Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-09 / 10. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­­/juper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeii szolgáló független tár­sadalmi hetilap. Volume 40-ik Évfolyam 10-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 MÁRCIUS 9 Egyes szám.- ára 10 cent Official Organ of the II u ngaria n Chu rch es and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­­víg a Lehigh /'ölgyében AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBUSHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matter May 18. 1923, at tbe Post Office at Bethlehem, Pa., unde the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA; MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 A ‘ HIDEGHÁBORÚ LOVAG­JÁNAK” és éretlen fiatalember­nek nevezi Robert Kennidyt a new yorki magyar koommunista lap Amerikát szokása szerint im­perialistának állítja be és többi közt azt állítja, hogy ‘‘a háborús érdekeltségek eddig is a .nemzet­közi feszültség és a nemzetközi háborús provokáció központja­ként használták fel Nvugat Ber­lint” és felveti a kérdést, hogy “vájjon az amerikai nép elhiszi, hogy a gyilkos náci terrort, bom­bázást és barbár pusztítást végig­szenvedett párisi és londoni nép megengedi, hogy Robe t Kenne­dy Nyugat Berlin szabadságának állítólagos vészekéért őket és a világot háborúba sodorja." Itt elszólják magukat, kilátszik a lóláb. Kruscsevók arra soeku­­lálnak, hogy a német náci impe­rializmus világuralmi mániája, “felsöbbrendü" Herrenvolk-őrü­­lete miatt oly sokat szenvedett francia és angol népnek nem ér meg egy háborút Nyugat Berlin, j — mintha itt csak Nyugat Ber-j Ibiről, nem pedig arról volna szó.! hogy megállját kell kiáltani a nem zetközi komir.iunista front hideg­háborús világuralmi terjeszkedésii törtetésének, nem lehet hagyni, hogy Moszkva még több területet bolsevizáljon, újabb előretörésre hidfőül foglaljon el a kommuniz­mus számára. A cikk azt is állítja, hogv ‘‘Ro­bert Kennedy segit elkodösiteni azt a tényt, hogy a német kérdés elintézésére tiz éve folynak a kí­sérletek” slb. Tévedés, nem tiz, hanem. 12 éve folynak. Már az 1950-es berlini külügyminiszteri konferencián felmerült a német egyesítésnek szabad választások­kal létrejött kormány utján való megvalósítása s a Szovjet Molo­­tovja volt az, aki erről tudni sem akart, miként nem akar tudni az állítólag Stalinnál enyhé-b K us­­eeev sem . . . Sőt Kruscsev .felvetette a ber­lini megszállási hel zet újbóli ren­dezésének kérdését is, akként, hogy "ami az enyém (Ke'.et Ber­lin) ahhoz semmi közöd, ami pc-| dig a tied (Nyugat-Berlin) arról, tárgyalni kell. Nem vagyunk né-] metrajongók, de úgy N-ugat, mint Kelet Berlint a németekének tartjuk (meggyőződésünk, hogy a Kennedy fivérek szintén). De Berlinre nézve egy megszállási egyezmény áll fenn, amely tud­valévőén nincs határidőhöz kötve és igy a berlini megszáll:'si hely­zet megváltozása voltaképen a Szovjet viszonylatában nem ak­tuális, amig hozzá nem járul a szabad választásokhoz. (Kelet Németország és Kelet Berlin Szovjet megszállás alatti egylistás ' álasztásai épp úgy é vénytele­­,nek mint az azok által hatalomra jutott kommunista német erőszak­kormány, akárcsak a magyaro - ezági erőszakkormányok 1947 óta, beleértve Kádárt is. akit a legvérengzőbb temegerőszak jut­tatott hatalomba.) Igaza van De Gaullenak, hogy az egész berlini “válságot” Krus­csev mesterségesen idézte elő. — Mondva csinála, hogy hal'gató­­lagosan elrabolja Kelet Béri nt s Nyugat Berlinbe, ahol eddig nem. voltak Szovjet haderők, a nyuga­ti szövetségesek megszálló csa­patai (mellé Szovjet csapatokat ic fészkeljen be, ami ott archime­desi pont volna az ottani és a nyugatnémet helyzetnek kom­munista célokra sarkaiból való kiforgatása megkezdésé e. Krus­csev a hidegháború rablólovagja és kelepce- állító ja. • * * “NEM VOLT ELÉG az ameri­kai, angol és francia nép vérét folyatni az első és m'sodik világ­háborúban? — kérdi a magyar amerikai kommunista lap és ho*­­zátcszi hogy; "azt a militarizmust védjék és erősítsek, amely a ber­lini kérdést csak kifogásn-k hasz­nálja, hogy szövetségeseivel világ­­hatalmi célból újból lángba bo­rítsa és a végpusztulásba kerges­­'■ se a világot?” Eltekintve attól, hogy Kenne­­j dy elnök, de most Nyugat Né­metországban Robert fivére is ki­jelentette, hogy a német egység­ért nem lesz uj világháború, Kennedy elnök ismételten han­goztatta, hogy figyelemmel van tzon népek aggályaira, amelyek két világháborúban szenvedtek a német haderő lerobanásátói és | garázdálkodásától. Régóta hangoztatjuk, hogy a németekből Moszkva csinál j "nagyfiút", a kommunista világ­­front vezetőinek nyughatatlan hi­­deghábo tjs terjeszkedési törek­vései, világuralmi ábrándjai az okozói annak, hogy Nyugat Né­metország olyan nagy és egyre nagyobb szerephez jut az indivi­dualista világ katonai önvédelmi terveiben. A kommunisták ezt nem szere­tik hallani, de ez az igazság, akár­hogy próbálják is fejetetejére ál­lítani a tényleges világvolitikai helyzet elemzésének képét. — A kommunista világuralmi mester­kedések játszanak azzal a tűzzel, amely azzal fenyeget, hogy ‘‘láng­ba borítja és végpusztulásba kér geti a világot” s ha Kruscsev ta­lán maga sem akar feltétlenül uj világháborút, mert az atomkor­szakban .mindenki és minden ve­szélyben van s ezt a Szovjet né­­"e is tudja, — de hide háborús aknamunkával akar terjeszkedni és olyan blöffökkcl, mint a mes­terségesen k edit berlini válság zsarolni remél a kommunizmus világnézeti imperializmusa é de­­keinek javára. — Krus ssv nem békét akar, hanem kommunista világuralmat és egvenesen nevet­séges, hogy a kommvn:st'k a Nyugatot vádolják a németek ui­­bóli felépítésével, holott ebbe ők kergetik bele a Nyugatot, mint ahogy annakidején Hitler bele­kergette a Szovjet karjaiba. HAZAMENT MAGYAROR­SZÁGRA Horváth Béla és Vá­mos Imre, az utóbbi időben Ame­­ríka ellenessé vált "Látóhatár” müncheni magyar folyóirat két szerkesztője, jelenti a budapesti Kossuth Rádió diadalmasan. I Diadalörömre semmi oka. Hor­­\áth Bél a tagadhatatlanul igen jelentős múltú költő és iró haza­ment mert a külföldön a magyar nyelvvel boldogulni nem. tudva, hazakergette a nyomor és rem,ény telenség. ’; Nem tudjuk, dinamikus termé­szete, temperamentuma miként bírja ki a kádári sz-jk'-sár- világ atmoszféráját, ez az ő ügye, az 5 gondja. Sajnáljuk azonban, hogy a Free Europe közel