Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-11 / 19. szám

40th ANNIVERSARY YEAR * 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.’ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Ciass Matter May 18, 1923, at the Post Offiee at Bethlehem, Pa., under tie Aet of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 19-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 MÁJUS 11 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR kedni fognak a .magyar nemzeti önrendelkezés visszanyerésének kilátásai. E reménykedések főleg azon, sokuknál jelenkező tit­kos vagy .nyílt óhajtásokba ka­paszkodnak, hogy az ékként az Egyesült Államok és a Szovjet blokk [mellett megalakuló harma­dik föhatalor.iban Nyugat-Né­­metország játszana a vezető sze­repet és egyben a mérleg nyelve volna a két régi főhatalom kö­zött. , Ez alkalmasint a megvalósulás­tól még elég távoli álom és az idősebb politikai nemzedék talán nem fogja megvalósulását életé­ben meglátni. E kérdésben még sok a köd az egyes országok magatartása mögött és ködősiti a] látóhatár képét az is, hogy Ade­nauer, a csodálatos életerővel bí­ró nyugatnémet kancellár a vá­lasztási Ígérete következtében még a jelenlegi parlamenti idő­szakának vége előtt le kell mond­jon (ha a 85-ik éve körül járó aggastyán egyáltalán megtartja munkaképességét addig) s megle­hetősen bizonytalan, hogy azután, illetve a következő évek folya­mán végeredményben mely irány­zat ragadja imagáhcz a n ugr lilé­met vezetést. Hasonló a helyzet Franciaországban, ahol De Gaulle elnök ugyan egy tucat évvel fia­talabb Adenauernál, de diktató­rikus alapon kormányoz s ha egyszer megszűnik a d ktatura, ki tudja merre megy Franciaország? Adenauer egyelőre igen rugal­mas politikát folytat. Eddig azt propagálta, hogy az Európai Kö­zös Piac országai, Nyugat Német­ország, Franciaország, Olaszor­szág, Belgium, Hollandia és Lu­xemburg alakuljanak egyetlen, nemzetekfeletti, közös áhamszer­­vezetté s ezt támogatta Olaszor­szág is. Most azonban kész en­gedményt tenni De Gaullenek aki csak laza államfedemciöra gon­dol, “a hazák Európájára”, amely ben minden ország megtarthatja nacionalista hajlamait és például Franciaország újra ábrándozhat­na a ”gloire"-ről, a régi nemzeti dicsőségről, amely pedig kissé le­hervadt két világnáooru gyászos vereségeiben. . . De nem kevésbbé van igazuk azoknak is, akik ha magát Ade­­nauert talán nem is, de a néme­tek nagy részét azzal gyanusit­­ák, hogy szintén tovább ápolnák a régi nemzeti önzés, sőt mit lehet tudni, a régi “merrenvolk” mentalitás emlékét is. A német kérdés e történelmi leckéken oku­­ó óvatosai attól tartanak, hogy a német politikusok egyrésze, csak úgy mint a franciáké még nem érett meg egynemzetekfeletti ál­lami egyesülésre, .mondhatni úgyis a keresztényi népcsaládi igaz testvériségre és többi közt ■ámutatnak arra a türelmetlen mohóságra, amellyel Strausz nyu­gatnémet hadügyminiszter a né­metek atombomba gyártási lehe­­őségét sürgeti a tábornokai előtt :artani szokott beszédeiben és más alkalmakkor is. * * * ADENAUER most hajlandói beleegyezni a De Gaulle fortmulá- 1 iába is, noha az többi közt olyan pontot tartalmaz, amely