Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-08-18 / 33. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1876”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 33-ik szám BETHLEHEM, PA., 1961 AUGUSZTUS 18 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR SZENT ISTVÁN ünnepén ez évben is az országalapitó király emléke iránti mélységes reveren­dával emlékezünk a régi Nagy Magyarországra, amelynek két­harmadát elszakította a trianoni bosszubéke, maradék csonkja pe­dig a nemzetközi osztályharc kommunista frontszakaszává lett. Azok bűne, akik mindezt okoz­ták, mitsem von le a nagy király örök históriai érdeméből, amely­­lyel a régi magyar történelem legnagyobb magyarja lett azáltal hogy a kőbőr törzseket letelepí­tette a harcok árán szerzett Du­­ravölgyben, államalkotó néppé nevelte vagy kényszeritette őket és felvétette velük a római ke­reszténységet, a dvilizált világ erkölcsét. * * * OLVASOM egy magyar mene­kült politikus most megjelent el­mélkedésében, hogy “nem sza­bad elfelejteni, hogy a romlás (Európában) Versaillessei és Trianonnal kezdődött,” Ez egye­sekre hatással biró, patetikus szó­lam, de nem igaz. Versailles és Trianon nem ok volt, Kémem kö­vetkezmény, azokat megelőző sú­lyos hibák következménye. A szentistváni Nagy Magyar­­ország még ma is állna ha Vilmos német császár (Moltke német tá­bornok, vezérkari főnök) nyomá­sára Becs 1914 júliusában nem küldi el a hadüzenetet Szerbiá­nak, hanem a megölt trónörökös pár ügyében beéri a hatósági vizs­gálattal, mert a Monarchiának egy minden jel szerint világkon- Fiiktussá dagadó háborúban sem­mi hoditó célja nem lehetett, de minden elveszthetett. A szentistváni Nagy Magyar­­ország még ma is állna, ha Tisza István mint kormányelnök és Apponyi Albert mint ellenzéki vezér összefognak és a magyar nemzet egységes képviseleteként a sarkukra állnak az illetékes bé­csi fórumok előtt és kenyértörés kérdésévé teszik, hogy nem sza­bad világháborús kockázatokba belemenni, mert a nemzetiségi agitátoroktól és pártfogóiktól vi­lágszerte nemzetiségi elnyomónak elkiabált Magyarország semmit sem nyerhet, de mindent elveszít­het. > Ehelyett Tisza állítólag a Ko­ronatanácson ellenezte a háborút, de erről kifelé senkisem tudott, sőt Tisza fogadta a Huszár Ká­roly akkori néopárti képviselő vezetése alatti háború éltető tün­tetők ovációit, később pedig, mint ezredes kiment a frontra.— Apponyi pedig 1914 júliusi 28-i parlamenti beszédében Végre 1 kiáltással üdvözölte a hadüzene­tet 1 A kormányvezető, de az ellen­zéki főurak is egv hamis lojalitási gesztussal belelőkték, belehazar­­dirozták a szentistváni Magyaror­szágot a végveszélvbe, holott ke­mény sarokra állásukkal az inte­ger szentistváni Nagy Magyaror­szágnak, épp úgy mint a Monar­chiának és a dinasztiának, Szent István koronája viselőjének is a legnagyobb szolgálatot tehettek volna. . . * * * BELPOLITIKÁJUK is csak fokozta az országvesztés kocká­zatait. Ferenc József minden nem­zetiségű alattvalójának királya akart lenni, de az 1867-es nem­zetiségi törvényt a magyar főüri kormányok nem hajtották végre s legkivált a nemzetiségek nem ju­tottak elég állami álláshoz, elég gazdasági boldogulási lehetőség­hez. . . A választójogot pedig Tisza nem volt hajlandó általá­nossá tenni, a magyar nemzeti szupremácia (hatalmi fölény) jel­szavával megakadályozta, hogy a munkások képviselői bejuthassa­nak a parlamentbe, vad forradal­­rrárkodás romantikája helyett nyugodt parlamenti formákba, parlamenti iskolázottságba élhes-| sók bele magukat. . . Tisza még m háború utolsó szakában is el •karta káncsolni az általános tit­KELETNÉMET KATONASÁG