száz­tagú müncheni osztál-a, amely a "Szabad Mamyarország Hangja” »ádióleadás"kat sugároz*» nap­jában 1 8 órán át Mag-arországra és irodalmi műsort is ad, már évek előtt elbocsájtóttá szolgála­tából a humanista katolikus iro­dalom e vitathatatlanul kiváló és .mély gondolkodású értékét, ho­lott ezt hiba volt megtenn’e. — Horváth Magyarországon és az emigrációban tehetségével és em­beri magatartásával kié demelte, hogy ne kezeljék úgy ahogy Ma­dách Tragédiájá falanszter jele­netében kezelik a kiváló egyéni­ségeket. Elítéljük Horváth Béla Amerika ellenes eltévelyedését, — öt hat cikkben is foglalkoz­tunk itt vele, — de ez nem jelen­ti azt, hogy ne tartanók helytelen­nek a Free Europe eljár'sát. —| Ahol, mint a müncheni osztály­ban, annyi közepes ember talá’t elhelyezkedést, köztük a Szálas ­idők oly buzgó ian’esá jai inirt Csonka Emil ölvedy Jánoe, Béry László, Radnai Endre stb., ott a nagytehetségü humanista katoli­kus iró géniusz számára is hely­nek kellett volna lenni. Reméljük, hogy azok a többi [ ctmágiáns irók, akik naivul Ame­rika ellenes cikkeikkel, mint mun­katársak elősegítették Horváth és Vámos hazatérési manőverét, belátják balekságukat és felhagy­nak egyoldalú igazságtalan Ame­rika ellenes cikkeikkel I * * * A NEW YORKI Free Europe újabb ténykedései között van sok dicséretes, de az utóbbi egy-két évben több olyan jelen­séget láttunk, ami nem növel­te iránta érzett elismerésünket. — így például az általa kiadott '‘Ma­gyarországi Hírek" könyomatos újságban, amely az amerikai ma­gyar lapoknak és poliríkai ben­­fenteseknek hírforrásul szolgál, 1 962 január 26-i számában olyan közleményt olvashattunk "Sik Endre volt külügyminiszter köny­ve Afrikáról" címen, arrely elte­kintve egynémely ténybeli téve- 1 déstől, arra lyukad ki, hogy "a hruscsovi politika és történeti szemlélet elfogadta azt az alap­tételt, ho'ry távolról sem lehet szó Afrika rövid időn belül való bol- ( se vizslásáról" . Mi ezt nem hisszük s úgy lát­juk, hogy Kruscsev Af ikában épp úgy mint a többi világré­szekben régóta nagyban folytat­ja a bolsevizáló aknamunkát, nemcsak a Kongóban, de a töb­bi, újonnan önállósult országok, egész sorában is. Hogvan kerül-' hetett ez a Kruscsevnek használó propaganda a ‘‘Magyarországi Hirekbe”, a Free Europe kiadvá­nyába és aztáij az ame ikai ma­gyar lapok némelyikébe? Kinek a politikai és újságírói judiciuma alapján? * * * UGYAN’áZT kérdezzük arra .nézve is, hogy a Magyarorszagi Hirek Nixonnak csin'lt p opagan őát és mindentény-alap nélkül ez óhazai magyarság demokrati­kus hírét rontotta azzal, hogy azt iita Magyarországon a nép Nixon megválasztását áhitja. A Magyar­­országi Hirek" azelőtt nem crínált amerikai belpolitikát. Az pedig minden eddigit felülmúl, hogy aj február végi számban leközlik mindazt a ragalmat, amelyet egy budapesti kommunista iró a köny­vében ir a new yorki antitotaliter hetilap szerkesztője el'en, aki egyformán élesen hadakozik a jobboldali szélsőség és az óhazai kommunista terro. rend­szer ellen a akit amúgy is eleget rágalmaz a jobboldali szél­sőség amerikai magyar sajtója és] mocskol a new yorki kommunista magyar kommunisták lapja. Az egyik pesti lap, amelyből a M.H.a vádak ismerteté.ét átvette, nyíltan megírta, hogy a new yor­ki szerkesztőt azért támadják és hoznak fel borzalmas, at emberi becsületbe vágó vadakat ellene, mert támadja a magyar kommu­nista kormányt. És akkor a Free Europe new yorki magyar h rfor­­rás lapja megy és megteszi a pesti kommunistáknak azt a szol­gálatot, hogy saját hasábjain tü­zetesen ismerteti azokat a haj­meresztő, tendenciózus vadakat,, amelyekkel a pesti kommunista bérenc, bizonyos Nádas József és kommunista gazdái le akarják i ontani a new yorki szerkesztő antikommunista állásfoglalásai­nak hatását. . . Hogyan adhatja cda magát a Free Europe egyik hiterjesztő szerve eszközül a pesti kommunistáknak? Megint meg kell kérdeznünk, kinek felelős politikai és ujságirói judiciuma, érett Ítélete alap’án? S kár volt ezt a ső‘é‘ ballépést t «»tetézni azzal a ké‘cs állitás­­»1, hogy « M. H. máikor is ho­zott ismertetési Amerikába mene­kült magyarok elleni budapesti sajtó támadásról. Nem emlék­szünk, hogy hízott volna s egé­szen biztosan nem hozott ilyen részletes, bccímcrlő vádhalma­­zatot senkiről tki a menekült po­litikusok közül a Free Europe-pal j kapcsolatba ál! például a Fábián ; Béla ellen a pesti kommunisták j részéről megindult hasonló haj- I száról Ó3 kiadóit rágalmazó könyv I ről. Sürgősen rendet kellene tc­­| remteni e téren, hogy magán­­] szempontok ne ronthassák a Free Europe munkáját és az amerikai lakosság adományaiból fenntar­tott, kitűnő intézményt senkise használhassa fel személyi elfogult­ságai és akarva-akaratlan á kom­munisták kiszolgálására. , r. o.----------------ooo--------------­í ROBERT KENNEDY BESZÁMOLÓJA Robert Kennedy főügyész az e-’rvhónaoos külföldi kö-utiát Pá-j risban. De Gaulle elnökkel valói tárgyalásokkal fejezte be. Haza-' térve jelentést tett az elnöknek és egy órás televíziós nyilatko­zatban számolt be az amerikai népnek. Japánban, Indonéziában és, Nyugat Németországban balolda-! H diákokkal vitatkozott és külö­nösen arra hívta fel figyelmüket, | hogy az amerikai kapitalizmus] egészen más, mint az amely Marx| időjén fennállt s nemcsak az egyéni vállalkozás szabadságát, de azt is szem előtt tartja, hogy a munkásnak olw.n életlehetőséget nyújtson, amely a tisztességes polgári megélhetési viszonyokat biztosítja.---------------ooo---------------95 halott egy new yorki repülőkatasztrófánál Glenn ezredes new yorki láto­gatása örömet alaposan megza­varta, hogy az Idlewild repülőtér közelében, a Jamaica öbölben íöviddel az elindulás után felrob­bant egy utasszállító repülőgép. A gép roncsai a vízbe zuhantak s mindenki elpusztult aki a gépen volt: 87 utas és a személyzet nyolc tagja. A gép az American Air Lines tu­lajdona volt. A párját ritkító ka­tasztrófa okainak kivizsgálása hosszabb időt fog igénybe venni. Pennsylvaniai lakos nem volt a repülőgépen. A veszteséglistán egyetlen magyar név szerepel: Michael Barna (Palos Verdes, Calif.), aki a gép első pilóta tisztje volt Repülőkatasztrófa Af. ikában Kameiunban lezuhant a British Caledonian Airways egy G DC- 7C repülőgépe, amelyen száz utas és tíztagú személyzet volt. A katasztrófa a legnagyobb az an­gol repülőforgalom történetében.