szerint íem egy közös parlament, hanem ' íz államfők legszűkebb tanacsa íöntene a közös külpolitikai és catonai kérdésekben s az állam­ok bármelyike vétójoggal élhet­­ie, — akárcsak az öt vétóhata­­om a kétes értékű Egyesült Nem­­retekben. . . De Belgium és Hol­­andia Adenauernél kevesbbé en­­;edéken. eabek. Nemcsak két vi­­ágháboru alatt, a németektől 1 gaztalanul történt lerokanásuk 1 niatt bizalmatlanok, de attól is 1 artanak, hogy De Gaulle vetél- 1 cedne a németekkel, hogy a fe- * krédóban magénak **«r«*i« NEM TITOK, hogy az ameri­kai magyarság és az emigráció köreiben bizonyos kiábrándultság ver gyökeret a magyar ügyben. . Idegességet, reménytelenséget lá­tunk, tapasztalhatunk, különös­kép főleg azok között, akik az elnökválasztási kampány idején a republikánus jelöltet, az 1956- < os forradalom idején egy nyilat­kozatával a Szovjetnek az 1956 november 4-i eltiprásra akarva- - akaratlan zöld jelet adó Eisen­hower volt alelnökét támogatták. Nincsenek megelégedve Kennedy külpolitikájával pedig a magyar i ügyben nem követett el oly hibát, : mint Eisenhower az 1956 októ- 1 béri nyilatkozatával. . .Igaz, hogy s előbbre sem vitte a magyar ügyet, t de miként ez Eisenhowernek sem lett volna könnyű az atom és i hidrogénbambák korszakában, úgy az örökölt helyzet az ő szá- ! mára is a hasonló veszélyek al- : ter.nativáját rejti magában. De ! legalább nem tett eddig egyetlen ; olyan nyilatkozatot sem, amely ; mint Eisenhoweré, hozzájárult c volna a magyar nemzeti önren- ] delkezés és individualizmus 1956- i os tragédiájához. r. * * 2 MOST NÉMELYEK Gromyko- i nak a Legtöbb Szovjet áprilisi 1 ülésén mondott u. n. külpolitikai i beszámoló beszédéről szóló tudó- 1 sitásokm hivatkozva azon nyár- i galnak, hogy a Szovjet külügyér < abban bejelentette, hogy kölcsö- i nős meg nem támadási szerződés­re van a berlini ügy ka~cs4n ki- ^ látás. E szerződést szerinte a j NATO országok és a Varsói ; Egyezménv országai kötnek meg. , Ez egyértelmű volna a fennálló c országhatárok és kormányzati re- 3 zsimek véglegesítésével, ami két- , sédcivül árulás volna az önren­­delkezdd jogtól és individua- s lizcnustól megfosztott magyar ^ mén és más kommunista erőszak- ( vralctm alatti népek többségével ( szemben. , f Nem várunk csodákat a Ken- r nedy kormánytól az atomkorszak j ban s különösen nem várjuk azo- r kát gyirsan, de bármennyire is { megértjük a külföldi mag'ursag j egyik részének türelmetlenségét, ^ elsiettettnek tartjuk ezt a bizal­­. matlanságot, kivTt olyanok ré- £ zéről akik 1960-ben Eisenhower f pártját és jelöltjét támogattak. t Figyelemmel kisérjük a k lpoliti- j kai megnyilatko::’sokat és ripor- g tézat, de eddig meg egyetlen, j amerikai kézből származó tudósi­­lásban sem olvastuk, hogy Aime- ^ lika részéről a legkisebb mérték- j( ben- is hajlandóság állna fenn egy ilyen áruló ’ kölcsönös bizton- ^ sági’’ szerződés megkötésére. , Gromyko talán blöffölt, nagy , fogakat akart csin'lni a Legfőbb ^ Szvojetnek és kicifrázta, hogy ők . mily ügyesen folytatják külpoliti- ’ kátéikat Amerikával szemben, de ^ ennek nem szabadna lépre menni. A független amerikai magyar saj- ^ tó az első lesz, amely f élv everi a f harangokat, ha ilyen kölcsönös i j meg nem támadási szerződés lét­re jöveteléről az első komolyan vehető hir érkezne. . . De Gromy­ko ur nekünk nem mérvadó és addig nem izgulunk, amíg ezt b csak ő mondja. . . Kivált azután, }i hogy a berlini kérdésben az <*me- p rikai álláspont kam én-"ebbé válni u látszik. Várjuk be nyugodtan a a hiteles nyilatkozatokat. Sajnos, d az adott atomkorszáki viszonyok k között nem. lehetünk opt mi3tak, f< de ne legyünk túlbuzgón elfogul- n fák sem. 1-* » * 7. NÉMELY szabadvilági magvar k politikusok, — érthető okokból, __a magyar ügjdjcn már semmit 1; sem várnak az Egyesült Nemze- i< tektől és abban remén kednek, n hogy ha létrejön az Egvesült ti Fúróba, illetve helyesebben Egye- k tült Nyugat-E«r©pa akkor nttv«* 1 d = K = = .% = »*• ANYÁK NAPJÁRA meg a vezetést a külpolitikas katonai és gazdasági politika kér­déseiben. Mint kisországok általá­ban bizalmatlanok a három nagy­­gyal, Francia, Nyugatnémet és Olaszországgal szemben és a fe deráció semmiféle formájába nem haj landók belemenni anélkül, hogy Anglia is be ne lé jen a nyugateuropai egyesülés akti'' tagjául. Angliában is sokan vannak, akik még nem temették el a régi dicsőség, világbirodalmi nagyság emlékét, de a józan kalm'ri ele­mek túlsúlya az Európai Közös Piacba való belépés mellett van, mert a változott gazdasági adott­ságok ezt javalják. Az angolok még nem felejtették el a történe-1 lem utóbbi hosszú periódusait,; sünikor döntő szavuk volt Europa, sőt a világ politikájának irányi­­iásában bár ez az ir'nyitás, mi­ként a trianoni szörnybéke is mu­tatta, nem volt sem a legigazsá­­gasabb, sem a legbölcsebb. De abban a reményben, hogy szavuk éc tekintélyük újra erősbbodik, végül talán be fognak menni a Nyugateuropai Szövetségbe. M’s kisebb európai országok, Norvé eia, Dánia, stb. szintén pál áznak közös piaci tagságra és ha a kisor­szágok érdekét Anglia tagságá­val eléggé biztosítva lát'ák, al­kalmasint belépnének a Nyugat­europai Szövetségbe is, remélve, hogy Anglia kieg -enm’yomá úgy Franciaország, mint Nyugat Né­metország esetleges sővén ambí­cióit A Nyugateuropai eg-esülést úgy is mint a kérész'ény univer­­z’lismus nemzetekfeletti elgondo­lásainak megvalósulását szépnek, nagy és nemes. Isten szándékai szerinti eszmének, tart’uk, de gyors megval'sulását nem lehet biztosra venni. Felünk, hogy a lelkekben meg nem jött el az ideje tel esen s az egves európai országokban a politikai irányza­tok, oártok ereje, befolyása is igen különböző. . . A jövő hónapban Rómában ujra összeülnek az Európai Kö­zös Piac országainak képv.selői és újra napirendre kerül a pohtikai kapcsolatok szorosabbra füzesé­nek problémája is. Nemzetiközi megfigyelők benyomása az, hogy kis lépésekkel, lassan és hosszasan előbbre jut a nyugateuropai egye­sülés ügye, de senkise számítson sima megvalósulásra és még kevesbbé arra, hogy a nemzetek­­feleítí, általános emberi szem­pontokból minden mihamar úgy menne mint a karikacsapás. . . A pesszinistúk félnék, hogy nem egy nagyabb ország megpróbálná a régi sovinizmus borát önteni az uj tömlőbe és sok-sok időbe tel­ne mig a népek testvériségének szelleme meghonosodna henne, értve ezalatt többi közt azt is, hogy az egyes tagországok ne akarjának ‘‘hintázni”, külön po­litikát folytatni a Szovjettel, a , Vörös Kínával és ál’alában a ‘ kommunizmussal szemben. ( * * • 1 .EIKES ÖRÖMMEL üdvöz- . lünk minden lépést, amely bár­mii kicsiny is közelebb visz az ] Egyesült Nyugateuropa gondola- j iához, mam adva fel a reményt, hogy annak egyszer Magyaror- j f.zág és a többi, önrendelkezésük- ( tői megrabolt európai országok is tagjaivá válhatnak. ^ Ily Egyesült Államokban lát- j nők az igazi, keresztényi szellemi- . ] rég szerinti Európának végre va- j ló eljövetelét. . . De addig is, ki- ( vált az Egyesült Nemzetek szer­­vezetének tragikus gyengeségeire j /aló tekintettel elsősorban az j Atlanti Szövetség országainak . és szervezetének szeli'mi és gaz- , das'gi kiváltkéoen pedig katonai erősödését, a NATO erejének nö- ? (Folytatás a 4-ik oldalon) f minden áldozatát, szived leg­szebb virágait. Ha közeledben van az Ég Kö­vete: simítsd meg ráncos homlo­kát, szürkülő haját. — Ha távol van tőled, küldd el hozzá legfor­róbb sóhajodat a messzeségből. S ha már “virággá foszoltan” alussza örök álmát a rideg han­tok alatt, mondj érte csendes imát. , De bárhol legyen is, ne feledd el öt megköszönni s érte hálát re­­begni. Annak, aki legnagyobb jó. sága jeléül, leghübb követéül leg­főbb támaszodként a te számod­ra öt kirendelte: a Mindenható Istennek I ER.-ooo-ATOM VILÁGHÁBORÚT, A FÉLTEKE ELHAM­­VASZTÁSÁT AKARJÁK? — KÉRDI TÁMADÓITÓL DEAN RUSK Dean Rusk külügyminiszter ki­hallgatáson jelent meg a képvise­lőház külügyi bizottsága előtt, hogy szót emeljen a kormány áltál kért 4.9 billiós külföldi se­gélyről szóló törvényjavaslat mel­lett. Goldwater rep. és Thormond dem. szenátorok, valamint Wal­ker extábornok, a John Birch társaság tagja azon vádjára cé­lozva, amely szerint a kormány a külpolitikában a győzni nem akarás politikáját folytatja és “állandó visszavonulásban van a győzelemmel szemben”, kijelen­tette, hogy akik ezt állítják, vagy atomháborút vagy a világpoliti­kától való teljes visszavonulást (izolacianizmust) akarnak. (Tudvalévőén az amerikai ma­gyar szélsőjobboldal főlapja is nagy Walker kultusztüz és töb­bi közt háború érdekében, han­goztatta, hogy mit és a legtölé­­nyesebb erejű hadsereg, ha azt sohasem vetjük be a győzelem érdekében?) Rusk kijelentette, hogy “sokan azok közül akik a győzni nem akarás vádját emelik a kormány ellen, azt a látszatot keltik, mint­ha hidrogénboimba háborút akar­nának, holott, úgymond, ez az északi .félteke elhamvasztását je­lentené.” ( Kilépni az E, N.-bol éa beszüntetni a segélyt? Kifejtette Rusk, hogy a kor­mány mig egyrészről megvédi a szabad világ létérdekeit, elkerülni kívánja a világpusztulást és tü­relemre intette azokat, akik en­nek veszélyes tüzével látszanak játszani. Ez a pusztulás utjának pilitikáj.-, mondotta, s az Egye­lőit Nemzetekből és a NATO-ból való kilépés, valamint a külföldi segély beszüntetése, amelyet a vádaskodik követelnek azt jelen­­i, hogy engedjük út a teret az ellenségnek. Ez az ország soha-A VASUTASOK BÉR­EMELÉSE ÉS A VI­­TELDIJAK A zilált, bizonytalan, bűnös kicsinyes világban az emberi gyár lóságok ér erények között csupái egy emberi tulajdonság van amely .biztos, határozott, érintet len, megingathatatlan és örök amelyre az egész világot felépít heted: az anya szeretete, A világot mozgató erők közü ez a legtermészetesebb legáltalá nosabb, mert lehetsz nagy, vag3 kicsi, öreg, vagy fiatal, gazdag vagy szegény, tudós, vagy tanú iatlan, züllött, vagy szentéletü: egyformán hatása alatt állsz, nem tagadhatod létezését, nem kétel- I kedhetsz őszinteségében, nem tá­madhatod meg, nem irthatod ki, — de el kell ismerned nagyságát, mélységét, elérhetetlenségét s ön kénytelenül, akaratlanul le kel szállnod "emberi nagyságod’ trónusáról és alázatosan le kel borulnod vakító fénye, mindem elsöprő ereje, földieknél nagyobb isteni eredete előtt. Csak egy van nagyobb nála az Isten szeretető. És pedig azért, mert a Legfőbb jóság adta neked vigasznak, megnyugtatásnak, me­nedéknek, erőforrásnak, elérhe­tő, állandóan előtted álló oltár­képnek, hogy levetve az értékte­len, rongyos, tépett emberi gú­nyádat, csillogó p-lástban, súlyta­lanul repülhess földfeletti magas­ságokba, ahol a lélek az ur, an­nak a törvényei a mérvadók. — Ahol meglátod a szé et, a ne­meset, az igazi nagyságot, ami­­lvennek lenned kellene, ha azl akarod, hogy megbecsüljenek, tisz teljenek, elfogadjanak tek ntélv. nek és eleget tegyél ma~asabb küldetésednek, ha már életre szó­­li Itattál. Mert már akkor, amikor még csak az Isten angyalai jelezték jöttödet, készült számodra a me­leg, puha fészek, amel et a gon­doskodás ragyogó gyémántjai­val rakott körül az előlegezett szeretet. Nem volt még szavad, sem értelmed, hogy mindezt érté­keld, de ez a szeretet azt nem is várta, mert az a rendeltetése, hogy önmagáért, a Tökéletes Jó és Fenköltség igazolásáért legyen s elég egy hál’s tekinteted, hal­vány mosolyod, hogy kimeríthe­tetlensége biztosítsa számodra an­nak végtelenségét véges életeden át addiv, mig az utolsó rög is rá nem hull földi koporsódra. Az év 364 napjánlehetsz gő­gös és botor, hogy elűzd magad­tól a köteles gyermeki hálát, mint felesleges nyűgöt, amely elvonja figyelmedet a Föld talmi értekei­től, — de a háromszázbat -anötö­­dik napon, amikor egvedül vagy s mindenkitől elhagvo'tan össze­­roskadsz éppen a Föld kíméletle­nül büntető kezének súlya alatt, — rá kell eszmélned, Hogy ez az égi eredetű kapcsolat az egyet­len, timely lenyűgöz természetes­ségével jogosan kötelez a legtisz­tább és a legnagyobb hálára. Azt talán nem látod, hogy ez a hála a Legfőbb Szeretetnek, az Istennek szól. Aki azt éppen a te kedvedért állította eléd Maga helyett, hogy szűk látóköröd, gyarló értelmed elérhesse, bizony­talan kezed kitapogathassa és bo­torkáló lábod megközeli.hesse. Te is, magyar testvér magá­nyosságodban, mesrtépettséged­­ben, emberi parányságod tudatá­ban, minden szennytől, földi te­hertől megtisztulva, zarándokol! el az Ég Követének derűs, meleg, mindent megaranyozó hajlékába, hol tisztán, érintetlenül, évmilliók kiapadhatatlan erőforrásaként bu­zog az Isten legszebb ajándéka: az anyai szeretet. Zarándokolj el hozzá, telj meg a belőle i*radó tisztasággal, fény* pytl, erlvel <M I« Itlktdi Egy elnöki vizsgáló bizottsái 10.2 cent órabér-emelést