Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1962-07-13 / 28. szám
40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. N YBLyÉBBN MAOYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Emered as Second Class Matter May 18, 1923, at the rest Office at Bethlehem, Ba., under the Act of March 3, 187» ’ ' 1 111 AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem. and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 28-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 JULIUS 13 Egyes szám,* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR =X=v. A RABNEMZETEK HETE les a jövő hét, miként azt 1959-bei Eisenhower akkori elnök elren delte s külpolitikai örököse, Johi F. Kennedy is betartja. Annak idején, . amikor Eisenhower elő szőr proklamálta ezt, megirta e: a rovata, hogy nőm őrzül a Rab nemzetek Hete intézményesítésé nek, mert úgy hat, mintha neu egyhamarra vámok a rabnemze tek, köztük Magyarország önren delkezésének helyreállítását s ar ra akarnak előkészíteni a prokla inálással, hogy évek hosszú sorát át fog fennállni a mai állapot.— Ehelyett cselekvést sürgettünk, « rabnemzetek helyzetének nem csak az év egy hetében való sira tását, hanem ügyüknek égés, éven át szem előtt tartását, akármily sötét is a világpolitikai látóhatár a magyar önrendelkezés szempontjából. Hangoztattuk, hogy az atombombák és távrakéták, missileli korában különösen nehéz gyors kedvező fordulatot várni a kommunista osztályharcos front moszkvai vezetőségének osztályuralmi makacsságával szemben s nem lehet szem elől téveszteni, hogy a magyar ügy csak függénye av általános világ politikai helyzetnek nem pedig központi kérdése, mint mi azt szeretnénk. . . De ennek dacára igenis, soha egy percig sem szabad, róla megfeledkeznemcsak az individualista szabadságot szerető, kal.öldi és óhazai magyarságnak, de az individualista népek frontja elén haladó Amerikának sem. TÖBBSZÖR MEGÍRTUK MAR IT T, hogy egyáltalán nem lelkedésedtünk azért, ahogy Eisenhower 1956 iktóberében viselkedett, amikor mosta kezeit, hogy ő (személyesen) sohasem biztatott fel egyetlen népet sem, hogy lázadjon a Szovjet ellen és e kijelentését mindmáig szerencsétlennek, a Szovjetet megnyugtató nak és a vérfardc's erőszakra telbátoritónak tartjuk. De nem kételkedtünk abban, hogy a hidrogént om’ják és missilck világpusztitó veszedelme lebegett Eisenhower előtt, amikor elhatározta, hogy nem lesz szolidáris az individualista magyar nép többségével és n<m avatkozik be. Viszont elismerjük a józándékót, amellyel három évvel később Eisenhower meghirdette a Rabnemzetek Hetét, elismerjük, hogy ez nemcsak szépségtapasz akart lenni az 1956-os viselkedésére, hanem tényleg igen komolyan áll azon az állásponton, hogy semmilyen olyan egyezményt nem ir alá amely “a rabnépek balsorsát sulyosbbitaná, vagy meghosszabbitana”. Ez persze, negatívum és nem feledteti az 1956-os forradalom vizbehagyása tényét, akármennyire is Amerika elnökének előzetes megkérdezése nélkül tört ki a sza-j badságharc és a bevatakozás akármily biztosan is világháborút vont volna maga után. De a ne-j gativ Ígéretet Eisenhower betar-1 tóttá és semmi ok sincs feltételezni, hogy utóda, Kennedy elnök is ne tartaná be. Ez becsületkérdése Amerikának és mi sem Eisenhowert, sem Kennedyt nem tartjuk politikai svihJknak. Ez a lap kezdettől nem hitt abban a hamis hírverésben, — amit különösképpen a kommunista társutas, londoni “Economist" j egy közleményére hivatkozva! — Kennedy adminisztrációjáról hirdettek olyik, amerikai magyar gyűlésen és egyes amerikai ,ma-l gyár lapokban közölt, sőt angol nyelven is kiadott” közlemények. Nem hittünk abban, hogy a Kenndy adminisztráció U 1 hantnak, Az Egyesült Nemzetek ideiglenes főtitkárának mintegy két év múlsz va esedékes v is szaval asztása égj n tál lencséjéért vagy akár egy bér i- lini alkuért eladta volna a ima r> gyár szabadság ügyét. Pi'lanath > sem adtunk hitelt a headlineok >-j rak, amelyek alatt a köziemé z nyék megjelentek mint példáu >- “Uj Yalta készül” “Magyarorszá got végkiárusitják az U. N.