Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-12-01 / 48. szám
The Függetle„ség S, Hmsaria,, Wee% SZOlyu^ sudulmi hetilap. Official Organ of the Hungarian Churches ami S ode tics of llethleh c m and Vid nity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matti May 18, 1923, at tbe I*o»t Office at Bethlehem, Pa„ undef the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANQUAGB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Egyes szára.* ára 10 cent BETHLEHEM, PA., 1981 DECEMBER 1 NYELVEBEN MAU YAB--SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 Vol. XXXIX. Évfolyam 48-ik szám DECEMBER 7-ÉN huszadszor fordul éve a pearl harbori orvtámadásnak, amely a japánoknak Hitlerrel való szövetkezese következményeként zudult Amerikára és emberéletekben és hadi eszközökben mé. heteden kárt okozott az Egyesült Államoknak, Tipikus hitleri agg:es:zló volt, ha Hitler sugallatára a japánok voltak is a megvalósítói. Hitler válasza volt ez arra, hogy Churchill nem állt köté nek az ajánlathoz, amelyet Rudolf Hess titokzatos angliai repü’öutja révén tett, hanem Amerikával együtt a Szovjetet segítette ellene. Anglia nem volt hajlandó kiegyezni Hitlerrel és meghagyni számára az európai uralmat, az “Uj Rendet”, amelyben Europa országai, köztük Magyarország is, E-egédnépek hazájává degradálódtak volna. Churchill, aki nem volt sem német hazafi, sem magyar hazafi, hanem elsősorban angol hazafi természetesen mindenekelőtt Anglia érdeket nézte és meg akarta nyerni a háborút. Ezért utasította el a hitleri “békét”, amely mega-i lázó feltételeket szabott Angliá-’ nak. De ezenfelül képtelenség lett vona békét kötnie Hitlerrel, mert annyi ártatlan országot rohant le és nyíltan hangoztatta, hogy Europa többi népiéire, mint alsóbbrendüekre az a feladat vár, hogy a felsőbbrendü német nép céljai számára feláldozzák szabadságukat, függetlenségüket. Persze Anglia európai tekinlélyi, politikai és gazdasági érdekei is közrejászottaá Church’ll elhatározásában, de nem lehet felejteni, hogy ha Churchill elfogadja az ajánlatot, az európai kontinens népei ma a hitleri nazi Németország vazallusai, cselédei volnának és Europa szélkeseg - liázainak oltárain a kereszt helyét a horogkereszt fóglalná el, miként azt akkoriban, Hitlernek 1. sz. főideologusa, Rosenberg jósolgatta az “1000 éves harmadik birodalom” dicsőségének koronájául. * * * MA EURÓPÁNAK a berfni fáiig elöretolodott Vasfüggönyön túli részén kommunista osztályuralom van, amelyet a győzelmes Szovjet kényszeritett fel a megszálló fegyvereinek erőszakával és az Atlantic Charter, Yalta és Potsdam megszegésével. De férhet e kétség ahhoz a régi megállapitáshoz, hogy az angolszászokat Hitler szörnyeteg! erőszakai és urnépi, gőgös imperialista mániája kergette a Szovjettel való szövetkezésbe, Stalin karmaiba? Hitler ország abló, függetlenség rabló erőszakainak és London és más angol nagyvárosoknak félévnél tovább éjszakákon áti bombázása után ; szó sem lehetett arról, hogy An- ] glia egyszerűen szemethunyjon fémjelezze Hitlert és az 1000 ’ éves birodalom létét. Az angol hazafiság azt diktálta, hogy aS> , tannal is szövetkezzék. Belzebub , ellen. Ezt tette és Hitler naiv vol- , tára és primitiv világ ismeretére , vall, hogy azt hitte, Anglia haj- . landó az életet elfogadni Hitler kegyelméből, hogy aztán Hitler , árnyékában milyen Hitler ke- ,, gyeiméből való exisztenciát foly- ■, tathasson. i ^ Hitler nem járt a világban és 1 nem ismerte az angolokat. Épp 1 úgy Amerikát sem, amelyről mindenki előre tudhatta, hogy szivé- I ben együttérez szigetországi test- > véreivel és lelki vívódás számára hogy nem ment még segítségükre. . . Hitler, a nagyhangú őspri- t mitiv dőrén maga sietett megöl- 3 dást hozni e. vívódásokra, ami- 3 [cor a szövetséges japánokkal l megtámadtatta Pearl Harbort: su- f galmazta a támadást és hadüze- t letet és ezzel végre behozta. ‘ Amerikát a második világhábo- < ruba, — nagy bakklövésével ma- t ja döntötte el végleg az erő- [ rgyensulyt az ellenfelei javára. | Kezdettől fogva nem hittünl a Hitler segítségével visszakapott ' magyar területek maradandc ; nyereség voltában, sőt nem titkol tűk félelmünket, hogy ha Magyarország meg nem fordul és nem áll semlegességi vagy angolbará! 1 alapra, tehertételnek tartjuk azokat a béketárgyalásokon, arr.ikoi mindent érvényteleníteni fognak, ami Hitlerrel függ össze, akár mennyire is igaza volt Magyarországnak a bekerevizió követelésében. Pearl Harbor napján aztán végleg befellegzett a remény minimumának is, hogy Magyarország valamit megtarthat majd a visszakapott sajátjából, ha nem áll át s ezért zondolunk, mint amerikaiak és mint magyarok kettős átkos érzéssel erre a gonoszraj tütésre. , * * * ÉPPEN MOST olvassuk az egyik amerikai szélső jobboldali hetilap vezércikkében dr. Ráttkay R. Kálmán tollából a következőket: “Immár 16 éve vagyok emigráns és hogy az vág vök, köszönhetem k:zárolag Churchillnek, Rooseveltnek és végül mindkettejük barátjának, a “good old Joe”-nak. Sztálinnak.” A oearl harbori évfo dúló közeledésének e napjaiban különösen furcsán hat ez a kiielentés, amely teljesen megfeledkezik arról, hogy bizonyos Hitler nevezetű egyén is létezett a világon. A hosszú vezércikkben egyetlen egyszer sem történik emhtés a nevéről. Pedig Rá*t"kay R. Kálmánnak illenék eml ’kezrne re~, hiszen főszerkesztője volt az egyik pesti szélső jobboldali na-^ pilapnak, amely a hitleri Német-, országért a legodaadóbb sajtcrsatlósi és kollaborátori buzga-! lommal lelkesedett és Hitlerék támogatásában részesült. Sőt Ráttkay R. Kálmán volt az az egyetlen magyar, aki od'ig is elment a náci talpak nyaldosásá-j ban, hogy “Hitler, Euro a meg-’ mentője” címen testes kötetet adott ki és ellentétben Kossuth Lajossal, aki a nemzet nagysága előtt borult le, egész könyvben adta Adolfnak tudtára az ő iránta való hodoló érzelmeit és imádatát. A “kizárólag” szó tehát legkevésbbé Ráttkai R. Kálmán részéről van helyén, mitöbb az hogy Hitlert egyszerűen kifelejti a második világháborúból, azt gyanittatja, hogy még most is gyengéd érzésekkel viseltetik em-| léke és tanai iránt. . . Meggyőződésünk, hogy Rátt-' cay ur az 1 945-ös meneküld halmazállapotát mindenekelőtt önmagának, nem pedig Churchilllek vagy Rooseveltnek köszönteti. Legyen szives és verje ki ;zt a fejéből. Sem Churchill sem Roosevelt nem mondotta nek', logy dühödt szenvedélyességgel szerkesszen nyilas napilapot és todoló könyvet Europa “cézár *árol, aki mellesleg azt tervezte, togy győzelme után a Dunántúlt dcsatolja, mert oda szerinte a ivábok hozták a kultúrát. Még sak menekülnie sem kel’ett vol:a Szálasival, ha nem akart volna iszobajnokként úszni a náci írral. . . Ráttkay ur nem mártír, hanem :lső osztályú hitleri társutás volt is ennek itta meg a levét. Sorsa iránylag nem is rossz, hir szerint ■gy müncheni német kiadóvállaatnál dolgozik, ami sokkal előíyösebb, mintha az amerikai hadrezetőség nem hagyta volna ütni a lapjának háborús és embeiesség elleni viselt dolgaiért. . . * * * 5TALINT tényleg lehet vádolni nert a Molotov—Ribbentrop szer ődéssel Hitlernek megadta a öld lámpajelet második világháoru húsz milliós vágóhidjának linditására. De Ráttkay ur é3 1 ársai akkor nem zúdultak fel az abnormis szövetkezés" nnatt, llenkezőleg lapjaikban bólogat- 1 ak hozzá. Sőt akkori igen szava-1 i ihető vezető emigráns politiku-1 1 ok szerint aksdtsk nem kis sz&m-l mai, jobboldali ujságirók, akik koktéloznia j 'rtak a pesti Szovjet követségre. . . Bűnös volt Stalin abban is, hogy megszegte, kijátszotta az Atlantic Chartert és a yaltat és potsdami egyezményeket, ame-t lyek szabad önrendelkezést igér-J tek az összes népeknek, győzök-j nők és legyőzőiteknek eg aránt. J Azt állítja Ráttkay, hogy Chur-i chili és Roosevelt Teheránban eladták Magyarországot és kiváltképen Roosevelt ob'an kije-1 lentést tett, amely területi nye-' 1 esésegekkel kecsegtette a Szovjetet. Nem tudjuk, hogy ezt hogyan értette, mert ellentétben' volt a Teherán előtt kelt Atlantic) Charterrel és a Teherán utáni, yaltai szezződéssel, amelyek Írásban megörökített kikötések vo'tak a népek önrendelkezési jogaira nézve. Roosevelt Potsdamot már nem érte meg, Churchill pedig alig egy évvel később Amerikában tartott hires, történelmi beszédében már rámutatott arra, hogy 1 Europa keleti részében leéreszke- : dett vasfüggöny mögött rendőr- ' állami uralom dúl. . . Azóta is 1 többször emelte fel szavat az or- ^ szágok szabadsága érdekében s 1 most alkalmasint már azért hall- ^ gat, mert messze túl a 80-ik évén 1 már nem vesz aktiv részt a világ- ‘ "'olitikában. Nemcsak Ráttkay, de ^ számos más 1945-ös emigráns ^ ’s azzal áltat másokat. de ta- ^ ’án önmagát is, ho~y ők~t Chur- * chili és Roosevelt te'te emigrán- 5 sokká. Zokon veszik Churchilltől és Roosevelttől, hogy .nem te- « kintették Magyarországot a há- > ború központi problémáiéul, ha- f nem mint angol és amerikai ha- t Zafiak mindenekelőtt a hazájuk számára akarták megnyerni a vi- I lágháborut. Nem tartott'k azt a t legfontosabb problémájuknak, 1 hogy Magyarország, ahol végül c még múlások is kerültek uralom- c ra és hosszabbították meg a vé- s rontást, annyira sé tét len érdé- t kekkel kerüljön ki a háborúból, t mint ha bent sem lett volna, ho- I lőtt hadat üzent Angliának és r Amerikának és még csak “co- a belligerent”, utólagos szövetséges sem volt, hanem nyilasai az utol- r só percig kiszolgálták Hitlert. \ ♦ * • r HIBA volt, hogy Roosevelt beement abba, hogy Magyarország . -gyoldalu Szovjet megszállás alá ^ terül, de ebben részben nagy izerepe volt földrajzi fekvésé- V vak, amely a Hitlertől megtámalott Szovjet előnyomulási térjen feküdt, ahová Roosevelt nem ikart katonákat küldeni, mert ontosabb volt neki, hogy Nyu-ateuropa kerüljön angolszász negszállás alá, nehogy Stalin - isetleg az Atlanti Óceánig akar- C on előrenyomulni. ,n Roosevelt húzta halasztotta a ranciaországi partraszállást, ki; ■' karta várni, hogy a két szélsőség! R igymást üsse agyon és estik ami-J P :or látszott már hogy Stalin ■ h tgyonüti Hitlert, szánta el magát