Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1962-12-14 / 50. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAUY AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed tered as Second Class Matter May 18. 1923, at tbe Past Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, )87g’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 50-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1962 DECEMBER 14 Egyes szám.* ára 10 óén! VILÁGTÜKÖR Scranton kormányzó nyilatkozott programijáról UJSÁGSZTRÁJK NEW DEAN RUSK A SZOVJET KATONÁK CUBÁBÓL YORKBAN VALÓ TÁVOZÁSÁT KÖVETELI A KELETNÉMETORSZÁGI KOMMUNISTA KORMÁNY 700 MILLIÓ DOLLÁROS KÖLCSÖNT KÉR NYUGAT NÉMETORSZÁGTÓL ban járt egy katonai misszióval, u&y nyilatkozott, hogy nem ajánlja, hogy az Egyesült Államok az India és Kina közti határháboru kapcsán tágítani törekedjék az ellentéteket a Szovjet és a kommunista Kina között, .mert ez nagyon nehéz dolog és visszafelé is elsülhet. A Szovjetről úgy vélekedik, hogy a békés cgyüttléezésről hangoztatott szólamai dacára változatlanul fenyegető veszélye a világbékének. Az India és Pakisztán közti viszony javítását tartja az aníikommunista világ jelenlegi legfontosabb feladatának. A kommunista Kina és India közti határháboruban India nem fogadta el a fegyverszünetet, mert a demarkációs határokkal nem ért egyet, de a harcok ténylegesen szünetelnek. Ha egyezség jönne is létre a fegyverszünetről, még nem jelentené a politikai megegyezést a kínai kommunisták által Indiából megszállt 23,000 négyzetmérföldnyi terület ügyében. India az időt a hadsereg és légi erők újjászervezésére használja fel. Nehru úgy nyilatkozott, hogy a háború öt évig Í3 eltarthat, arról pedig, hogy a kommunista Kina a mérhetetlen népessége és területe mellett miért akar Indiából területeket, a legkülönbözőbb kombinációk vannak forgalomban, köztük, hosszabb távra, Indiának kommunista uralom alá hajtása. A magyar ügy , Az Egyesült Nemzetek speciális politikai bizottsága most a Palesztinái arab menekültek régóta húzódó ügyét tárgyalja, amelyben ezúttal sem várható érdemleges eredmény, mert Israel ahhoz köti visszatérésüket, hogy az arab államok békét kössenek vele es elismerjék létezését és jelenlegi határait. Ezután a magyar ügy kerül sorra: azon amerikai javaslat, amely újólag rosszalást fejez, ki efelett, hogy a Szovjet és a Kádár féle erőszakkonmány 1956 óta állandóan figyelmen kivül hagyja az E.N. határozatait, amelyek a Szovjet haderő kivonulását és a szabad választásokat követelik.-----------------ooo-----------------KÉSZÜL MÁR A NAGY KARÁCSONYI SZÁM Nagy ünnepi számunk már k>á szül. De tekintettel az ünnepeknek rohamos közledtére kérjül mindazokat a jóakaró pártolóin kát és támogatóinkat, akik a ka rácsonyi ünnepi számunkba jóki vánságot vagy üzleti hirdetést ki vánnak elhelyezni, tegyék meg ezt legkésőbb december 17-ig, hétfő estig, hogy minden munkánkat szépen és le-kiismeretesen végezhessek el, Ünnepi nagy szá műnk, amely december 21-én, jelenik meg olvasóit bizonyára ki fogja e-égiteni úgy tartalmával, terjedelmével, mint ízléses és szép kiállításával Az uj esztendővel a Híradó 41-ik évfolyamába lép. Nagy idő ez a magyarság odaadó kitartó küzdelmes, szolgálatában. Kérjük olvasóinkat támogassák lapunkat, amely úgy helyi mint álta-ános hírszolgálatával és cikkeivel a legnagyobb mértékben