami az atom­korszakban nehezebben képzelhe­tő el, mint azelőtt mert atomhá­borút Kennedy épp, úgy mint Kruscsev nem merne kezdeni mert egyik sem lebet biztos arról, hogy HATHA mégis visszavág a túloldal s akkor az élve maradó Irinái kommunisták számára lenne csak világ még a világ, a sa.rga faj lenne az emberiség vezért. . ) A párhuzam nem szerencsés azért sem, mert a Habsburg ház és a magvarsá'3' közötti haoorus^g *z osztrák és a Habsburg imperia­lizmus kérdése volt a magyar sza­badságjoggal szemben, ma azon ban két világnézet nemzetközi osztályhareos .mérkőzése foHk. A fogalmak, kategóriák teljesen m'snk, összehasonlításra alkal­matlanok. (Folytatás a 4-ik oldalon) | őrzésében. Arra néz ve, történt valaki részérői! mu’asztás, amel a obbanást előidézte a vizsgá Grirvnajer József Grimmajer özvegy ember vol felesége múlt év júniusában cl hunyt és rokonai nem ismereté sek. Derék Acél gyári nyuga’ma zott imunk's volt; jóravaló, rokis szenves magyarként volt ismere tes és lapunknak is régi hűsége előfizetője volt. A Madden fél< tcmetkezőből temették. NEM CSINÁLNAK NÉGEB ELLENES “MÁRTÍRT” WALKERBŐL Oxfordból (Mis«.) jelentik, hogy az igazságügyin misztérium elejtette a vádat Edwin Walker, a szélső jobboldali nézetekre gya­nús, volt tábornok és hat társa ellen, akik résztvettek a James Meredith néger diák felvétele el­len az oxfordi egyetemnél folyt tüntetésben a Legfelsőbb Szövet­ségi Birqságnak a négerek in­tézetekben való egyenrangúságát megállapító alkotmányos határa­­zata ellen. Walker ellen az volt a v'd, hogv felbuzditott a néger elleni támadásra. Az igazságügvtminiszterium ma­gatartását megfigyelők azt hiszik, Robert Kennedy szövetségi fő­ügyész futni hagyta Walkert, ne­hogy párthívei fa’politikri propa­gandára használhassak fel elítélé­sét. Meredith befejezte a jelenlegi tanszakot és panaszkodott, hogy számos provokációban volt része a négerellenesek részéről. Hir sze • rint nem tér vissza a Oxfordba egy uj tanszakra, de ez még nem biztos.--------------ooo---------------­NYOLC ÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK BILLIE ESTEST Tylerban (Tex.) jogerőben ivolc évi börtönre Ítéltek Billie 5ol Estest, az eg- kori texasi mii liómost, aki el'en korrupciós "á­­-’?k merültek fel a földirüvelési 'niniszterümban. Most egv farmer ?’len elkövetett csalás miatt itél­­iék el s hír szerint t'v'bbi heson­­ó csalási ügyei vannak folyamat­­oan. j ——onn--------------­“EBBTN A MAUWAN TILOS A BALESET” “Lassan haits! Ebben a falubm ilos az autóbaleset!’’ Ez á’l nagy áblákon e>zy r>~rtugái községhez /ezető ut mentén. A világsajtó nagyrésze izgalma san tárgyalja azon eshetőséget hogy De Gaulle francia elnöl szembefordul a NATO-val. füg getleniti magát és a Szovjettel ke­res szövetségi kapcsolatot. A Christian Science Mónitól londoni tudósítója arról ad jelen­tést, hogy Angliában ekörül mindenféle ellenőrizhetetlen hi reszttlések vannak máris forga­lomban. Egy norvég lap pedig tudni véli, hogy De Gaulle, aki az angolszászoknak Európából való távozását és az európai poli­tikától való bizonyos fokú vissza­vonulását kívánja, javaslatot tett ezirányban Kruscsevnek. A javaslat lényege a hir észté­­lés szerint az, hogy a Sz vjet vo­nuljon ki Magyarországból, Cseh­szlovákiából, Lensryel országból, Kelet-Németországból, valamint a többi kommunista erőszakura­­lam. alatti keleteuropái országok­ból s ennek ellenében az angol­szászok megszálló katonai erői távozzanak Európából. Az ajánlat szerint Németor­szágot a két rész egyenjogúsága alaDlán e^vesitenék és francia­­ország vezetése alatt, a németek­kel szövetségben uj európai ren­dezés következnék be, amelynek során többi közt deimilitarizálnák Görögországot és Törökország at. Londoni lapok szerint a terv annyira hijján van a realitásnak, ho?ry nem hiszik, Kruscsev ko­molyan fontolóra venné, bár a kiszámíthatatlan Szovjetvezérnél semmit sem tartanak kizárva. — Egyik londoni lap azt iria, hogy a norvég lap szerinti állítólagos ’avaslatban csak annyi az újság, horny ezúttal De Gaulle nevével bukkan fel ily terv, mert egyszer már itt volt s akkor "Európai Uj Rendnek” hívták-, szerzője pedig a német fajimperialista Hitler volt. A State Department jan. 27-én este közölte, hogy De Gaulle ily értelmű, Kruscsevnek tett ajánla­táról eddig nem kapott hiteles ér­tesülést. Nem Jött létre a Párls-Bonn “harmadik világhatalom” De Gaulle francia elnök és Adenauer nyugatnémet kancellár jan. 22-én több napi tanácskozás után a párisi Elysee Palotában rendkívüli ünnepi külsőségek kö­zött szerződést Írták alá, amely­nek értelmében a két ország köz­ti tartós barátságot fogadtak és megállapodtak abban, hogy idő­közönként rendszeres tan'csko­­zás lesz a két államvezető között és a két ország külügyi hadügyi, közoktatásügyi és művelődési (kulturcsere) miniszterei is időről |időre tanácskozásokat fognak folytatni, hogy akcióikat össz­hangban tartsák. Eltemették a csatabárdot A megegyezés aláírásakor a 73 éves De Gaulle arcon csókolta a 87 éves Adenauert és összeölel­­kezték annak jeléül hogy eltemet ték a több évszázados véres csa­tabárdot. De Gaulle láthatóag meg volt elégedve, hogy a meg­egyezés nem ment meszihbre, mert oly szövetkezett Európát akar amelyben m’nden ország megtartja önállóságát. — Nincs ember a világon, :— ■mondotta beszédében, — aki 'ne volna isztában e megegyezés, je­lentőségével. Hosszú és véres tör­ténelmi ellentétek után nemcsak a békét állítja helyre, ha nem továbbmenően egy uj jövő­nek tár ajtót Franciaország, Né­metország, Europa, sőt az egész világ számára. ■Adenauer nem látta szükséges­nek, hogy szintén beszéljen és ez­zel emelje a De Gaulle által jelen­tőségében tuljászott szerződés körüli ünnepi jelenet pátoszát. Változatlan ellentétek De Gaulle különösen az "Euro­pa’’ szót hangsúlyozta, de vég­eredményben nem jött létre sem­miféle belső kapcsolat Franciaor­szág és Nvu<?at Nc'metorsz'g kö­zött a NATO katonai szervezete illetve az Európai Közös Piac ke­retein belül. Adenauer topábbra is helyesli Angliának az Európai közös Piac­ba való felvétele tervét, mig De Gaulle olyan Nyugateuropára gondol, amelynek ügyeibe az an­golszászoknak ne legyen beavat­kozásuk. A NATO-n belüli, közös atom­védelmi felkészülést Adenauer mindenben helyesli, mig DeGaulle változatlanul fenntartja, hogy franciaországnak külön atombom­ba készlettel kell rendelkeznie, külön atomhatalmat keM alkotnia, mert úgymond nem lehet tudni, hogy 5—10 év múlva a USA kész volna e megvédeni Nyugat­­europát, ha a Szovjet megtámad­ná . (Ismeretes Kennedy