-ben". n “Az USA a UN-ben olvan dicste:-( len megalkuvásra készül, mel> i- (dagyarország szabadság remé•- nyeinek eltemetését jelenti”, to'-jvábbá “Most lépjen akcióba s n világ magyarsága, mert ujabt -| Yalta készül e nyáron, ha nem tiltakozunk egész Keleteuropa i- végleges odaajándékozása ellen" - stb., stb. t z * * « - ILYEN ÉS HASONLÓ, a Ken"| r.edy kormányt Magyarország sőt SJ “egész Europa végleges odaaján] dékozásával” vádló cikkek jelen"l tek meg több, amerikai magyar lapban és egy szélsőjobboldali Sj múltú, kanadai szerkesztő hetilapjában is, az utóbbiban egy régi ' budapesti, külpolitikai újságíró '* tollából, akiről múltja után felte- 1 feleztük, hogy magasabb újságíró: ^ judiciuirmal rendelkezik, sem- 7 mint, hogy ilyen, minden komoly bizonj'ság nélkül és nyilván sze’ mélyi elfogultságból származó vádakat magáévá tegyen. Junius 15-én megállapította a Híradó, Hogy a Kennedy kormány ellen főleg az 1960-os amerikai választások idején republikánus irányban exponált 1 szélsőjobboldali vagy horthysta menekült magyar körök kezdték ezt a minden jel szerint indoko' latlan kampányt és belekeverték ' az US-nek az Egyesült Nemze' tekhez kiküldött fődelegátusát is. ’ Majd junius 22-én e rovatban lor gikus érvekkel kimutattuk. Hogy intelligens újságírói megi.élés és ' az amerikai politika tárgyilagos ^megítélése szerint az 1960-as vá■| lasztásokon a Nixon és a republi’ kánusok oldalán állott magyar konzervatív köröknek a holmi ' szerény szociális érzületet mutató (aggok kórházi kedvezménye, minimális órabér, stb., stb.) Ken' nedy kormány elleni áskálodásáról van szó a novemberi általános kongresszusi és részleges szenátu’ si választások alkalmából s hogy: bizonyos magyar szélsőjobboldaliak jobbközépiek sőt (a magyar napilap menekült rovatában) né, mely, a Free Europehoz közelál- I lók hazafias magyar csomagolás•I ban reakciós amerikai belpolitikai boimbát dobnak a mérsékelten haladó Kennedy adminisztráció ellen. . i # * * E KÖRÖK ODÁIG IS elmentek, hogy táviratot intézlek Rusk külügyminiszterhez, amelyben az amerikai magyarság nevében mint konkrét értesülést említették az U Thant személyével kapcsolatos, 'hamis alku vádat (“Sajnálattal j vettük tudomásul a hirt, hogy clyan egyezmény létesült, melynek értelmében a magyar ügyet I leveszik az Egyesült Nemzetek ' napirendjéről azzal a feltétellel, hogy a Szovjet beleegyezik U Thant főtitkárrá választásába”.) Cikkünk után a fentebb említett kanadai lap egykori prominens pesti újságíró munkatársa elkezdte a visszatáncolást, de akként,hogy a Kennedy kormány elleni benyálázás hatása tovább is fennmaradjon. Junius 3'0-i “Alku a magyar ügyben” cimü cikké- I ben többi közt ilyen technikával próbál fél derékkal vissza táncolni: I “Az ENSZ előtt fekvő magyar ügyben a tárgyalás nagyjából befejeződött. Eszerint a magyar kérdést nem tűzik a szeptemberben összeülő közgyűlés napirendjére, p budapesti delegáció megbízólevelét elfogadják ás Amerika va* leszinüleg normalizálja Budapesttel való diplomáciai kapcsolatát, vagyis követet küld az eddigi ügyvivő helyett; ennek ellenében I pedig a szovjetkormány elejti | az ügynevezett trojika,-tervei és ! beleegyezik, Hogy most ősszel U Thant ideiglenes főtitkárt válaszszák meg az ENSZ főtitkárának. “A megegyezés Stevenson amerikai fődelegátus, U Thant ideiglenes főtitkár és az orosz delegáció közti eszmecsere során alakul! ki, ezt azonban Kennedy elnök még nem hagyta jóvá. Washing tonban úgy tudják, Kennedy abban a reményben járult hozzá a tárgyalás megindításához, hogy Magyarországon könnyítéseket helyeznek kilátásba, főleg a politikai foglyok szabadonbocsáj fására vonatkozóan. “Minthogy orosz részről e kérdés megbeszé'ése elől elzárkóztak, magyar körökben remélik, hogy Kennedy végleges jóváha| gyását még nem szabad biztosra venni. A magyar ügy iránt érdeklődő amerikai helyeken viszont az a vélemény uralkodik, hogy csak a nemzetközi helyzet, illetőleg az amerikai orosz viszony lényeges megromlása birhatná rá Kennedyt Stevenson dezavuálásáa. “Hivatalosan meg nem erősített, de jól tájékozódott tényezőktől származó egybehangzó értesülések szerint Stevenson azzal érvel a magyar ügy elejtése melleet, hogy a béke megerősítését csak az amerikai orosz viszony megjavításával lehet elérni, a szovjetkormány pedig olyan nagy súlyt vet a magyar kérdésnek a napirendről való eltávolítására, hogy ez jelentékenyen megjavítaná az amerikai szándékok moszkvai megítélését." * * * ENYHÉN SZÓLVA, a sötétben tapogatódzva vádaskodott cikkeiben a konzervatív magyar menekült politikusi körökkel erős összeköttetést tartó újságíró a Kennedy demokratikus, népbarát I kormánya ellen. Most úgy próbál kikászolódni a csávából, hogy a menekült magyar konzervatív politikus barátai által régtől tulszociálisnak érzett Stevensonra akar kenni mindent és önmaga mentségére azt állítja, hogy az alkut Kennedy elnök még nem hagyta jóvá. De Kennedyvel szemben is bizalmatlan. Benyálazza hogy hozzájárult ily alku megindításához. Honnan tudja ezt, mely biztos forrásból, Stevenscntól vagy az oroszoktól aligha, sem közvetve, sem közvetlenül, magától Kennedy elnöktől pedig még kevésbbé. Benyálazza Kennedyt azzal is, hogy azt állítja, hogy csak “az amerikai viszony lényeges megromlása birhatná rá Kennedyt Stevenson dezavallására." De öngoalt is ad magának a cikkiró, mert a hosszú cikk későbbi folyamán önmaga állitja, hogy a Szovjetnek az E. N. főtitkári állása betöltéséről alkotott u, n. trojka terve megbukott és a Szovjet már tavaly hozzájárult U Thant főtitkárságához. És Írja azt is, hogy “a Szovjetunió a jelenlegi formula szerint semmiféle engedményt nem tenne". Hát akkor hol van az alku, amelyről] nyíltan vagy a sorok között és a1 Rusk külügyminiszterhez intézett táviratban, mint befejezett tényről beszélnek? , Ennek dacára a cikkiró olyan tilakozó hadjáratot” sürget, hogy "az amerikai sajtó is kénytelen legyen róla tudomást venni, va-j gyis, hogy a magyar ügy kapcsán az amerikai sajtó is népszeriitlenitse a Kennedy kormányt. Ismételten kiíejteteük, hogy mi pártokon felüli szemmel nézzük az amerikai politikát és eszmék, (Folytatás a 4-ik oldalon) 1 AZ ELNÖKSAJTÓXONFERENCIÁJA Kennedy elnök a julius 5-i faj tókonferenciáján ugv nyilatkozott, hogy a jövedelmi adók leszállításával vájni kíván a jövő évig, de élénken figyeli a gazdasági életet, vájjon nincs e szükség arra, hogy a leszállításra előbb kerüljön sor? Kijelentette az elnök, hogy most van szükség arra, hogy a! kongresszus megszavazza a 700; millió dolláros atomvédelmi óvóhelyek (fallout shelters) pro-! grammot nehogy esetleg egy újabb válság megnehezíti a meg-! oldását A szenátusban most tárgyalásra kerülő aggsági kórházi kedvezményi javaslat kapcsán kijelentette az elnök, hogy nem érti az American Medical Assn, ádáz hadakozását a javaslat ellen, mert a javaslatbn szó sincs az oivosi díjazásokról, hanem csak a kórházak számlája fizetésének megkönnyítéséről. Hivatkozott arra, hogy a kormány más nemzetek nagy iparait rábeszélni törekszik, hogy az Egyesült Államokban rendezzenek be ipartelepeket maguknak. (Legutóbb Japán kapott ily meg- < fiivást azzal a céllal, hogy az or- ] izág munkanélküliségben szén- i védő vidékein létesüljenek uj ! gyárak.) ^ Azon kérdésre, hogy helyesli, I iogy Eisenhower exelnök a re- , Dublikánus pártot “az üzlet párt- 1 ának" (party of business) mond a, kijelentetee ay. elnök, hogy ez i :llen serrrni kifogása nincsen. < Egy másik kérdésre kijelentet- 1 e, hogy a USA-nak az egyesült ; -lyugat Európával való partner- 1 légét nem tekintené a “gazdag 1 -mberek klubjának" és nem vol- < iá közömbös a fejletlenebb orzágok problémái iránt. (Nyugateuropai vezető politikusok melegen fo<?adt»k az elnök ulius 4-i beszédet, amelyben Vmerika és a nyugateuropai orzágok közötti kölcsönös baráti r üggőség világpolitikai szükséges- s égét hangoztatta.) r-----------------ooo----------------- r l módosított king—an- J IERS0N JAVASLAT A SZE- S NÁTUS ELŐTT------\ A szenátus juL 6-án egyhangúig elvetett egy republikánus ja- 1 aslatot az aggok kórházi ked- P ezményeinek ügyében. A javasltot, amely mellőzte a So.ial Seurity keretében való megoldást, 1 Jorthon (rep. Ky.) szenátor yujtotta be. A Javits republikánus szenáorral és még négy rep. szenátorai folytatott tárgyalások alapján lódositott King—Anderson ja- ^ aslat valószínűleg még a héten ^ írgyalásra kerül a szenátusban és. íegszavazására jó kilátások van- ^ ak. A képviselőházban azonban ivább folyik az akció a javaslatak a bizottságban való további ^ lreteszelésére. ,------------ooo——------- 5 0SEPH P. KENNEDY EL- J HAGYTA A KÓRHÁZAT J________ e Joseph P. Kennedy volt angliai s övét, Kennedy elnök édesapja idvalevően múlt év decemberen szélhüdiést szenvedett, amely gyík lábának és beszélők épesséének megbénulására vezetett. A 3 éves multimilliomost az utób- i hónapokban a new yorki egyedimmel kapcsolatos egyik kór- g ázban ápolták, ahol azzal fog- ^ dkoznak, hogy bénulások megtűnését elősegitsék. I j. Múlt hét végén a láb-bénulás! r. 3 beszélő képesség jelentékeny s, legjavulásával elbocsájtották a n órházból. A beteg diplomata Jj lyannisba, Kennedy elnök gya-| őri pihenőhelyére repült, ahol ^ repülőtéren az elnök és család-' ei \ fogadta Icottal már járni képe», l n-j A SOBLEN- ÜGY Egy dr. Robert Sohlen ne\ orosz kémet az Egyesült Államo . ban élethersziglani börtön: itél'iek, Sohlen, aki leukémiába szenved (vérrák), megfelebbez .. az Ítéletet és $100,000 dollár b m.ípénz fejében betegségére val tekintettel, szabadlábra helyeztél ^ A Supreme Court elvetette felébb bezést s Scblenek meg ke ^ lett volna kezdenie büntetését, d j hamis névre szóló útlevéllel repi j! lőgépen Israelbe szökött. Isra< _' a hamis útlevél használata írnia i kiutasította. Soblen egy amerikí , marshall őrizete alatt Angliáb induló hajóra szállt, de útközbe felvágta ereit és betegen egy lor doni kórházba került, ahol a gye gyulás utján van és politikai mt nedék jogot kért. A londoni hí j toságok julius 1 7-én tárgyalja c menedékjoga kérdését s addi t semeniesetre sem szállítják vissz ; Amerikába. Valószínűnek lárl . szik, hogy az angol kormán . megtagadja tőle a menedékjogol ooo-------------Az acélipar helyzete A gyárakhoz befutott acélren ■ dclések mennyisége az utóbb ■ két hétben átlagosan nem csők kent, de jelentős -emelkedés sem mutat. Julius hátralevő részé re nem sok javulást várnak, in kább augusztusra, de Írja az Írói ■ Age Magazin, jobb szeptemberi ■ várni az üzlet megélénkülését. Egyes acélgyárak bezártak ; : nyár egyrészére. . Rzzel akarjál elkerülni, Írja az Iron Age, hog; ■ legalább heti 32 órát kelljen fi : zetniök munkásaiknak. Az üzem ben lévő gyárak átlagban terme lőképeságük 50 százaléka körű dolgoznak. ,------ooo----------------KRUSCSEV A MAGYAR PÁRTKONGRESSZUSON A magyarországi kommunistái november 20-ára Pártkongresz szust tűztek ki, amelyen alkot mány változttatást visznek keresztül oly értelemben, hogy a: ország nevében ezentúl bennfog laltatik, hogy kommunista köztársaság;. Ez eddig csak a Szovjet és a kommunista Csehszlovákia nevében volt feltüntetve. A kongresszus “díszvendége’1 Kruscsev lesz, aki egy hetet fog Magyarországon tölteni.--------------ooo WASHINGTON MEGSZÜNTETTE A SZOVJETBŐL JÖVŐK UTAZÁSI KORLÁTOZÁSAIT A washingtoni kormány julius 6-án az ország területére megszüntetett minden utazási korláto| zást a Szovjetből jövő turistái számára. Reméli, hogy ez egyoldalú rendelkezésre a Szovjet a maga területére vonakozóan hasonlóval felel. (A Szovjetből évente minteg> 500—1000 turista látogatja USA-t, mig a Szovjetben több mint 5,000 amerikai fordul meg. A csere látogatók évi száma mintegy 1500, legtöbbjük művész, színész vagy tudós.)-----7—-—oo«>—— HIDR0GÉNB0MBA ROBBANTÁS A PACIFIC ÓCEÁNON Az Egyesült Államok julius 9-én minden eddiginél nagyobb erejű hidrogén bombát robbantott fel a Pacificcn, Johnston Island felett. A bembát egy Thor rakétáról robbantották fel és a sok színben pompázó robbanásnak fényei száz mérföldekről is láthatók voltak. , A sikeres robbantástól nagy tudománvos és katonai jelcntőeéjjü eredményt várnak. Sérülés nem történt.j Jelentettük, hogy McNamarc ^ nemzetvédelmi államtitkár juniu: 16-án Ann Arborban a Universi'. ty of Michigan évzáró ünnepsé gén tartott beszédében figyelmeztette a Szovjetet, hogy az Egye- I sült Államokat nem lehet egyet e len nagy atombomba támadássá] e elpusztítani, mert többi közt Poj laris tengeralattjárói, amelyek | atombombák kilövésére alkalmas . rakétákkal vannak felszerelve ; feltétlenül megmaradnának. *| Majd Kennedy elnök tudtával ; felajánlotta beszédében a Szov: jetnek, hogy szabályozzák az atomhadviselést és kössenek megegyezést, hogy az atombombákat, a városi lakosság kímélésével c csakis katonai célpontok ellen ’ vegyék használatba. A beszéd kapcsán kételyek f merültek fel az atombombák ható területének ily korlátozására, valamint egy, a Szovjettel kötendő, ily-fajta egyezmény megbízhatósági értékére nézve. “Az atomháborút nem lehet gentlemanivé tenni" i j Most a moszkvai rádió foglal■ kozott az ajánlattal és elveti azt. t Kijelenti, hogy az atombomba • háborúra nézve nem lehet “gen• tleman szerű szabályokat” felállt- 1 tani s “az atomháborút nem le! hét civilizáltá tenni. , Utal arra, hogy “a Szovjetnek elég hadereje v< r, hogy atom| fegyverek nélkül is győztesen j vívhasson meg egy háborút E-uro- i pában, mig a Nyugatnak köztu] domás szerint nincsen." [' A Kreml rádiója hangoztatja azt is, hogy “minden háború totális háború azon körzetben, melyben vívják s nincsok arra, hogy annak bármely előnyét fel kelljen adnunk.” A Szovjet gyalogsági fölénye , McNamara a sajtókonferenciáján a Szovjet ez álláspontjáról úgy nyilatkozott, hogy Amerikát “rugalmas” (flexibilis) sztratégiáía ösztönzi az atomfegyverek kérdésében. Rámutatott arra, hogy feltétlen szükség van a NATO régi hadviselési módszerek szerinti katonai ereje nagyarányú kiépítésére, hogy “a konvencionális hadviselés terén a NATO országoknak olyan hadereje legyen, amely egyenértékű a Szovjet és csatlósai konvencionális (főleg gyalogsági) haderejével." Az egyik újságíró emlékeztette McNamarát, hogy (mult év nov. 1 7-én tartott beszédében maga is kétségbe vonta, hogy atomháború esetén kímélni lehetne a városokat s azt kérdezte, hogy anncrbori beszéde azt jelenti e, hogy j azóta megváltoztatta véleményét? McNamara azt tagadásba vette és újólag hangsúlyozta hogy e kérdésekben rugalmas politikára van szükség. Közölte McNamara, hogy Délvietnamban, a helyzet az utóbbi napokban az antikommalnísta gerillákkal harcban álló kormányerőkre kedvezőbben alakul, de a harc még évekig eltarthat. Hir szerint washingtoni katonai körök úgy látják, hogy a nukleáris fegyverek terén USA előnyben van a Szovjettel szemben ellen ben gyalogsági erők tekintetében a Szovjet európai főlénye ténylegesen fennáll és a különbség kiegyenlitése olyan feladat, amelyet a NATO európai tagországainak mielőbb a legnagyobb energiával kellene megoldaniok. , (A jelenlegi helyzet az, hogy a NATO európai gyalogos haderejének legjelentősebb részéé az uj nyugatnémet divíziók képezik, de ezek, együttvéve a többi NATO országnak a NATO gya-| logsági erejéhez adott emberanyag-hozzájárulásával, még mindig igen nagy mértékben kisebbséget jelentenek a Szovjet divízióival szemben, még akkor is, ha arra számítunk, hogy a "csatiosországok" katonai egységei a Szovjet számára megbízhatatlannak bizonyulnak.) Partnerség egy egyesült Nyugateurópával Kennedy elnök az Independence Day napján Philadelphiában tartott beszédében az individualista világ országai közti egymástól függés (interdependence) aktuálissá vált történelmi szükségére mutatott rá és hangoztatta, hogy Amerika nem vetélytárs, hanem partner akar lenni egy európai (nyugateuropai) egyesülés megvalósulása esetére. A beszéd valamennyi nyugateuropai országhoz szólt, de különösen De Gaulle francia elnökhöz, aki nyíltan egy Nyugattól és Kelettől független nyugateuropai egyesülésre gondol a saját vezérlete alatt. De szólt azon nyugatnémeteknek is, akik esetleg későbbi, megfelelő időpontra Nyugat Németország számára áhitanak ily szerepet, vezetést egy “független, önálló harmadik atomhataloimmá" előlépett Nyugateuropában. Mint Kennedy elnök beszédéből is kitűnt, Washington már megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy Franciaország atombomba készleteket állít fel a ma ■ ga számára. Hangoztatta az elnök, hogy helyesli az európai egyesülés eszméjét mégha az nemi is valósul meg egyik napról a másikra és Amerika elismeri az ezáltal ,majd előálló uj helyzetet, de kész az együttműködésre a majdani egyesült Nyugateuropával is. , Az európai rabországok Az elnök a beszédében ismételten utalt a kommunista erőszakuralom alatti kelet középturopai országokra is és reményét fejezte ki, Fogy az egyesült Nyujateuropávai remélhetőleg megvalósuló “atlanti partnerség" vériil "az összes szabadságszerető :mberek uniójának magva lesz." Az egyesült Nyugateuropa és NATO gyalogsági hadereje Adenauer kancellár egy hétig Franciaországban volt látogatóban és De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalási során megállapodtak abban, hogy az Európai. Közös 'Piac országút (Franciaország, Nyugatnémetország, Olaszország, Belgium, Holland és Luxemburg) tanácskozásra hívják issze az egyesülés politikai kiépiése kérdéseinek tárgyalására. — (De Gaulle tudvalévőén olyan íonfederációt akar, amelyben minden tagország megőrizné önlatalmuságát Adenauer ezt is íajlandó elfogadni, Washington sédig abból a szemszögből nézi óakarattal, hogy “legalább megőrténik a kezdet.” Abban is reménykedik Washngton, hogy e konfederáció létejötte után Angliát is bevonják íz alakulatba (amire De Gaulle is Adenauer a mostani nyilatkoztukban hajlandónak mondják nagukat) és hogy végeredményben a nyugateuropai egyesülés izorosabbra fogja fűzni a szálakat íz Atlanti Egyezmény országai cözött, egyben pedig a NATO convencionális (gyalogsági) haderejének oly szükséges jelentékeny megerősítésére is fog vezetíi, mert ha Franciaország és a ob’bíek nem adnak hozzá elég katonát, Nyugat Németországé esz abban a vezető szerep, ami ‘.lighft vein» innyükre. MOSZKVA McNAMARÁNAK ÁZ ATOMHÁBORÚT SZÁBALY0ZÓ AJÁNLATA ELLEN