törekszik közérdekű céljainak megfelelni Terjesszék lapunkat és szerezze, nek uj előfizetőket, hogy függet len magyar sajtó hivatásunkat teljesíthessük! ADENAUER TERMINUST VÁLLÁLT A LEMONDÁSÁRA Nyugat Németországban Adenauer újjá alakította kormányát. A szabad demokrata pártiak újra tagjai a kormánykoalíciónak, de kikötötték, hogy Adenauernek, aki 88-ik évében van, jövz ősszel távoznia kell a kormány éléről. Uj kancellárul Ludwig Erhardt gazdasági miniszter van kiszemelve, akinek a nyugi* tnémetországi gajd »sági fellendülés körül érd* »ti mw “ATOMZSAROLÁS korszaka jön”, irta már közel egy évtizeddel ezelőtt ez a rovat s felvetette azt a kérdést, miként védekezhet az egyéni szabadság világa ily veszedelem ellen, amely a kommunizmus világunlmi céljai miatt tényleges eshetőség? Az individualista országok köz ti szoros összefogást láttuk részbeni megoldásként szükségesnek, az egymástól függés, az interdependence alapján a köz'~s világnézeti kötelékek szorosabbra fűzését. . . S emellett természetesen az individualista országok katonai erejének mintegy minél komolyabb, erőteljesebb védelmi kifejlesztését, tömörítését, amiről neon árt emlitést tenni most a NATO országok decemberi nagy párisi konferenciája küszöbén, mert e tekintetben köztudomás szerint sok kivánni való áll fenn egyes nyugateuropai hatalmakkal szemben. .Az atomzsarolást természetes :n Szovjet vonatkozásban értettük, még pedig arra, hogy Kruscsev a Szovjet bizonyos, végletesen kritikus helyzetekben az atomháború fenyegetésével állhat elő, mi-, ként az röviddel később meg is] történt az 1956 októberi angol-j francia suezi fegyveres támadás idején, amely oly végzetesen egybesett az 1956-os magyarországi forradalommal. Mint emlékezetes, Kruscsev 12 órás ultimátumot küldött az azóta az orszá ában “egvptomi szocializmus’’ címen sokban bolsevizmust megvalósított Nasszer egyptomi diktátor érdekében, emit tudvalévőén Eisen-' hower akkori elnök kényszerűnek érzett elfogadni és nyomást gyakorolt Angliára ás Franciaországra, hogy azonnal szüntessék be, ég"p*cm elleni, sikeresnek indult hadműveleteiket. (A Washington számmá kinos meglepetésként eg idejüleg kitört magyar forradalomnak közfelfogás szerint külön balszerencséje volt, hogy egybeesett a suezi háború kitörésével s máig is nyi tett kérdés mekkora szerepe volt Kruscsev akkori rakéta ultimátuma létrejöttében annak, hogy Amerikának az angolok és franciák suezi fegyveres támadása ügj'cben sürgetett körbe1 epése elvben annak jele is le~yen, hogy Washington nem fog fegyveresen beavatkozni a váratlan magyar forradalomba? Azután, hogy Washington Suer ütmében mag'évá tette Kruscsev kívánságát, a magyar forradalom sersa is meg volt pecsételve, ? november 4-i Szoviet inváz:» Kruscsev sz’m-'ra sémi—íféle vi lághá’oorus kockázatot többé nem jelentett. . , • • • A CUBAI esetben Washington visszaadta az aternháborus fenyegetés kölcsönét, mint Kruscsev a suezi ügyben, elment a világháborús fenyegetés veszélye széléig, amely módszert tudvalévőén brinkmanshipnek nevezik az amerikai politikai életben. Mi Amerika e lépésé* megkülönböztetjük Krucsevétől. Mig az előbbit atomzsarolásnak tekint jvk, mert a kommunizmus akkori félcsatlósa) azóta már be’poliíikailag háromnegyed csatlósa) | megmentésére vagyis kcmrm’nVa j érdekből történt, addig Amerikai nem világnézeti terjeszkedési, hanem önvédelmi érdekből nyúlt a fenyegetés eszközéhez. Válaszolt azon fenyegetésre amelvet a Cubában, a saját partjaitól a I SA; és az egész amerikai földrész fi- | zikai és világnézeti biztonsága számára. A cubai ügy még nincs lezárva, mert a rakéták és közéo*ávobágu ; bombázók eltávolításának hely- j színi ellenőrzése Castro dik átor makacssága miatt nem nyert még | megoldást és Moszkva kotr munis | ta világuralmi céljaitól indok lt megbizhatatlans'ga mia‘t még ál j landá E. N. helyszini bizottság felállítása esetén sem lehelünk Étijeit» biztosak tkban, ktfy . Kruscsev és Castro nem rejtegetnek e mégis valahol atombombák vitelére alkalmas rakétákat vagy repülőgépeket most vagy később Még mindig több ezer Szovjet katona van Cuban és a hirek szerint erős, nagyrészt földalatti I várszerü véde'mi rendszert épittenek ki Castro szájmára. . , ] De a cubai USA kikötőből. Guantanamoból elszállított 2600 amerikai katonacsalád tag visszatérését Washington már engedélyebte és más jelek is arra mutatnak, hogy az amerikai fenyegetés, az amerikai brinkmanship egyelőre sikerrel járt. Hosszú távra nem lehet a jóslatokba bocsájtk vzni. Lehet, hogy még sokáig az marad a helyzet, hogy nem lesz helyszij ni ellenőrzés, de nem lesz meg I nemtájmadási kötelezettség vállaj lás USA részéről sem ... De megszületett c volna ez a , történelmileg pillanyatnyi siker, I ha Kruscsevnek nem volnának olyan 5500 mérfölcii távképességü atombamba vitelére képes rakétái, amelyekkel az Oce-.non túlról is elérheti az Egyesült Államokat? i m i ii'L i * * * ENÉLKÜL kevéssé biztosan következett volna be Kruscsevnek Kennedy elnökkel való kiegyezése. De Kruscsevnek a mag, arországi forradalomba való legbrutáíisabb vérengző beávatkcZ sa ]utan senkisem lehet száz százalékig biztos abban, hogy ha USA j cubai inváziója bekövetkezik, a i nemzetközi osztályharcos szoiida- 1 ritáü alapján Kruscsev részéről Castro érdekében többször is elhangzott imervencics segi.ségigéret uiegvalósuasára nem került e volna sor? iKruscsev úgynevezett békepolitikájának megvannak a maga határai. Kiderült ez az 1956-os magyar esetben máig is nagyon kétséges, hogy ha Eisenhower akkor a sarkára áll és katonai akciót hirdet be, Kruscsevet elrettentett: te e volna a november 4-i ujab'o lerohanástól, kivált, hogy egy győzelmes magyar forradalmat nagyon valószínűen követte volna a többi, európai kommunista erőszakuralom alatt álló, de népe többségében antikommunista ország forradalma. A cubai esetben Kruscsevnek volt bákcs alternatívája, anélkül, hogy a kommunista front területi állományát répa rá 1 thatatlan veszteség érte volna. \ magyar forradalom esetében ily alternativa nem állt fenn. A brinkmenshipnek, a fenye-etési taktikának fái se mőnek az égig: ezzel tisztában kell lennie mindkét oldalnak. Nem hisz nk abban, amit némely jobbszélső körök (magyarok is) hangoztatnak, hogy csak merni kell és Kruscsev mindig meg fog hátrálni, mert nem oly erős, mint feltüntetni szeretné, súlyos belső gazdasági bajokkal küzködik stb., ctb. Attól tartunk, hogy legközelebb Kruscsev fog valahol megpróbálni olyan fenyegető lépést aimellyel ki akarná egyenlíteni a cubai számlát, hogy megint ő legyen előnyben. Meddig mehet ez igy? Jobb, mint egy atomvilághá| ború, de játék az attól való féle- I lemmel, a tűzzel. . . U Thant az Egyesült Nemzetek