javaso í 540,000 vasúti alkalmazott szá mára, akik 1 958 óta nem kaptal fizetésemelést. Nem vonatsze mclyzetről, hanem főleg irodaiak ról és raktáriakról van szó. Tizen egy union áll szemben 2 1 2 vasút­társasággal. A unionok 25 centet akarnak A kormány a 10.2 cent emelés olyannak tartja ami nem növelné az inflációt és támogatja a unió nokat, de csak ily nagyságú eme­lés mértékéig. A vasúttársaságok azonban már a 10.2 centes eme­lést is sokalják és kijelentik, hogy a viteldijak emelésével kell ellen sulyozniok. Szerintük a 10.2 centes emelés is végeredményben több min száz millió dollár kiadás többletei jelent számukra és hivatkozna! arra is, hogy sokan közülük ne­hézségeikéi küzdenek az üzlet menet gyengesége miatt. A bérvita kimenetele elé nagy érdeklődéssel néz a közvélemény tekintettel az acélipari áremelés meghiusitására. A kormány és a kollektív szerződések Kennedy elnök gazdasági taná­csa módosítást kivan a Taft-Hart­­!ey törvényen, akként hogy a sztrájknak 80 napi lehü’ési időre való elhalasztása ne függjön töb­bé szövetségi bírói határozattól, hanem az elnök azt saját hatás­körében rendelhesse el. Bérviták esetére pedig azt javasalja, hogy az elnöki egyeztető bizottság az eddiginél nagyobb hatáskört és befolyást nyerjen a kollektiv szerződési tárgyalások körüL Az autábbit sekan a kollektiv szerződési tárgyalások független­ségének veszélyének tekintik s többi közt Henry Ford 2nd, a Ford Motor Co. elnöke tiltakozik a kollektiv tárgyalásokba való bármiféle kormány beavatkozás ellen. A kormány természetesen ezt azzal indokolja, hogy mindent el kell követnie az inflációs veszély növekedése ellen. Az árak és bé­rek állandósulására kell töreked­nie többi közt a külkereskedelmi dollármcrleg megjavítása és a német és japán üzleti konkuren­ciától veszélyezetetett kiviteli versenyképesség érdekében. Országos konferencia az árak és bérek ügyében Gyáripari körökben az acélipa­ri fejlemények miatt többé ke­vesbbé kormány ellenes a han­gulat Maga Kennedy elnök is több kérdést szeretne tisztázni az árak és bérek állandósítása kér­désével kapcsolatosan és a célbői május 21 -én kezdődő három na­pos knoferenciát hivott össze Washingtonba. Több miint 3,000 szakértőt hívtak meg a munkadói és munkásszervezetek valamint a közönség prwninsn« képviselői Mitt J Blctugh megbékélésre hívta fel Kennedyt Roger Blough, a U. S. Steel elnöke a vallálat május 7-i köz­gyűlésén hangoztatta, ‘hogy béke­időben nincs helye annak, hogy a kormány beleszól az árak meg­szabásába és újólag tiltakozott Kennedy elnöknek az acélárak iránti akciója ellen. Ki clentette azonban, hogy szükség van a kormány és a gyárak közti jó­­viszonyra és követelte, hogy a kormány legyen belátóbb a gyá­rak nyereségének az utóbbi évek­ben a béremelések miatti csökke­nése kérdésében, hiszen igy a kormány által a külfölddel szem­beni versenyképességhez sürgetett uj gépi beruházásokat alig tudják végrehajtani. (Az automation növelése, ami emelné a munka­­nélküliséget . . .) Egy lelkes részvényes kijelen­tette bizalmat szavazó beszédé­ben, hogy Bloughnak legközelebb jelöltetnie kellene magát az Egye­sült Államok elnöki méltóságára, mert “az ő hozzáértése tudna legjobban vezetni Amerikát.” — Blough azonban beszédében elhá­rította az ötletet s kijelentette, hogy megelégszik a U. S. Steel elnöki állásávaL Kennedy kemény beszé­de az automunkás konvención SKÓT EGYHÁZFŐ A PAPÁNÁL XXIII. János pápa fogadta a Vatikánban a skót protestáns egy­ház feját. A skóciai reformáció közel négyszáz esztendeje óta ez az első eset, amikor a skót pres­­biterianusok vezetője látogatást (hí i Hm! pipinlL Kennedy elnök az autómunkás union közgyűlésen Atlantic City­ben kedden, l 1,000 főnyi hallgató ság előtt kijelentette, hogy az árak és bérek állandósítása kér­désében ugyanazon álláspontot követi a munkásokkal és munka­adókkal szemben, mert ő a fele­lős az inflációs veszély növekedé­­nek elkerüléséért. Ennek a felel­ősségnek megfelelően fog csele­kedni a jövőben is, ha a nép azt gondolja, hogy amit tesz,, nem helyes, keressen magának más elnököt. Felhatalmazás adóleszállitásra Lapzártakor jelentik, hogy Kennedy elnök kedd délután egyelőre hat hónapra szóló fel­hatalmazást kért a kongresszus­tól, hogy a jövedelmi adókat öt százalékkal leszállibassa, ha ezt a gazdsági helyzet ugy kívánja. AUTOMATIKUS BÉBI­NYUGTATÓ Dr. Leo Salk, a gyermekbé­nulás elleni vakcina felfedezőjé­nek testvére, készüléket szerkesz­tett, amely hanghatásokkal meg­nyugtatja a siró csecsemőt. A készülék, amely kisméretű niüanyag-tokban levő hordozható ládióra hasonlít, olyan hangot hallat, amely az édesanya szívve­rését utánozza. A kísérletek tanú­sága szerint e hangra a kisbabák megnyugosznak. A készüléket "Siekuriton" néven Honik for» sera fog cletfontos pozíciókat feladni, mert ez az ut is ugyan­azon eredményre vezetne, mint egy hidrogénháboru". Életbevágó érdekeinket soha­sem mulasztjuk el megvédeni, fejezte be beszédét, és más nem­kommunista országokkal együtt olyan politikát folytatunk, amely a világhelyzetnek megfelel”. Atomháborúban nem volna győztes Walt W. Rostow, a State De­partment tervező osztályának fő­nöke, akit Walker, Ruskhoz ha­sonlóan megvádolt azzal, hogy egy ‘‘titkos kontrol apparátushoz tartozik, amely elárulja Amerika szuveréni tását és biztonságát", Minneapolisban, egy gyűlési be­szédében hangoztatta, hogy atom­háború eseten nem volna győze­lem egyik oldalon som. “Készen állunk a szabad világ érdekeinek megvédésére, monditta. de nem ticker-parádés győzelmi bevonu­lásra pályázunk a new yorki BroadWayn, hanem olyan erő birtokában akarunk lenni, amely megfélemtili az ellenfelet. Nem hagyjuk magunkat beugratni a Szovjettel való atomháborúba, hanem biztosítani törekszünk a szabadság és béke áldásait.” Walker kudarca Texasban Vasárnap volt a deaiiokiata előválasztás a texasi szövetségi szenátorságra. Walker, akit Hunt texasi olajmilliómos és más texasi vezető személyiségek támogattak, hat jelölt közül között hatodik I helyen végzett, de a szavazatok­nak mintegy tíz százalékát kap­ta. Johnson delnők jelöltje, a I konzervatív demokrata Connolly volt tengerészeti miniszter 30, Don Yarborough New Frontier programmos demokrata pedig 22 százalék szavazatot kapott a kettőjük között junius 2-án uj előválasztás lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom