Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-10-20 / 42. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh r alley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEW!

Entered as Second Class iljtter May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unJer the Act of March 3, 1879”.

NYELVÉBEN MAGYAR--SZELLEMÉBEN AMERIKA!

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................$5.00

Vol. XXXIX, Évfolyam'“ 42-ik szám

BETHLEHEM. PA.. 1981 OKTÓBER 20 1 ..................

Egyes szám,* ára 10 cent

KENNEDY ELVETI KRUSCSEV LEGÚJABB HAT PONTJÁT IS

Neither red, nor dead”

Kennedy elnök Chapel Hillen N. C.) diszdoktorátust vett át is ez alkalomból tartott beszédeién kijelentette, hogy az Egyénit Állaimok polgárai sem vöröek, som halottak nem akarnak enni, (neither red, nor dead), lanem élők és szabadok és a lagyományhoz és felelősséghez néltóak, ha ímeg akarjuk tenni őtelességünket itthon és a külöldön az elvakultsággal és őrüettel szemben. ” Kijelentette azt i, hogy ‘‘az amerikaiak sorsa iyilván az, hogy életünk nagyészét, ha ugyan nem egész éleinket bizonytalanságok, kihiváok és veszélyek között éljük le."

Utalt arra, hogy két ellentétes rő áll szemben egymással a aai világban s mindkettőnek aegvan a hatalma a másiknak elusztitására s kijelentette:

— Nem szolgáltatjuk ki a zabad világot, de egyben min!ent el fogunk követni, hogy a ilágot visszatartsuk attól, hogy lpusztitsa önmagát.

Hangoztatta az elnök, hogy ‘‘az merikai népnek nem szabad Téríteni hagynia magát azoktól, kik a világ uraivá akarnak leni. De, úgymond, veszélyes illuió hinni, hogy a kommunizmus lleni globális (világ átfogó) üzdelemben hamarosan vagy a iljes győzelem vagy a teljes ereség lesz a sorsunk. Politikánk ak szilárdnak, de amellett rugalíasnak kell lennie."

le Gaulle a tárgyalások ellen

Az erre a héire Londonba :rvbe vett nyugati külügyi kon:rencia, amelyen USA, Anglia ranciaország és Nyugat-Németrszág vett volna részt a Szovjet — követelésekkel szembeni egy■ges taktika kikristályositására, [maradt.

Washington tagadja, de a viglapok egyértelmű jelentése :erint a konferencia De Gaulle ton ismeretes álláspontja miatt arad el, mely szerint addig nig Kruscsev maga nem jön yan ajánlattal, amely komoly egfontolásra méltó, nincs értele tárgyalni vele, mert a berlini egszállási egyezmény nem járt s mert az egész berlini kérdés ruscsev által mondva csinált ílság.

De Gaulle ez álláspontja köítkeztében a francia külügymiszter nem kivánt résztvenni a indoni konferencián, mert ily egbeszéléseket időszerint kodnak tart. Magyarán: ne szaladunk Kruscsev után, mert akkor zza csak el magát igazán. Angolszász diplomaták De aulle-lal szemben arra hivatkozik, hogy az atomkorszak veszéei miatt nem lehet kereken eluisitani Kruscsev tárgyalási kiílkozását, akármennyire is csak saját feltételei szerinti békére sgyezkedésre” hajlandó. Az elirkozást ártalmasnak tartják anrk elkerülése szempontjából, így az ál- békebarát Szovjet ég inkább a békeszándékok íjnokává játszhassa fel imagát. égi koszt, felimelegitve Kruscsev legújabb hat pontról a Fehér Ház úgy nyilatkoitt, hogy nem tartalmaz mást, int amit a Szovjet már s isméiken felállított követelésként s Nyugat mindig teljesithetetlen:k, tartottad Életbevágó fontosgu engedményeket jelentenek yan “engedmény" fejében, aely nem jelentene joggvarapoist a Nyugat számára, hanem y fennálló jog leszűkítését és őbeli korlátozását.----------------ooo--------------HARC A FOGKEFE ELLEN

Egy neves angol orvos érteizletében -hangsúlyozta, hogy a gkefe a fogak elsőszámú ellenge, amely szájfertezést is okozit. Az angol fogorvos vélemé.-re szerint a . fogak fertőtlenítése tisztítása szempontjából a leg;észségesebb a sárgarépa, vagy ma evése, amely már a régi őkben is egészséges és eredmétc8 szemek bizonyult,

| magyar nép milliói, ha a terror némaságra is kényszeríti őket, csszeszoritott ököllel kitartanak.] Helyettük nekünk, akik Isten kegyelméből szabad földön élünk, kell beszélnünk és — cselekednünk I

* * *

Nekünk, a Lchighvölgy ma-] gyarságának is meg kell tennünk a magunkét, gyűlésünkön harsány szóval kell állást foglalnunk c követelések mellett s határozatunknak minél több aláírással el kell jutnia az E. N. legilletékesebb tényezőihez, hogy minél erőteljesebb legyen a nagy állásfoglalás és minél hatásosabban öltsük be azt a szerepet, amelyet a szülőföldünk iránti szeretet és az otthon szenvedő véreink iránti szolidaritás parancsol mindnyájunknak.

* * *

Legyünk ott egytőlegyig a vasárnapi ötödik évfordulói ünnepségen és feleljünk meg hűségesen kötelességünknek, hogy felemelt sziwel mondhassuk el: jó magyar emberként megtettünk mindent, amit magyar lelkiismeretünk szerint tennünk kell és nem nyugszunk addig, mig fel nem támad a magyar szabadság és annyi szenvedés után eljön a szabad, boldog, testvéri Magyarország! ,

Október 6 és október 23-ának önfeláldozó hősei és otthoni testvéreink tőlünk várják a közös munkát, cselekvést és senki rna- I gyár nem maradhat távol, mért ! rajtunk is múlik, hogy gyönyörű valósággá lesz e végre a lánglel-'

, kü költő szava: ■ ,

i

“Az nem lehet, hogy annyi szív HIÁBA onta vért, s a keservben annyi hü kebel, »»akadt meg a honért! ,

Az Egyházak és Egy-! letek Nagybizottsága együtt az 'önképzőkörrel most vasárnap délután félhárom órakor nagy műsoros emlékünnepséget, rendez az Önképzőkör dísztermében 1849 október 6 és 1956 október 23 hőseinek dicső emlékére.

A 48-as magyar szabadságharcot vérbefoj tóttá az osztrák önkény és szláv szövetségesének, az orosz cárnak katonai túlereje, de nincs az a nyers fizikai erő, amely a lelket megölni képes volna. . . Az aradi kivégzett tizenhárom tábornok, — születésre nem mind volt magyar, de lélekben annál inkább, mert a szabadság volt az életeszményük, mint a legjobb magyaroknak, — mártiriumával példát mutatott a későbbi nemzedéknek. A 48-as szabadságharc hőseinek, Petőfi Sándornak és társainak honszeretete öröklődött és lángolt fel 1956-ban, második szabadságharcban, minden igaz magyarnak szivében.

1848 szabadságharcának fényes emléke már a történelemé, de 1956 októberének szabadságharca még nincs befejezve. . .Sok ezren pusztultak el a Szovjetfegyverek tüzében és ezrek jutottak töimlöcbe, egyetlen bűnükért, a magyar szabadságszeretetért és hitükért való lángolásukért. Hitük volt abban, hogy joguk van a nemzeti és egyéni szabadságra, mert Isten magasztos rendelése, égi parancsa, hogy mindén embert megillet a sza-] badságnak és személyi méltóság-: nak joga, azt tehát elvenni semmiféle zsarnoki földi hatalmasság nem jogosult. Az Isten szándékai, izerinti, igazi nemzet pedig szabad emberek szabad szövetsége Istennek fenkölt atvasága alatt.

Ez a hit tovább él otthon, a lelték mélyén ma 1» p»ri»lik ét »

KENNEDY SAJTÓKON FERENCIÁJA

Kennedy elnök az pkt. 1 1 -éi tartott sajtóértekezletén kijelen tette, hogy a Gromyko orosz kül I ügyiminiszterrel folytatott tárgya I lások nem nyújtanak alapot : j berlini és a német kérdés gyón I és könnyű megoldására. Némi ki látást csak abban lát, hogy, nogj Moszkva a jelek szerint folytatn kívánja az eszmecserét. De a lényedre vonatkozóan kijelentette az elnök: még seholsem látjuk a partot.

Közölte az. elnök, hogy Dél Vietnam kommunista guerillák támadásai miatt mind nagyobb veszélyben van. (Dél Vietnam azelőtt Indokina egyik része volt s az indokinai háború végén Észak Vietnam Ho Czi Minh elnöklete alatt a kommá nistáknak jutott, mig Dél Vietnam élére Diem jelenlegi keresztény szocialista elnök került,aki a Nvágat szövetségese.) Az elnök Dél Vietnamba küldi Maxwell D. Tavlor tábornokot, hogy tanulmányozza az ottani helyzetet, miként lehetne segíteni az országot? Eg'űdejüleg meg bízta James A. Van Fleet tábornokot, (aki a koreai hiboruban játszott nagy szerepet, majd nyugalomba vonult), hogy vezesse s oeciális e<rvségeknek a guerilla hadviselésben való kiképzését.

Az elnök álláspontja szerint szükség esetén katonai erőket küldünk Dél Vietnam függat'enségének megvédésére.

A komjmunisla Ernával való tárgyalások kérdésében hangoztatta, hogy semmi jelét nem látja annak, hogy a kommunista Kina békében kivárnia élni Amerikával.

A republikánusoknak a Fehér Ház politikája ellen intézett támadásairól nem kivánt nyilatkozni, de, mondatta, sze etné. ha ellenfelei é"itő célzatú ellenjavaslatokkal ál'nának elő amelvek ezt mutatnák, hogy ők jobbat akarnak.

A? adók k-rdésében kijelentette, Hogy még mindig remél, Sio^v a költségvetés k'‘eerv,’ri*ul"óz de a Berlin miatti katonai töbhk'adások fontán ez esetleg nem fog sikerülni.----------------ooo---------------UTÓ ÉS AZ AMERIKAI ADÓFIZETŐK PÉNZE

Kongresszusi tagok körében megbotránkozást kelt, hogy a kormány 135 Saibrejet repülőgépet, amely a többlet állományba (surplus) tartozik, potom árért eladott Tito jugoszláv kommunista diktátor kormányának. Egy gép a kormánynak 343,000 dollárba került, de Jugoszlávia 10,000 dollárért kapja darabját. Éito mindössze 1.6 millió dollárt Fizet értük.

A vásár még Eisenhowe, elnökségének végi felé történt. A ■Cennedy kormánynak módja lett volna megsemmisíteni, de a géoek átadása mellett határozott, ízt azzal indokolják, hogy ez lem segély, hanem adásvételi igylet, amelyben Tito készpénzzel fizet. Ezenkívül utalnak irra, hogy Tito ugyan kommunista, de eddig is az volt az aimeikai felfogás, hogy segiteni kell, :ogy megőrizhesse függetlenségét Moszkvával szemben.

A kongresszusi tagok külön is dfogásolják azt, hogy szeptem-’ jer elején az u. n. el nem köteleiéit országok belgrádi konferen-j iáján Tito olyan beszédet mon-J lőtt, amely Amerikával szemben tokban a Szovjet politikáját támogatta.--------------ooo---------------SICHMANN FELEBBEZHET

Jeruzsálem! jelentés szerint az 1 ichmann per Ítélete és ítéletig ndokolása még hosszú időt vesz génybe és Ítélethirdetés valószimleg csak december második elében lesz.

Ugv Eichmann, mint a fö- ^ igvé8Z jogot nyert arra, hogy 601 iiipon belül belebbexheti

;. váratlanul nyilatkozásra szohtots ták fel, kijelentette, hogy “amiért Amerika Hitler hibájából a fron- i ton együttmenni kénysz rül a- Szovjettel, ez még nem ok arra,- hogy a mögöttes területen is c együttműködjünk")- Erre álltak elő lapjukban az! t “anti" trükkel. Többé nem kom-j- rnunistáknak, hanem antifascistá-j- nak nevezték magukat. Minden; . lapszám tele volt “mi, antifas is-! r ták. . . stb.” kezdetű mondatok-;1- kai s amikor már mások is, ma- j- gam is nagyon untuk ezt a svind-1- lit, az A. M. Népszavában “Anti-j t totalitarizmus cimü cikkemben! i lelepleztem az egészet s megír- j

tarn, hogy csak “anti’ -nak lenni, | : gyanús, megtévesztő negatívum:]

• a lényeg sohasem az, hogy mi]

1 ellen van va'aki, hanem ho^y mii : mellett? S kihangsúlyoztam, hogy,

egyformán vagyunk a nazismus, ]

• íascizmus, mint a komunizmus vagyis minden totalitárius, min-j

j den diktatórikus irány ellen, mert1 •! a többségi akarat demokratikus -1 alapján állunk, úgy mint Ameri: ka.

,| * * *

A KOMMUNISTÁK persze azért nevezték magukat hirtelen : antifascistáknak, hogy eltereljék c. figyelfet igazi mivoltukról. Ez az, amit most más színben ugyanígy müveinek itt a szélső jobboldalnak Szálasit és társait ma is ] dicsőitő és a régi, 1940—45-ös ] pártmentalitásukból Amerikában ] semmit vissza nem vont ujságiró exponensei s más markáns alakjai ] Továbbmennek még a háború ] alatti amerikai magyar kommunistáknál is. Egyikük például a vádat,

, hogy a háború alatt, távolról sem emberbarát módon bánt a kato| r.ai segédszolgálatot teljesitő imás- 1 Glekezetüekkel, a tanuk tömege dacára egyszerűen kommunista ^ aknamunkának minősiti és akad, rak, akik ezt el is is hiszik neki I és segítik, hogy antikommunizmu- I sóra hivatkozva immunitást bizto- j i sithasson magának’. . i Egy másik, sakkal exponáltabb,

I 1944—45-ös szélsőjobboldali pe- i dig az akkori, emberi szempont- i ból súlyos tévedésnek minősülő : sajtótevékenységének megbánása r I és nézeteinek megmásitása helyett letagad mindent és arra hivatko| zik, hogy aki őt, az “anűkom-j ] munistát" bírálja és támadja, azj antikommunista harc nagy érde-j kének árt, tehát, a kommunisták! H érdekét szolgáló gaz bolsevik és^ ] akármennyire a kommunista ura- ] lom elől menekült emigráns is, Kádár és Kruscsev titkos ügynö- ( ke Amerikában. |

Kell e mondani, hogy a szélső- ( jobboldali, ami a pozitívumot, a j tényleges hovatartozását illeti, szélső jobboldali és csak mellé- ' késén, negative antikommunista? j

Kell e moondani, hogy az a körülmény hogy valaki antikom- , munistának mondja magát és ] tényleg cikkeket ir vagy rnásmó- , dón tesz valami kommunista el- j lenest, nem ad felmentést, nem { cd feloldást a múltbeli vagy , jelenlegi másirányu ténykedései- ; ért való felelősség alól, nem1 biz- j tosit kritikai sérthetetlenséget sze- £ mjclye számára? r

* * *

A SZÓBANLEVő amerikai } magyar zélsöjobboldaüak azon- j ban pontosan ezt igénylik és normális erkölcsi gondolkodással ^ ezt csak nevetségesnek lehet mon- J dani. De sajnos, vannak, akik a 2 nagyhangú antikommunistáskodás f hatása alatt, szem elől tévesztik c az érdemleges, lényeges tényeket s és ezzel segédkezet nyújtanak c ahhoz, hogy az nntikommunizznus köpönyege alatt eltakarhassák! igazi múltjukat, igazi mivoltukat, I szélső jobboldali megrögzöttségüket és azt folytatni próbálják.

Nagyon messzire mennek el e F blöff használatában holott az i: antikommunizmvusnak nem is ér- i: dáké, ho^v egykori vad szélső; r jobboldaliak álljanak ki mellette, f akik csak kompromittálják a har-j cet és csak Kruscsev azon sötét ..

I u

(Folytatás a 4-ik oldalon) | p

1958 OKTÓBER 23 ának irá

sós emlékei közt turkálva találtu! ezt a határozati javaslat szőve get. Számos más munkásgyüléser is ehhez hasonlót fogadtak el é< azt hisszük, ez fejezi ki legigazábban a most öt éve kitört forrada lom értelmét és célját. Szövege igy szólt:

“1. A Beloiannisz Siradástechnikai Gyárban tartott gyűlésen amelyen részt vettek a XI. kér. üzemek küldöttei, egyhangúlag elhatároztuk, hogy a XI. kér. munkásai addig, amig magyar földön vér folyik s Magyarországon szovjet csapatok tartózkodnak, nem veszik fel a munkát. ,

2. Követeljük az általános tit kos választásokat több párt részvételével.

3. Követeljük a jelenlegi ENSZ képviselő azonnali visszahívását, mivel nem képviseli a magyar nép egyemes érdekeit.

4. Követeljük az ÁVH vérengzéséért felelős személyek törvény elé állítását és nyilvános tárgyalását. ,

5. Követeljük a régi miniszterek azonnali leváltását.

6. Követeljük Magyarország azonnali kilépését a varsói szerződésből.

Budapest, 1956 október 31." * * *

AZ ILYEN HATÁROZATÓK

tükrözték leghívebben a magyar nép többségének azon érzelmeit és kivánsí.gait, amelyek együttvéve kirobbantották a forradalmat. Az évfordulón újólag le kell szögezni, hogy az Egyesült Nemzetek által annakidején kiküldött, ötös vizsgáló bizottság megállapítása megfelelhetett néhai Dulles akkori külügyminiszter emlékezetes álláspontjának, amely szerint a javulás belülről, “fokozatos önfelszabadítással” fog jönni s amelyet akkor “sült galamb elméletnek" minősítettünk itt, de nem a magyar nép többségi mentalitásának. Ez a megállapítás azt mondotta, hogy a forradalom nem a termelési eszközök, a föld, a gyárak stb. általános állami tulajdonba vétele ellen tört ki, hanem csupán az ellen, hogy a fennálló kommunizálások rendszerén belül állítsák helyre a sajtó- és gyülekezési szabadságot stb., aj demokratikus polgárj ogokat.

A fenti határozat és az 1956 októberében hozott hasonló hatá-1 rozatok tömege annak dokumen-. túrna, hogy ez a beállítás hamis volt, az E. N. ötös bizottsága nyilván a dullesi arcmentő taktika befolyására, nem pedig a kihallgatott, mintegy 90 szabadságharcos menekült tanú vallomasá-’ nak valódi lényege szerint jutott ily megállapításra. A magyar nép többsége nem azért lépett forradalomba, hogy a kommunista rendszert fenntartsák és csupán demokratizálják, — ami fából vaskarika lenne,— hanem a pártalakitások teljes szabadságai alapján megtartott szabad válasz-1 tásokon dönten akart afelett is, hogy megtartja e a kommunista rendszert? ,

Aki ismeri a magyar nép őstermészetét, individualizmusát, tud-! ja, hogy ily választásokon, —j közhelyet mondunk vele, — a‘ nép zöme a kommunista rend-] szer fenntartása ellen szavazott volna. Kruscsev ezért gázolta vér-, be a forradalmat s ezért hada-1 kozik most Németország egyesité- j se ellen kézzel lábbal, nehogy Kelet Németország, illetve egész Berlin népe szabad választáson mondhassa meg mit akar,

* * *

EZÉRT HAT ellentmondásként, amikor a külföldre szakadt magyarok között vannak csoportok, amelyek egy lélekzetre követelik az állana ősi tások fenntartását és I — a demokráciát. Akik emiatt jöttek el Magyarországról tisztába kell jöjjenek azzal, hogy a magyar nép többsége, szenvedélyes antikommunista, — ma még inkább, mint valaha. . . Választárnok kell a kettő között. Az állwnk»pitaliimu# soh» egyetlen,

í- európai országban, szabad válasz k táson nem kapott többséget é 2- nem kapna a jövőben sem. / m kommunizmus csak diktatúrává :s tud nyeregbe jönni és csak dik >-j taturával tudja fenntartani ina *'j gát. Akinek az ál’amositáso! ;e rendszere feltétlenül fontos, té j védésből van emigrációban, mer | ha arra vár, amig a kommuniz 11 mus demokratikus módon meg • valósulhat, naiv ábrándokat kei- get. . . Döntenie kell, haza aka; e menni és az államosit' sok rendnj szere iránti lelkesedésből vállal r'l ja e az otthoni diktatórikus terrorn j rendszer világát vagy pedig, mim I ! a Beloiannisz gyár és számos ^ i más gyár munkásai a fenti, for- Hradalmi határozattal tették az I 1956 októberi históriai napok- ban, a szabad pártok és szabad ü választások alapjára helyezkedik r s ezzel vállalja a szocia’ista kom

munista, igazi lényege szerint álí* kmkapitalista rendszer bukásá y nak kockázatát? l' Aki a többségi akarat érvényesülésének hive, csak a fenti ha: tározatban lefektetett pontok

mellett állhat. Ezek a pontok ma S is egytől egyig helytállóak. Sajnos, a magyar nép egyiknek te! rén sem ért el haladást a lefolyt öt esztendő alatt, a belső diktatúra és a Varsói Egyezmény oszv tályharcos frontjához többségéit nek szabad döntése nélkül történt t odakapcsolása változatlan fen. náll: a követelések ma is ugyanazok. A külföldi magyarság ak- kor mutatja magát leghűségesebb t nek 1956 októberéhez, ha kitart s1 annak demokratikus, szabadvá- i lasztási bázisa mellett, amelyre- Nagy Imre választási kabinetje s épült és nem tér el attól sem i balra, sem jobbra.

Mert vannak jobboldalra eltés rők is. Ezek azok a forradalom- után Amerikába jött menekültek között található többnyire “ke-! lületi forradalmi tanácsi elnökök’ ’

| hemzsegett is tőlük Magyar Amerika 195 7-ben), akik reak, ciós lapokban azt Írták, sőt suttog- va és nem suttogva ma is terjesz- tik, hogy "ha a forradalom még néhány napig életben maradhaí tott volna, elsöpörte volna Nagy 5 Imre kormányát.” i] Akik ezt hangoztatják, nem I tesznek jó szolgálatot a magyar > ügynek, sem pedig az 1956-os- forradalom demokratikus becsü-. Jetének és épp úgy súlyos és ár- i talmas tévedésben vannak, mint i akik a magyar államkapitalizmus

demokratikus utón valósításáról

■ álmodoznak. 1956 októbere sem egy államkapitalista “demokrá■ ciának”, sem egy osztályuralmi i helycserének, a reakció vagy a 1 fascizmus restaurációjának, hanem a többségi népakarat jógái követelésének volt a forradalma s ha bárki más értelmezést kínál, mint hamisítvány visszautasítandó.

,, * * »

! ELLENKEZŐ ELŐJELLEL, de

még rosszabb és groteszkebb formában feltámadt és évek óta dúl; ] Magyar Amerikában egy félreve I ; zető, ravasz trükk, az "anti mód, szer.’ ’

i Ezúttal a szélső jobboldal blöfföl vele egészen féktelenül és j nevetséges volna, beszélni sem | volna érdemes róla, ha nem volj nának oly bőven, akik lépre mennek.

| Eredetileg a kommunisták kezdték az “anti” jelzővel való játékot. Amikor a második világháborúban. Hitlernek a Szovjet elleni rajtütö támadása után az amerikai magyar kommunisták meghirdették az “egységfrontot” s mindenáron keblükre akartak borulni mindazon amerikai magyar közéleti embereknek akiket 1 azóta régen kimúlt napi’apjukban, a “Magyar Jövőben” oly ádázul támadtak, sokaktól viszszautasitásban volt részük. t.Az általuk New Yorkban, épp most húsz éve meghirdetett “egység"yülésről" a szó szoros érteimében fizikailag eltávolították e so, rok riporter íróját, mert amikori

r

j ÚJABB BEHÍVÁSOK i LÉGI ERŐHÖZ

i A nemzetvédelmi miniszteriül- közlése szerint november 1 -re te- vábbi három National Guard lés- squadront hívtak be a hozzáju i tartozó segéd egységekkel együtl s| A behívások a berlini válság

• fal kapcsolatos felhatalmazáso!- alánján történtek és 65 jet gép íj pel és 2250 emberrel szaporitjál ■j a reguláris légi erőhöz augusztu ; óta behívott kiegészítő erőket

• i melyek ezzel 500 jet gépet és 2 j squadront tesznek ki.

i A behívott háran uj sqadroi ! Arizonából, South Carolinábói é j Tennesseeből való.

I Eddig 155,250 rezervistát é i National Guardistát hívtak bi ] aktivszolgálatra katonai lesz mo lás esetére a berlini kérdésben.— További 75,000 tartozik speciá lis készenléti kategóriába.

| A nemzetvédelmi minisz'ériun okt. 1 1 -én nyilvánosságra hozta ; hogy még az európai megszállt ; amerikai erők megerősítésére rö 1 videsen egy lovas tüzér ezrede i és tizenegy skvadron repülőgép , skvadront, összesen mintegy

10,000 embert küld europá ! ba. Ennek fele lesz repülő, a töb bi gyalogos vagy lovas katona, Egyrészük már meg is érkezet Európába.--------------ooo-------------!a LEGNAGYOBB FIZETÉSEK AZ USA-BAN

A legújabb statisztikák szerin! i az elmúlt 1 960-r.o évben az '“ gyesült Államokban a legnagyobb fizetést a General Motors elnökvezérigazgatója kapta, 594,5 0C i dollár összegben. Utána Henry I Ford 11 következik, aki a nevét ' viselő autómüvek elnöke, ő csak i 478,500 dollár keresett esy év ' alatt. A szerény harmadik helyre j Mr. Ralph Cordiner, a General Electric vezérigazgatója került j csekély 414,000 dollár évi jövedelemmel.

A telefontársaság, a Shell Olaj, a Rádió Corporation és a Televíziós Társaságok elnökei egészen hátul kullognak, évi 100-.200 ezer dolláros fizetésükkel.

o 1 "

; " Amikor Kennedy elnök a Gro-|

mykoval folytatott eszmecseréj?]

J után azt a kijelentést tette, hogy]

Moszkva egy almáért egy egész!

kertet kér, mint most már vilá-'

3 gosa.n megállapítható, a nyugati:

P” megszállóknak Berlinben való!

megmaradását értette (annhem

Lls fgy határidő né'küli szerződés'

j ’ szerint úgyis joguk van), az egésT

' ■ kert a'att pedig azt a nyolc pon-]

! tot, amelyet minap ismertettünk!

*n f hasábokon.

Most a nvolcat hatba sűrítve,; , Kruscsev újból előáll velük ab-] e> ban a válaszban, amelyet Erna-! >e nue! Shinwell, volt angol Labor Party miniszternek és 68 angol képviselőnek küldött a német k -.rdésben hozzá intézeti levelük-j I re. Eszerint Szovjetkormány haj-, landó erőfeszítéseket tenni a! jb Nyugattal való mielőbbi meg-] *°: egyezés érdekében a következő' hat pont alapján: . .

üt j

L Szabad nyugati közlekedés1 Berlinnel megfelelő garanciákkal,! amelyek nyújtásában Szovjet is * részt vállal.

^ j Ennek fejében a Szovjet a to-j j1 vábbi pontokban a következő feltételeket állítja fel:

2. Az Odera-Neisse határvo-' nal elismerendő, vagyis azon' K német területek melyek megszál-j : lására a háború alatt a lengyelek] i ideiglenes megbízást kaptak, a it; lengyelek birtokában maradná' nak, holott a végleges birtokuk b , felett a Szovjettel annakidején c- ] kötött megegyezés szerint, a 0 győzteseknek egy össznémet béy keszerződést tárgyaló konfe.en:t ciája lesz h valva dönteni, kj 3. Diplomáciádig el kell isv merni Nyugat- és Kelet Németore szagot.

*í 4. Az Egyesült Nemzetekbe

h mindkettőt fel kell venni.

5. Sem Nyugat sem Kelet Németországnak ne lehessenek i- atomfegyverei.

” | 6. Úgy a NATO, mint a Varn sói Egyezmény tagországai von- 0 ják ki csapataikat Közép Europá- . ból.

OKTÓBER 23 NAGY ÉVFORDULÓ ÜNNEPE BETHLEHEMBEN