elnök ál­láspontja, melyet julius 4-i be­szédében kifejtett és mely szerint az atomfegyverkezés tulköltséges volna Franciaország számára s ehelyett jobban tenné. Ha gyalog­sági erejét növelné. De ha a fran­ciák mindenáron atombombákat akarnak építeni, ennek sem áll útjában, úgyszintén egy Egyesült Európának som, sőt azt örömmel látná, .mint partnert az Atlenti Szerződés országainak védelmi közösségével való együttmükö désben.) Két dudás egy csárdában? Politikai megfigyelők hosszú távra fenntartásokkal Ítélik meg a jelenleg Franciaország és Német­ország kialakult baráti viszonyt és várják a történelmi fejleményeket hogy ez beválik e akkor is, ami­kor a két előrehaladott korú, öreg harcos’ Adenauer és De Gaulle nem lesz már a világpolitika szinterén? Optimisták még sok nehézség le­küzdését látják szükségesnek ahhoz, hogy egy “francia-német" tengely formájában létre jöjjön az “Egyesült Nyugateuropa’’, fél­nek attól, hogy De Gaulle Fran­ciaország számára olyan imperia­lista izü szerepet remél, amelyet, Franciaország háborús múltja nem indokol s amelynek soviniz­musa ma már elavultnak látszik, kivált a német nazi imperializmus borzalmas történelmi levitézlése után. . . A szeptikusok pedig csak átmeneti hangulatot látnak a fran­cia-német közeledésben s nem hisznek az Egyesült Nyugateuro­­pának csupán Páris-Bonn ten­gely formájában való tartós meg­valósulásában, mert ez a "két du IFolvtalis a 4-ik oldalon? bizottság előtt szintén elismerte hogy még 1 7,000 Szovjet katon: i'an Cubán és kijelentette, hogj azok nem maradhatnak ott rvert egy idegen hatalom katonai ?rőinek Amerika földjén valc behatolását Amerika "nem fogad hatja el’’. Rusk elismerte, hogy ezek erő sen felszerelt harci egységek. Ki ielcntette, jelek vannak arra, hogj Kruscsev ezek szimat fokozato san leszállitani kívánja. Külpoliti­kánk most ezt törekszik szorgal ■nazni. Rusk megismételte, hogy Ame rikának és Nvugateuropának köl jsönösen szüksége van egymásre is USA kész a legnagyobb együtt­­működésre egy "Egyesült (Nyu ;at) Európával". De Gaullet nem imlitette, de a nyilatkozat kétség Jelenül neki szólt. Kennedy elnök jan. 26-án aj itombomba kipróbálások felfüg­gesztését rendelte el, hovy ezzel is tanúságot tegyen a próbák köl :sönös ellenőrzés melletti beszün tetése iránti megegyezési szándé iá komoly voltának. Kennedy elnök a jan. 24-i saj­tókonferenciáján elismerte, hogy ■mintegv 1 7,000 Szovjet katona még mindig Cuba területén tar­tózkodik. Szovje'hajó, mondotta, i csak egv érkezett a missilek visz­­szaszállitása óta és ndm- tartalma­zott atoomfegyvert. A Szovjet katonák védelmi állásokat és bar­­rakokat építenek, hangoztatta, hozzátéve, hogy éber megfigye­léseink alapj'n megállapítottuk,' hogy újabb Szovjet rakéták, ame­lyek támadásra szolgálhatnának, nem érkeztek Cubába. Az elnök anélkül hogy De Gaulle francia elnököt megnevez­te volna nyomatékosan figyel ; meztette a szövetségeseket, hogy ugyanoly szükségük van Ameri­kára, mint Amerikának reájuk, mert a Szovjet politikája lényegé ben nem változott s igy a Nyu­gat politikájának változására sincsen ok. Elfogadhatatlan helyzet Rusk külügyminiszter egy saj­tókonferencián át egy szenátusi, KENNEDY, RUSK: A 17,000 SZOVJET KATONÁ­­NAK TÁVOZNIA KELL CUBÁRÓL 1 Január 26-án, szombaton reg. gél három félelmetes nagy gáa robbanás zavarta reg a betlilehe mi East 4-ik utcának számos ma­gyar honfitársunktól lakott egyik j részének nyugalmát. Egyik régi I honfitársunk életéi vés tette, égj j fiatal anya életveszélyesen megse­besült, hárman m'-gbetegedtek és minte-’v 350—400 embert időié gesen ki kellett telepíteni lakásá ból Rommá lett h:z k, egykeri kedves lakosok most néma tanúi a robbanások pusztító erejének. — Azok, akiket e'ővigyázatoscá~ból ideiglenesen ki kellett telepiten: lakásukból, mag'nbázakban vagy szállodákban találtak elhelyezke­dést a Vörös Kereszt közegeinek segítségével Gázcső-repedés A tragédiát, mint hivatalosan megállapították, a rázvezctck’ en bc'l'ott törés ckozta. Legna­gyobb pusztítást az E. 4th Street I I 00—1 200-as blokk'ában volt. Joseph Grimmajer, 74 éves is­mert honfitársunk áldozatul esett, házának rorch^n a rom^k al-tf találtak he1 tan. Mrs. Anna Aldin­­cer 34 éves asszony másodfokú égési sebeket szenvedett, amelyek testének 65 százalékán mutatkoz­nak: kritikus alAootban fekszik a Szent Lukács kórházban. A Szent Lukáss kórházban könnyebb megbeteged 'ssel keze­lést ka~tck: Mrs. Carmen Garcia és. 8 éves fia, Izrael, valamint Emery Labai, aki ablaküve'giő! szenvedett sérülést. Megfigyelésre felvétet’ek a kór­házba, de nincsenek sebesülve: Joseph Kovács ( 1 268 E. 4th St.), aki 81 éves és vak, I ováb’ á He­len Cziffer (1 1491/2 E. 4th Sr.) Az első robbanás sz 1237 E. 4th St. alatti kétcsaládos házban történt. Ezt köpette a -második egy blokkal odébb, az 1163 és utána a harmadik az 1244 E. 4t!i St. házban. Ez a legutóbbi volt Grimmajer otthona, aki egyedül volt a házban. A porchon meg­találták pipáját is és ez sr^a mu­tat, hogy éppen kint ült és nézte az utcát, amikor a robbanástol életét vesztette. Mrs. Aldingert egy blokkal odébb, az I 163 E. 4th St. alat'i otthonából égő haijal mentették ki és vitték a kórházba. Két gyer­mekének nem történt baja. Tóth Márkák és Hor .áth István Az 1237 E. 4th Street alatti házban Mr. és Mrs. Mark Tóth és Stephen Horváth honfit rs ink laknak, akik szerencsére nem vol­tak otthon, elmentek egy temetés­re. Stephen Bernátbnak, 1 227 E. 4th St. alatt, Grimmajer tőszóm szédságéban van a füszerüzlete. Ok is érezték a robbanás okozta nyomást és mint mondotta, az megrázkódtatta az üzlet falait, de az állványokról semmisem esett le Nagy sajnálkozását fejezte ki az öreg Grimmajer tragédiája fe­lett s ideiglenesen fiához költöz­tek át a 419 Buchanan Street alá. ( Az üzlet továbbra is nyitva var., mint rendesen) . A vizsgálat meg'llaoitot'a, [rogy a robbanást gáz-cső hálózat :gy 12 inches csőve okozta, amelv 15 lépésnyire volt az 1237 E. 4th S*-. alatti háztól, ahol az első robbanás történt. A segélymunka A Magyar Házban azonnal se gély állomást rendeztetk és a Do­­negan és Packer iskolákban szük­séglakást rendeztetk be a kitele­­-itettek számára. A szomszédok legtöbbje készséggel adott helyet a robban's áldozata’nak. A rendőrség, a Szent Lukács córház személyzete, orvosi kara és munkában résztvett tö' bi szer­vezetek hivatásuk magaslatán mű­ködtek, Pa,rrow polgármester résztvett a segítő munka ellen-The Only Hungarian News­paper in Lehigh ralley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom