Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-09-01 / 35. szám
______i_ The. ... Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen társadalmi hetilap. Vol. XXXIX. Évfolyam 35-ik szám AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAO PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szánig ára 10 cent BETHLEHEM, PA., 1961 SZEPTEMBER 1 LABOR DAY napján, a Munka Ünnepén meghajtjuk a zászlót azok előtt, akiknek köszönhetjük Amerika mai nagyságát, gazdagságát és világpolitikai szerepét. Értjük ezt nemcsak a fizikai munkásokra, nemesek egyetlen rétegre vagy ha úgy tetszik egyetlen osztályra, hanem Amerika egész népére, mindenkire, aki jóra való alkotó munkával hozzájárult és hozzájárul Amerika fejlődéséhez, gyarapodásához, szellődéséhez, gyarapodásához a fehérgalléros hivatalnokokra, akik nagy részben kevésbbé kedvező jövedelmi viszonyok között élnek s a szellemi munkások más faj tájára is, tudósok;a, mérnökökre, tanárokra, politikusokra, írókra, stb., sőt magukra a tőkéjük kockázatával beruházásokat, vállalatokat létesitő és ezzel Amerikát gazdaságiing erősítő munkaadókra is, amennyiben a kölcsönös, emberséges méltányosság alapján állnak alkalmazottaikkal szemben és ekként az osztály uralom nélküli, uj Amerikának, a jövő azon szabad, szociális, individualista Amerikája eszméjének támogatói gyakorlati építői,amelyben senki a dolgozni tudó s akaró ember nem lesz proletár, hanem jó polgári életviszonyok közt, létbiztonságban élhet. Olyan időknek megyünk elébe, amikor fokozottabb mértékben szükség lesz az egyoldalú, leszűkített osztály gondolkodás mellőzésére, ha meg akarjuk tartani Amerikát a szabadság, az emberi jogok országának. A technika újkori csodái, különösen az automation, a gyári termelésnek mind inkább önműködő gépekre való alapozódása előbb-utóbb illuzoriussá teszi az osztályok szerinti gondolkodást. Ahhoz, hogy a termelés és fogyasztás körforgása fenntartható legyen, szükség lesz nemcsak termelésre, de a tömegek megfelelő fogyasztási képességére s Így; olyan gazdasági életviszonyokra, amelyek az egymáshoz tartozás1 s az egymásra utaltság alapján az “élni és élni hagyni” lehetőségét biztosítják munkás és munkaadó számára egyaránt. A kommunisták azt hirdetik, hogy az automation fogja csinálni a kommunizmust. Az egyéni szabadság légkörét életelemükként nélkülözni nem hajlandó individualistáknak régi osztályhelyzetükre való tekintet nélkül össze kell majd fogniok, amikor az automation és más nagy technikai újítások, köztük idővel az atomerő békés ipari felhasználó-j sa oly nagy mértékben talál már) alkalmazásra, hogy uj társadalmi módokat kell majd keresni a termelési káosz és az éhségforrada-j lom elkerülésére. . . S addig is( nem szabad kicsinyes osztály-1 szempontok szerinti politikát csi-j nálni. Nem szabad, hogy a Halleckek és Dirksenek szűk-, keblű és rövidlátó politikája érvényesüljön, amely sokalja még' azokat a túlságosan is mértéktudó, szerény, szociális reformokat is, amelyeket a Kennedy adminisz tráció tervez és a megnövekédett felfegyverkezési kiadások következtében azoknak megszorítását szeretné elérni. Felejtik ezek az összhangrontó politikusok, hogy Amerika gazdasági életének mai építő szellemét, a unionok és a munkaadók közötti viszonylagosan kevésbbé harcias, mondhatni együttműködő viszonyt F. D. Roosevelt elnök szociális politikája indította el és érte ezen a napon illik tisztelegni emléke előtt. S követni kell szociális politikáját, törvényalkotásait; nem mellőzni Kennedy szociális javaslatait, hanem megszavazni, sőt inkább szociálisabbá tenni azokat és erőteljesebben folytatni a roosevelti New Deal politikáját, ami szellemi sikon legjobb ellenszere a kommunista lélekhalászatnak, kivált hogy Kruscsev a Szovjet kommunista pártjának most kibocsájtott és áz| októberi pártkonferencián elfogadásra kerülő uj programingában olyan kedvezéseket, vívmányokat ígér a munkásoknak, amelyek megvalósulásuk esetén fölényt jelentenének az amerikai életszinvpaíülál szemben. Eszmei téren ekörül megy a nagy' harc és az egyéni szabadság világának ebben nem szabad alul. maradnia* * » A LEGSZÉLSŐBB amerikai magyar jobboldal egyik igen exponált iró és újságíró tagja, cki főként angol nyelvű, szerfölött terjedelmes röpiratokkal és az azokban előforduló, a Szálási korszakbeli vad izgatásokra emlékeztető kirohanásaival, valamint közbecsült amerikai és köztudottan antiketmimunista amerikai magyar politikusok elleni vakmerőén igaztalan támadásaival keltett a magyarság számára fölötte kínos feltűnést, levelet irt az “56-os Magyar” cimü hazacsalogató kommunista new yorki újság sze kesztőségéhez. Erről a New Yorkban megjelenő havi újságról ismételten irtunk itt és megállapítottuk, a szerkesztők neve nem szerepel sehol a lapon és hogy egy new yorki és egy torontói postafiók a szerkesztőség cime, kiadóként pedig az "56-os Magyarok Szövetsége” cimü állítólagos alakulat szerepel, amelynek alakuló gyűléséről hosszú tulósitást közölt a lap, anélkül, hogy megnevezte volna ki az elnöke, kik a tisztviselői, írni a cime az irolájának és hol vannak a tulositásban közölt helyi csoportok? Megjegyeztük, hogy erre nézve alkalmasint a bulapesti kommunista erőszakkormány washingtoni képviselete tudna közelebbit mondani és idézetek sorával mutattunk rá arra, hogy a lap ^ízt állítja, hógy a múltak hibáit sikerült rendbehozni és most már minden jól van Magyarországon, nem úgy mint itt Amerikában, ahol rosszul megy az 56-os emigránsok dolga, stb. Figyelmeztettünk arra is, hogy a lap nem Kádár Jánost, a nemzeti önrendelkezésért meghalt magyarók ezreinek árulóját, Nagy Imre és nagyszámú társai kivégeztetőjét, Bibó István és sok mások rabtartóját támadja, hanem -azon emigráns politikusokat, akik részben 1947-ben, részben 1 956-ban jöttek hazátlanul Amerikába, és akik;'között az 1956-os forradalom - töhj> .jelentős aktiv szereplője is helyet foglal. Ebből kitűnik, hogy akik a lapot szerkesztik “fából vaskarika 56-, osok”, a kommunisták áldozatait márják Kádár és elv társai helyett, ami egy magában is bizonysága annak, hogy a lapot kádáris-, ta kommunisták szerkesztik. . ! Ezeknek címére a következő levelet irta a szélsőjobboldal kétnyelvű sztár újságírója, miként az az “56-os Magyar” legutóbbi számában feltűnő headline alatt szóról szóra megjelent: ‘ 'Szerkesztőség “56-OS MAGYAR" P. O. Box 98, Postal Sta. E Toronto 4, Ontario, Canada 1961 julius 4-én Igen tisztelt Honfitársaim: j “Nagy érdeklődéssel olvastam múlt hó és első kiadványukat. Én anti-kommunista vagyok és a kapitalizmust értékesnek találom, annak ellenére, hogy nagyon sok hiba van benne. Ugyanis szerény nézetem szerint más gazdasági rendszerek* még rosszabbak. "Mellékelten csatolom: fenti szá műk egy példányát, ahol I 0 pontot megjelöltem. E pontoknál na-j gyón is fején találták á szöget. | Lapjuknak a megjelenése — és remélem folytatása----ismételtén a Nyugatnak az erkölcsi csődjét bizonyítja, de különösen azoknak a “magyar."...politikusoknak a :sődbemene telet, akik amerikai dollárral le vannak fizetve. I “Mellékelten küldöm e.gyik cikkemet “ChjisinvaS' Message to the kremlin" él egy másik meg*' jegyzést. Igazuk van a nagy ne kézségeikkel, de biztos vágyó] benne, hogy lesz egy 56-os ma gyár, aki megfelelően tud ango ’uh Kérném, hogy ezt a cikke átolvassa s ami legfontosabb át gondolja. Ugyanis ott egyes mon datoknak, sőt szavaknak töbl jelentőségük van, mint ezeknek : lejárt politikusoknak egy évi pa pagájkiabálásuk. Mint nyomtatványt több cikke met küldtem el. Kérem a Kenne dv elnökhöz, Kennedy igazság ügyi miniszterhez és a bevándor Jási hatóságokhoz intézett nyil levelemet elolvasni. A múlt na pókban kaptam egy választ a. elnökhöz irt levelemre, melyr< válaszolni fogok esetleg a mi he tilapunk nyilvánosságra hozza. “E válaszban az “56-os Ma gyárt is meg fogom említeni s ab ból egy másolatot fogok megkap ni. “Mellékelten $1—, mint eg} évi előfizetés. Befejezésül mé' csak annyit akarok megjegyezni hogy lehetőleg tényeket hozza nak, amelyek a békeakaré népek nek az érdekeit előmozdítják i imondiák meg az igazat, tekinte nélkül arra, hogy kinek fái az. Az igazságot hajlítani lehet, dt sohasem megtörni. “Várjának következő levelemre Hazafias üdvözlettel- ’ Itt következik a szélsőjobból dali sztár ujságiró teljes neve és cime szintén csak postafiók, mini a kommunista hazacsa'ogató írsálban, — amely egyik legjobb helyén érezhető büszkeséggel közli a levelet. . . Mi nem Írjuk ki nevét, mert szeretnök elkerülni, hogy ez az Írás személyeskedésnek lássék. Mi elsősorban eszmékért harcolunk. * * * HASONLÓ hasonlónak őrül, (similis simile gaudet) vagy ahogy magyarán mondják kinek a pap, kinek a papné. S ha már itt tartunk, utaljunk arra, hogy úgyanaz a szélső jobboldali sajtócsillag, aki ilyen elismerő és kooperációra való készséget sejtető hangon levelez a hazacsalogató kommunista szerkesztőkkel, a legszélsőbb legfortelmesebb gyalázkodás hangján irt az emigráció egyik papi vezetőjéről egy nyilvánosan árusított röpiratában. Nem emlékszünk hogy valamely exponált kommunistával, például Kádár Jánossal szemben valaha is csak megközelítően kemény, brutális hangot használt volna . . . Régóta figyeljük, hogy egyes szélsőjobboldali szócsövek tízszer annyit támadják a józan középút embereit, mint a kommunistákat és különösen azokat, akik nem hajlandók igazoltnak látni azt, bogy Horthy már amúgy is elég késői fegyverszüneti kérése után is folytatták a reménytelenné vált háborút, vágóhídra küldték tovább a magyar katonafiukat és ugyanoly feleslegesen Dsszebombáztatták Budapestet és lakosságát. Kigyót békát kiáltanak ezekre, ahelyett hogy végre belátnák súlyos tévedéseiket és szerényen javulást fogadnának, nem vezetni, hanem egy kissé vezekelni akarnának. . . És hogyan jönnek az ezek az urak ahhoz, hogy a demokratikus Myugatot vagyis Amerikát piszkeijük, hogy “erkölcsi csődbe iutott.” Nem tennék e jobban, ha a saját házuk előtt sepernének semmint hogy elmennek egy kommunista hazacsalogató lapba becsmérelni a Nyugatot, Amerikát, amelyre azért haragszanak, mert Pearl Harbor után nem szövetkezett a japán támadók szövetségesével. Hitler Adolffal, hanem Hitler Adolf világuralmi imperialista tébolyától és bestiális erőszakaitól undorodva és a győzelem érdekében hagyta magát Hitlertől belekergetni a pillanatnyilas-, a pearl harbori hangulatban kisebb rossznak mutatkozó Szítaim karmaiba. . . (Folytatás a 4-ik oldalon) A washingtoni szenátus meg szavazta azt a javaslatot, amel} ■ szerint "béke-hadtest” alakul [ amelynek nagyobbrészt fiatal tag *fi jai idegen országokban fognál ’’ tartózkodni égy két évig, hogj [ ott rokonszenvet szerezzenek k! USA számára és gazdasági, kulturális és egyéb közérdekű ügyek ben segítségéire legyenek a lakos- 1 i ságnak. | A javaslat most a képviselőhái elé kerül. 1962 junius 30-ig 270C ! ifjút akarnak idegen országba ki’ | küldeni vagy legalább is begya. I korolni hivatására. Tudniok kel] i az illető ország nyelvét és isrr.er- 1 niök kell közviszonyait. Nem kap- Z nak tisztviselői fizetést hanem I csak költségpénzt, amely szűkén fedezi az eltartás költségeit. — Nincsenek mentesítve a sorozási kötelezettség alól. j A kongresszus tagjai nagyrészt megegyeznek abban, hogy a bé- I ke hadtest nagy siker, de nagy y| kudarc is lehet. Vezetőjéről, Sar.“] gént Shriver Jr.-ról általában igen l’ várakozásteljes a vélemény. — Melléje kiváló tudósokból hét j körzeti vezetőt neveztek ki * I 2,000-1 5,000 dollár fizetéssel. Ellenőrizni fogják az egyes orszá^ gokban lévő “kiküldött” békeharcosokat’ ’. A szervezet adminisztrációs kara 275 személyből '• áll.----------—ooo-------------AZ ORVOSNAK PÁRT AGITÁTORNAK IS KELL t LENNIE 3 A.: egyik nagy amerikai hir. ügynökség jele- lése szerint a bu; dapesti kommunisták napilapja a Népszabadság cikket közölt, J melyben azt a követelést állitot_ ta fel az orvosakkal szemben, hogy ne csak betegeik testi egészségével törődjenek, hanem leikével is és ha észreveszik, hogy va> lelki ellenérzéseket táplál a rend' szer ellen, figyelmeztessék a kom- 1 munizmus áldásaira és törekedt jenek lelkűket is “meggyógyita' ni".-| ------—OOO---' ä MEGHALT SZABÓ LÁSZLÓ PAPKÖLTŐ j Nt. Szabó László, az amerikai magyar lapokba irt lelkes haza- i fias költményei révén fölötte is- i mert és népszerű papköltő 81 -ik f \ életévében elhunyt Floridában, j1 Ormond Beachen lévő családi 3 házában. A hires sárospataki teológián tanult és 1905-ben jött Ameriká- 3 ba. Előbb New Brunswickon J (N. J.) majd más new jerseyi és J pennsylvaniai magyar központokban volt református lelkész. Néhány év előtt feleségével, Lévay . Margit ismert írónővel Hawaiiban f telepedték le, de legutóbb Floridában alapítottak uj otthont. Mindvégig fáradhatatlanul irta t verseit, amelyek az óhaza és a magyarság iránti rajongó szeretet ( füzében fogantak. Halálakor müj veinek kötetben való kiadásán . dolgozott s reméljük, hogy szép, . magyar szellemű versei könyva- 5 lakban az amerikai magyarság közkincsevé lesznek. • --------------ooo-------------ELHALASZTOTTÁK A SZOV- JET MEGHÍVÁSÁT BERLIN , ÜGYÉBEN VALÓ TÁRGYALÁSOKRA Lapzártakor jelentik: Washington és London, tekintettel arra r hogy Franciaország gyengeség- L nek tartaná, ha a Nyugat most .j kérne tárgyalásokat a Szovjettől j úgy határozott, hogy bevárják .1 az Egyesült Nemzetek szeptember . 19-én New Yorkban tartandó . közgyűlését,, amikor itt lesz az . angol és francia külügyminiszter j és akkor néhány nappal előbb .j nyugati hármas külügyminiszteri- j konferencián döntik el, hogy ;{ tárgyalásra hivják e a Szovjetet? .( Amenműben iay határoznának, ; érintkezésbe fognak lépni Gromyko Szovjet külügyminiszterrel, aki alkalmasint a közgyűlésre szintén New Yorkba jön. 40 MILLIÓ DOLLÁRT SZAVAZTAK MEG A “BÉKE- HADTESTRE” 76,500 TARTALÉKOST HÍVNAK BE OKT. 1-RE i Robert B. McNamara nemzetvédelmi miniszter közölte égj külön sajtókonferencián, hog> október I-re 76,500 tartalékosl hívnak be szolgálatra és pedig 46,500-at az Armytól (gyalogság) 23,600-at a légi erőtől és 6400-at a ten-rerészettől. (Navy). A Navy közölte, hogy a jelenlegi pénzügyi évben a kormány vezetése alatti "shipyardok’ , 52 uj hadihajót fognak építeni és 22 rém tipusu hadihajót modernizálnak. A gyalogsághoz behívott 46,- 500 fő közül 3-0,200 rezervista, 16,300 pedig a National Guard tagja. Kennedy elnök erre meghatalmazást kapott a kongresszustól. Arról hogy meddig kell szolgálniok, kijelentette, hogy a berlini válság időtartamára nézve nem bocsájtkozhatik jóslásokba. A nemzetvédelmi minisztérium oly hamar akarja ismét elbocsájtani őket, amennyire azt az önként jelentkezők és besorozottak szá mának növekedése megengedi. De utalnak arra is, hogy a kongresszusi határozat 250,000 ember behívását engedélyezi. A behivottak egyrészét tengerentúlra küldik, de hozzátartozóikat nem vihetik magukkal. Marine tartalék egységeket a nemzetvédelmi minisztérium nem hivott be, mert a Marine a saját hatáskörében intézi létszámának felerősítését. —----------ooo-------------KENNEDY NEM JÁRULT HOZZÁ NEW YORK-MOSZKVAI REPÜLŐJÁRATÓK RENDSZERESÍTÉSÉHEZ Kennedy elnök ' kijelentette, hegy a mosiani ieszült nemzetközi helyzetben nem tartja alkalmasnak az időpontot egy közvetlen New York—Moszkva repülőjáratról szóló egyezmény aláírására. Az e célból Washingtonba érkezett Loginov Szovjet-tábornok ismét visszatért Moszkvába, de előbb kijelentette, hogy az elnöknek ez a felfogása nem járul hozzá a USA és Moszkva közti viszony javulásához. .. — — -t -----------' - ■ ■ »1 GAGARIN PESTEN Gagarin az első orosz űrrepülő Szentistván napján Budapesten volt, ahol augusztus 20-án “kommunista alkotmány ünnenet” tartanak, hogy felejtessék Szent István emlékét. (.Mily rövidlátó balgaság és bumeráng I . .. ) Gagarin jelenlétét a Szovjet és a áommunista rendszer ünneplésének propagandájára használták fel. A fő-ünnepség, amelyen Gagarin is beszélt, a város ligeti Hősök Terén volt, bir szerint 160,-! 000 ember részvételével. Hányán voltak kirendéit résztvevők köz-, tűk? A múlt hét második felébe: élesedett a “berlini válság”, arr.e lyet —- Edward R. Murrow, a; , U. S. Information Agency (Voice 1 of America) igazgatója szerint aki most tért vissza berlini útjáról,— helyesebb volna ’ Kruscsex válságnak” inevezni, mert azl I Kruscsev idézte fel követeléseivel amelyekre a Berlin megszállásáról szóló szerződésben semm: alap nincs, sőt ellentétben állnak azzal. Kruscsev vádja Nyugat Németország ellen A feszültség fokozódását a Szovjet újabb jegyzéke okozta, amely azzal vádolta a nyugáti hatalmakat, hogy tűrik, miszerint a számukra Berlinbe nyitva allé légi utakat a bonni nyugatnémet kormány tagjai arra használják, hogy Berlinbe repülve, ott propagandát folytassanak a Szovjet és I a kommunista keletnémet kormány ellen, valamint hogy kéme- 1 két és szabotöröket csempéssze- 1 nek be Kelet Berlinbe és Kelet Németországba. A jegyzék felszólítja Amerika és szövetségesei kormányát, hogy foganatosítsanak azonnali lépésej két a nyugatnémet kormány “tör- I vénytelen cselekedeteinek megszüntetésére". A jegyzék ezt az 1945-ös berlini egyezmény megszegésének mondja és heves támadást intéz a nyugatnémet kormány eiier.. Többi közt súlyosan kifogásolja, hogy a Nyugat támogatja a “porosz revansista amilitarizmust amely — állítja a jegyzék, — a háborúban elszakított területek visszaszerzésén kívül arra is törekszik, hogy megrohanással elfoglalja Kelet Németországot és egyesitse az cssznómetséget, amint a nyugatnémet hadsereg kiépítése megfelelő fokot ért el. Washington erélyes válasza A nyugati szövetségesek visszautasítják a Szovjet azon fenyegetését, hogy korlátozná a Nyugat Berlinbe vezető légi utak használatát. A Fehér Ház nyilatkozata “ünnepélyes figyelmeztetés" a Kremlin számára, hogy a Nyugat Berlinbe vezető légi utak használatába való bármely beavatkozást “támadó akciónak’ ’ (Agressive Act) tekintené, amelyért a Szovjet kormányt illetné a teljes felelősség. A Fehér Ház teljesen elveti Kruscsev azon vádját, hogy a nyugati szövetségesek visszaélést követnek el a berlini légi utak használata tekintetében. Cinikus rágalomnak minősitik, hogy keletnémetországi kommunisták el-NÖVEKVŐ FESZÜLTSÉG BERLIN ÜGYÉBEN leni nyugatnémet akciókhoz repülőgépeikkel a legcsekélyebb segítő kezet is nyújtanák, A Fehér Ház figyelniezti “az egész világot" is, hogy "vegye" komolyan a Szovjet jegyzék alig leplezett aggressziós (támadó) iegenyegetését.” London és Páris hasonloképen súlyos fenyegetést látnak a Szovjet-jegyzékben, még azután is, hogy egy nappal későbben Ulbricht keletnémet kommunista első párttitkár és diktátor kijelentette, hogy az év vége előtt, a Szovjet és Kelet Németország között mcgköítendő különbéke létrejöttéig nem gátolják a Nyugat Berlinbe vezető légi utak forgalmát. Meg nem erősilett hírek szerint Macmillan angol miniszterelnök hajlandó volna elismerni a keletnémet kommunista erőszakkormányt. ha ennek fejében biztosítva volna a Nyugat-Berlinbe vivő utak szabad használata. ‘Washingtonban kételyek mutatkoznak aziránt, hogy még ha elismernék is a keletnémet kommunista kormányt, Kruscsev betartatná e a Nyugat-Berlinbe vezető utak szabadságára adandó garanciát. A keletnémet erőszakkormány elismerése Kruscsev azt akarja, hogy a "Nagy Négy” kössön békeszerződést mindkét Németországgal, de a nyugati szövetségeseknek eziránt számas meggondolásuk van. Többi közt az is, hogy a keletnémet szerződés aláírásával elismernék az Odera-Neisse folyoknál a Szovjet szerint véglegesített határt. A franciák hajlandók volnának ezt elismerni, de Washington álláspontja eddig az volt, hogy Lengyelország a háború alatt csak ideiglenes megszállásra s vette át a kérdéses német területeket és ha azok végleges lengyel birtokot a szerződés aláírásával elismerné, a nyugatnémeteknél nagy ellenérzést támasztana Amerika ellen. Közeli tárgyalások Berlin határ pontjain két világ katonái néznek farkasszemet egymással, bár a hangulat aránylag nyugalmas. De a kommunista határőrök szigorúan betartják parancsaikat és a múlt héten egy keletberlinit, tiki a Reichstag közelében a Spree folyó egyik csatornázott ágának vizébe ugrott, hogy Nyugat Berlinbe emigráljon, Liszása közben halálosan talált egy lövés. - — Augusztus 28-án Deem Rusk külügyminiszter közölte, hogy á feszültség levezetésére Washington és London mielőbbi tárgyalásokat ajánlott fel négyes külügyminiszteri szinten. DeGaulle változatlanul ellenez ilyen tárgyalásokat, noha Kennedy elnök levélben kérte meg az együttműködésre. Szerinte Kruscsev mesterségesen hozta létre a “berlini válságot", tehát neki kell kérni a tárgyalásokat. Siker esetén ezt á tárgyalást csúcskonferencia követné. . A külügyminiszteri konferen:ia a híresztelések szerint New Yorkban volna az Egyesült Nemetek szeptember 1 9-én összeülő közgyűlése kapcsán, sőt talán néíány nappal előbb, hogy sikerteenség esetén a Nyugat a közgyűlés elé vihesse, mint Rusk kijeentette, az “egész Közép-europa endezését”. Ez ügyben Rusk már . árgyalt az Egyesült Nemzetek :őtitkárával, Hammraskjölddel és Stevenson Amerikai E. N. delegátussal. Magyar körökben találgatják, rogy Rusknak egész Középeuropa rendezéséről szóló kijelentése magában foglalja e Magyarországnak, az 1956-os forradalomnak még mindig elintézetlen jgyét is? AZ AMERICAN MOTORS ÉS AZ AUTÓMUNKÁS UNION MEGKÖTÖTTÉK AZ ELSŐ ÚJFAJTA SZERZŐDÉST Az American Motors Corp és a United Auto Workers union aug. 26-án nyilvánosságra hozták, hogy hároméves kollektív szerződést kötöttek, amely tartalmazza az alkalmazottak történelmi jelentőségű részesedését a vállalat hasznából. Ez az első ilyen jellegű, kollektiv szerződés az autóiparban. A többi három nagy vállalat, amelyet (Walter Reuther elnök ugyanerre szólított fel, kereken elutasította az ily irányú megegyezést. A régi alapon való megegyezés iránt még folynak a tárgyalások, a Ford, General Motors és Chrysler gyárakkal s ha augusztus 31-én éjfélig nincs megegyezés, sztrájk lesz legalább a három nagy gyár egyikében. Reuther és Edward L. Cushon a American Motors Co. elnöke közölték, hogy a szerződés to* vábbra is tartalmaza a nagyobb termelési teljesítményért járó prémiumokat és a bérnek a megélhetési kiadások növekedése esetén való emelkedését. Eredetileg , a gyár ezeket törölni akarta, de csak azt sikerült elérnie, hogy . a megélhetés drágulása esetére szóló béremelésből valamit leal- j kudhatott. Az alkalmazottak tiz százalékos részesedést az adók levonása 1 előtt vonják le. A munkások 1 azonkívül három éven át évenként hat cent vagy a bér két és fél százalékát kapják béremelés ■ gyanánt. A szerződés egyik pontja körölirja a gyárigazgatóság hatás- ) körét akként, hogy a union nem diktálhatja a gyár üzleti politiká- i ját olyan céllal, hogy megnövelje , a munkások haszonrészesedésének nagyságát,