j uj főtitkára azt mond’a, hogy a Nyugat nem méltányolja eléggé a Kruscsev cs a Stalin közti különbséget. De hol van a különbség Stalin kommunistta osztályharccs I világuralmi céljai és a Kruscsevéi között? Stalin korában a rakéták még a fejlődésük kezdetének kezde; tén voltak s ma talán ő is azt az j óvatos dühaj politikát folytatná, mint Kruscsev. A világ uralmi célokról való ! lemondás és annak jeléül a kommunista erőszakuralom alatti orj szagok önrendelkezésének visszaadása nélk"I n:ncs különbség Stalin és az 1956-os msgyar önren delkeaéfi íemdftl**«* |É»ll»i vé* t-' rengző kegyetlenséggel legázoló k Kruscsev céljai között, y U Thant cs-ábdalától ne hagyjjjük biztonságba ringatni magunit kát. Most nem enyelgő ellanyhuk iásnak van helye, még akkor sem, ti ha Kruscsev a berlini ügyben is i- engedékenyebb húrokat pengetne, hiszen a berlini “válságnak’ 1. srmj niféle tárgyi oka nincsen, a 0 megszállási megegyezés nem járt u I le és az egész válságot Kruscsev í_imondva csinálta: vagyis ez is ._ i olyan ügy, amelyben megpróbál j halászni a zavarosban, de nem ; kell feltétlenül atomháborúval n | végződnie, van más altern .tiv lehetőség is reparálhatatlan vesztej ség elkerülésével. j_ Most a diplomáciában és a , NATO-ban meg nagyobb ügyes- L_ ségre és erőhelyzetre van szükség, hogy a várható kruscsevi atomzsarolásokat ki parírozni lehessen. f Minden appeasaement, minden k engedékenység végzetes tévedés lehetne, de az atomvilágh'borút _ el kell és reméljük, sikerül is el-1 kerülni ha az előbb utóbb esedékes kruscsevi rémitgető fenyegetésnél ehhez tartjuk magunkat. í’ 4» * * AZ “AMERICAN FRIENDS »- of Captive Nations” nevű szervek zet, amelynek Clare Booth Luce volt republikánus képviselőnő, ■- Leo Cherne ismert politikai író és i-1 Adolf A. Berle Jr., aki F. D. a Roosevelt alatt helyettes külüg i államtitkár volt, áll az élen, időnél ként magyarországi hel srinü a értesülések alapján jelentést ad i- ki a magyarországi belső helyzet»1 ről. Most jelent meg a legújabb is jelentés 51 oldal terjedelemben. !' Nem sok újat mond és arra a meg k állapításra jut, hogy “a magyar nép a Nyugat barátja marad, de i-i reményre van szüksége.’’ a Cherne az általa tartott sajtóis konferencián a reménynyujtás n'egyik jelének azt tartotta, hogy- J U Illant, az E N. főtitkára ment 'jen Magyarországra, vagyis tart;- sa be ez az erre nézve Kádár erőa ] szakkormán; ának tett igérelét, y.mert ezzel, — olvassuk a N. Y. 11 T imes tudósításában, — tamoa |gathatja az 1956 után az E. N.-Iben elfogadott rezolucickat. e | Mi ebben nem hiszünk. Már ]- ] akkor, amikor U Thant Ígéretet a lett a magyarországi látogatásra,-1 ez a rovat élénken helytelenitette, -ihogy azok után, hogy K d'r fittyet hányt az E. N. rezoluciók i. egész sorára, az E. N. főtitkára a látogatással tiszte’je me?,U Ttranf legutóbbi baltimrrei beszéde- után, amelyben a Sta’in és Knsz csev közti “különbségre’’ hivatkoe zott, még kevésbbé lehet a inait gyár nép önrendelkezése szemig pontjából bármi jót, bármi re- iménykebőt várni U Thant 1 tos gatás’tói!-1 Álta’ában nem tudunk egyetér- teni Cherne gondolatmenetével, 5 amelv az E. N.-tŐl várja, h~gy re, ménvt nvuitson a imagvar népnek. örülünk jóakaratának, de remény- csak abból szármázhatná, ha a- Nyugat, elsősorban Amerika az E. N.-en KÍVÜL venné komolyan a kezébe az ügyet. b-! Fz az álláspontunk 1956 noz vember 4 óta s csak ismételhet- jük, hogy a magyar ügyben az- E. N. kapuján ott a láthatatlan dantei felírás: Hagyjatok itt fel t i minden reménnyel. i i Minden tiszteletünk Mr. Cher-i ne és társaié, de ha reményt akar- rak nvujtani a magyar népnek, 1 y ne az E. N.-hez kössék a magyar s ügyet, hanem mondják meg illegi tékes amerikai helyeken, hogy ideje már abbahagyni az E. N.y .beli alibi játékot! * * * e C. A. MACARTNEY profeszor1 , tiszteletére New Yorkban díszvacsorát rendezett a Hor*hy-kor- 5 szak főüri és gentrv mobikánjai- n&k begubódzó, zártkörű társasá- ga. noha Macartney a Horthy . ellenes Híndv tábornok enriéké-1- nek aí~nTotta a Szálasí korszakról j szóló könyvet és abban elég ki-l •I (Folvtité* i 4-iI* oldalon) *----------j------, Willi cm W. Scrantcn, Pennsylvania állam januárban hivatalba lépő, uj kormányzója a Meet the Press NBC televíziós vonalon kijelentette az újságírók kérdéseire, hogy bár nem szereti a csoport képződést a republikánus párton belül, liberális republ k'n' snak érzi magát és az eddigiek szerint Goldwater konzervatív szenátorral szemben Rockefeller new yorki kompányzót fogja támogatni az 1 964-es elnökjelölő konvención. önmaga sem helyezkedett elu- i tasitó álláspontra az elnökjelöltséggel szemben, de ezt nagyon távoli eshetőségnek tartja. Külön liberális republikánus csoportosulást nem helyeselne. Elismerte, hogy a republik mus pártnak időszerűbbnek kellene lennie. Hibáztatta, hogy vannak | a párt mérvadói között, akik állandóan a múltban élnek, ahelyett, hogy szemüket a jövő és annak kívánalmai felé fordítanák. Pennsylvánia három legna-j gyobb problémájának a munkanélküliséget, a közalka’mazotti kérdések (civil service) rendezését és az iskolaügv fejlesztését térő a. A hét százalékos, mintegy 300.000 főnyi pennsylvaniai mun kanélküliség enyhítésére mindent meg fog tenni s az államban fokozni akarja az ipari kezdeményezést; ennek megfelelő légkört kell teremteni. Egészséges r-énzügvi helyzetet, akar teremteni az államban, újabb adók lehető elkerülésével. Országos kérdések Orsz'gos politikai kérdés-kre nézve kijelentctiej hogy Kennedy elnök eddigi munk'ját jónak tekinti. Egyes republikánus ~k azon véleményével szemben, aimelv szerint Kennedy elnöknek korábban kellett volna elkezdenie az erélyt Cuba kérdésében, semmilyen irányban sam kiván áll'st foglalni mert nincs annvira oea- j vatva a kérdés titkos részleteibe, mint az elnök. A vallási iskolák szövetségi se- ] gélye ügyében álláspontja az, hogy az elemi és eg^éb a’só iskolák az állam hatáskörébe, tartóznak, mig a szövetségi kormány a főiskolákra fektessen súlyt. A jövedelmi adó leszállítása kérdésében az adóleszállitással egyidejűleg a szövetségi kiadások lesz llitását is szükségesnek tartja.--------------ooo-------------A nemzet karácsonyfája A Fehér Ház mögött felállították és meggyújtásra v'i tgy 72 láb magas fenyőfa, Fimely a “The National Chrisrrmr Tree’’ (a nemzet karácsonyfája) elnevezést nverte s amelyet Kennedy elnök dec. 1 7-én, a karácsonyi “Pageant of Peace” (parádé a békéért) megn itásakcnt fog egy grimbnvomá,'sal mec'g u’tani, hogy fényáradatban ragyg on a Mo'vváltó születésének megünneplésére. A f’t több minf szár évesnek becs"l'k. A Sab'da (Co'orado) melletti San Isavel N’at'onal F*res* köz erdőből származik és Ernto» szereoe lesz a karácsonyi “P3- . r^eant <■>£ Peace” ünnepség es-rnértyei közt. ■ - ooo FÉI.MIT.T.TÓVAT. TÖBB MUNKANÉLKÜLI Hivatalos washingtoni jelentés szerint a munkannlköliek száma , novemberben 507,000-rel emelkedett s megint 5.8 százalékot ért el. Az emelkedést arra vezetik vissza, hogy sok fiatal, u; munkaerő jelen*keze*t a munkapiacon és nem talált elhelyezkedést. A szám emelkedését nem te- , kintik a "azdasági élet o-vengűlése ] jelének. Novemberre 350.000 fő-j, írd emelkedést elcrep thatának | ] i*éltek. Tavaly novemberi en 6.1 százalék volt » jmmkipélküliak ; »Nh \ 1 New York 9 napilapja szombat, dél óta nem jelenik meg, fő mert a nyomdászok Tipographi- : Á cal Unionja nem teljesitett bérkö- | a vetélések miatt kimondta a sztráj- to kot. A N. Y. Times és Daily News j ki vasárnap csak az előre kinyomta- tá tott mellékleteket adta ki, a friss es biranvac-ot tartalmazó főlap nél- ál kül. Hétfőn philadelphiai és new- j árki lapokat árultak a városban. A Egy kis hetilap, a Town and Vil- g-e läge hirtelen naoilrppá alaku’t ál de csak nagyon hiányos hirszolgá- S2 latot hoz. tá Hosszú sztrá;kot Usolnak, ami beláthatalan, sok milliós kárt ja- A lentene a napilapoknak most, a | karácsonyi hirdetési főszezon1 a idején. Ha a sztrájk sokáig tart, ^ bekövetkezhet, hogy négy gyen- gj jébben menő new yorki napilap fQ némelyike beadja a kulcsot. an A new yorki rádió és televízió ne vonalak külön meghosszabbított k<. hírszolgálatot nyújtanak a meg ka aem jelenő lapok ismert rovati- ]£ ■óinak közreműködésével. A washingtoni kormány segite- m( ai akar a sztrájk megoldásában, de az ellentétek igen nagyok. jn, ^ —I------------ooo----------------- jcs DG Merénylet Hcffa ellen 6---------------------------. íb< December 7-én a nashvillei m (Ténn.) bíróság tárgyalótermé:an merénylet történt James R. KI Hoffa, a Teams*er (fuvarozó c munkás) Union elnöke ellen, aki ál azzal van vádolva, hogy egv fu- el vaozó céggel való kapcso’atából, Ni amely fuvarozó munkásokat al- de kabnaz, mintegy negyedmillió E. dolLór tisztességtelen hasznot hu- r.ii EOtt. . cs A merényletet egy Warren je Swanson nevű 28 éves, volt té- cd bolydai beteg követte el. Több ] lövést adott le de Hoffa nem sé- rii rült meg. A merénylőt elmekor- m házi megfigyelés alá helyezték. | ál A fuvarozó uniont AFL-CIO na kizárta tag szervezetei közül, amíg Je1 Hoffa ül az elnöki székben. Az 18■ union a legnagyobb az USA-ban q taglétszáma megközeliti a másfél * milliót. |-----------------ooo---------------DOBBANÁS EGY PENNSYL- tál VÁNIAI BANYÁBAN. 37 leg BÁNYÁSZ H'ÁNYZ-K ! ha ____ i tár A U. S. Steel carmichelsi báivájában dec. 6-án robbanás tör- A ént, amely beoml'ssal ;árt s »zó-1 a keresik a 37 bányászt, aki a aT1 setasztrófa után nem tért v’s-za,^ itthoniba. Hétfőn esti^ 16 holt- m es*e* *a'áltak meg, de fé'ő, ho°^ eu i többi 22 bányász is a robbanás ká lett. 0"8zágpzer*e na^y a észvét az áldozatok családjait ránt . !A A robbanás közelebbi ckairól fö ^.•mmozás folyik. j he---------------flnn--------------- JCU GYILKOLT A LONDONI KÖD ^ ________ m Londonban a múlt héten négv aaoon át tartó, foitogató köd “ !Z~dte áldozatait. Az ujs'gielen- 82 eTApnt a halottak száma legalább 67. gé Rusk külügyi államtitkár hétn kijelentette, hogy az Egyesült llamok nem fogadhatja el azt helyzetet, hogy Szovjet katonák vábbra is Cuba területén tartozónak, holott azoknak a rakéíkal és bombázó gé ekkel való yidejü távoz'sára történt megaoodás a Szovjettel. Hangoztatta Rusk, hogy sem nerika, sem nyugati szövetsései ezt nem tekinhetik normális apotnak és ragaszkodnak a ovjet katonák Cubából való ^ozásához. bombázók elszállítása Washington értesülései szerint Szovjet Iljusin 28 jelzésű borozóit már december 20-ika vais a megállapított idő előtt el gják szállítani Cubáról. Az lerikai megfigyelő repülők csak m mindennap látnak cubai kitökből eltávozó Szovjet hajót, ajmelyek Iljusin tipusu repüjépeket visznek. A Szovjet annakidején beis:rte, hogy több mint 40 bomzója van Cubában, mig a wash;toni hírszolgálat első jelentése ik 30—3i5 gépről tudott. A mzetvédelmi minisztérium dec. jelentése szerint 42 Szovjet >mbázó van útban hazafelé, ilyeket több orosz hajó szállít. Mindamellett távolról sem let biztosan tudni, hogy ennyi a bombázók teljes száma, mert andó helyszini megfigyelés és enőrzés, (amelyet az Egyesült mzeteken keretében lehetne, még megbizhatóbb volna az N.-en kivül megvalósítani), »csen és az eziránvban Krussvvel kötőt* megállapodás felütésre vonatkozó tárgyalások dig nem vezettek eredményre. Az orosz katonák ezrei hir szet földalatti katonai építkezések inkáira maradtak Cubán. Ezek itólag védelmi célokat szolgálk, de ugyanezt állította a Szova rakétákról és bombázókról-atarozások az emigránsok Castro között A cubai rádió azt állitla, hogy llen forradalmi erők’’ bomb'z : Cuba északkeleti partjait’’ y nagy hajó fedélzetéről”. A vanai rádió azt állítja, hogy a nadók amerikai bázisokon tar:kodó cubai emigránsok voltak, hajó északi irányból jött. Ugyanakkor a cubai diákok »erikái szervezete azzal vádolta stro kommunista diktátor korinyát, hogy elsülyesztett egy bai emigránsokat szállító bárt, amelyen húsz ember akart nenekülni Cubából. A támadás ba nyugati partvidékén történt, diákszervezet, amely a cubai dalatti mozgalomtól származó esülésre hivatkozik, azt állitja, gy a menekülők bárkáját két oai őrhajó támadta meg, ame:kről gépfegyverekkel lőttek a :nekülőket. irrimsn USA keleti ir epéről , Averell Harriman külügyi sedúllaimtitkar, aki minap Indiá-Walter Ulbricht, a kelet-németországi kommunista diktátor feltűnő beszédet mondott, amelyben nem beszél a iKruscsev által látszat szerint szorgalmazót keletnémetországi különbekéről, hanem clyan német egyesülés tervét villantana fel csalétekül, amely kon- I federációs alapon, vagyis akként I jönne létre, hogy mindkét német ország megtartaná belpolitikái önállóságát, vagyis Kelet Németország kommunista uralom alatt maradna, noha a kormány egylistás álválasztásokkal s Szov’et katonák ielenléte terrorjával erőszakolta fel mavát a keletnémetekre. A nvilv'n Moszkván szöv^g“jrett beszéd kivételesen nem kérj I -nvuffd «*t» \ nevezi Nyugat Berlint nyugati kém központnak, ellenben 700 millió dollár kölcsönt kunyerá1 ez individualista életrendszerü, Nyugat Németországtól, amelyben nagy az üzleti és ipari felvirágzás. I * * * Ulbricht, aki oly kíméletlen gőggel huzattá fel a Kelet Berlint Nyugat Berlintől elválasztó falat, most hamis egyesülési húrokat penget és pénzt kér a “gonosz burzsoa” Nyugat Németországtól, hogy szanálhassa a népre fel*ukimált kommunista rendszert. Van c Nyugat Németországban olyan dőre politikus, aki ehhez a szemérmetlin keléinek 1 lllltí _ $