j n z 1944 junius 6-i franciaországi] lartraszállásra. Roosevelt erre k Loncentrálta az amerikai haderőt t Is nig Churchill foglalkozott egy, E >alkáni második frontos partra- 8 zállás gondolatával is, de nem n agaszkodott erősen hozzá, ami- k ;or Stalin ezt ellenezte. Neki is ránt Rooseveltnek, aki a japátok ellen is számított a Szovjete, a saját hazájának győzelme! olt a legfontosabb, az ing köze-i ebb volt hozzájuk, mint a kabát ) Ráttkay Kálmánnak, akinek sí apja még Horthy német puccsal b örtént elkergetése után is Hitler ti lvesztett háborúja vágóhidjára sí luzditotta a magyar katonafiukat, ai an a legkevesebb jogoa szemre- b anyást tenni Angliának és Ame- é: lkának. k< * * • ai ANNAKIDEJÉN hibáztattuk, ki ogy a Szovjet kizárólagos megíállása alá engedték át Magya-- r j rszágot, mert nem volt nehéz (Folytatás a 4-ik oldalon) t VÁLTOZÁSOK KENNEDY ADMINISZTRÁCIÓS VEZÉRKARÁBAN November 26|án nyilv ’nosságra- hozták az eWő nagyobb személyi változásodat Kennedy elnök tíz hónapos adminisztrációjában. A legjelentősebb változás ez, hogy az élnök felmentette l Chester Bowles |e!yettes államtit-! kárt a State Department 2 számú' vezető helyéről és nagyfontossá-j gu, más politika állásba helyezte át. De a hivatalos közlemény nem jelöli meg közelebbről uj állását. Utóda George W. Ball lett aki eddig a közgazdasági ügyekre specializált helyettes államtitkár, azelőn pedig Adlai) Stevenson ügyvédi irodatársa volt. Bowles távozásának hire régóta a levegőben volt, de cáfolták. Sokan tulradikáís baloldalinak tartották és egyiftek megvádolták azzal is, hogy kétes szerepet játszott az 1961 áprilisi cubai part-) laszállás ügyébe^. De Bowles azt hangoztatta, hog^r ellenezte a Xa-j landós kísérleted Avarell Harriíiant, — aki eddig Kennedy elnpk általános utazó követe volt Izzal a céllal, hogy főként keleti államokban, ahol bonyodalmait álltak elő, a helyszínen igyekezzék megvédeni az individualista, államok érdéléit, — segéd külügyi államtitkári állásra ka"ott kinevezést specializálva a távolkeleti ügyekre. Meg nem erőshe^t hirck azt komainálják, hogy jßowKs az ő heyén lesz az á'tallnos utazó követ :s tanácsadó főleg Délameiikára specializálva. Wa’ter P. M Connaugh, aki ;ddig azt az töltötte be, ] nelyre Harrimant nevezték ki, j ontos nagy követi állásba kéül. George McGee, a State Deíartment tervező tanácsának el-, löké első külügyi ál’amtitkár ett. Brooks Hays volt arkansasi lemokrata congressman, aki ed- < lig segéd külügyi államtitkát volt cecializálva a kongresszusi ügyek e, a Fehér Házba kerü’, mint az lnök külön asszisztense. Helyét rrederic G. Dutton ielenlegi el-' löki asszisztens foglalja el, mint dáliám titkár. Itt kell felemlíteni azt a feltüiő hiresztélést, hogy az 1962-es; riasztásokra egyes vezető köök azzal a tervvel foglalkoznak,1 ■ iogy New York államban Rocke-1 | el’errel szemben Dean Rusk je-1 snlegi külügyi államtitkárt lép-; , étik fel, mint demokrata kor- j nányzó jelöltet. ,--------------ooo-------------MEGHALT STYLES BRIDGES I ______ I Styles Bridges, new hampshirei l zenátor 63 éves korában elhunyt I íoncordon (N. H.) lévő ottho-1 ában. I Egyike volt a szenátus legbeolyásosabb republikánus teLgjaiak és vezető szerepet játszott ártjában, noha kifelé szeretett éttérben maradni, amikor kéyes elhatározásokról volt sző. s Már 36 éves korában New 1 lampshire kormányzójává vá- R isztották és két évvel később F. ) ). Roosevelt elsöprő választási r yőzelme dacára bekerült a sze- T átusba. Szeptemberben szivro- ' am érte és azóta volt beteg. |--------------ooo- ----- — \\i 52 HALOTT EGY REPÜLŐ ' KATASZTRÓFÁNÁL í _________________________ J k Egy Comet-4 tipusu argentínai ^ 'emélyszállitó repülőgép lezuant a Sao Paulo melletti repülő-. s ír közelében és mind az 52 uta-j i szörnyethalt. A repülőgépen, ^ mely Buenos Airesből New York ® a volt útban, 1 2 tagú személyzet " s 40 utas volt. Ennek a járatnak 0 özbeeső állomása Campinas, ® mely Rio de Janeirotól 400 J1 lométerrel nyugatra van. k A gép baj nélkül leszállt a re-, 1 iilőtéren, de három, perccel a n ilszállás után felrobbant a leve- l< >ben ,i 1 Ravasz Szovjet javaslat Genfben a bombakisérle-1 tek szüneteltetéséről ;- A Szovjet múlt héten közölti- hogy hajlandó résztvenni a nul !- leáris bombakiprobálás szünete- tetését cé’zó tárgyalásokon s; hétfőre, nov. 27-ére Genfben u. eí ra összehívták az erről a kérdés -! tői tárgyalásait hónapok óta szí. j- neteltető konferenciát.-j Az ajánlat, azok után, nogj- a Szovjet legutóbb több mint 3 bombakiprobálást hajtott vé-r j nem jött meglepetésként. In 1 kább úgy hatott mint a kom i munisták átlátszó, naiv taktikáj ’ -i nak újabb szemtelen bizonysága i1 A hétfői genfi konferencia: » Arthur Dean eddigi deltgátu képviselte Amerikát. A Szovje . hirtelen javaslatot terjesztett be ; további nukleáris boinbaki robá J lások szünetelíelésére/Washingto! .' ezt hűvösen fogadta, mint szin ,j tén annak jelét, hogy a Szovje .1 most, hogy elvégzett egy csórni t kipróbáló kísérletet, hajlandi . | c-gyidőre belemenni egy szünetel j telesbe és ezzel megelőzni, hog; Amerika is lebonyolíthasson égj kipróbálási sorozatot. Washington kifogásolja azt is hogy a Szovjet ezúttal sem tes; .említést a kiorobál'sok srüntetel tetésének ellenőrzéséről.---------------ooo STALIN PRÁGAI SZOBRA IS LOMTÁRBA KERÜLT Csehszlovákia is hívén Kruscsev vonalához megkezdte a destalinizálást. Mig Budapesten ai 1956-os forradalom döntötte le Stalin szobrát, Prágában mosl Kruscsev cseh janicsárjai tüntetj ték el Stalin képmását róla elnevezett prágai térről, persze kevésbbé harcias módon... A tél nevét is megváltoztatják, úgyszintén más utcák és gyárak neveit is, amelyek eddig Staünra emlékeztettek. Novotny elnök azzal a tervvel foglalkozik, hogy néhai Gottwald stalinista államelnököt kilakoltatjuk abból a mauzóleumból, ahová 1953-ban temették. •-------------------------ooo--------NEM TALÁLTÁK MEG A ROCKEFELLER FIÚT Jelentettük, hogy iNelson Rockefeller, New York állami rep. , kormányzó egyik leánya kiséreté! ben Uj Guineába repült, hogy I a nov. I 9-én ott eltűnt Michael- fiát megkeresse. A helyszíni nyomozások eddig nem vezettek eredményre és lapzártakor Rockefeller reményvesztetten visszaicpülni készül New Yorkba. A 24 éves Michael Rockefeller tudományos célokból ment Uj Guineába. A család felé őszinte részvét fordul országszerte.---------------ooo--------------KÉSZÜL MÁR A NAGY KARÁCSONYI SZÁM Nagy ünnepi számunk már készül. De tekintettel az ünnepeknek rohamos közledtére kérjük mindazokat a jóakaró pártolóin kát és támogatóinkat, akik a ka rácsonyi ünnepi számunkba jóki vánságot vagy üzleti hirdetést ki vannak elhelyezni, tegyék meg ezt legkésőbb december 18-ig, hétfő estig, hogy minden munkánkat szépen és lelkiismeretesen végezhessük el, Ünnepi nagy számunk, amely december 22-én, jelenik meg olvasóit bizonyára ki fogja e’égiteni úgy tartalmával, terjedelmével, mint Ízléses és szép kiállitásával. Az uj esztendővel a Híradó 40-ik évfolyamába lép. Nagy idő ez a magyarság odaadó kitartó küzde’mes, szolgálatában. Kérjük olvasóinkat támogassák lapunkat, amely t*?y helyi mint álta’ános hírszolgálatával és cikkeivel a legnagyobb mértékben törekszik közérdekű céljainak megfele'ni. Terjesszék lapunkat és szerezzenek uj előfizetőket, hogy fürgét len magvar sajtó hivatásunkat teljesíthessük t Az elnök több javaslatot is említett, mint amelyet meg kellene valósitani a feszültség enyhítésére. , Az elnök Adzhubei számos kérdésére válaszolt, sőt egyes kérdésekről rövid viták is alakultak ki. így többi közt az elnök szovátette a keleteuropai országok, Magyarország és társai önrendelkezésének, a szabad választásoknak ügyét is, de Adzhubei a szokott moszkvai mellébeszélő érvekkel válaszolt. Diplomáciai körök azt hiszik, hogy Kruscsev egyes kérdésekben tíjékozódni akart az elnök aktuális véleményéről és e célra az uisóairói interjú formáját használta fel. Az interjura teljes szövegének ismerte után még visszatérünk. Kennedy elnök a múlt hét régén fogadta Adzhubei moszkrai ujságirót, az moszkvai ‘Iz/esztia ” szerkesztőjét, aki Krus:sev veje. Hosszú ujságnyilatko:atban válaszolt kérdéseire. Megillapodás értelmében az “Izveszia” teljes terjedelmébben hozta tyilvánosságra az interjút, de \dzhubeinek az elnök szavaira idott vitatkozó megjegyzéseit is :özli. Az Egyesült Államokban csak a-unk zárta után teszik közzé a zöveget. Az eddiei értesülések szerint Cennedy elnök nyilatkozata ab>an a kijelentésben csu-sosodik :i. hogv a kommunista vilá-ruralni törtetés miatt nem állhat be gáti béke a világon. KENNEDY: A KOMMUNISTA VILÁGURALMI TÖRTETÉS MIATT NINCS BÉKE De Gaulle közeledik. A következő lépés a nyugat egységfront megformálására. — Adenauernek Macmillan ango miniszterelnökkel és De Gaulle elnökkel való tárgyalása lesz. Ellő zőleg azonban De Gaulle az elmúlt héten meglátogatta Macmillant és hir szerint enyhített azon felfogás'n, hogy KruscseweI, aki önmaga idézte fel a "berlini válságot", nincs értelme megoldásról tárgyalni. Legalább is hozzájárult a nyugati külügyminiszterek december közepe körül tartandó konferenciájához. Francia pesszimiz.rr.us A párisi “Le Monde” milliós példánvszámu napilap az Adenauer és Kennedy között tárgyalásokat elemezve. azt jósolja, hogy Kruscsev nem lesz hajlandó tárgyalásokat kezdeni a két államférfi által kiadott bulletin alaoján. Eszerint ugyanis nem fogják diplomácililag elismerni Kelet Németországot, nem az Odera- Neisse lengyel határt, valamint a Nyugat megszálló pozíciójának kruscsev által kívánt megváltozatását Nyugat Berlinben. “A járom napos tárgyalások során igyetlen uj szempont sem vetődött fel, ami kivezetne a berlini .álságból", — állapítja meg a ,e Monde. Magyar szempontból megállajitjuk, hogy csupán Berlin stáuszának tárgyalása leegyszerüsiené a napirendet, de nem oldja r.eg sem a németek, sem a Szövet befolyás alatt lévő többi keeteuropai országok önrcndelkezí- i szabadsaga kérdését és valóban tem lehet egvéb, csupán — mí:ént a N. Y. Times nevezi, — ‘ideiglenes kialakulásnál." ooo-------------TEGHALT DR. MEZŐ FERENC A NAGYHÍRŰ MAGYAR SPORT HISTORIKUS Budapesten, 76 esztendős koában elhunyt dr. Mező Ferenc, z újkori olimpiák hivatalos törénésze. Mező Ferenc, aki atléta, utballista, teniszező és sakkozó » volt, tevékenysége során 70 lönyvet irt az ókori és a modern ilimpiák. anyagáról. Ezeket a .önyveket a világ valamennyi ulturnyelvére lefordították és a épszerü soorthistórikus halála lőtt közvetlenül is, az 1 964-ben, 'okióban sorrakerülő olimpiász nyagán dolgozott. Mez'í Ferenc dr. elhunyta nagy észvétet váltott ki nemzetközi portkörökben, halálával pótol:atatlan vesztesség érte az olimíai eszme népes táborát.-------------O'* ' ' 00 MILLIÓ ÓVÓHELYEKRE New York állam parlamentjeién Nelson Rockefeller kormányó 100 millió dolláros pótköltségetés megszavazását kérte rádióktiv porhullás ellen védő óvó,elyek építésére. \ Az Adenauer nyugatnémet :- kancellár három napos washing- I- toni tárgyalásairól Kenn-dy els nőkkel közösen kiadott bulletin •j elsősorban Berlin kérdését tarti-| ja tisztázandónak és hangozhatja, hogv a tárgyaló felek között egység áll fenn arra nézve, miszerint biztosítani kell Berlin szabadsági gát és prosperitását. e A bulletin nem besz’l külön 'j Nyugat Berlinről és Ke'et Ber' | linröl. Ezt nyilv'n szándékos 'j óvatosságból teszi. Olyan módo• I zatokban történt megállapodás, 1 amelyek “békés utón Kozhatnak ri megoldást e válságban, ha a) *1 Szovjet részé.ől észszeiüs.'g nyil*1 vánul meg. ” 1 A NATO megerősítése t| A bulletin hajtgsulyozza a -I NATO megerősitésének szüksé• get, de nem beszél arról, hogy ez több nyugatnémet NATO alar kulatot is fog e jelenteni? r | A nómet egység kérdéséről, 1 csak másodsorban beszél a bulle, tin és azt a nemzeti önrendelke: zés alapján tartja megoldandónak . s arra az állásontra helyezkedik, hogy ez békés utón is megoldható “a Szovjetunió és szomszédai jogos érdekeinek figyelembevételével." A bulletinben Kennedy elnök védelmébe veszi Nyugat Német- j erszeágot és megállapítja, hogy "az ily nagyságú országok között; i az egyetlen, amelynek hadereje) j teljesen a NATO nemzetközi ke-j i rétéi közt, nemzetközi parancs- j | r.okság alatt áll fenn.” Elfúlt a német bizalmatlanság i A bulletin végül hangsúlyozza a lefolyt tárgyalások gyümölcsöző voltát a két ország közöttí egyetértés és eg->riEtnrmk0d0s erősítése szempontjából. I Washingtoni diplomaták sze- 1 rint igen jelentős közeledés jöt! létre és ha nincs is minden részletkérdésben teljes összhang, nagyrészt sikerült a németek aggályait és felréértéseit, amelyek kisebb I bizalmi válságnak is voltak, j mondhatók, eloszlatni. ' Ideiglenes kialakulás A N. Y. Times .nov. 26-i száma szerint Kennedy elnök és Adenauer a berlini kérdésre fek-j ; tettek a fősulyt és valamiféle, "ideiglenes kialakulás” lebeg szemük előtt, amely szerint a Nyugat nem diplomáciailag, ha^ nem a valóságnak tudom'sulvé-, ! telével (de facto) elismerné a) keletnémet kommunista erőszakkormányt annak ellenében, hogy ez biztosítékokat adna arra néz- I ve, bogy a Berlinbe vezető uta- I kát a Nyugat továbbra is szabadon használhatja, j A tudósítás a “nyugati szövetségesekről” beszél s ebből nem látni világosan, azt is érti e alatta, I hogy Nyugat Németország is de facto elismerné a keletnémet! . koommunista kormányt? KENNEDY ÉS ADENAUER TÁRGYALÁSAI ÉRDEMBEN CSAK BERLIN ÜGYÉVEL FOGLALKOZTAK
