Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-02 / 9. szám
40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeii szolgáló függellen társadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAG Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA; MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Seeond Class Matter May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1878”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBUSHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egye lien magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 9-ik szám BETHLEHEM. PA., 1962 MÁRCIUS 2 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR = V : • r =• • ÉKTELEN ZENEBONÁT csapnak a new yorki kommunisták a hetenként kétszer megjelenő lapjukban, hogy a közszabadságok veszélyben vannak és lapjuk létét, a sajtószabadságot is veszélyezteti, ami ellenük történik. Márciusi 2-ára New York legnagyobb koncerttermébe a Carnegie Hallba hívogatják "a srabadságeszmék (minden barátját”, Hogy vegyen részt "a nagy megmozdulásban" s eg- ben nyilvános vitára hívják ki Robert Kennedy főállam'igyászt a sajtó és egyéb közszabadságok ügyében. Minderről a new yorki magyar kommunista lapban is bőven olvashatunk. Ugyanott újra szorgalmasan folyik Amerika leimperialistázása és a február 22-i számban Szovjet “megszállás" Magyarországon címen egészen furcsa beállítású támadás van az emigráció ellen. A majdnem egyoldalas cikk ezúttal is kigyótbékát kiált minden anikommu-' nista menekültre, egy kalap alá véve az emigráció minden cső-1 portját politikai hovátartozásra való tekintet nélkül. Valamennyit egyaránt háborús uszitónak és Magyarország ádáz* ellenségének p obálja beá Utáni, majd pedig felhívja magatartásuk megváltoztatására és tanácsokkal szolgál számukra. Valóban szokatlan tanácsokkal, mert nem egyebet ajánl,mint hogy “háborús uuezitás helyett" dolgozzanak a — Szovjet tankok és mongol hor- j dák egitségével, vérfürdő árán uralomra jutott Kádár rezsim megerősítésén. Többi közt ezt írja: I ‘‘Ideje lenne már, ha egyszer gondolkozni is próbá nának és mindannak, amit eddig tettek, az ellenkezőjét csinálnák. Megpróbálhatnának szülöh-zajuk fe'é i “mag ar” erber érzelmei szerint! valamilyen elfogadható viszonyt. kialakítani. A háborús uszításra, j mocskolódásre elvesztegetett ren-| geteg anyagi és szellemi energiát1 a béke és biztonság, a háborús hisztéria megszüntetésének szol- i gálatába állitani. Azon is elgoin-' dolkozhatnának, hogy ha nem. fe-j nyeget a háború vészéi e, akkor | védekezésre, katonai erőre nincs szükség, mert ez természetes fo-| lyamat. Gondolkozzanak uraim I egy kicsit, hogy ha a szocialista' Magvarorszáerot nem fenyegetné semmiféle kividről jövő veszély vagy restaurációs kísérlet, szükség volna-e olyan erős katonai felkészül ségre, melynek fenntartási költségei mind az önök ‘ forrón szeretett" hazája néuének jobb létét, magasabb életszínvonalát lennének hivatottak elősegíteni? Szükség volna-e szovjet ‘‘megszálló" csapatokra, ha önök itt, az emigrációban minden ere-1 jükkel a Magyar Néoköz ársaság létének, megerősödésének, politikai tekintélyének, szocialista fejlődésének és nem utolsósorban katonai biztonságának, védelmének elősegPésére fordítanák tö fekvéseiket ?" * • * ROSSZ TRÉFA, hogy az amikéi magyar kommunista lap a lenekülteket okolja az orosz legszálló csapatók miatt. A meekültek áhitják legjobban azok ivozását s nem nekik, hanem a ládár féle véreskezü erőszakkorlánynak van re'juk szüksége. . . ittlétük költségei tén leg magáik és a sors kegyetlen iróniája, ogy azt a magyar népnek kell iselnie, amelynek nemzeti és emeri önrendelkezése meggátlásara 'Olgáinak. A menekültek .és a külföldi lagyarság zöme nem akar uj áborut, kivált nem az atemkor:akban és sémim mást nem akar, lint amit a cikk igy fejezki: wiljahMéjylt felé a mw*r w»bér érzelmei szerint valamilyen elfogadható viszonyt kialakítani." A magyar nép nemzeti és egyéni önrendelkezést, szabadságot és egyéni boldogulása lehetőségeket akar, ez az alaptermészete és az állami monopol kapitalizmus ellen kezik életlátásival hagyományaival: azt tartja, hogy igazi demokráciával és emberségességgel mindenki számára biztosítani lehet a szabadságot együtt a jóléttel, polgári életviszonyokkal. A menekültek is ugyanazt a "magyar ember érzelmei szerinti viszonyt akarják kialakítani szülőhazája felé", amit már Nagy Imre forradalmi választási kabinetje tervezett. Biztosítani minden ember, minden párt szabadságát, a közszabadságot, sajtószabadságot r módot adni a magvar népnek, hogy szabad választásokon dönthessen afelől, milyen rendszerben és mely vezetők alatt akar élni. Annak, hogy ezt nem teheti elsősorban a megszálló Szovjet csapatok jelenléte az oka. Nevetséges, képmutató komédia ezek jelenléte és költségei miatt az emigrációnak tenni szemrehányást. Az amerikai és a magyar kommunisták az eszméik alapián egy nagy közös osztályharcos világfrontba tartozónak érz k magukat. Mi sem teszünk különbséget köztük s a new yorki amerikánus kommunisták és a new yorki magyar kommunisták lamentációira, sérelmi jajong'sára meg kell kédeznünk, .honnan veszik az illetékességet a követelődzésre? Itt még ma is lapjaik vannak, gyűléseket tartanak és jelölteket állíthatnak választásokon. De Magyarországon mindez börtönbüntetés sőt esetleg kivégzés terhe alattt tilos. A korrmunis’ák Yalta kijátszásával, a Szovjet megszálló fegyverek segitségé vei magukhoz ragadták a közhatalmat, megszüntettek minden nem. kommunista lapot, pártot. Egylistás álválasztásokat vezettek be. .Közel ötödfél éve pedig ezreket öltek meg a Szovjet katonai, csak mert a közszabadságokat, a sajtószabadságot és szabad választást követelték. Ma két életfelfogás vívja élet halál harcát. Az eg ik vi’águralrni, a rmsik önvédelmi, feltartóztatási célzattal. Szerintünk Amerika még .mindig túlságosan gavalléros azokkal szemben, akik, ha az uralmat mtgukhoz ragadták, mindenkitől elvesznek minden jogot, kczszabadsá~ot és a maguk terrorisztikus egyeduralmát kényszerítik fel a szabadságszerető népekre és emberekre. , * » * A SZEMÉLYI KÉRDÉSEKET sok éves fenn'lasa alatt mindig kerülni igyekezett ez a rovat. Ezt tesszük most is s nem f rglalkozuk ellenünk irányuló támadásokkal, hiszen erre vajmi kevéssé lehetne különben is szükség az amerikai magyar olvasó előtt, akinek számára több lapba több ezer cikket Írtam a lefolyt évtizedekben, amelyek alatt minden politikusról és Íróról kiderül;, mi lakik benne... I De nem. szeretem, ha halott kartárs emlékét Faztalanul támad ják, különösen ha olyanok művelik ezt, kik életében a samt újságjában tömjénezték. Göndör Ferencről van szó, aki több mint 45 éven át volt politikai ujs'giró, közte közel 30 évig Amerikában szerkesztett népbarat hetilapot. | Nemrég megírtam itt róla, hogv egv esküdtszéki tárgyaimon, amely két new yerki hetil'p kö-* zött foFt s azzal végző Jötf, hogy az esküdtek mm tudtak megegvezni. a szélső jobbo’dali lan képviselői kommunistának "bélyegezték meg. ‘ Ezt te-zi az egész •Mill j*bb»ld*H 1*3*4, csak létezik s ezzel szemben Írtam meg itt, hogy Göndör nem volt kommunista, hanem szociáldemokrata, aki sünikor a szociáldemokrata párt 191z-ben, a Vyx jegyzék tébolyult napjaiban koalícióra lépett a koommunis'ákkal, pártfegyelem alapj n csatlakozott, •mert politikai ösztönember lévén, kezdetben azt sem. tudta, mi a kommunizmus, (nem sokat olvasott; az volt a véleménye, hogy "ha akarok egy jó cikket olvasni, Írok egyet"). De már néhány nappal később az első volt, aki a kegyetlenségek, kilengések ellen akcióba lépett s lapját a kommün harmadik hetében betiltották hat hétre. Néhány nappal azután, hogy a lap újra megjelenhetett, a budapesti Központi Munkástanács nyílt ülésén beszédében megtámadta Szamualy Tibort az ellenforradalmárok között elkövetett vérengzéseiért, mire Lenin fiuk keresték napokon ót a lakásán. Erre 1919 junius 12-én Török István laápoló néven Föld Au él ismert szerkesztő és loversanyistálló tulajdonos lovai őrzőjeként tehervonaten Bécsbe emigrált. m * ♦ MEGÍRTAM ITT, hogy Göndör, mint úgyszólván mindenki, aki egy életen át politikai újságíró, hibákat is kivetett el. így többi közt a háború harmad.k évében több hónapon át dicsérte, támogatta a Horthy korszak egyik exponált jobboldali politikusát, aki akkor Amer.kába jött. Ebben nem értettünk egyet s emiatt közel másféléé vLzeaes szakítás állt fenn köztünk. Ma nevetnem kell, hogy a new yorki szélső jobboldali lap továbbra is kommunistának nevezi Göndört, holott I 94 I -ben azért szüntette meg a negyedszázados barátságot, mert nem helyeseltem, hogy támogatja a hires Hort.iy-politikust, aki még hozzá A.i.erikában az merikai demokratikus elvekkel ellentétes beszéddel kezdte a második Trianon megelőzését célzó küldetését. . . Göndört emiatt demokratikus olvasóinak egyrésze is cserben akarta hagyni, mire észbekapott és abbahagyta a Hortny politikus támogatásút. A két háború közti időben, Bécsben es az.an New Yorkban állandóan Kevesen támadta lapjában a kommunistákat s csak amikor Hitler meg.ámadta a Szovjetet és Churchill és Roosevelt Hitler ellen szövetségre léptek a Szovjettel, követte az általa a lapban annyira imádott Roosevelt politikáját. (Jómagam akkor sem értettem véle egyet, hanem, azt Írtam, hogy amiért a fronton együttharcolunk a Szovjettel, még nem kell enyhébbnek lennünk vele szemben a hinterlandban). A második világháború után Göndör ismét szembekerült a kommunistákkal és lapját már a negyvenes évek vége fele kitiltották Magyarországról. A new yorki szélső jobboldali lap, most cikkemre válaszolva azt Írja, hogy Göndör a lapjában az 1919 junius 24-i ellenforradalmárok kivégzését követel.e. Nem mondaná meg, hogyan tehette ezt, mikor 1919 junius 12-én a Lnin fiuk elöl már Bécsbe menekült s lapját Kun Béla bizalmi embere vette át? S a new yorki hetilap cikkirója miért tümjénezte G' ndör Ferencet még a harmincas években is az általa Göndör lapj ba irt cikkekben, ha ezt a szörnyűséget tudta róla? Göndör amennyiben módja volt, minden üldözőt'ön segített a kommun alatt s emiatt is szálka volt a korrmunis'ák szemében, a kommiin uUn r-edig a Magyarországi Ujiágirók Egyesülete há(Folytatás a 4-ik oldalon) MINDEN MAGYARRA SZÜKSÉG VAN! Az utóbb években nem kevesebb, mint hét amerikai .magyar hetilap szűnt meg, mert nem részesült abban a minimális támogatásban sem, amely az üzemi költségek fedezésére szükséges. Áz Egyesült Államok hét városában nincs többé magyar lap, amely az Isten áldotta magyar nyelv ápolója és a magyar összetartás egyik főtényezője volt az illető körzetekben. Félő, hogy meg további amerikai magyar hetilapok esnek áldozatául annak, hogy vannak magyarok akik annyit sem tesznek meg a magyarságukért, hogy a csekély előfizetésükkel támogassák a helyi magyar lapot, amelyben "nyelvében él a nemzet" és amely a magyarság boldogulását, előrehaladását, egyházi és társadalmi életét szolgálja minden sorában, minden betűjében. A BETHLEHEM1 HÍRADÓ a Lehighvölgy egyetlen magyar újságja egy emberöltőnél hosszabb idő óta. Egész nemzedékeket szolgált évtizedeken át a születéstől s házasságtól a sírig, .mindenkor teljes hűséggel és odaadással. Minden helyi hirt, eseményt megirtunk, lelkes amerikai magyar szellemben kommentáltunk és beszámoltunk minden törvényről, rendeletről, exisztcnciálisan fontos ügyről, amely az amerikai magyarságot érdekli. Ezt akarjuk tenni a jövőben is szívvel lélekkel és hasznára lenni körzetünk magyarságának, de a köztudomás szerint folytón emelkedő költségeink miatt kérnünk kell MINDEN EGYES LEHIGHVöLGYI MAGYAR közreműködését a Lehighvölgy hazafias amerikai és hazafias magyar lapja fenntartásának érdekében. Ugv tudjuk teljesíteni továbbra is a magyarságot szolgáló missziónkat, ha a Lehighvölgy miniden tmagvarja előfizetésével hozzájárul a lehigfcvölgyi magyarság lapjának fenntartásához. Külön is ki akarjuk mutatni hálánkat azoknak, akik újonnan csatlakoznak előfizetőink sorába, hogy pótolják azon sainos, igen naq^szamu. régi lehighvölgyi .magyarokat, akik elköltöztek az égi hazába: MINDEN ÚJONNAN JELENTKEZŐ ELŐFIZETŐNKNEK • • • • EGY GYÖNYÖRŰ MAGYAR HANGLEMEZT adunk AJÁNDÉKUL, melyet tetszése szerint választhat ki, ha csekély $5.00 előfizetésével egy évre megrendeli a HÍRADÓ T. A magyarság közérdekének tesz eleget minden Lehighvölgy-i .magyar, aki előfizetésével hozzájárul ahhoz, hogy a mgayarság hallathassa hangját körzetünk helyi kérdéseiben és a magyarság minden más ügyeiben s harcolhasson tovább Magyarország szabadságáért. Uj előfizetőinkhez is hétről hétre bekopogtat majd a HÍRADÓ, egész éven át szolgál mindenféle fontos és érdekes olvasnivalóval és ezenfelül, ismételjük. MINDEN UJ ELŐFIZETŐ EGY SZÉP MAGYAR GRAMOFON- HANGLEMEZT KAP TELJESEN INGYEN! Minden magyar testvérünk segítségére, előfizetésére szükség van, hogy a HÍRADÓ minél sikeresebben szolgálhassa magyar hivatását, a LEHIGHVÖLGY MAGYAROK NAGY CSALÁDJÁNAK boldogulását és magyarsága fennmaradását! Kérjük kedves előfizetőinket és barátainkat szerezzenek minél több uj előfizetőt lapunknak s hívjuk azon Lehighvölgy-i magyar testvéreinket is, akik eddig még nem fizettek elő! MINDEN LEHIGHVÖLGYI MAGYARHOZ szól a felhívásunk és hisszük, hogy nem akad Lehighvölgy-i magyar aki ne fogadná azzal a megértéssel, amit magyar érzése sugall szivének! Honfitársi szeretettel A BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala Amerika és a szabad világ ünnepli John H. Glennt John H. Glenn 40 éves Marine ezredes, az első amerikai Űrrepülő február 20-án — mint mull héten lapzártakor röviden Jelentettük, — 4 óra és 56 perc alaíl háromszor repülte körül a földel 1 7,430 mérföld óránkénti sebességgel. Öt mé. földre a várakozó hajóegységektől szerencsésen leszállt az Atlanti Óceánba. Alig negyedórába telt, amikorra helicopterek érkeztek és a várakozó anyahajóra szállították a capsulát, melyből Glenn teljes egészségben szállt ki. Amerika tekintélye ismét magasan. . . Egész Amerika, de a többi föld rész lakói is lélekzet visszafojtva lesték a világtörténelmi Jelentőségű ut sikerét és Kennedy elnök röviddel Glennck az anyahajon való kiszállása után elsőül gratulált az amerikai nép nevében, melynek e.kölcsi önbizalmát óriási mértékben fokozza a nagy ut teljes sikere. Mindenütt a világon uj fényt kapott Amerika tekintélye. Kennedy elnök arra célozva, hogy Titov Szovjet repülő egy útban 1 7-szer repülte kö.ül a földet s hogy még óriási feladatok vannak hátra a világűr meghódítására, kijelentette: — Még nagy utat kell megtennünk a világűr versenyben és ké. sőn is kezdtük. Ez egy uj óceán, nekünk hajóznunk kell rajta és el -leéli érnünk, hogy senkivel szemcen se kerüljünk második he.yre. A Cape Canaveralon s a világ különböző pontjain elhelyezett megfigyelő állomásokon szazak vettek részt a repülés és értékes tudományos eredményei biztosításában s az elnök nem. alap nélkül mondotta, hogy ‘mindnyájan dolgoztunk azon, hogy ezt elérhettük”. Mindenki szívszorongva ieszketett a hősi vállalkozás ko.unk egyik legnagyoou-b drámai eseménye sikeréért, Amerika dicsőségéért. •v Kruscsev ajánlata A világ minden részéből, államfőktől érkező gratulációk között volt Kruscsevé is, aki felajánlotta, hogy Amerika és a Szovjet működjenek együtt a világűr kutatásában. Ezt Eisenhower exelnök már régebben felajánlotta, de hiába. Most, hogy Amerika megmutatta, hogy szintén tud, — mondotta sajtókonferenciáján Kennedy elnök, — jelentkezik Kruscsev í AZ ACÉLIPARI TÁRGYALÁSOK A Pittsburghban február 14 óta a union és a gyárak képviselői között folyó tárgyalások, amelyek a junius 30-án lejáró kollektiv szerződés megújítását célozzák, egyes források szerint kedvező mederben haladnak, noha a lényegi kérdésekben még nincs számbajövő közeledés. Azt hiszik, hogy a jövő héten ezekre is sor kerül, ami aztán fordulatot fog jelenteni tíz ügyben. Ezzel szemben George Meany, az AFL-CIO elnöke kijelentette, hogy a tárgyalások távolról sem folynak oly kedvezően, mint némelyek hiresztelik. Meany tiltakozik az ellen is, hogy Goldberg munkaügyi államtitkár ‘‘beavatkozni törekszik” a tárgyalásokba, azon a címen, hogy a sztrájk elkerülése, valamint olyan egyezmény, amelv hátráltatná az árak és bérek állandósulása lehetőségét, ellenkezik a nemzeti érdekkel éa inflációs veszélyt rejt rr.af&bftfi. (Goldbtrg tudvtl«v4«n ő aJánl fel együttműködést". . . Válaszában készségét nyilvánította, de Washingtonban nem sokat várnak a Szovjettől e téren. Az elnök Glennhez repül i ! Glenn február 23-án tért vissza Floridába a különböző orvosi vizsgálatok után. Ugyanazon napon Kennedy elnök Glenn családtagjai kíséretében odaérkezett és a ‘‘Distinguished Service Medáliái” tüntette ki a hős Űrrepülőt. Utána Glenn sajtókonferenciát tartott, amelyen közvetlen naj gyón rokonszenves, teljesen poznélküli modorban adott felvilágosításokat utJáról. I A washingtoni diadalul Hétfőn, február 26-án Zuhogó esőben érkezett meg Kennedy elnök Glennékkel /Washingtonba. £íhol nagy parádés bevonulás volt a Fehér Házhoz, majd onnan a Capitolhoz. Százezrek álltak a szakadó eső dacára az útvonalon és ünnepelték Glennt, aki nyitott autón tette meg az utat a kongresszus épületéig. Mellette csa: ládja és Lyndon Johnson alelnök aki helyettesítette Kennedyt, akit a Voice of America 20 éves juj bileumi ünnepsége tartott távol ez ünneplések részétől. Emberileg is rendkívül rokonszenves Glenn a kongresszus két háza előtt rövid, közvetlen, megnyerő hangú beszédet mondott. Máskor csak idegen államfőket vagy tábornokokat lát vendégül az ülésén a kong.esszus, de Glennel, kivételt tettek. Megjelenésekor felállással üdvözöltek s a tiszteletadás később is spontán mégis' métlődott. Szamos mondatát hatalmas taps kísérte és általános becslés szerint évtizedek óta nem volt senkinek ily, túláradó, lelkes ovációban része a kongresszusbein. Amerika szivét felemelte a dicsőség amelyet Glenn és munkatársai szereztek számara és szivébe zárta e dicsőség meg- i lestesitőJét, aki emberileg is minj denkire, a tízmilliókra, akik televízión figyelték, a legjobb benyomást tette. Glenn sikerét rövidesen újabb amerikai Űrrepülők útja fogja követni és erős a bizalom* nogy Amerika tudósai és szakavatott űrrepülői eredményekben túl fogják szárnyalni a Szovjetet. I Kennedy elnök kívánságára kiséri figyelemmel az acélipari bértárgyalásokat.)---------------ooo--------------VIZSGÁLAT A FELHALMOZOTT HADIANYAGOD ÜGYÉBEN Kennedy elnök kezdeményezésére a szenátus vizsgáló bizottságot küldött ki annak tisztázására, hogy a berlini válsággal kapcsolatban túlsók hadianyagot halmoztak fel s hogy ennek kapcsán a spekuláció nem jutott e helytelen nyereségekhez? A felhalmozott anyagok ára mintegy 7.7 billió dollár volt. A vizsgálóbizottságot a szenátus hadügyi bizottsága küldte ki és elnöke Stuart Symington (dem. Mo.) szenátor. DISSZIDÁLÁSI KÍSÉRLETÉRT EGY ÉVI BÖRTÖN A győri járásbíróság egy évi börtönbüntetésre ítélte Zapecza | Jánosné győri lakost, mert Nyupitr« tkwt menekülni. ROBERT KENNEDY: KELETEUR0PA MEG FOG SZABADULNI A KOMMUNIZMUSTÓL Robert Kennedy íőállamügyész Rómában feleségével együtt ki-' hallgatáson jelent meg János pápánál, aki hosszabban szívélyesen elbeszélgetett velük. Tárgyalt az újonnan alakult olasz kormány fejéveL tantani ke.esztény demokrata miniszte.elnökkel is, aki Henni baloldali szoc.ahs.a partja külső támogatásival toDO népjóléti törvényt Készül megszavaztatni a parlamentben. Ígéri, hogy Olaszország továbbra is a Nyugat hűséges szövetségese marad. (Nenni támogatása aggályos, mert bár különvált Togliatti kommunista vezértől és a kom.i.unista párttól, nem szakított velük.) ■ Bonnban Robert Kennedy két órán át tárgyalt Adenauer kancellárral Kennedy utóbb kijelentette, hogy a kancellár nehezményezi, hogy az Egyesült Államok nem beszél eleget arról, hogy a Szovjet miként nyomja el Kelet Németország 16 milliós népét. (Adenauer hir szerint egy legutóbbi látogatójának kijelentette, hegy ''ha Afrika népeit akként kezelnek, mint Középeurópa népeit, óriási felhördülés volna".) Egy berlini diákgyülésen kijelentette Robert Kennedy, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában fegyveres harcba bocsájtkozni a német Egyesítés érdekében. A főállaumigyész fivérével Edward Kennedyvel meglátogatott egy Bonn melletti menekült tábort, ahol kelet-németországi menekültekkel beszéltek. Kijelentette, hogy “a mi életrendünk a szabadság és ez lesz a jövő életrendje. S mert igy van, — tette hozzá, — Keleteuropa is meg fog szabadulni a kommunizmustól. Az igazság a mi oldalunkban van és ha bátrak vagyunk, győzni fogunk". Robert Kennedy Bonnból Hollandiába utazott, ahol a királyné fogadta és Uj Guineáról tárgyalt, amely gyarmatot Indonézia magának követeli Hollandiától. — ^Washingtoni lapok sze int a főállaimügyész mindinkább Kennedy elnök egyik tanácsadójává rukkol all.)