--------------------OOO-------------------­WALKER TEXASI KOR-. MÁNYZOSÁGRA PÁLYÁ­ZIK, HOGY AZTÁN EL­NÖKKÉ JELÖLTESSE MAGÁT Texasban hat demokrata jelölt pályázik a kormányzói állásra, köztük Danieli eddig háromszor megválasztott kormányzó. Egyik jelölt Edwin A. Walker volt tá-( bornok, a szélső jobboldalinak mondott John Birch társasig tag­ja, akit a Kennedy kormány azért mentett fel állásától, mert kato­náit befolyásolni akarta a múlt novemberi választások alkalmá­val. * Walkert azon esetre, ha meg­választanák, szélső jobboldali kö-, rök, amelyek közt nemzetiségiek is vannak, I964-re elnökjdőltjük­nek kívánják felléptctni. Demokrata pártkörökben meg­lepetést keltett, hogy Walker de­mokrata párti programmal lépett ekeiébe a kormányáé jelöltségért. ERŐSÍTENI AKARJÁK A DOLLÁRT — I Douglas Dilim pénzügyi állam­titkár úgy nyilatkozott, hogy a Federal Reserve Bank a dollái erősítésére ímevkezdi a külföldi valutákkal való kereskedést. ] Közölte azt is, hogy az ame­rikai valuta-deficit, amely na^y befolyással van az arany és dol- I l.ár értékre, az 1961-es év utolsó negyedében jelentősen emelke­dett. Meghaladta az öt billió dol­­| lárt, mig gy év előtt csak 3.1 , billiót tett ki. Régebbi számada tők alapján abban bizakodtak, hogy a deficit lényegesen keve­sebb lesz. (A deficit z a külömbség, amely az amerikaiak által külföldön ki­adott, kikölcsönzött vagy befekte­tett dollárösszeg és azon kisebb összeg között van, amely külföl­di forrásokból befolyik. A hiány­zó összeg több dollárt jelent a külföldnek, amely a dollárokat amerikai arany vásárlására hasz­nálhatja fel.) A kincstár ennek következté­ben a múlt évben megkezdte kül­földi valuták vételét és eladását, hogv a dollár értekét a tőzsdén emelje. .------------ooo — MÁR NEM A NÉMETEK DOL­GOZNAK A LEGTÖBBET EURÓPÁBAN Ha lehet hinni a stat'szt kának, ugv már a múlté az a legenda, hogy Európában a németek dol­goznak a legszorgalmasabban, il­letve a legtöbbet. Doktor Paulsen nyugatnémet tanár nyolc európai állam statisz­tikai megállapitásaira hivatkozva kijelentette, hogy a németek már nagyon kényelmesen élnek. Első helyen a hollandusok áll­nak évi 2260 munkaórával. Kö­vetik őket az olaszok, a svájciak, az angolok, franciák, svédek és csak hetedik helyet szerezték meg a németek. Vége tehát annak a korszak­nak, amikor a franciákat vádol­ták azzal, hogy nem dolgoznak semmit Kruscsev március 4-én jegyzé­ket intézett Kennedy elnökhöz és | Macmillan angol iniszterelnökhöz ] s abban elfogadja azon álláspont­jukat, hogy a március 14-ére 18 ország részvételével Genfbe össze hivott leszerelési konferencián nem az államfők, hanem a kül­ügyminiszterek vegyenek részt s csak ha ezek tárgyalásai alapján konkrét kilátás mutatozik egy csúcskonferencia eredményessé­gére, kerüljön sor az államfők találkozására. Kruscsev tudvalévőén Kenne­dy és Macmillan fe'bruár 7-i jegy­zékére válaszolva azt javasolta, hogy a külügyminiszterek helyett maguk az államfők vegyenek részt a március 1 4-i konferencián, hogy gyorsabban lehesen nyélbe­ütni a leszerelési egyezményt. — (Amely a kommunisták részéről csapda a világuralmuk könnyebb megvalósítása érdekében, a Nyu­gat részéről pedig nem szabadna aktuális legyen, amig a Szovjet joová nem teszi országragadozó, kommunista erőszakosságait és le nem mond a világuralmi tervek­ről. A szerk) Kruscsev álláspont változása nem tekinthető engedmények, ra­gaszkodik államfői találkozóhoz későbbre. Macmillan kijelentette az angol alsóházban, hogy a kül­ügyminiszteri tárgyalások sikere esetén májusra várható a csúcs­találkozó. A franciák távolmaradnak De Gaulle francia államelnök, aki Berlin ügyében kezdettől helytelenített bármiféle csúcsta­lálkozót, nem helyesli a genfi le­szerelési konferenciát s kormá­nya közleményt adott ki, amely szerint Franciaország még kül­ügyminiszteri színben sem vesz részt. Az indokolás szerint a francia kormány ily irányú tárgyalások­tól semmiféle kedvező eredményt nem vár. KRUSCSEV BELEEGYEZETT, HOGY AZ ÁLLAM­FŐK HELYETT A KÜLÜGYMINISZTEREK TART­SANAK LESZERELÉSI KONFERENCIÁT-j Kruscsev előzőleg elvetette De 5 Gaulle azon javaslatát, hogy a -j négy atomhatalom külügyminisz­­-! terei tartsanak konferenciát az 1: atomfegyverek megszüntetése i ügyében. Kruscsev válasza azt í hangoztatta, hogy ez a kérdés - nemcsak a négy atcmhatalmat, de 5 a leszerelési konferencián részt- i vevő 14 más államot is érdekli. r Nem Helyesli az atomfegyverek megszüntetését, de egybekötni ki­­: vánja a nyugati repülőbázisok vi­lágszerte való megszüntetésével . és a nyugati megszállóknak Euro­­. pából való kivonulásával. Felszíni atomkisérletek áprilisban Kennedy elnök március 2-án ■ félórás országos televízió és rádió ■ beszédben jelentette be Amerika [ népének, hogy április vége felé i újból megkezdjük a légi atom­■ bomba kísérleteket, ha addig nem jön létre ‘‘szilárd megegye­zés” a Szovjettel az atomkisérle­tek végleges megszüntetéséről. Kijelentette az elnök hogy ha a március 14-i genfi leszerelési konferencián erre nézve meg­egyezés lesz a külügyminiszterek közöt, kész Kruscsevvel együtt résztvenni egy csúcskonferencián, amelyen az egyezményt aláírják. Az elnök hangoztatta, hogy az atomkisérleteket ne csak a szabad föld világ biztonsági érdekei meg kívánják,hogy az atomkisérleteket ne csak a föld alatt, de a felszínen is folytassák. Utalt arra, hogy a Szovjet legutóbb mintegy ötven atomkisérletet hajtott végre és ezzel felelős lett azért, hogy az atomkisérleteket újra meg kellett kezdenünk és sajnálatot fejezte ki, hogy folytatni kell az atom­­! vegyvérkezési versenyt. Durva elutasítás A Tass Szovjet hirügynökség j néhány óra múlva már közölte, hogy a Szovjet “támadó lépés­nek” tekinti azt, hogy az Egye­sült Államok újból meg akarja kezdeni a légköri atombomba ki­próbálásokat. A közlemény han­goztatja, hogy a Szovjetnek nincs szándékában az atomkisérletek ellenőrzésére nézve a Nyugat fel­tételeit elfogadni. (Azokat kém­kedési lehetőségeket nyújtóknak tartja.) A Közlemény a sorok között úgy ir. mintha Kennedy ajánlata zsarolási kísérlet volna, holott a Szovjet váratlan atomkisérlet so- i íozata az oka annak, hogy felme- I riilt az amerikai légköri kísérletek szükségének kérdése, melyet az amerikai szakemberek zöme nem­zeti biztonsági szükségletként sür­get Az amerikai közvélemény nem sok bizalommal viseltetne a Szovjet iránt akkor sem, ha ‘ szi­lárd egyezményben” igémé az atombomba kísérletek beszünte­tését és sokan vélik úgy, hogy hiba volt eddig is várni, azután hogy a Szovjet meglepetésszerűen elkezdte a magas megatonos bombák kipróbálását. ■ -ooo--------------­HAZAENGEDIK A DIÁK REZERVISTÁKAT A NA­TIONAL GUARDBÓL A nemzetvédelmi minisztérium közli, hogy 2,500 College diákot, akiket mint tartalékosokat behiv­­] tak a National Guardhoz, julius és augusztus folyanán elbocsáj ta­■ r.ak a szolgálatból.- ~ ono—-----------­NEW YORK—LOS ANGELES 4 ÓRA 43 PERC ODA VISSSZA Az Air Force egy B-58 Hust­ler repülőgépe március 5-én 4 óra 43 perc és 51 másodperc alatt tette meg a repülőutat Los Ange­les és New York között koda és vissza. Ezzel fényes rekordot ért el» i , Glennt és astronauta társait. — Ralph Bunche, a titkárság egyik vezetője üdvözölte s válaszában az E. N.-t mint azon intézményt jelölte meg, amelyben "a nemze­teknek együtt kell dolgozniok a békéért.” , Uhant főtitkáron és Adlai Ste­venson USA fődelegátuson kívül Zorin Szovjet delegátus és sok más ország delegátusa is üdvözöl­ték. A szülővárosban , Március 3-án, szombaton Glenn FZÜlővároskájában az alig kétezer lakosú ohioi, New Concordban állott nagy ünneplések központ­jában családtagjaival együtt. — Több mint ötvenezren jöttek el Ohio minden részéből és a szom­szédos államokból s Ohio kor­mányzója köszöntötte Glennt. Glenn mindenütt nagy derült­séget keltve mondotta el, hogy amikor Floridában Kennedy el­nök négy éves kisleánya, Caroline' meglátta, azt kérdezte, hogy hol van a majom, — amelyet tudva-] lévőén Glenn felrepülése előtt küldtek fel kisérletképen a világ-! űrbe. Ez mondotta Glenn, emlé-| keztetett bennünket arra, hogy' kik vagyunk, vagyis hogy a szíé­­rák ostromlása közben sem sza­bad elfeledkeznünk gyarló em­beri mivoltunkról. Március 5-én Glenn Cape Ca­naveral on jelentkezett szolgálat­ra, hogy tovább résztvegyen a vi­lágűr progrommben. Négy millióra becsülték azt a tömeget, amely március 1 -én az úttestet szegélyezte New York­ban, amikor John H. Glenn ezre­des, az első amerikai Űrrepülő nyitott autón végig vonult a ki­kötőtől a Waldorf Astoria szál­lóig. A hagyományos konfetti és szerpentin zuhataggal árasztották el a menetet, amelyben Glenn mellett családja, Lyndon John son alelnök, a Mercury terv astro­nauta személyzete és a haderő ] minden fegyvernemet képviselő egységek vettek részt Számos katonai zenekar szolgáltatta a ze­nét, a járdákról az iskolák kivo­nult növendékei integettek ame­rikai zászlócskákkal és a Broad­way felhőkarcolóiról New York polgárai üdvözölték az Űrrepü­lőt. A menet megállt a városháza előtt, ahol Robert Wagner pol­gármester fogadta az Űrrepülőt! és kíséretét. Wagner a Waldorf Astoriában] tartott banketten kitüntetést adott, át Glennek, aki nagyhatású be-] széddel válaszolt. Többi közt el-] ragadtatását fejezte ki a nemzeti zászlócskákkal kivonult gyerme-. kék felett és hangoztatta, hogy a hazafiaság és az Isten hit ma is él az amerikai lelkekben s élnie kell a jövőben is, akármennyire is úgy vélekednek némelyek, hogy ezek az országfenntartó erények "már kimentek a divatból". Az Egyesült Nemzeteknél Március 2-án az Egyesült Nem­zetek palotájában Ünnepelték JOHN GLENN: A HAZAFISÁG ÉS AZ ISTENHIT NEM MENTEK KI A DIVATBÓL !

Next

/
Oldalképek
Tartalom