LEZÁRTA KELET. BERLIN HATÁRÁT, HOGY MEGÁL­LÍTSA AZ ÁTMENEKÜLÉST kos választójogot és néhány nap­pal az 1918 októbervégi háborús összeomlás előtt vagló korbácsá­val fenyegette meg a horvát s szlo vén vezéreket egy zágrábi talál­kozón. . . Igaza volt, amikor az ellene a választójog és az azzal kapcsolatos földreform és egyéb reformtörekvések ellenzése miatt szenvedélyesen gyülölködők bes­tiális merénylete pillanatában re­­zignáltan mondotta: ‘ Ennek igy kellett jönnie!" de sajnos még akkor is a maga osztályuralmi szemüvegén át Ítélte meg a hely­zetet, — amelyet el lehetett vol­na kerülni, ha 1914 júliusában az igazi magyar nemzeti és monar­chikus érdekek bátor bajnoka­ként áll ki a porondra. . . Nemcsak a versaillesi és tria­noni békebünősök elítélendők, mert bosszubékével uj revans'.z­­mus magvát hintették el, de azt, hogy a bolsevizmus rátelepedett Szent István Nagy Magyarországa csonka maradékának a nyakára is, Vilmos császár indította el, amikor a háború alatt becsen;:ész­té Lenint és társait Oroszország­ba. Nemcsak Lloyd George s Cle­­msnceau követtek el nagy hibá­kat, de az innenső oldal is, sőt az innenső oldal követte el a legna­gyobb hibát a hadüzenet tényé­vel. Milliók és milliók haltak meg az első világháborúban, köztük magyarok százezrei, holott a szentistváni Magyarország éhsé­gét és jövőjét :n«m szabadott vol­na kockára vetni egy trialista főherceg megbosszulásáért, mint egy könnyelmű kártyatétet a pes­ti Nemzeti Kaszinó játéktermé­ben. * * * A MÁSODIK világháborúban sem volt senki, aki kellő állam­­férfiúi látókörrel kiállt volna az akkori egyedül helyes politika, a nyugati demokrácia és a mellette végig való megmaradás mellett. Teleki Pál nagykésőn rájött, hogy a németek nem győzhetnek, "mindig csak az elején győznek , de aztán Amerika nem hagyja elveszni angolszász testvéreit es eldönti a háború sorsát. Teleki kezdte látni a helyzetet amikor kiadatta Lajos Iván hires könyvét, amely azt fejtegette, hogy a németek nem győzhetnek, de amikor Werth Henrik sváb magyar vezérkari főnök kinyitot­ta a határt a németeknek Jugosz­lávia inváziója céljára való át­vonulásra és Horthy ezt tűrte, az öngyilkosságba menekült az all­­tala előrelátott nagy nemzettra­gédia elől. . . Tisztábban látott, mint annakidején Tisza István, de bármily tiszteletreméltó az önfe­láldozó öngyilkosságának emlé-1 ke, nem lehet elhallgatni, hogy nem volt benne a minden tévely­gővel szembenéző, igazi cselekvői történelmi nagyság, amelyet az akkori helyzet megkövetelt, ön­gyilkossága után az volt a külföl­di magyarok egyrésze által oly fájdalmasan látott, nagy tévedés, hogy Bárdossy László az uj mi­niszterelnök mindent a német győzelem kártyájára tett fel, olyannyira, hogy még csak a parlamentet sem tartotta szüksé­gesnek megkérdezni a hadüzenet ügyében és Horthy emlékiratai szerint a hadüzenet előtt igen fontos tényeket egyszerűen el­hallgatott előtte Utóda, Kállay alatt pedig olyan taktika érvénye­sült, amely kisstílű hintázásban élte ki magát és tulravaszul sem­mit sem akarva kockáztatni, akart megúszni egy olyan helyzetet amelyben idejében a Nyugat ol­dalára kellett volna állnia, ma­gyarán átallnia. Nem szabadott volna elmulasztani a nagy törté­nelmi pillanatot a magyar nemzet ön igazolására. Kockázat nélkül nincs semmi és nem kellett volna tovább űzni a Hitler-barátkozás­­nak és a németek melletti szó­nokiásnak a tűzre olajat öntő po­litikáiét,— a már a visszakapott területek megtartása érdekében is annyira fontos Nyugat-barát alapot Hitler "urnépi" impe­ültek Moszkvában és Stalin nap ról napra bolondította őket s vé gül megegyezett Hitlerrel, sza­bad kezet adott neki a nyugat individualista világ megsemrr.isi tésére, Stalinnak ez volt az osz­tályuralmi álma. és Hitler csak azután kapott észbe, hogy a Battle of Britainnál féléven át na- I ponként bombázta az angol váro­­j sokat, naponként ezrével bom­­j báztatott le védtelen civil asszo- I nyolcat, aggokat és gyermekeket j és imár késő volt Rudolf Hesst j Angliába küldeni, kivált oly bé­­; keajánlattal, amely megalázást i jelentett volna Angliára. Nem értünk egyet a menekült politikusnak azon beállításával sem, aellyel George F. Kennan, az amerikai külügyi szolgálat egyik prominensének könyvére hivatkozva, 'Amerikát, illetve né­hai Wilson elnököt oko’ja legin­kább a trianoni béke tévedéseiért és igazságtalanságaiért s általá­ban mindkét háború kapcsán az amerikai beavatkozást kárhoztat­ja. Márpedig ezt mindkét esetben előre lehetett látni, csak bekövet­kezésének időpontja volt bizony­talan. Kellett volna is előre tudni r már ezért sem szabadott volna megtörténnie az első világháború német és osztrák hadüzenetének, amely minden mai bajok végső kutforrása, minden “rontás" ere­dendő oka volt. * * * MÉGIS Szent István ünnepén hittel és bizalommal nézünk a jövő elébe. Az atom és hidrogén­bomba, valamint az Űrrepülés és a rakéták korszaka nagy változá­sok felé sodorja az individualista szabad világot. Az osztályural­mak meg fognak szűnni az egyes országokban, az automation és az atomerőnek békés célokra való felhasználósa -clöbb-utőbb meg­változtatja a mai viszonyokat, az osztályok egymás mellett fognak élni, egyik sem a másik felett, ha­nem a termelésben egymáshoz alkalmazkodva úgy, hogy az áruk kínálata mellett meglegyen a tö­megek vásárlóképessége, a keres­let is. Az országok pedig az egymás-j tói való kölcsönös fürrgés szüksé-j ge folytán nagyobb egységekbe! fognak egybeterelődni, Európa-1 ban már távolról mutatkoznak azj az eljövendő Európai Egyesült. Államok individualista összefogá-j sának első, halvány kontúrjai és mind inkább tért fog nyerni az a szellem, amely máris a nemzetek együttélésének olyan formáit ke­resi, amelyek lehetetlenné teszik, hogy valamely országnak megma­radjon a hadüzeneti független jo­ga, atomháborút kezdhessen vala­mely más ország ellen a maga kü­lön sővéncéljai ért. Az individu­­lista világ országainak egyetlen szoros egvséges frontba kell egy­­beforniok. ha meg akarják nyerni nagy harcukat a kommunista vi­lágnézeti imperializmus ellen. Messze nézzen aki élni tikár, irta valamikor a 40-es évek vé­gén Sík Sándor. Aki messze tud nézni és nem vesztette el hitét egy olyan jövőben, amelyben egvik nép sem fog uralkodni a másikon és egvik osztály sem lesz alárendeltje a másiknak, megérheti még, hogv Szent István Nagy Magyarországának népei ismét találkoznak majd egy olyan nagy európai egység fede­le alatt, amely a nemzetek nép­családi testvériségének és ezál­tal Szent István kereszténységé­nek legkorszerűbb és legdicsöbb megvalósulása lesz. r. o A keletnémet kommunista ki sebbségi kormány kétségtelenü Kruscsevvel való megbeszélései után, aug. 13-án, vasárnap'elzár­ta a Kelet Berlinből Nyugat Bér linbe vivő utakat és hé'főn, aug 14-én nem engedték át Nyugal Berlinbe azokat, akiknek ott var a munkahelyük. Több helyüt! nyugatberlinieknek nem enged­ték meg az-átkelést Kelet Berlin­be. Kelet Berlint, különösen a ha­tár utc 'kát keletnémet karhata­lom őrzi, de a Szovjet katonaság­gal is erősen meg van szállva. A két város ész közti határpontokon nyugat berliniek heves tüntetést rendeztek a keletnémet kommu­nista kormány rendelkezése el­len, Az utóbbi hetekben oly mére­teket öltött keletnémeteknek a nyugatnémet köztársaságba való átáraimlása, hogy Ulbricht kelet­német diktátor kormánya, elha­tározta a határzárlatot és utasí­tották azokat, akiknek Nyugat Berlinben van a munkahelyük, hogy ehelyett Kelet Berlinben keressenek uj állást maguknak. ( I 949 óta három millió ember menekült át Nyugat Berlinbe. — Még a határ elzárása napján is négyezren találtak egérutat ma­gúiknak. ) A “nagyobbik veszély” A nyugati szövetségesek Ul­­brichték rendelkezésében szerző­désszegést látnak de még nem határozták arról, milyen formá­ban fognak fellépni ez ellen, mert nem szeretnék tovább élesí­teni a helyzetet. Fennáll ugyanis a keleti városrész elzárásánál sokkal nagyobb veszély, hogy Kelet Berlinben és Kelet Német­országban forradalom, tör ki és abba Nyugat Berliniek is beavat­koznának. Ebből olyan fejlemé-! nyék is adódhatnának, amelyek világháborúra vezethetnek. Washington a legnagyobb óva­tosságot fejti ki, nehogy a kelet­német lakosság nagyrészének ily Foríadalmi felkelése bekövetkez­­sék és erre nem ad semmiféle niztatást. VLi volna ha 1956 megismétlődne Berlinbe? John J. McCloy, Kennedy el­nök fő leszerlési tanácsadója la megbízottja, aki legutóbb (Cruscsevnél járt, aug. 1 3-án egy :eleviziós nyilatkozatában beszélt erről a veszélyről. Az egyik új­ságíróinak hozzá intézett kérdésé­re, hogy mi történne, ha Kelet Berlinben és Kelet Németország­iján olyan forradalom törne ki, mint Magyarországon volt 1956 októberében, kijelentette, hogy a washingtoni kormány nem' kíván­ja ily forradalom németországi kitörését, mert fejleményei igen súlyos helyzetet teremthetnének. De másrészről nem hajlandó feladni azon álláspontját, hogy a népeknek joguk van a nemzeti inrendelkezésre, aminek Kelet Vémetország most hijjával van. A világsajtó is foglalkozik ily ejIemény lehetőségével, de te­kintve, hogy Kelet Berlin és Ke-, et Németország erősen meg van zallva Szovjet divíziókkal nem ok^ valószínűséget lát bekövetke­­ésére. Azt hiszik, hogy a Szöv­et ezt is leverné, mint az 1956- s magyar forradalmat, annál in­­fixiert ha passzív maradna, többi, kommunista erőszakura­im alatti keleteuropai országban hasonló felkelés futótüze ter­­dhetne el. Adenauer kancellár nyugatné-| , et kormánya szintén foglalko-U Üt a keletnémet kormány jog­tan rendelkezésével és azzal emben gazdasági blokád tervét1 T ntolgatja. ^ Rusk külügyminiszter kijelen- v, te. hogy a keletnémet kor­­íny rendelkezése ellen erélyes akozás lesz "megfelelő diplo- 11 iciai utón.” i BIZERTE ÜGYE AZ E. N. ELŐTT i ! Az Egyesült Nemzetek közgyü lesét összehívták augusztus 2 1 • : ere, hogy a Tunis és Franciaor- I szúg között Bizerte afrikai kikötc ; birtoka ügyében támadt konflik- I tussal foglalkozzék, í Franciaország, amikor Tunis önálló lett, Bizertére, mint kato­nai kikötőre jogot kötött ki, de Tunis imost Bizertet magának követeli. Az e körül most kitört véres harcokban tunisiak százai vesztették életüket. Franciaország lentette az alscházban, hogy az gyűlésén, mert ebben az ügyben illetéktelennek tartja. A közgyű­lést az ázsiai és afrikai országok és mások aláírásával hívták össze, ötven ország irta alá a petíciót a 99 ország közül. USA ellenezte az összehívást, rnig a Szovjet Tu­niszt támogatja és segitséget is nyílj t számára. —----------ooo-------------­Anglia belép az “európai közös piac” tagjául Angliában a közgazdasági vi­szonyok kedvezőtlenül alakulnak, kivált az árukivitel terén. Mac­Millan miniszterelnök most beje­lentette az alsőházban, hogy az ország csatlakozni kivan az "Eurooai Közös Piachoz”, amely­nek eddig hat tagja van; Fran­ciaország, Nyugat Németország, Olaszország, Belgium, Holland és Luxemburg és egyes gazdasági ügyekben közösen járnak el. Anglia egykor a tengerek urá­nak és első kereskedelmi hatalom­nak tudta magát és történelmileg igen jelentős lépés számára bogy rászánja magát, hogy az európai kereskedelem feletti uralom he­lyett tagországként jelentkezik az európai országok egy csoportja gazdasági szövetkezésébe. A fel­vételt október elején tárgyalják. Selwin Lloyd angol külügymi­niszter nagy takarékossági pro­gramúm t terjesztett be az alsó­házban és az amúgy is igen ma­gas angol adókat még inkább felemelik.-..—ooo-------------­MEGSZAVAZTÁK KENNE DY ÖSSZES KATONAI JAVASLATAIT A washingtoni kongresszus aug.. 10-én végleg jóváhagyta a katonai költségvetést, amely a legmagasabb, amelyet valaha bé­keidőben elfogadott. Összege $46,662,556 és egy külön összeg is bentfoglaltatik, amelynek meg­szavazását Kennedy a berlini vál­ság kapcsán kérte, hogy a kato­nai létszámot azonnali hatállyal felemelhesse. A javaslatokat előbb a képvi­selőház, majd a szenátus csak­nem általános helyesléssel sza­vazta meg. A haderő számára szükséges kiadásokon kivül a kongresszus 207 millió dollárt szavazott meg a civilvédelem (óvóhelyek épitése) számára. nnrt-------------­Nyugati kezdeményezés I Kruscsev felé ? Washingtoni értesülések sze- I tint Rusk azzal a gondolattal I foglalkozik, hogy a Nyugat ne ! várja be Kruscsev javaslatait, ha­nem vegye kezébe a kezdeménye­zést és előzze meg a berlini kér­dés ujjárendezésről szóló javas­lataival. Páris ezt hevesen ellenzi. Washingtonban is számosán el­leneznének ily lépést, mert a Ber- Ln négyhatalmi megszállására vo­natkozó szerződés nincs termi­nushoz kötve es érvénye úgy magyarázható, hogy fennáll, a*mig az egész német néppel nem jött letre a békeszerződés, illetve amig az egész német nép nem gyakorolhatja szabad választáson az önrendelkezési jogát.--------------ooo-------------­KONEV MAR3ALLT NE­VEZTÉK KI A NEMÉTOR­­SZÁGI SZOVJET HADAK VEZETŐJÉVÉ A Szovjetnek Berlin ügyében folyó ímegfó’cmlitési kísérletei egvik tünteként Konev már­­sallt neveztek ki a kommunista erőszakuralom alatti Kelet-Né­­metországban állomásozó, mint­egy 400,000 főnyi Szovjet kato­naság parancsnokává. Konev volt a Szovjet előre­nyomuló központi frontjának fő­­parancsnoka Németországban, a második világháborúban és leg­utóbb a Szovjetblokknak a var­sói egyezmény szerinti közös had­­ereje legfőbb vezetője. Kruscsev az ö kinevezésével is rémitgetni akarja a Nyugatot. Keletnémet lapok szerint 22 divízióval készí­ti elő a nyugati határvédelmet.---------—-----------OOO----------1-------------HOOVER 87 ÉVES Herbert Hoover, az Egyesült Államok volt elnöke most érte meg egészségben 8 7-ik életévet. Ez alkalomból tett' nyilatkozatá­ban dicséri Kennedy elnököt, hogy erősíti a haderőt és erélye­sen szemben áll a Szovjet berlini mesterkedéseivel, de egyben nem zárkózik el tárgyalások elől sem. Hoover évek óta a new yorki Waldorf Astoria szállóban él. --­Legutóbb két könyvön dolgozott.' 1 --------------ooo-------------­ÚJRA FELSŐBB TÍZEZER NYUGAT-NÉMET­­ORSZÁGBAN A legújabb adatok szerint Nyugat Németországban újra több mint 1 0,000 milliomos van. akiknek vagyona együttvéve mintegy 75 billió márkára rúg. (Egy dollár mintegy négy már­ka.) Közülük ezernek több, mint tíz millió márkája van és együtt­véve 45 millió márkát birtokol. Az uj német milliomosok va­gyonuk legnagyobbrészt a hábo­rú utáni időkben szerezték, hi­szen az 1945-ös összeomlás után úgyszólván minden németnek semmije sem volt és élűiről kel­lett kezdenie az életet. rializmusával, véres barbarizmu­sával és önistenitő pogányságá­val szemben az egész világ előtt történelmileg demonstráó átállás helyett. * * * HITLER nem Versailles bosz­­szubékéjének visszacsinál sát, ha­nem az "urnépi” német imperia­lizmus európai és más föld észek fölötti győzelmét akarta, Europa ura akart lenni, szó Igám épnek, segédnépnek akarta megalázni a többi országokat és elvenni olyan részeiket, ahol német telepítések voltak és "kultúrát hoztak oda." (a segédnépi Magyaro.száglól a Dunántúlt) és ez világosan lát­szott már Csehszlovákia, Lengyel­­ország, Belgium, Hollandia, Dá­nia és Norvégia lerohanásából, protektorátussá, gyarmattá de­­gradálásából, tehát Pearl Harbo-, az Amerikának szóló japán és német hadüzenet már a legége­tőbb, tulesedékes terminus volt arra, hogy Magyarország otthagy ja ezt az orientációt, amely Ver­­saillesnél is igazságtalanabb álla­potot teremtett volna: egész Európát a "felsőbbrendű”, gögös német nazik cselédjévé, rabszol­gájává sülyesztette volna. Hitler győzelme nagyobb átko­­sabb rontás lett volna, mint volt maga a versaillesi rontás. Mégis Magyarország továbbfolytatta a hitleri orientációt, bizonnyal mert a konstruktiv politikai életben való részvételtől elzárt munkás­ság szertelen osztályuralmi hata­­lomragadozása után Magyaror­szág 1919 őszén, — csaknem egy évvel Trianon előtt, — nem egy demokratikus, titkos válasz­tójogos, földreformos politiká­hoz, 1918 októberéhez tért visz­­sza (“szegény kicsi féreg, nem tudott invegnőni”) hanem folytat­ta azt a főúri cs gentry osztály­­ura’tmi politikát, amely Khuen Hódverváry és TisZa korszakát jellemezte, folytatta a régi ki­váltságos osztályok rezsimjét, meghosszabbította a feudálizmust egy negyedszázaddal. . . Ha .nem ez történt volna a második világi háború előtti Magyarországon ta­lán Nyugat-barát lett volna és visszakapott volna valamit a nép­szavazás nélkül elcsatolt terüle­teiből — végleg I A kommunista erőszakuralmát talán igy som lehetett volna el­kerülni, mert ezt egyebek közt Magyarország végzetes földrajzi fekvése is okozta. Ez a veszély adva volt, amikor Hitler megtá­madta szövetségesét a Szovjetet és Magyarország megma-adt Hit­ler mellett, holott Hitler nem volt az igazi válasz Versaillesre éo Trianonra, mert nem igazságot tenni jött, hanem kalandor im­perialista volt a legveszettebb fajtából. * * * NEM ÍRJUK ALÁ az idézett menekült politikus azon megálla­pítását sem, hogy az 1939 augusz­tusi Hitler-Stalin szövetkezés "az első világháborút követő békék logikus és el nem kerülhető kö­vetkezése volt csupán”. Az előbo mondottakból következően feles­leges magyarázni, Hogy Hitler és Stalin, két elvakult diktátor szö­vetkezése nem volt az az erköl­csi alap, amelyre a békeszerződé­sek igazságtalanságait (és a tria­noni békediktatum összehason­líthatatlanul igazságtalanabb volt mint a versaillesi!) jóvátétele épülhet. . . Perverz, hazug, rabló szövetkezés volt Stalin részéről is, azon utogondolattal, hogy Hitler tegye tönkre az egyéni és nemzeti szabadság és humanista szellem rszágait, a “nyugati ka­pitalizmust" és Stalin ehhez végig segédkezet is adott volna, ha Hitler nem számítja el magát azon spekulációjával, hogy meg­támadja Oroszországot is, hogy ezáltal még inkább biztosítsa "európai uj rendjét”, Europa fe­letti uralmát. A Hitler-Stalin szövetkezés nem volt “el nem kerülhe-ő", Anglia megbízottjai hónapokig * SZENTSZÉK UJ ÁLLAM­TITKÁRA- XjXÍI1 nOS PáP® az elhunyt ardini bíboros helyére Arnieto novanni Cicognani bíborost ne­­ezte ki a Szentszék államtitká­évá. Cicognani biboros 25 éven át, 958-ig a Szentszék washingtoni övete volt. Jelenleg 78 éves,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom